Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-16 / 314. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. november 16., hétfő Hírcsatorna A Kálvária-domb olda­lában lévő pincéket fel­törték a hajléktalan emberek, és alkalmi pihenőhelyeket rendeztek be bennük Pécsett. A volt légópince lejáratát már többször befalaztatta az ön- kormányzat, hogy távol tart­sák az otthon nélküli szemé­lyeket. A pince-foglalókra azért panaszkodnak a kör­nyékbeli polgárok, mert éj­szakánként hangosak és nem takarítanak maguk után. (cs) Elmaradt az állatvásár Szentlőrincen. November 14-én, szombaton technikai okok miatt elmaradt a szent­lőrinci országos állatvásár, viszont azon a napon az or­szágos kirakodóvásárt meg­rendezték. (gy) A Pécsi Szimfonikus Ze­nekar turnéi. Kedden há­romnapos turnéra utazik Németországba a Pécsi Szimfonikus Zenekar, ahol Mozart-, Reger- és Schubert- műveket adnak elő Wemer Andreas Albert vezényleté­vel. A zenekar 19-től 21-ig Franciaországban Jean-Paul Penin dirigálásával Strauss- műveket játszik. (d) Vízállások, hőfokok a Dunán, Dráván. Mohács 721 cm, áradó, 7,1 fok; őrti­los 0, apadó, 4,0; Barcs 131, áradó, 7,2; Drávaszabolcs 252, apadó, 7,4. Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesapánk, élettársam, nevelőapánk, apósunk, nagypapánk, dédikénk és kedves roko­nunk HORVÁTH PÁL volt Vámház utcai lakos 85 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 1998. november 17-én 15.00 órakor lesz a pécsi központi temetőben. A gyászoló család (1588) A szemét elszállítását továbbra is elvégzik illusztráció: wéber t. Gondban vannak a kaposváriak: tovább terjedhet a szemétkérdés Nincs könnyű helyzetben a Kaposvári Vagyongazdálkodási Rt. (KVG), amely megyénk több településén is végzi a szemétszál­lítást. Idén először 50 millió forintos hitelt kellett igénybe ven­niük, sőt néhány embert el is kellett bocsátaniuk a cégtől. Bár Kaposváron több, mint húsz százalékkal emelik a díjakat, azt ígérik, Baranyában maradnak az árak. BARANYAI KÖRKÉP Gondok vannak annál a kapos­vári székhelyű KVG Rt-nél, amely jelenleg megyénkben Sellye és Orfű térségében végzi a kommunális hulladék elszállí­tását. A cég ötvenmillió forin­tos folyószámlahitelt volt kény­telen igénybe venni, néhány embert pedig el is kellett bocsá­taniuk. Mindez azért érdekes, mert - amint arról lapunk is be­számolt - több konkurens is dömpingárak alkalmazásával vádolja a céget, azaz azt állít­ják, annyiért, amennyiért a KVG dolgozik, már egész egy­szerűen nem éri meg szállítani. A KVG januártól 4881 fo­rintról 5800 forintra emeli a somogyi megyeszékhelyen a tarifát. Püspök Rudolf igazgató ugyanakkor cáfolja, hogy a ne­hézségek abból adódtak volna, hogy alacsony áron dolgoznak, és hogy a szállításhoz lízingelt autókat vesznek igénybe. A szerinte átmeneti likviditási gondokat azzal magyarázza, hogy rossz számításokat alkal­maztak, így olyan összegekért is elvitték Kaposváron a szeme­tet, ami már valóban nem érte meg. Ezt a hibát kell most utó­lag korrigálniuk. Az igazgató hozzátette, Baranyában nem kell attól tartani, hogy hasonló vagy akár nagyobb mértékű ár­emelésre ke­rüljön sor. A me­gyénkben kö­tött szerződé­sek értelmé­ben a cég évente csupán az infláció mértékének maximum 90 százalékával emelheti tarifáit, ezt azonban még a képviselő-testületeknek is jóvá kell hagyniuk. Kovács Dezső (képünkön) Orfű pol­gármestere lapunktól értesült a KVG problémáiról. A falu ha­vonta 284 ezer forintot fizet a cégnek a szállításért, az üdülő­tulajdonosoknak ez 2400, a he­lyi lakóknak pedig 2000 forin­tot jelent évente. Bár egy létező szerződést gyakorlatilag bár­mikor lehet módosítani, a pol­gármester reméli, erre valóban nem kényszerülnek. Lendvai Dávid Néha akad egy kis áramszünet Jelzi a mindennapos áramkimaradást a video kijelzője, a szá­mítógép, az elektromos falióra, de ha otthon vagyunk, észlel­hetjük magunk is. Olykor többször is naponta. De vajon mi le­het a gyakori áramkimaradások oka? BARANYAI KÖRKÉP Mint azt a DÉDÁSZ területi műszaki főmérnöke, Rumsza- uer Ferenc (képünkön) elmon­dotta, a rövid áramszünetek ott észlelhetők, ahol nem földkábe­len vezetik az áramot, hanem légvezetéken. E múló zárlato­kat okozhatja madár, letört faág, viharos szél, de okozhat­ják a légkörben keletkező túl­feszültségek is. S e zárlatot azonnal érzékelik a biztonsági rendszerek, s a válasz az azon­nali védelem, ami a gyors kikapcsolást majd vissza­kapcsolást eredményezi. Ma már a biz­tonsági ér­zékelők rend­kívül érzéke­nyek, úgyhogy gyakoribbak a megszakítások, mint régebben. Másrészt valamikor számítógé­pek, elektromos órák, egyebek híján nem is igen zavarta a fo­gyasztókat ez a néhány másod­percig, esetleg percig tartó áramkiesés. A jövő a földkábeleké. Egyes német régiókban az áramnak több mint 80-90 százaléka már kábelen jut el a fogyasztóhoz. A DÉDÁSZ területén még csak 10 százalékos a kábelezettség, ami főleg a falvakban és a vá­roskörnyéken okozhat gondot, hiszen a városok nagy részében már a föld alatt fut az áram. De mivel meglehetősen drága az átállás, még jó ideig együtt kell élnünk a meg-megszakadó áramszolgáltatással. Rumsza- uer Ferenc szerint a szünetmen­tes áramforrások (akkumuláto­rok) beiktatásával lehet az elektromos berendezéseket fo­lyamatosan üzemeltetni. K. F. Hárommillió is kevés lehet PÉCS Várhatóan jövő évben 3 mil­lióra növelik az úgynevezett mikrohitelek felső határát. Az igénylők szerint még ez is kevés a kisvállalkozások fejlesztéséhez. Az egyéni vállalkozások „iz­mosodásához” nyújtott pénz­ügyi segítséget 1994-ben a PHARE, az Európai Unió se­gélyalapja, amikor erre a célra több millió ecus támogatást nyújtott. A hitelalaphoz az ál­lami költségvetés is hozzájá­rult, a két támogatásból ösz- szegyűlt pénzt osztották szét a megyék között. A hitelnyújtás adminisztrációját a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány (MVA) bonyolította le. A kölcsönt csak kisvállal­kozások, főleg egyéni vállal­kozók vehették fel hároméves futamidőre. A tőketartozást féléves kivárási idő után kel­lett törleszteni, de a kamato­kat - ez évi fix 18 százalék - már a szerződést követő első hónapban fizetni kellett. A kedvező áru kölcsön na­gyon népszerű volt a vállal­kozók körében, legfőképpen a piaci kama­toknál (28- 32 százalék) jóval alacso­nyabb visz- szafizetési kötelezettség miatt. Bara­nya a leosz­tásból 130 milliós keretet kapott, ebből, valamint az évek során visz- szafizetett tőkéből és kama­tokból eddig 275 milliót osz­tottak szét az igénylő 403 vál­lalkozásnak. Fenyvesi Erika (képünkön), a Baranya Megyei Vállalko­zói Központ munkatársa sze­rint nagy szükség volna a hi­telösszeg növelésére, hiszen az egymillió forintból manap­ság már egy tisztességes biz­tosítóberendezést sem lehet vásárolni. A kisvállalkozási fejlesztési elképzelések meg­valósításához még a három­millió is kevésnek tűnik. Ez utóbbi összeghatárt szándékozik az alapítvány bevezetni a jövő évtől. A fel­tételrendszeren nem változ­tatnának, ám az elkülönített összeg 20-30 százalékára forgóeszközhiteit is lehetne majd felvenni. B. G. Úton az őskori kerámiák PÉCS-KESZTHELY Régiónk is „megérkezik” rövidesen a keszthelyi Fes- tetics-kastélyba. Ugyanis decemberben nyílik az az időszakos kiállítás, melyre minden megye legféltettebb múzeumi kincseiből jut. A pécsi múzeum mészbetétes kerámiákkal szerepel a sereg­szemlén. A mészbetétes kerámiáról tudni kell, hogy az időszámí­tás előtti második évezredből való; a középső bronzkor ha­gyatéka. E kerámiákból Ma­gyarországon Baranyában lel­tek meg legtöbbet és az ide­való leletek a legszebbek, legmutatósabbak. Érthető te­hát, hogy a névtelen őskori mesterek munkái reprezentál­ják legjobban a megyét, hi­szen ezek a legféltettebb kin­csek közül valók. Egyébként télen is több iz­galmas kiállítással várja láto­gatóit a kastély. A közismert világhírű trófeagyűjtemény mellett a Nemzeti Múzeum 12 000 darabos fegyverkész­letéből válogatták össze azt a kollekciót, mely közel 1000 esztendő fegyvereinek törté­netét reprezentálja. K. F. Bumerángeffektus ALSÓSZENTMÁRTON Saját gyermekére hullt vissza egy alsószentmártoni illető feljelentése, mondta el Berta Ottó főnyomo'zó, a siklósi rendőrkapitányság munka­társa. A férfi a kocsijából ellopott rádiósmagnó - melyet a pécsi vásárban vett - miatt tett fel­jelentést. A magnót a rend­őrök egy siklósnagyfalui ko­csiban lelték meg. Az út innen a tolvajhoz vezetett, aki el­mondta, a magnót azért lopta el a sértettől, mert nem tudott megegyezni annak gyerme­kével a közös gépkocsifeltö­résekből származó zsákmá­nyon. A kacifántos történet házkutatásokkal folytatódott, s jelenleg az autófeltöréseken kívül különböző betörések „nyomai” is felszínre kerül­tek. Az immár hét elkövetőre dagadt bűncselekmény-soro­zatban a vizsgálat folyamat­ban van. K. J. PORTRÉ A szíve együtt dobog a közönséggel Füsti Molnár Évát, vagyis Kékét talán nem is magázza senki. Közvetlen, kedves egyéniség, nem megközelíthetetlen díva, pe­dig a családjában két híres primadonna is volt: Pálmai Ilka és Petrák Sára. Nemrég helyet kapott a hamarosan megjelenő, ismert pécsi személyiségeket bemutató portrékönyvben.- Mindig természetesnek lá­tunk, olyan embernek, aki az életben nem bújik szerepek mögé, mint a sztárok egy része.-A mi orvos családunkban azt láttam, hogy mindig készen kell lenni az őszinte segítség- adásra. Ha éjjel csöngetnek, hogy baj van, akkor nem lehet húzódozni, menni kell. — A színész nyersanyaga ön­maga. Te hogyan építkezel egy- egy szerep eljátszásához?- Először a figurát keresem, azután azt, hogyan viselkedik a különböző viszonyokban. Ha az ember sok helyzetet átélt, látott vagy csak elképzelt, na­gyon sok párhuzamos­ságra bukkan. És gazdago­dik is közben.- Az empá­tiának is ilyesmi a lé­nyege.-Igen. A gyerekeknek is, akiket tanítok, mindig azt mondom, hogy képzeljék bele magukat a történetekbe. A be­leélés óriási lehetőséget teremt az embernek ahhoz, hogy fan­táziát, bátorságot, élményeket szerezzen. Két éve gyűjtöm az anyagot ahhoz a könyvhöz, melyben ilyen, mindenkinek szóló helyzetgyakorlatokat írok le majd. Füsti Molnár Éva színművész 45 éve budapestinek született, de már hosszú évek óta a pécsi közönség kedvence. A Színművészeti Főiskolát 1980-ban végezte el. Déryné- és Jászai Mari-díjas. Rendezőként és színészmesterséget oktató tanárként is ismert. Férje, Borza Endre, építész. Endre fiuk elsős általános iskolás.- Ha a tanításnál tartunk: mindig azt mondtad, hogy el­sősorban önismeretükben erő­södhetnek meg a színészmes­terséget tanuló diákjaid.- Volt, aki azért jött, mert gátlásos volt, csak írásban mert felelni 3z órán. Másfél évvel később felszabadultan nyilat­kozott a rádiónak arról, hogy megváltozott az élete.- Régen a színpadon nő nem játszhatott. Egy asszonynak ma is nehéz színész­nek és család­anyának lenni.- Ez most sem könnyű, de ha bemegyek a színpadra, akkor csak azzal foglalkozom, ami ott van. De biztos, hogy ha a kezdetektől fogva lett volna családom, ezt a pályát nem folytathattam volna.- Sokáig tartottunk tőle, hogy elvész a közönség. Mi a színház szerepe ma?- Az embereknek kell, hogy átélhessék az „itt és most tör­ténés” élményét. Úgyhogy sze­rintem minden előadásnak igazi eseménynek kell lennie. Hodnik Ildikó Gy. Francia kapcsolat MOHÁCS Franciaországból érkezett haza Szekó József, Mohács polgár- mestere. Lapunknak el­mondta: az önkormányzat külföldi kapcsolatokról szóló 1997-es tervében szerepelt ez a kétnapos látogatás, mely során a kereskedelmi és gaz­dasági lehetőségekről esett szó. A városi kereskedelmi és iparkamarák, valamint az ipartestületek kapcsolatainak felvétele mellett a polgármes­ter említi: a francia Wattre- los-val és a többi testvérvá­rossal való együttműködés nem csupán gazdasági, ha­nem több szempontból - diákcsereprogram, oktatási kooperáció - is jelentős. T. G.

Next

/
Thumbnails
Contents