Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-14 / 312. szám

1998. november 14., szombat Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Segély indul a Tiszához - Ma éjszaka indul útnak az árvízkárosultak megsegítésére szervezett gyűjtés első szál­lítmánya. A delegáció Kerényi János pécsi alpolgármester vezetésével Mezővárra viszi az adományokat, amelyeket a város önkormányzata, a Vöröskereszt, valamint a Babits Mihály Gimnázium gyűjtött. A szállítmány főként élelmisze­reket, valamint ruhaneműt tartalmaz. Képünkön dr. Toller László polgármester köszönti a szervezés résztvevőit. A megyei rendőr-főkapitáhyság és a Polgári Védelem is gyűjtést szervezett. A rendőrök gyűjtéséből és a raktárakból két mikrobusznyi meleg ruha jut majd el a kárpátaljai rászo­rulókhoz. A Baranya Megyei Polgárvédelmi Parancsnokság csütörtökön két teherautónyi segélyszállítmányt indított az árvízkárosultak megsegítésére. A járműveket a 101. számú Zrínyi Miklós tüzérdandár ingyen biztosította a szállításhoz. Térségi kórház - térségi támogatásból? SIKLÓS A siklósi önkormányzat első embere szerint a városi kórház zavartalan műkö­dése érdekében a környék­beli önkormányzatok és na­gyobb cégek anyagi támoga­tására is szükség van. így ta­lán enyhülnének az intéz­mény anyagi gondjai. A siklósi kórház rossz anyagi helyzete közismert, a súlyos problémák megoldására most talán van valós esély. Máté János polgármester szeretné meggyőzni a város vonzás- körzetében lévő települések önkormányzatait és nagyobb cégeit, hogy közösen tartsák fenn a kórházat. Ennek jegyé­ben tegnap Villányba, Bere- mendre és a bereméndi ce­mentgyárba látogatott. A polgármester lapunk kérdésére válaszolva kifej­tette: bár a siklósi önkor­mányzat kötelessége fenntar­tani a kórházat, az itt kezelt betegek többsége nem siklósi. Máté János úgy véli, az in­tézmény térségi kórház. A közelmúlt eseményei pedig bizonyították, hogy a szüksé­ges fejlesztéseket, felújításo­kat a város egyedül nem ké­pes véghezvinni.-A környékbeli települé­sek önkormányzati vezetői­nek többsége már belátta, hogy szükség van az ő segít­ségükre ahhoz, hogy megfe­lelő színvonalon tudjuk mű­ködtetni az intézményt - fej­tegette a polgármester. Máté János persze tisztá­ban van vele: senkit nem kö­telezhet arra, hogy pénzt ad­jon, ám bízik abban, hogy si­kerül minden érintettel megál­lapodni. Hogy ki mennyit ad a közös kasszába, azt természe­tesen lehetőségei szabják majd meg. A polgármester szerint a folyamatos, nyugodt működést az biztosítaná, ha ezek a támogatások rendsze­resek lennének, hiszen az egyszeri „segélyek” nem vál­toztatnának gyökeresen a mostani helyzeten. Máté Já­nos az elkövetkező hetekben folytatja tárgyalásait a kör­nyék önkormányzatainak és nagyobb cégeinek vezetőivel. Nimmerfroh F. Kapaszkodnak a megmaradásért Két hete kezdődött az a munka, amely a város és kistérsége •hosszú távú, komplex fejlesztési programját hivatott megter­vezni. Az ebben résztvevők közös célja, hogy a település és környéke jövője megalapozott, biztos legyen. KOMLÓ A Komló és Térsége Fejlesztési Kht. idén kora nyáron alakult azzal a céllal, hogy még a bá­nya bezárását megelőzően, az elkövetke­zendő évek fejlesztési feladatait hangolja ösz- sze. A társa­ságot Komló önkormány­zata, a Pécs- Baranyai Ke­reskedelmi és Iparkamara, a PE Rt., a Mecseki Bányavagyon­hasznosító Rt., valamint a város hét vállalkozója alapította. A megyei területfejlesztési ta­nácshoz benyújtott pályázatá­val a kht. a közelmúltban 6,4 millió forintot nyert, amiből az önrész hozzáadásával megren­delhette a több, mint 9 milliós terv elkészítését. Dr. Rostás Gábor, a fejlesz­tési tervet kidolgozó cég helyi vezetője arról szólt, hogy első lépésben az eltérő érdekeket kell harmonizálni. Olyan érte­lemben is, hogy a bánya bezá­rása után ne csak a munkaerő- piac helyzete, de a járulékos ügyek, például a sporttámoga­tás kérdése is figyelmet kapjon. Komló polgármestere, Páva Zoltán (első képünkön) hangsú­lyozta, ideje volt az összefo­gásnak, hiszen a terv az utolsó pillanatban készül. Bár eddig sok elképzelés napvilágot látott már, ez az első olyan, amelyik maradéktalanul figyelembe ve­szi valamennyi fél érdekét. A polgármester szaktanács- adója, Notheisz József, aki vál­lalkozóként maga is tagja a tár­saságnak, a komlói vállalkozá­sok erősítését tekinti fontos te­endőnek. A tervet új kezdemé­nyezésnek tartja, amennyiben a civil és a gazdasági önkor­mányzat először fog össze Komló fejlesztése érdekében. Nem szabad megfeledkezni a mezőgazdaságról sem, de fi­gyelembe kell venni a földek gyenge minőségét. Egy jól át­gondolt erdőgazdálkodás sok­féle előnyt hozhat a városnak és a kistérségnek - véli. A bányavagyon-hasznosító elnök-igazgatója dr. Göndöcs István (második képünkön) az arculat megváltoztatását emelte ki, ami esztétikailag könnyebb, gazdaságilag nehezebb. Ä vá­ros nem vár­hat az óriás cégekre. A nyugati köze­pes vállalatok azonban még nem kaptak ajánlatot se­honnan, őket lehetne hívni. Az iparterületekre rendezési tervet kell készíteni, majd köz- művesíteni azokat, de ezzel együtt már a marketinggel is foglalkozni kell. Az ipari parkra szükség van, de nem te­rületként, hanem intézmény­ként - mondja -, aminek az előnyeit ki kell használni. Az igazgató kiemelte: a bányava­gyon-hasznosító tulajdonában lévő műtárgyakat tekintve fon­tos, hogy azok a gazdaság vér­keringésébe visszakerülve, he­lyi adók formájában pénzt hoz­zanak Komlónak. Deák G. Mi legyen az altáró völgy helyén? (Ötletek a helybeli polgároktól) # - Egy multinacionális cég jól mutatna ott. # - Horgász vagyok, lehetne halastó. # - Mindegy, csak ne akkumulátorfeldolgozó! # - Én már nem érem meg, hogy ott bármi is lesz. fi - Egy szép, parkosított sétány, játszótérrel. # - Ha a Komló profiligás lesz, stadion! if - Kereskedelmi központnak el tudom képzelni, ff - Úgy tudom, ott termálvíz van. Ki kellene használni! t - Ha családiházas övezet lenne, oda is költöznék. Az egyéni gazdákat az állami cégeknek is segíteniük kell A kistermelők továbbra is támogatásra szorulnak, s ebben egyre nagyobb szerepe lesz a tartósan állami tulajdonban ma­radó mezőgazdasági nagyüzemeknek - mondotta tegnapi ba­ranyai látogatásán az Országgyűlés kisgazdapárti alelnöke, Gyimóthy Géza. BÓLY Az iskolatej-akciót hamar elin­tézték. Az alelnök feltette a kérdést: van-e akadálya a helyi megvalósításnak? Nincs - vála­szolta határozottan Kiss József a Boly Rt. vezérigazgatója, hozzátéve: ha valamelyik is­kola igényli ezt a szolgáltatást, azonnal meg tudják szervezni az ellátást. Az agrárszakember Gyi­móthy Géza (képünkön) az is- kolatej-akció megnyugtatóan kedvező fogadtatása mellett arra is kíváncsi volt, milyen le­hetőségei vannak az állami tu­lajdonban lévő mező- gazdasági cégnek, a Boly Rt.-nek a helyi ma­gántermelők támogatására. Megfogalma­zása szerint annak a 28 agrár részvénytársa­ságnak, amelyek állami tulaj­donlásáért olyan kitartóan küz­döttek a kisgazdák, többek kö­zött arra is gondot kellene for­dítania, hogy az integrációs kapcsolatok kialakításával az egyéni gazdák megélhetési esé­lyeit javítsák. Vagyis el kell látni őket vetőmaggal, növény­védő szerekkel, segítséget kell nyújtani a betakarításhoz, va­lamint a termény értékesítésé­hez. Mindez Bolyban már eb­ben az évben is gyakorlat volt: a nagyüzem több mint 500 gaz­dával kötött szerződést. Többek között ennek a jó együttműkö­désnek volt köszönhető, hogy a térségben nem okozott feszült­séget a búzaválság. Az rt. ugyanis aratás után felvásárolta a termést, kiiktatva a közraktá­rakat, azonnal jövedelmet biz­tosított a termelőknek. Gyimóthy Géza fontosnak tartotta az egyéni termelők képzését is, hiszen a földtulaj­donosok egy része nem rendel­kezik szaktudással, többnyire csak „kínlódik” a földdel. Az elképzelések szerint a felnőtt- képzéshez a szaktárca is támo­gatást fog nyújtani. B. G. Hírcsatorna Megyei közgyűlés. Hétfőn soron kívüli ülést tart a Bara­nya Megyei Önkormányzat közgyűlése. A napirenden a szervezeti és működési sza­bályzat módosítása, illetve a bizottsági tagok megválasz­tása szerepel. (aa) A szentlőrinci iskolai sportcsarnokban több mint ezer diák vett részt tegnap azon az ifjúsági hangversenyen, amelyet pé­csi művészek adtak. De­cemberben a Pécsi Szimfo­nikus Zenekar lép fel a vá­rosban, szintén zenét nép­szerűsítő és magyarázó számokkal. (cs) Pontosítás. A tegnapi lap­számunkban megjelent idő­ponttal szemben az V. me­gyei nemzetiségi népzenei est ma 18 órakor lesz Vo- kányban. Egyre zajosabb a szász­vári diszkó környéke be­zárás után, amit kifogásol­nak a lakók. Nemegyszer rongálás is történik. A Pol­gárőr Egyesület mind több őrjáratot vezényel a kör­nyező utcákba a hajnali órákban. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 658 cm, áradó, 7,8, Őrtilos 88 cm, apadó, 7,0, Barcs 174 cm, apadó, 7,6, Dráva- szabolcs 295 cm, áradó, 7,5 fok. Kifárasztotta a tyúktolvajt SZENTLŐRINC A városban eddig csaknem tíz portára hatoltak be az ismeretlen tettesek baromfi­ért, főként a Rákóczi utcá­ban, de eddig egyikük sem lett meg. Helesfán viszont az önkormányzat fegyveres faluőre, rendőri segédlettel, elfogott egy tyúktolvajt, mi­után jól megkergette és kifá­rasztotta. A menekülő nem­csak a zsákmányolt állato­kat, de a sapkáját is el­hagyta, később ez lett a leg­főbb bizonyíték ellene. Há­rom tyúk ellopását beis­merte, a többi, lába kelt ba­romfi sorsáról semmit sem tudni. A rendőrök azt tanácsol­ják, ami amúgy magától ér­tetődne: a gazdák éjszakára jól zárják le az ólakat, a be­járat elé pedig hosszú láncra kössék ki a kutyákat. Cs. J. Felújításra vár a műemlék oltárkép Idén ünnepük a községben a református templom felszentelé­sének száznegyvenedik évfordulóját. A megemlékezés megle­hetősen keserű szájízzel zajlott le, ugyanis az országosan vé­dett, műemlékké nyilvánított templom belső felújítására helyben nincs elegendő pénz. MAGYARBÓLY Az evangélikus templomot 1854-ben kezdték el építeni és négy évvel később adták át rendeltetésének. Legértéke­sebb műkincse egy oltárkép, Madarász Viktor korai alko­tása, amely az utolsó vacsorát ábrázolja. A templomot az Or­szágos Műemlékvédelmi Hiva­tal országosan védett műem­lékké nyilvánította. Ilyen vé­dettséget élvez még egyébként a faluban található népi gabo­nás is. A településen élők azt szeretnék, ha a Magyarbólyban található több értékes régi épü­let közül még néhány állami védettség alá kerülne, mert a jelenlegi állapotban jórészt pusztulásra vannak ítélve.- Úgy gondoljuk, hogy az evangélikus iskola, a szerb templom és iskola vannak olyan értékesek, hogy hivata­losan is felkerüljenek a műem­lékek listájára - vélekedik Ha­vasi István, a helyi művelődési ház vezetője. - A község költ­ségvetése ugyanis meglehető­sen szűkös, nincs elegendő pénz a felújításra, így az álla­guk az évek múlásával csak egyre romlik. A 140 éves mégemlékezésre a hívek segítségével sikerült ugyan körbemeszelni az evan­gélikus templomot, rendbe­hozni, megszépíteni a környe­zetét, viszont a belső rekont- rukció elmaradt.-A műemlékvédelmi hiva­talhoz írt levélre az a válasz ér­kezett, hogy örömmel tapasz­talják, az elmúlt években ön­erőből sikerült felújítanunk a szerb templomot, szépen ren­dezett a település. De pénzről, konkrét lépésekről nem esik szó. Pedig igazából arra len­ne szükség, hiszen a műem­lék freskók már kezde­nek lepotyogni a falról - pana­szolja Havasi. Az OMH sze­rint az önkor­mányzatnak kel­lene kezdemé­nyezni egy olyan vizsgálatot, amely segítsé­gével feltárhat­nák a helyi, eset­leg országos je­lentőségű érté­keket. Ehhez a hivatal segítsé­get is nyújtana. A települési ér­tékvizsgálat azonban szintén pénzbe kerül. Győrffy Z. i 1' ( i

Next

/
Thumbnails
Contents