Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-19 / 317. szám

4 DUnántúli Napló Baranyai Tükör 1998. november 19., csütörtök Hírcsatorna A Dunán még mindig óvatosan közlekednek a hajók, a kompok és az uszá­lyok, ugyanis az áradással érkező fatuskók, rönkök és uszadékok könnyen bejut­hatnak a hajtóműbe, és így műszaki zavar adódhat. Legutóbb egy ukrán toló­hajó feneklett meg. (cs) Patkányirtás. November 16-tól december 16-ig a Pé­csi Közüzemi Rt. az ÁNTSZ közreműködésével patkányirtást végeztet a Pécs, Tüzér u.-Páfrány u.-Szigeti u. által határolt területen. Az irtószer em­berre és a háziállatokra ve­szélyes anyagot tartalmaz, ezért a kihelyezett szerhez, eszközökhöz, valamint az elhullott állatokhoz tilos hozzányúlni! Az irtással kapcsolatos problémát az alábbi telefonszámon kell bejelenteni: 227-055. Mér­gezés gyanúja esetén azon­nal forduljunk orvoshoz! Bábelőadás a klinikán. Beteg gyermekeknek ren­deznek ma délután fél há­romkor bábelőadást Pécsett, a POTE Gyermekklinikájá­nak tantermében. Az aján­dékműsoron szívesen látnak más intézményekből is sors­társ gyermekeket. (p) Körzeti TV-műsor. MTV1., ma: 14.55-től 15.50-ig. Varnus Xavér pé­csi koncertjeiről, szabadság szeretetéről és arról, hol sze­ret élni. Ifjúság és drog: könyvbemutató után. Stú­dióvendégek: dr. Szeme- lyácz János, Cserép Attila. Szereplések után, tervek: UniCum-Laude együttes. A következő négy év. Vendég dr. Gyenesei István, a So­mogy Megyei Közgyűlés elnöke. Programajánló. Jó­tékonysági aukció lesz Pé­csett: mit tett eddig a Lions Club? Szerkesztő: Hárságyi Margit. Műsorvezető: Petz Margó, Kárász Róbert. Az adás telefonszáma: 06- 80/210-224. Pontosítás. Tegnapi szá­munkban az üzemi tanácsok választásáról szóló írásban helytelenül szerepelt a Pos­tás Szakszervezet helyi ve­zetőjének neve. Az érdek- védelmi tisztségviselő neve helyesen Pecze Pál. (k) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mo­hács 727 cm, apadó, 6,5, Őr­tilos 65 cm, apadó, 4,0, Barcs 162 cm, áradó, 6,0, Drávaszabolcs 273 cm, áradó, 7.1. Nem örül a gazda a gázvezetéknek A dél-baranyai gázprogram megvalósulása a közelgő kivitele­zés ellenére számos kérdésben tisztázásra vár, a rendszer ki­építése néha még a helyeslőknek is ellenállásába ütközik. gáltatást, a többi településen az érdeklődés gyakorlatilag a nul­lával egyenlő. Kisharsány polgármestere, Csoszi Sándor kérdésünkre el­mondta, a képviselő-testület SIKLÓS A déli térség földgázzal történő ellátása a lakosság körében fe­lemás fogadtatásra talált. Míg számos kistelepülésen a bekö­tés szempontjából előírt 30 szá­zalékos jelentkezési arányt messze túlszárnyalták, addig a központnak tekinthető Siklóson a kétezer családi házból mind­össze 443-ból jeleztek igényt. Dr. Máté János polgármester (kis képünkön) szerint a város­ban mindenképp kiépül a rend­szer, ugyanis az általános célú fogyasztók bekapcsolása révén a működtetés mindenképp ren­tábilissá válik. A polgármester szerint a kétkedőket minden bi­zonnyal meggyőzi majd a ha­marosan elinduló munka. Hasonló a helyzet több, a te­rület nagyobb településein, tá­jékoztatott Vancsura Zoltán, a Tenkesgáz Kft. ügyvezetője, aki elmondta, a jelenlegi állás szerint a déli régió földgázzal ellátott települései közül kima­radnak a határ menti kistelepü­lések - többek között Kislippó, Illocska -, illetve a hasonló fi­zetőképességgel bíró községek, mint Siklósnagyfalu, Alsó- szentmárton. Több bankkal is hosszú lejá­ratú hitelekről folytatnak tárgyalásokat a probléma feloldására. Informáci­ónk szerint e banki hitel- konstrukciók kidolgozása befolyással van a kivitelezésre, ugyanis az or­mánsági részen a Siklós kör­nyékitől is jelentősen eltérő passzivitás tapasztalható, míg Sellyén a lakosság 4, Vajszlón a 3 százaléka igényli a gázszol­tani. A siklósi rész a Pécs Il-es átadóról induló eredeti vonal- vezetése a garéi részen módo­sult, s az acélcsöves vezeték- rendszer nem éri el Diósviszlót, illetve Harkányt déli részről el­kerülve Siklós alatt vezet Nagyharsányig. Innen Bere- mendre már másfajta vezetéken kerül a gáz. A siklósi térség gázellátásának nyomvonala Pécs ll-es átadótól Régi terv nyomvonala Új terv nyomvonala »*••«*■ Szakaszok Q tagjaival személyesen keresik fel a porták tulajdonosait, hogy meggyőzzék őket: amennyiben e lehetőséggel most nem él a község, arról hosszú távon kell lemondania. A földgázprogram lakossági hozzájárulásának összege no­vember 15-ével az eddigi 96 ezer forintról 110 ezerre emel­kedett. A később csatlakozók­nak ennek a jegybanki kamattal növelt összegét kell fizetniük, mondta el Vancsura Zoltán. A külterületi nyomvonal el­készítésével megbízott szak­ember, Láng Béla tervezőmér­nök érdeklődésünkre elmondta: a hálózatot az új elképzelések­nek megfelelően át kell alakí­A gázvezeték-rendszer kije­lölése szintén problémákat okozott. Információink szerint a nyomvonal által érintett gaz­dák közül többen is - annak el­lenére, hogy maguk is haszná­lói kívánnak lenni a majdani szolgáltatásnak - mereven el­zárkóznak a birtokukban lévő föld igénybevétele elől. Szakemberek elmondták: a csővezeték-fektetés által oko­zott zöldkárt megtérítik. A ve­zetéket a fagyhatár alá telepítik, a földet később használatba le­het venni. A „rigolírozás” - a mintegy 70 cm mély szántás -, amely a szőlőnél, gyümölcsös telepítésénél használatos - aka­dálytalanul elvégezhető. K. J. Kis lopásokból is eltűnhet egy erdő A tüzelő és egyéb faanyaglopások komoly károkat okoznak az erdőtulajdonosoknak. A megye területén folyamatosan előfor­dulnak kisebb-nagyobb esetek. A kistulajdonosoknak a véde­kezésre nem sok lehetőségük akad. BARANYAI KÖRKÉP Lapunk értesülései szerint két nagy értékű falopási esetet vizsgál a rendőrség a napok­ban: egy Sásd közeli falu hatá­rából 1450, míg egy Szigetvár környéki erdőből 2400 köbmé­ternyi fát loptak el az elmúlt év során. A lopott anyag értéke az átlagos tűzifaáron számítva is 15 millió forintra rúg, mégis, a kár általában jóval több: a tol­vajok jól értesültek, tudják, mi az érték, mit kell elvinni.- A baranyai erdőterület nagysága több, mint 107 ezer hektár - tudtuk meg Miszlang Lajostól, az Állami Erdőfelü­gyeleti Szolgálat Erdőfelügye­lőségének osztályvezetőjétől. Ennek 55 százaléka állami, 1 százaléka önkormányzati, 44 százaléka pedig magántulaj­donban van. Az erdőgazdálko­dók veszteségei nagyok: az őr­zést nem csak a területek nagy­sága, hanem a tulajdonviszo­nyok gyakori rendezetlensége is nehezíti. A nagyobb cégek fegyveres őrökkel védik erdői­ket, a kis tulajdonosok azonban ezt nem tudják vállalni. Az osztályvezető elmondta: minden kitermeléshez engedély kell, ilyen esetben még a tulaj­donosnak is értesítenie kell az illetékes hatóságokat. A tél kö­zeledtével elsősorban tüzelő­anyag tűnik el, a rendőrség ne­hezen ellenőriz: autóikkal nem jutnak ki az erdei utakra. T. G. (ä) Kommentár az 1. oldalon) ítélet az Ötvös-perben PÉCS Folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen keze­lés bűntettében hozott teg­nap Pécsett jogerős ítéletet a Baranya Megyei Bíróság dr. Mészár Róza tanácsa. Lapunkban többször beszá­moltunk az Ötvös-ügyről: a Pécsi Közüzemi Rt. vezető beosztású dolgozói a város tulaj­donában lévő - és apport­ként a rész­vénytársa­ságba vitt - telkeit saját érdekkörü­kön belül ér­tékesítették. Természete­sen nagy ér­tékű ingatla­nokról van szó, például a Székely Bertalan, a Szőlő utcában, a Jakabhegyi úton. Az ítélet in­doklásában külön hangsúlyt kapott ez a körülmény is. Az ügy vádlottjai Ötvös György, a részvénytársaság vezérigazgatója, Takács György műszaki igazgató és dr. Vránics Éva vezető jogta­nácsos. A telekmanipuláció során okozott kár jóval meg­haladta a 10 millió forintot. Mind a három vádlott eseté­ben a megyei bíróság hely­benhagyta az I. fokon, a Pécsi Városi Bíróságon hozott ítéle­tet. Ezzel elutasította a vádlot­taknak az I. fokot követő és felmentést kérő fellebbezését, de még a bünte­tés enyhítését sem tartotta in­dokoltnak. Ötvöst 2 év és 4 hónapi sza­badságvesztésre ítélték, illetve 150 ezer forint pénzbírságra, Takácsot 1 év és 10 hónapra, pénzbüntetése 100 ezer forint, dr. Vránics Éva 1 év és 8 hóna­pot kapott, és 80 ezer forintos pénzbüntetést. Utóbbi kettő esetében a bíróság a szabad­ságvesztés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette. Mészáros A. Erkölcs és jog Az Ötvös-per harmadrendű vádlottja jogász. Munkája végzéséhez erkölcsi bizo­nyítvány kell. A jogszabály szerint - mint dr. Vránics Éva esetében is - a szabad­ságvesztés végrehajtása fel­függesztési időszakában ilyen bizonyítványt nem kaphat. Jelen esetben is a próbaidő tartama - négy év - a jogerős ítélet kihirdeté­sével kezdődött. Csak éjjel rongálnak SÁSD A Hősök tere útkanyarjában éjszakánként sodródnak ki a járművek, és roncsolják meg a közkutat, újabban pedig egy áruház míves ke­rítését. Autó vágódott a mi­nap a stabil kerítésnek, és ledöntötte több mint tíz mé­ter hosszan. A gazda kára majdnem fél milliós, de hiába tett fel­jelentést, a szabálytalanko­dók ismeretlenek. Idegenek ők, akik rosszul vezetnek. Pedig a veszélyre jelzőtáb­lák figyelmeztetnek, a kör­nyék megfelelően kivilágí­tott. A kutat majdnem tized­szer tették tönkre, ezért ki­telepítik. A kesztyűüzem ajtajában is sűrűn kötött ki jármű. Aligha vigasz, hogy nappal már mindenki gyorshajtás nélkül halad a rosszul be­látható ívben. Csuti J. Jól lobbiztak az átkelőért SELLYE Jól lobbiztak az elmúlt egy­két évben a sellyeiek, ezért ha lesz, minden valószínű­ség szerint Révfalunál lesz az első ormánsági határát­kelő - fejtegette lapunk kérdésére Borbás Károly, Sellye alpolgármestere. A városnak ez lenne a legjobb, persze Felsőszentmárton és Vajszló máshol szeretne nyitni Horvátország felé. Az Ormánság elszigetelt­ségét a közútfejlesztés és a határnyitás megszüntet­hetné. Mindenesetre re­ménykeltő - véli az alpol­gármester -, hogy a kor­mányprogram kimondja: a leghátrányosabb térségek mielőbbi felzárkóztatása nagyon fontos feladat. A költségvetés elfoga­dása után valószínűleg fel­gyorsulnak majd az esemé­nyek, és többet fogunk tudni arról, mikor nyílhat meg a határátkelő. N. F, PORTRÉ Az egyetemes igényeknek is megfelelni A Janus Egyetemi Színház, legfőképp pedig legutóbbi bemu­tatója, az Ibusár, régen látott nagy sikert aratott egyetemi berkeken belül és kívül. Mikuli János, a JESZ vezetője lassan húsz éve él Pécsett. Héttőn szülővárosának vasúti várótermé­ben mutatta be Sárbogárdi Jolán történetét.- Az Ibusár egy kisváros vasúti megállójában játszódik, Sárbo­gárdi Jolán a főszereplő', ön pedig Sárbogárdon született. Ennek ellenére, vagy tán épp ezért nem félt az előadástól?- Tartottam tőle, de aztán ki­derült, alaptalanul. Több mint kétszáz ember jutott be, de pél­dául a polgármesternek vagy az egyik iskola igazgatójának nem volt szerencséje. Az ottani me­gyei napilap munkatársának a díszletbicikli mögött jutott csak hely. Ilyen heterogén közönség előtt még soha nem játszott a csapat: középiskolások, nyug­díjasok, kisgyerekek is voltak. Egészen kü­- Hogyan emlékszik vissza „ Ibusárbogárdra ” ?- Nagyon szerettem ott élni. Ott kezdtem el a színjátszást a hetvenes években, a magyar amatőrmozgalom legjobb idő­szakában. Természetes volt, hogy amikor Pécsre kerültem, rögtön bekapcsolódtam a ma lönleges at- moszférájú előadás volt ez, a színé­szek, a „szakma” és a szerző sze­rint is. A kö­zönség egyszerűen végigtap­solta az előadást. Különleges élmény volt. Mikuli János 1958-ban született Sárbogárdon. Húsz évvel később kerül Pécsre. 1979-től vesz részt a város amatőrszínházi életében. 1982-ben végez a Tanárképző Főiskolán történelem-magyar szakon. 1990-ben rendezi az első előadást, melyet további hat követ. Nős, felesége a Széchenyi Gimnáziumban tanít. Lányai 12 és 14 évesek. már legendaként emlegetett Nyitott Színpad munkájába.- A színház mellett tanít ma is. Van közös pont a kettő kö­zött? Mint tanár hogyan visel­kedik, színpadiasán?- Már régen kialakítottam magamban egy tanárszerepet. Magázódom a tanítványaim­mal, konzervatív vagyok. Kö­zépiskolásokkal rendeztem meg a Rómeó és Júliát, és leg­alább annyira fontosnak tar­tom, mint a többi rendezésemet.- 1996-ban jött létre a JESZ. Egészen elké­pesztő, hogy mennyire nép­szerű lett rövid idő alatt.- Az egyetemi és az egyete­mes igényeknek is megpróbá­lunk megfelelni. Ez a struktúra bebizonyította, hogy működő­képes. Ä JESZ az egyetemis­tákra épül, és ha kell, profikkal is dolgozunk. Nagyon jó lenne, ha önálló egyetemi költségve­tésű intézménnyé válhatnánk. Az ezredvégen az egyetemis­táknak rendkívül sokat jelent­hetnek a színház által nyújtott lehetőségek. Nimmerfroh F. „Védőoltás” a gesztenyéknek PÉCSVÁRAD Úgy tűnik, talán sikerül meg­menteni a város környéki sze- lídgesztenyefákat egy rákos gombabetegségtől. A megelőzési program veze­tője, dr. Radócz László éppen e témakörben kandidált a napok­ban a debreceni agráregyete­men. A módszer lényege, hogy vírussal legyengített gombabe­tegséget visznek fel a fákra, amely ellen a növény tud véde­kezni, sőt kitermeli az ellen­anyagot - akár a védőoltások­nál az ember. Boris Sándor er­dész elmondta, 50-60 fát kezel­tek eddig, ezeken már látszik a javulás, és esély van arra, hogy nem pusztulnak el az amúgy végzetes kórban. Ny. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents