Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-17 / 315. szám

Gazdasági Tükör Idén túltermelés, jövőre búzahiány várható. (6. oldal) Bűn -Krimi - Rend Pécsikék: egy iskola, egy rendőr. Táncolt a bálban. (9. oldal) alapár 2.310.000 helyetti M© “ + 20% KAMATMEGTAKARÍTÁS I SOUTH-CAR KFT. 7627 Pécs, Vadász u. 83. Tel.: (72) 215-970 1 MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Világtüliör Felelnek a háborús bűnö­sök. Súlyos ítéleteket ho­zott a hágai bíróság. 2. oldal Hazai Tükör Bepereli a főváros önkor­mányzata a magyar álla­mot, mert a kormány jogel­lenesen mondta fel a met­róberuházással kapcsolatos polgárjogi szerződést. 3. oldal Baranyai Tükör Új műszerek: sokat javul a helyzet, mert kicserélik a kórházakban az elavult röntgen- és altatógépeket. A régi gépek használata mellett nagyobb a tévedés lehetősége. 4. oldal Cseréptörés a gyárudva­ron. Márkáját, hagyo­mányait védi a Zsolnay, amikor megsemmisíti az utánzatokat. 5. oldal Sport Réfi Gábortól megvált a PMFC, utódja Bozai Gyula. 14. oldal Az inflációval nő a gyógyszer ára? Jelenleg is folynak a gyógyszerár-tárgyalások a kabinet, a gyártók és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között. A cégek természetesen az emelésben érdekeltek, míg a kormány egyelőre csak az infláció mértékével egyező növekedést tartana elfogadhatónak. Ugyanakkor gondokat okoz az is, hogy jelen­tős mennyiségű gyógyszer szinte eladhatatlanná vált az orosz partnerek fizetőképtelensége miatt. kórházaknak, klinikáknak ad­nák el - ez ügyben felvették a kapcsolatot az illetékes tárcák­kal, bár döntés még nincs az el­képzelésről.- Az egyik legnagyobb prob­léma ezzel a felvetéssel, hogy ezeket a gyógyszereket csak ci­A Magyarországon forgalmazott gyógyszerek száma (Kerekített értekek)-b . forrás: Magyar Gvóavszerész Kamara A7f\f\ PÉCS-BUDAPEST Az év vége felé mindig felröp­pennek pletykák a januári, drasztikus gyógyszerár-emelés­ről, a lakosság pedig már no­vemberben alaposan bevásárol a patikaszerekből, biztos, ami biztos alapon. Az ártárgyalások jelenleg is folynak, de az már biztos, hogy a költségvetésben 123 milliárd forintot különítettek el az úgy­nevezett zárt gyógyszerkasz- szára, a medicinák támogatá­sára. Ez az összeg alig több mint a tavalyi, ugyanakkor a gyártók természetesen áreme­lést tartanának indokoltnak, míg a kormányzat álláspontja szerint csak az inflációval (át­lagosan 10-11 százalék) ará­nyos növekedés lenne a megfe­lelő. A megoldást a tervek szerint az jelentené, hogy átalakítanák a gyógyszertámogatás rendsze­rét, az Egészségügyi Miniszté­riumban az is felmerült, hogy jelentősen csökkentenék a tb ál­tal támogatott készítmények számát. Program készül a közgyógyellátási rendszer re­formjára is. Eszerint egy maj­dan kiépítendő modem hálózat­tal figyelemmel kísérnék, a tá­mogatott mennyi medicinát használ el. További problémát okoz, hogy a gyártó cégek komoly gondokkal küszködnek, mivel az orosz gazdasági válság miatt nehezen találnak fizetőképes partnert termékeikre. Több fó­rumon is elhangzott, hogy a cé­gek az oroszországi piacra szánt készítményeiket magyar rill betűs használati utasítással látták el, ezért át kellene cso­magolni - mondta lapunk kér­désére dr. Bodor Attila, a szi­getvári kórház főgyógyszeré­sze. Az orosz piacról „itthon ra­gadt” gyógyszerek többsége hazánkban is törzskönyvezett készítmény, igaz, használatuk az utóbbi időben már vissza­szorult. Vannak azonban olyan szerek is, amelyek Magyaror­szágon nem szabványosak. így a medicinákat csak akkor le­hetne hazai kórházakban, klini­kákban is felhasználni, ha az Országos Gyógyszerészeti In­tézet ezeket megvizsgálja és törzskönyvezi. A munkálatok hosszabb időt is igénybe vehet­nek. Nyaka Szabolcs A felhalmozás veszélyei Ha hosszabb időre rakja el a páciens a gyógyszert, a későbbi használatkor mindenképp nézze meg a lejárati időt! Megesik, hogy a beteg már nem emlékszik, mire is írta fel az orvos korábban a szert, így önmagát mérgezi meg. Ha egy gyógyszert elrakunk, a betegtájékoztatót semmikép­pen ne dobjuk el, helyezzük melléje. Környezetvédelemben nagyobb az elmaradás Megváltoztatni az örökölt skizofrén gondolkodást BUDAPEST A nyugat-európai orszá­goknak harmincéves elő­nyük van a globális, kör­nyezetvédelmi gondolkodás terén, míg a keleti, csatlako­zásra váró államokban jócskán van még mit tenni. A bulldózerfejlődés, a gazda­ság természetet és embert egyaránt kihasználó, erősza­kos fejlődése ellen először a hatvanas években léptek fel különböző mozgalmak. Az USA-ban a pacifisták, a femi­nisták, a fogyasztóellenesség hívei hangoztattak először környezetvédelmi jelszava­kat, míg Európában a 68-as francia események indították el a zöld-mozgalmakat.- Az Európai Unió az egyik legnagyobb kömyezetszeny- nyező, ugyanakkor itt teszik a legtöbbet a természet pusztí­tása ellen, illetve az utóhatások kezeléséért - véli Bertrand Verfaillie, francia újságíró, aki tegnap Budapesten tartott előadást az EU környezetvé­delmi hozzáállásáról. A bizonytalan egyensúly, ami jelenleg fennáll, bármikor megbillenhet, így egyre több figyelmet és pénzt kell szánni a környezetvédelemre, hangoz­tatta a francia környezetvé­delmi szakértő. A kelet-európai államokban még mindig tartja magát az a skizofrén hozzáál­lás, amely az előző rendszer maradványa. Akkor a termé­szet-központúságot a szavak szintjén helyezték előtérbe, de a gyakorlatban szinte semmit sem fordítottak a konkrét véde­lemre. Magyarország ezen a téren van talán a legjobban el­maradva, de a környezetvé­delmi felzárkózás a csatlakozás után is folytatódhat. Gy. Z. Kevesebb a külföldi turista BUDAPEST A Magyarországra érkező turisták száma 8,1 száza­lékkal csökkent szeptem­berben, míg ugyanebben az időszakban 2,8 százalékkal több külföldre utazó ma­gyart regisztráltak. Minderről a Magyar Turiz­mus Rt. adott ki közleményt hétfőn. A turizmusból szár­mazó devizabevételek szep­temberben 225 millió dollárt tettek ki, ami 14%-kal keve­sebb a tavalyi év hasonló idő­szakának adatánál. Idén az első háromnegyed évben 25,9 millió külföldi látogató érke­zett Magyarországra, ami 10,7%-kal kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszaká­ban. Ugyanebben az időszak­ban 9,3 millió magyar utazott külföldre, ami 1,8%-kal több, mint 1997 első kilenc hónap­jában. Budapesten 75,6, míg a Balatonnál 47,8%-os foglalt­ságot regisztráltak. Továbbra is Németországból érkezett a legtöbb turista. A németek át­lagos tartózkodási ideje öt nap volt, ami 0,3%-kal maga­sabb a tavaly szeptemberben mért adatnál. A sorrendben Németorszá­got Ausztria, az USA és Spa­nyolország követi. MTI Óriási Egy termékcsalád, amely ápol, tisztít és újjávarázsol A utójának biztonságos és gazdaságos üze­meltetését bízza a Láng Kft.-re! Most ehhez a kiváló amerikai Wynn's anya­gokat kínáljuk nagy-nagy kedvezménnyel! Próbálja ki, s kocsija meghálálja Önnek a gondoskodást! Pécs, Megyeri út 67. Tel.: 213-800,213-801 KOZMA FERENC KOMMENTÁRJA A szunyogos Szigetről A szigetvári vár omladozik: ál­lagának megóvására nem futja. Már az a hír is járja, hogy kül­földi befektető szeretné kibé­relni (megvenni vagy hetvenöt esztendőre), de a lokálpatrióták nem jó szemmel néznék, ha átmenetileg idegen fejre ke­rülne a várkapitányi föveg. A magyar lélek abba bele­keseredne, mondják. S fő­leg ne török fejre tegyék (ez lenne csak a móka), hiszen nem azért harcolt szegény Zrínyi Miklós annak idején, hogy kései leszármazottjai egy­szerű üzletet csináljanak a „szú- nyogos Sziget” várából. Akkor inkább maradjon kőhalom. Persze, nemcsak a szigetvári vár roggyant meg az utóbbi években, szinte minden ma­gyarországi vár „üzemeltetésé­vel” gondok vannak. Tekinthe­tünk Siklósra vagy másra. Emitt beázik a tető, amott om­ladozik a vakolat, hull a kő ki a De vajon hol egy igazi várkapitány? falból, életveszélyessé válik a függőhíd, reped a bástya. Mintha az idő múlása és a pénzhiány több alkalmi akin- dzsit (robbantómestert) termelt volna ki napjainkban, mint ahányan az oszmán hadakkal magyar földre léptek. S igazá­ból valamirevaló funkciót sem sikerült adni várainknak. Kiállí­tóterem? Idegenforgalmi látvá­nyosság? Nincsenek arányban a bevételek a kiadásokkal. Ha tetszik, ha nem, olyan bérlők kellenének - van már rá példa -, akik hosszú távon tervezhetnék a jövőt. S a bérlő lehet külföldi is. Aki akár saját tőkéből, akár hi­telből (esetleg állami vagy önkormányzati forintokból) megőrizhetnék várainkat a jövő nemzedéke számára, funkciót is adva nekik. Természetesen meg­felelő kautélák közepette, vál­lalva a látogatók előtti nyitott kapukat. Akárha a szigeti várról is volna szó. («"5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents