Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-18 / 316. szám
1998. november 18., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán H jx 3 ■422 J Gazdahírek íj gyümölcs. Több termelő új gyümölcs meghonosításával kísérletezik Magyarországon. A papau az amerikai kontinensről származik, ma már több európai országban is előfordul. A bab alakú, 2-3 zöld diónyi nagyságú gyümölcs állaga a banánéhoz hasonló. (k) Borlepárlás. A túltermelésből és a minőségi problémákból adódó gondok leküzdésére a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium intervenciós támogatást nyújt borlepárlásra. A juttatás a jogosult üzemeken át kerül a termelőkhöz, (k) Slagbörze. Zöldség- és gyógynövény-kiállítás, konzultáció és szakkönyvvásár kíséri november 28-án a budapesti Kertészeti Egyetemen reggel 8 órakor kezdődő Magbörzét. A tájékozódni szándékozó látogatók szakmai előadásokat is hallhatnak. (k) Hasznos cím. Kistermelők körében is hasznos információkkal szolgálhat a Budapesten működő Biokultúra Egyesület. A szervezet pontos címe: 1024 Bp. Kitaibel Pál utca 4. (k) A szőlő védelme. A kártevőkre, betegségekre érzékeny növény teljes védelmét felölelő tanulmányt tartalmaz a napokban megjelent A szőlő növényvédelme című könyv. A szerzők nem a mindenáron való permetezést, hanem a környezetbarát, kímélő védekezési formát helyezik előtérbe. (k) Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) A fagyai és a metszés. A sövénynek előszeretettel ültetett növény rosszul tűri a rendszeres, erőteljes metszést. A visszavágott bokor legyengül, lombját veszti, megtámadják a kártevők. A fagyaltripsz ellen növényi vagy paraffinolajjal lehet védekezni. (k) Kert - Szőlő - Balkon Borkészítés bio-módon (2.) A szőlőtelepítés előtt, a nyár folyamán a már megművelt hegyoldalon a zöldtrágyát kétszer kell lekaszálni. A nyesedéket nem fontos bedolgozni, elegendő ha ott hagyjuk talajtakaróként. Az első szántás után egy évvel, ősszel harminc-harmincöt centiméter mélyen kultivátorral kell fellazítani a talajt. A zöldtakarót feltétlenül szükséges komposztlével keverni, hogy a bedolgozott növényi részek gyors lebomlása megtörténjen. Az így keletkező baktériumtömeg élővé varázsolja a szőlő altalaját. A vegyszerekkel terhelt talajt ugyanilyen módszerrel lehet feleleveníteni, hét-tíz évi kitartó mulcsozással. Azok a talajok, melyeken visszaállt a biológiai egyensúly, a kultúrnövények rendkívül ellenállóvá válnak a gombabetegségekkel, rovarkártevőkkel és baktériumos fertőzésekkel szemben. Ennek az a magyarázata, hogy a növényben kellő arányban halmozódnak fel a szükséges mikroelemek és tápanyagok. A szőlőre jellemző, hogy igényli a mérsékelt rügykezelést, a gondos zöldmunkát, a művelési mód helyes megválasztását, a nyár végi fürtzóna szellőssé tételét. A bio szemléletű gazdák ezért rendszerint az egyes függöny művelését részesítik előnyben, azért, mert a növény lombjával leárnyékolja a talajt (megvéd a tűző naptól és a kiszáradástól), ellenben a fürtzóna szabadon marad. A legtöbb biogazda nem csonkoz, hogy ne okozzon túl sok sérülést a vegetációban. Tudniillik, a sérült csonkokon keresztül a gombabetegségek behatolnak, elterjedhet egy-egy nagyobb méretű fertőzés. A csonkozás mérséklésével a növényvédelem is kevesebb gondot okoz. Műtrágya helyett a bio szemléletű szőlősgazdák érett komposztot szórnak a vegetációban levő szőlőültetvények altalajára. Mivel a komposzt drága, maguk készítik el a halmokat nyesedékből, lombtrágyából, hulló gyümölcsből és megfelelő gyógynövényekből, illetve szerves trágyákból összeállított oltóanyagból (komposztstarterből). ( Folytatjuk) Király László Növényvédők normagyűjteménye Számos vád érte az elmúlt hónapokban a növényvédőszer- gyártókat, hogy elavult, a környezetet súlyosan károsító készítményeket forgalmaznak. A most megalkotott Etikai Kódextől azt remélik, hogy azzal a jövőben megelőzhetőek a legtöbb esetben megalapozatlan támadások. A Magyarországon forgalomba kerülő növényvédő szerekre vonatkozó szabályok sok esetben szigorúbbak, mint az EU-ban. Ezt bizonyítja az is, hogy a készítmények 70%-a csak növényvédő szakmérnökök felügyeletével használható. A hazai piacon a világ jelentősebb cégei vannak jelen termékeikkel. A növényvédő szerek összforgalma a mezőgazdaság jövedelmezőségének csökkenése miatt jelentősen visszaesett. Vélemények szerint az elmúlt években kialakult túlkínálati piac szülte a számos közismert, nem kívánatos jelenséget. Ez késztette arra a cégeket, hogy megalkossák etikai kódexüket. A normagyűjteményben a gyártók deklarálják felelősségüket a forgalmazott készítményekért, azok minőségéért. Vállalják, hogy. a szereket az előírások szerint gyártják, tárolják és forgalmazzák, és a felhasználási javaslatokon korrekt tájékoztatást adnak a vásárlóknak. Gondosan ügyelnek rá, hogy az értékesítéssel foglalkozó személyek megfelelően képzettek legyenek, s felelősségteljesen intézzék a vevők reklamációit. Végül, de nem utolsósorban: az önként vállalt kötelezettségek - etikai normák - megszegői felelősségre vonhatók, illetve kizárhatók a szövetség tagjainak sorából. Jó lenne, ha a gyártók törekvéseit a kereskedők is követnék, akkor talán nem fordulhatna elő, hogy lejárt szavatosságú, ismeretlen eredetű termékeket árusítanak. Újvári Gizella BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Tartok tőle, hogy az árvíz utóhatása már kevesebb figyelmet fog kapni, pedig a másod- és harmadrendű vízlevezető árkok, csatornák gondozása, a nádirtás, a víz lefolyását akadályozó feltöltődés megszüntetése a mezőgazdasági termelés szempontjából elkerülhetetlen. Igaz, mindez már jórészt a földet használók kötelessége, de ez nem csökkenti a feladat fontosságát. Számolni kell ugyanis azzal, hogy tavasz- szal a belvizek levezetése fog nagy gondot okozni, ami csak akkor kerülhető el, ha a tetemes társadalmi költséggel létrehozott vízrendezési létesítmények rendeltetésszerűen működnek. Az őszi munkák javarésze befejeződött. Most akad egy kis idő arra, hogy a kert talajállapotával is törődjünk. Mert a talaj roppant érzékeny termelőeszköze a gazdának; állandóan változik, romlik vagy javul, de mindenképpen tápanyag-utánpótlásra van szüksége ahhoz, hogy a terményekkel kivont anyagokat visszatápláljuk a földbe. A talajvizsgálat nyomán a tápanyag-visszapótlás tudatos és célirányos lehet! Ha a kert talaja az egész területen egyforma (ami elég ritkán fordul elő!), akkor elegendő egy talajmintát venni. Ha azonban a talaj változatos, akkor több mintavételre van szükség. Mintát legalább három talajrétegből vegyünk: a felső 0-20, a 30-40, és a 60-70 centiméteres talajmélységből. Ezeket az egykilós mintákat külön-külön kívánatos elemeztetni, hiszen mindegyik más növénycsoport ellátását szolgálja. A laboratóriumi talajvizsgálat választ ad arra a kérdésre, hogy milyen tápelemekből van hiány, milyen a talaj humuszkészlete, fizikai, kémiai és biológiai állapota. A szakvélemény kitér arra is, hogy milyen növényeket lehet a leggazdaságosabban termelni. Talajvizsgálatot a megyei növény-egészségügyi és talaj- védelmi állomások laboratóriumain kívül számos agrárintézményben is végeznek. Az erre fordított költség - higgyék el - többszörösen megtérül. Dünántúli Napló 9 Készítsünk adventi koszorút Advent a keresztény egyházi év karácsonyt megelőző négy hete, az Üdvö- zítő-várás, a születést megelőző felkészülés időszaka. A 4-es szám kifejezi a négy évszakot, az időpont pedig a nap újjászületése, a legrövidebb nap előtti időszak. A gyertya a világosság jelképe, a világosságé, amely épp oly nélkülözhetetlen az ember életében, mint a nap éltető fénye. A koszorú a végtelenséget, a visszatérést, megújulást, örökkévalóságot jelképezi. Ezért készítünk adventi koszorút, amelynek jellegzetessége a négy gyertya. Ünnepélyes és vidám legyen. Már előre vetíti a karácsony hangulatát is, ezért színes szalagokkal, szántott virágokkal, színes termésekkel, tobozzal díszíthetjük. A koszorútest készülhet szalmából, hungarocellből mohával bevonva, vagy fonott vesszőből is. Az adventi koszorút készíthetjük asztalra, vagy függesztve meny- nyezetre, csillárra. A négy gyertyát elhelyezhetjük szabályosan elosztva, vagy csoportosítva. Ügyeljünk a gyertyák jó rögzítésére. A vastag gyertya talpába láng felett felmelegített drótot szúrunk - kettőt vagy hármat -, amit a koszorútestbe nyomunk. Vékony gyertyának a tövét hegyezett kis pálcához, vagy meghajlított dróthoz rögzítjük, annak segítségével tűzzük a koszorútestbe. Arra ügyeljünk, hogy a gyertya fölé ne hajoljon díszítés, vagy szalag, ami meggyulladhat. Függesztett koszorút a koszorútesten szabályosan négy ponton elhelyezett zsinórral vagy szalagcsokorral kötjük és egy ponton összefogva függesztjük. Ha a kötés helye nem szabályos, a koszorútest félrebillenhet. A szalagot, zsinórt a gyertyák között kössük meg, hogy a láng ne érje. A díszítéshez lucfenyőt ne használjunk, mert lakásban hamar hullik. Helyette selyemfenyő vagy erdei fenyő gallyait tűzzük. Mutatós a zuzmó, a kisméretű száraz lemezes lepketapló, az apró vörösfenyőtoboz, az égerfa tobozszerű termése is. Szép színű a szántott szalmarózsa, sóvirág, gubóvirág, kisebb cickafarkvirág. Ezeket saját szárukkal, vagy vékony drótra fűzve rögzítjük a koszorútestre. Színes terméseket - vadrózsa, tűztövis - Jakkal lefújva használjuk, mert lakásban fényüket elvesztve töppednek. A rögzítéshez használt drótot mohával, zuzmóval fedjük el. Búzás László Régi kertészeti fogások Régi, jól bevált, de kissé már feledésbe merült kertészeti fogás a kényszerérett karfiol mesterséges gyarapítása. Ha az első fagyokig a karfiol nem nőtt meg a várt méretre, egyszerűen fejezzük le. A szárából hagyjunk meg egy keveset, vigyük le a pincébe és ágyazzuk nedves homokba. Rövidesen tapasztalni fogjuk, hogy a karfiol feje tovább nő. Bár a karfiol a káposztafélék családjához tartozik, érdekes ■ módon ugyanez az utólagos növekedés nem következik be a fejes káposztánál. A vörös- és kelkáposzta fejének utónövelésével ne próbálkozzunk. Annál inkább ajánljuk azoknak, akik télen is szívesen fogyasztanak kelkáposzta-főzeléket, hogy a növényt gyökerestől szedjék fel a földből, és fejjel lefelé aggassák fel szellős, árnyékos helyen. Lehetőleg olyan kamrát vagy pajtát válasszunk, amelyet nem jár át a kemény fagy. Egyetlen zöldségfélénk bírja még ki a -20 fokot is kint, a szabadföldben. Ez a bimbóskel. Általában a diónyi kelbimbókat szokás leszedegetni a hosszú szárról. Az apróbbak a tél folyamán még megnőnek. Növekedésük ugyanis csak a mínusz 2-5 fok alatti hőmérsékleten szünetel. Amint felmelegedik a levegő, a nedvkeringés a növényben ismét beindul. Amennyiben a bimbók növekedése leáll, nyugodtan vágjuk le a növény káposztára emlékeztető csúcsát. Ettől még nem pusztul el, sőt a száron még több bimbó érik be. K. L. Ne várjunk a fagyra, dérre Most szedjük a naspolyát! Még a kerttulajdonosok nagy része is téved, mikor azt hiszi, hogy a naspolya termését azután kell leszedni a bokorról, amikor már a dér kissé megcsípte, és még az ágakon „szotyo- sodni” kezd a gyümölcs. Ilyenkor a teljes termés egyszerre puhul meg, válik fogyasztásra éretté, ennélfogva biztos, hogy nagy hányada tönkre fog menni. A naspolya termésének helyes betakarítása az, amikor még az őszi fagyok, dércsípések előtt leszedjük a gyümölcsöket akkor, amikor színük sárgás-világosbarnás árnyalatú, és a húsa még kemény, felvágva fehér színű. Az ilyen érési állapotban leszedett termést tároljuk lehetőleg lapos műanyag rekeszekben. A tárolás alatt a gyümölcs fokozatosan fog érni, bebar- nul, húsa puha és szintén barna lesz, „szotyossá” válik. Az utóérés alatt szépen kialakul a naspolya semmivel össze nem hasonlítható zamatanyaga, illata. Ezzel a módszerrel elkerülhetjük azt, hogy a termés teljes mennyisége egyszerre érjen ránk, az utóérés alatt fogyaszthatóvá vált gyümölcsöket fokozatosan ehetjük meg, vagy vihetjük értékesítésre. Szállítása a puha állaga miatt nehézkes. Buzássy Lajos Gyors döntés a palackozóról PÉCS Pinceszövetkezet, illetve borpalackozó vállalkozás létrehozásáról döntöttek a Pécs Vidéke Hegyközség felhívására létrejött fórumon a térség termelői és borászati szakemberei. A 2-3000 hektoliteres pince szőlőfeldolgozóval és palackozóval 70-100 millió forintos beruházást igényel, amit részben önkormányzati és kormányzati támogatásból, részben pedig banki forrásból finanszíroznának. A pinceszövetkezet nemcsak a borértékesítési gondokon segíthetne, de hozzájárulhat a hagyományos mecsekaljai borok hírnevének újra felállításához, a pécsi borvidék arculatának kialakításához is. K. E.
