Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-12 / 310. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. november 12., csütörtök Ésszerűbben támogatnak KOMLÓ A városban csaknem 19 mil­lió forint az az összeg, amely az önhibájukon kívül szoci­álisan hátrányos helyzetű egyedül élők, illetve csalá­dok köztartozásait enyhít­heti. Nem sok, eddig mégis csupán 84 jelentkező akadt. Ennek több oka van. Fábos Józsefné, a népjóléti iroda ve­zetője szerint az adós akkor juthat 10 ezer és 200 ezer fo­rint közötti támogatáshoz, ha a tartozása 30 százalékát egy­ben lerója. Probléma az is, hogy alacsony az egy főre jutó jövedelem határa. Egyedül élők esetében az öregségi nyugdíjminimum kétszerese, azaz 27 400 forint, a családok­nál a minimum másfélszerese, a 20 550 forint jövedelem alatt élők jelentkezhetnek. A 30 százalékos hozzájáru­lás kormányrendelet, ezen az önkormányzatnak nincs módja változtatni. Ezért a vá­rosatyák az egy főre jutó jö­vedelem limitjének emelésé­vel kívánnak újabb rászorul­taknak lehetőséget adni. Az egyedül élő akkor kérhet tá­mogatást, ha jövedelme nem haladja meg a nyugdíjmini­mum két és félszeresét, csalá­doknál a kétszeresét. A ma születő döntéstől az önkor­mányzat azt várja, hogy 100 és 200 közötti igénylő kerül a programba. D. G. Belvízveszély a megyében SZENTLŐRINC-DOBSZA Sok volt az eső, szántani sem lehet. A pincéket sok helyen elöntötte a víz. Nagydobszán ez idáig - idén - 800, míg Szentlőrincen 910 milliméter csapadék hullott, ami miatt belvizek éktelen­kednek, feltörtek a talajvizek. (A baranyai évi csapadékátlag 600-650 mm.) Királyegyhá­zán, Szentlőrincen, Sumony- ban és Somogyhárságyon, amire rég volt példa, szivaty- tyúznak a pincékben. Nem egy helyen a kutakból, mert hogy ez hatásosabb. A ház­alapok még nem áztak át, de ha tovább lazítja őket a talaj­víz, akkor fennáll az omlásve­szély. A földeken keményen küz­denek a gazdák, hiszen trak­torral vontatják a be-beragadó kombájnokat. Nem egy föld­műves, fittyet hányva minden magágy-előkészítésre, csak boronáit földbe veti a búzát. Jó, ha valaki tárcsáz, ha már szántani nem tudott. Nem egy helyen arra kérik a kukorica­vágó kombájnosokat, hogy a szárat jól aprítsák össze, és akkor egy kis tárcsázással máris földbe kerülhet a ga­bona. Ebben az esetben vala­mivel biztonságosabb a kései vetés. Csuti J. Virágzik az autó - Az idő múlásával már csak a boros­tyán leple alá betekintők vehetik szemügyre az egykor nép­szerű kocsimárka maradványait. fotó: laufer László Két tonna kávé: égetnivaló segély adott szervezet jövedéki enge­dély birtokosa is. Ugyanakkor a jövedéki termékek behozatala ebben az esetben sem vámmen­tes. Az engedély nélkül beér­kező küldeményeket közvetlen vámfelügyelet alá veszik, majd 30 nap tárolás után megsemmi­sítik - azaz a két tonna kávé sorsa valószínűleg az elégetés lesz. A VPOP az érvényben levő rendelkezések értelmében a lefoglalt árut egyelőre nem tudja hasznosítani, viszont a parlament előtt van az ezt sza­bályozó törvény módosítása. A két tonna kávé elégetésé­nek egyetlen altemaü'vája van: ha a segélyszervezet visszajut­tatja a feladónak. A szállítást lapzártáig egy fuvarozó cég sem vállalta, főleg a megköve­telt anyagi és biztonsági garan­ciák miatt. B. M. - Gy. Z. (äi Kommentár az 1. oldalon) Németországból és Ausztriából eredetileg az újvidéki Donau segélyszervezetnek küldték azt a többmilliós küldeményt, amelynek egy része most a mohácsi vámudvaron áll. Az élelmi­szereket a szerb hatóságok nem engedték be Jugoszláviába, Magyarországon viszont a két tonna kávéval van gond. járás alkalmával kiderült, egy­millió-háromszázezer forintnyi adót lennénk kötelesek fizetni a két tonna kávéért, ha ki akarjuk osztani a rászoruló családok­nak, ám ennyi pénzünk nincs. A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnoka, dr. Her- czeg József alezredes úgy véli, az érintettek valószínűleg nem jó helyen informálódtak, hiszen a vámosok csak azt mondhat­ják, ami a ’95-ös vámtörvény­ben áll. Eszerint a kávé nem jö­vedéki termék ugyan, de zár­jegyköteles, és importálásához jövedéki engedély szükséges. A segélyszállítmányok a je­lenlegi törvények szerint csak akkor tartalmazhatnak dohány­árut, szeszes italt vagy kávét, ha megfelelő adó-, illetve zár­jeggyel rendelkeznek, s ha az MOHÁCS-PÉCS­ÚJVIDÉK A szállítmányt az ajándékozók vajdasági német és magyar csa­ládok megsegítésére szánták, ám ennek csak egy töredéke ju­tott el Újvidékre. A jugoszlá­viai vámszervek ugyanis a bé­biételeket, le­veskockákat, kávét tartal­mazó csoma­gokat nem engedték ki­osztani.-Andreas Bürgermayer, az ottani hu­manitárius szervezet vezetője bennünket keresett meg, hogy az adományt vegyük át - tájé­koztatott Bóka Koppány And­rás (kis képünkön), a Délvidéki Református Szeretetszolgálat mohácsi vezetője. - Előzetesen informálódtam, van-e lehetőség a kávé behozatalára, s úgy tájé­koztattak, a jövedéki törvény nem tiltja. A szerb vámosok többszöri biztosíték lefizetése után szombaton engedtek utunkra, majd hétfőn a teherau­tóval beálltunk a mohácsi vám­udvarba. Kedden a hivatalos el­Gyűjtés az árvízkárosultaknak A hazai és a határ menti, árvíz sújtotta térség lakosságának megsegítésére több baranyai szervezet is gyűjtést kezdeménye­zett. Pécs Önkormányzata, a Magyar Vöröskereszt és a Babits Mihály Gimnázium központi telephelye Pécsett, a gimnázium udvarán található meg. Ugyancsak gyűjtést szervez a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, illetve a Hatá­rokon túli magyarságért alapítvány. A központi gyűjtőhelyet Pécsett, a Buzsáki u. 22. alatt találják meg az adományozók. Még nincsen csirkeválság A hazai piacot elönti az aprólék ? Baranyában még nincs baromfiválság, ám ha az aprólékot nem tudják eladni a hazai boltokban, akkor az elkövetkező évben a felvásárlási árak csökkentésére is számítani lehet. A termelők­nek viszont kedvező, hogy a feldolgozóknak járó három forin­tos állami támogatást a jövőben a tenyésztők kapják meg. MÁGOCS-OLD Baranya hagyományos barom­fis vidék, de itt nyoma sincs annak a feszültségnek, amely a keleti megyékben kirobbant a tenyésztők és a feldolgozók kö­zött. A felvásárlási árakat csök­kentette a Hajdú-BÉT Kft., ezért veszteségessé vált azon a tájon a tenyésztés. Bosnyák Márk baranyai termelő is szállí­tott már az említett cégnek, de jobb véleménnyel a helyi felvá­sárlókról: tartják magukat a szerződésben megfogalmazott feltételekhez. Átlagosan 12 százalékos nyereséget ér el egy kiló csirkén, elégedettségére ez szolgál. Baranyában szinte minden tenyésztő integrációban dolgo­zik, nekik nincs piaci gondjuk, hiszen a megfelelő súlyra fel­nevelt baromfit a szerződésben kialkudott áron el tudják adni. Eddig - jegyzi meg Acs István, mágocsi gazdajegyző. Mert a csirke, pulyka, kacsa, liba mel­lére, combjára szinte minden mennyiségben akad nyugati vevő. A keleti pénzügyi válság miatt a feldolgozóknak az apró­lékkal gyűlt meg a bajuk. Hal­mozódnak a készletek, a far-há­tat, a nyakat, a szárnyat, a bel­sőségeket belföldön csak igen alacsony árréssel lehet eladni. Hamarosan ez a piac is telítő­dik, s ekkor a feldolgozók kénytelenek lesznek vagy az árat, vagy a feldolgozási meny- nyiséget csökkenteni. A csirké­nek 49 nap az „átfutási” ideje, ha ezt követően nem tudják el­adni, a veszteség elkerülhetet­len. Egyelőre a keleti válság mi­att bajbajutott termelők anyagi gondjain úgy próbál segíteni az agrártárca, hogy hamarosan a feldolgozónak járó három fo­rint állami támogatást is a szer­ződött csirkehizlalók kapják meg. Az FM-rendelet szerint a feldolgozók 168 forintos átvé­teli ár után igényelhették a ki­logrammonkénti 3 forintos ál­lami támogatást. A Baromfi Terméktanács javasolta az Ag­rárrendtartási Tárcaközi Bizott­ságnak a támogatási rendszer megváltoztatását. Ha erről döntés születik, a tenyésztők már 171,5 forintot kaphatnak egy kilogramm első osztályú vágócsirke után. Szak­emberek szerint a csirkehizlalás önköltsége éves átlagban 165-170 forint. Békéssy G. Hírcsatorna Somogyapátiban vil­lanymotorokat loptak el a szárító és a géptároló terü­letéről kedden éjszaka. Há­rom erőgép, köztük egy csávázó irányítóegységét emelték el az ismeretlen tet­tesek. A mezőgazdasági üzem fennállása óta nem ez az első nagyobb értékű lo­pás. (cs) Nincs támogatás. Lapunk tegnapi számában, az „Élet­korhoz kötött a támogatás” című írásban azt közöltük, hogy a tb a nemesfémből készült fogpótlásokat is tá­mogatja. Ezzel szemben csak a műanyagból készül­tekre jár a támogatás. Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mo­hács 676 cm, apadó, 8,1, őr­tilos +92 cm, változatlan, 7,0, Barcs 156 cm, apadó, 8,2, Drávaszabolcs 385 cm, apadó, 7,8 fok. PORTRÉ „Tudatosítani irodalmunk jelenlétét” Nemrég látott napvilágot legújabb könyve, A magyarországi horvát irodalom története 1918-től napjainkig. Blazsetin Istvánt tíz éve kereste meg Barics Ernő, azóta oktat a pécsi horvát tan­széken. „Mellesleg” költő, irodalomtörténész, műfordító, a Horvát Tudományos Kutatók Egyesületének titkára.- Gondolom, sokan megkérde­zik: költő édesqpja milyen ha­tással volt indulására?- Kisiskolásként nagyon nem szerettem írni, de ő kitar­tóan nógatott. Aztán egyetemis­taként már megbarátkoztam a tollal, ekkor jelentek meg első verseim. A legfontosabb min­denesetre az volt, hogy köny­vek között nőhettem fel.-A szépirodalomtól egy idő után átpártolt az elmélethez.- Nem nevezném átpártolás- nak, csak amikor elkezdtem ok­tatni, megkövetelték a tudo­mányos tevékenységet. A ma­gyarországi horvátok irodalma előzőleg is- Apropó: fordítás. Másik kutatási területe a műfordítás­elmélet, de itt a gyakorlatban sem rest.-Tavaly jelent meg, úgy­szintén Eszéken, Radnóti Mik­lós verseiből egy válogatás, amelyet én szerkesztettem és fordítottam. Korábban is ültet­érdekelt, ezért ezzel kezdtem el foglalkozni. A könyv hor- vátúl jelent meg az ...........— eszék i Matica Hrvatska kiadásában. Remé­lem, hamarosan elkészülök a magyar fordítással is. Nagykanizsán született, 1963-ban. Tótszerdahelyen nőtt fel, Budapesten érettségizett a szerbhorvát gimnáziumban. 1988-ban végzett a zágrábi egyetem bölcsészkarán. A JPTE horvát tanszékének oktatója. Nős, felesége, Branka újságíró. Két fiúgyermekük van: Vjekoslav öt, Danijel István másfél éves. tem át horvátra magyar költő­ket - pécsieket is, például Pá- kolitz Istvánt.- Felesége zadari. Hogyan találta fel magát Magyaror­szágon?-Az egyetem alatt ismer­kedtünk meg, 1988 óta va­gyunk házasok. Eredetileg jo­gász, itt Pécsett végezte el a horvát szakot, s hát természe­tesen időközben megtanult magyarul.- Hallgatóitól tudom, jelen volt fiai születésénél.- Ez olyan élmény, amit nem szabad ki­ás»*»«»»«^ hagyni. Egy Új élet sír fel, és ez egyszerűen valami megfogha­tatlan, ugyanakkor megrendítő boldogság.-A családban már három generáció viseli az István ne­vet ...- Először nem akartam, hogy édesapám és jómagam mellett fiam is István legyen. De mivel a kisebbik srác au­gusztus húszadikán született, volt benne valami sorsszerű, hogy ő is ezt a nevet kapja. Győrffy Zoltán Kér a rendőrség A rendőrség kéri azok jelentke­zését, akik november 6-án dél­előtt fél kilenc körül Pécsett, az Ybl Miklós utcában a 6-os számmal szemben lévő vegyiá- rubolt előtti közúti közlekedési balesetet látták, illetőleg a sérült személy segítségére siettek. A baleset során a parkoló gépkocsik között áthaladni szándékozó gyalogost, tolatás közben, fellökte egy ismeretlen típusú személygépkocsi, majd a balesetet követően elhajtott a helyszínről. Kérik a gépkocsi vezetőjének jelentkezését is - amennyiben fentiek alapján magára ismer hogy a baleset körülményeit tisztázni lehessen. Jelentkezni hivatali időben személyesen Pé­csett, a Vargha D. u. 3„ I/125-ös hivatalos helyiségben, illetve a 311-666/1560-es telefonszámon lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents