Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-11 / 309. szám

1998. november li., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán f, JFl * * í-% *¥•», J Gazdahírek Szőlész-borász tanfo­lyam. A Mecsekaljai Borvi­déki Tanács az Agrárkama­rával közösen december 5- től a jövő januárba átnyúló 65 órás szakmai tanfolya­mot indít a szőlész-borász ágazatban dolgozó, és a téma iránt érdeklődő közön­ségnek. Érdeklődni lehet a gazdajegyzőknél és a hegy­bíróknál november 15-ig .(k) Mennyit ér az erdő? Az erdőtulajdonosok fontos ér­deke, hogy megismerjék er- dővagyonuk pénzbeli érté­kelésének módszerét. A számoláshoz, az értékelés különböző eljárásaihoz nyújt hasznos támpontokat Márkus László és Mészáros Károly új kötete, az Erdőér- ték-számítás. (k) (íyógynövénytermesztés. Az európai országok foko­zott érdeklődését figye­lembe véve, szakemberek szerint a hazai gyógynö- vénytermelés 35—40 száza­lékkal emelhető. A terület- növelésnél más mezőgazda- sági tevékenységgel nem hasznosítható hegyvidéki, illetve lápos parcellák is al­kalmasak lehetnek. (k) Védekezés a háziegér el­len. A hideg napok bekö- szöntével, a termények be­takarítása után fokozott az egérveszély. Védekezni el­lene inkább ajánlott macs­kával vagy csalétekkel föl­szerelt egérfogóval, mert a méreg más hasznos háziálla­tot is elpusztíthat. (k) Kaprot télire. A magyar háztartásokban általában nélkülözhetetlen fűszernö­vény a kapor. Mielőtt teljes egészében befejeznénk a kertek, parcellák őszi szán­tását, felásózását, érdemes begyűjteni a nyáron beért magvakból most sarjadó kaporutánpótlást. Fa­gyasztva jól tárolható. (k) Hasznos cím. A Földmű­velési és Vidékfejlesztési Minisztérium mellett mű­ködik a Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum (1055 Bp., Kossut L. tér 11.), amely kistermelők számára is nyújt támogatá­sokat, tanácsadást. (k) Kert - Szőlő - Balkon Védekezzünk a fuzárium ellen A fuzáriumfajok a vegetációs időszakban a teljes búzanövényt képesek megfertőzni. Csírakorban csírapusztulást, később szártőbetegséget, a leveleken nagy kiterjedésű foltokat, a kalá­szokon kalászfuzáriózist okoznak. A kalászok kisebbek, fehé­rek, és rajtuk szabad szemmel rózsaszínes kiverődés látható. A fuzárium kártétele két külön­böző úton és mértékben jelent­kezik: az első vetéskor, ha nem fémzárolt és csávázott vetőma­got vetünk, veszélynek tesszük ki a magokat, és ennek követ­keztében 20-30%-os tőpusztu­lás jelentkezhet. A másik a már learatott és fertőzött búza, ha nem megfelelő tárolási körül­mények között tartjuk, akkor a különböző fuzáriumfaj által termelt mikotoxin termelődik, ami állati és emberi fogyasz­tásra rendkívül veszélyes és ká­ros. A búzát termesztők felelő­sek azért, hogy egészséges vagy minimális, 1-2%-os fer- tőzöttségű legyen a termés. A fertőzés tekintetében nagy különbség van tájegységeken és fajtákon belül is. Ha a kriti­kus fenológiában a kalászhá­nyástól a virágzásig esős, párás idő uralkodik, akkor a védeke­Olvasónk kérdezte, milyen gyümölcstermő cserjét ültes­sen ablaka közelébe. Bálint György, rovatunk állandó szerzője válaszol. Most a legjobb gyümölcsfát és gyümölcstermő cserjét ültetni. Ügyeljünk rá, hogy a csemete se mélyebbre, se magasabbra ne kerüljön a földbe, mint ahogy a faiskolában állott. Az oltványoknál a szemzés helye a talaj felszínével egyvonalban legyen, északra nézzen. zés javasolt egyszeri, il­letve kétszeri alkalommal. A védekezés agrotechnikai és kémiai úton oldható meg. Ezek: az agrotechnikai műveletek szigorú betartása; a kukorica és búza után csak mélyszántás után vethetünk; jól előkészített magágy, optimális vetésidő, előzetes laboratóriu­mi vizsgálat a vetőmag fuzári- umfertőzöttségéről; a fémzárolt vetőmag, a csávázórendszer használata a fúzáriumfertőzött- ség mértékétől. E fontos agro­technikai elemek elhanyagolása segíti a kalászfuzárium fertőzé­sének kialakulását. Összefoglalva a védekezés lehetőségeit: genetikailag el­Mármost ami kedves olva­sónk kérdését illeti, milyen gyümölcsfát ültessen az ablaka közelébe, mely viszonylag kis koronát nevel és finom gyü­mölcsöt érlel, több fajta és féle változat is szóba jöhet. A magam részéről a Magyar legjobb nevű kajszibarackfa te­lepítését javaslom, mert ez ritka koronát nevel, a gyümölcse pe­dig friss fogyasztásra, befőttek készítésére, dzsemek és lekvár főzésére, aszalásra egyaránt ki­válóan alkalmas. lenálló fajok termesztése, meg­felelő agrotechnika. Fungicides állománykezelés: mikor és mennyi ideig kell védeni a ka­lászokat? A fuzáriumfajok a vi­rágzás táján fertőzik a kalászt, ha az időjárás is kedvező, csa­padékos, párás. Ha á virágzás körül aszályos, száraz időjárás uralkodik, akkor nem indokolt a védekezés. Amennyiben 48-72 órán belül lehűlés, eső várható, abban az esetben a vé­dekezést azonnal meg kell kez­deni. A fuzárium esetében a védekezés preventív, megelőző jellegű legyen, lényegesen ha­tékonyabb, mint a fertőzés utáni védekezés. Fontos a betakarítás optimá­lis időben történő megkezdése, mielőbbi befejezése; alacsony fertőzöttség betakarításkor, a learatott termény megfelelő tá­rolása. Nem megfelelő tárolás esetén a fertőzés és az általa termelt káros toxin a többszö­rösére emelkedik! A védekezés ugyan költséges, ám a minőségi termeléshez elengedhetetlen. Csörnyei Lászloné Növényvédelem A Mezőgazda Kiadó gondozá­sában jelent meg Glits Márton, Horváth József, Kuroli Géza és Petróczi István közös kötete Növényvédelem címmel. A könyv a szántóföldi és kerté­szeti növények sorrendjében tárgyalja a termesztés sikerét veszélyeztető károsítókat, és az ellenük való védekezési lehető­ségeket, technológiákat. A nö­vényvédő szerek gyors elévülé­sére tekintettel, a kötet végén összefoglalták a jelenleg hazai forgalmazásra engedélyezett készítményeket. (k) Válasz olvasónknak BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Ilyenkor tud­juk igazán ér­tékelni a fák és bokrok szí­nes bogyóit, terméseit. Ezekből a Kárpát-medence flórája feltű­nően gazdag. Bizonyításul ele­gendő, ha csak a tűztövis, a madárberkenye, a tiszafa piros bogyóit, a hóbogyó fehér, a kö­kény sötétkék termését említem - pedig ezeken kívül százával vannak szép bogyótermést ér­lelő fáink és cserjéink. A ritkábban ültetettek között sokra becsülöm a csörgőfát, amely viszonylag kisméretű, tömör koronát nevel. Május vé­gén sárga virágzatával hívja fel magára a figyelmet, később pe­dig olyan, maradandó termést érlel, amely még a téli hóna­pokban is díszíti a lombjavesz- tett fákat. Nem elhanyagolható értékük ezeknek a fáknak, hogy tavasszal-nyáron igen jó méh- legelőt nyújtanak. Most kell elkezdem a jácint­hagymák hajtatását ahhoz, hogy az évvégi ünnepekre mu­tatós, illatos virágaink legye­nek. A hagymát cserépbe is ül­tethetjük, de még egyszerűbb, ha keskeny szájú üveg tetejére, illetve erre a célra forgalomba hozott hajtató edényre helyez­zük és az edényt vízzel megtölt­jük. Meleg helyen a hagyma gyorsan életre kél, dús, ágas gyökérzetet fejleszt, majd meg­jelenik a virágszár. Hogy ez megnyúljék és a virágzat ki­emelkedjék a levelek közül, ajánlatos a növényt letakarni sötét papírsüveggel! A virágzás idejét meghosszabbítjuk, ha a bimbós vagy virágzó növényt éjszakára hűvös, fagymentes helyen tartjuk. A fagyra érzékeny növénye­ket most már védett helyre kell menekíteni. A kertimuskátli-tö- veket sűrűn egymás mellé ver­melhetjük virágládába, a legfon­tosabb követelmény az, hogy az egész gyökérzetet föld borítsa! A láda földjét egyszer megön­tözve és a hosszúra nőtt hajtáso­kat visszametszve akár sötét he­lyen is eltarthatjuk a tavaszi kiül­tetésig. Pincében, csomóba köt­ve és fejjel lefelé felakasztva is nagyon jól áttelel a muskátli. Szobanövényeink teleltetése A hideg idő beköszöntével az eddig szabadban tartott szobanövények is a lakásba, védett helyre kerülnek. Na­gyon fontos, hogy igényük­nek megfelelő környezetbe helyezzük el őket. A gumósbegóniát ne öntöz­zük, várjuk meg, amíg a haj­tás leszárad, majd a gumót a földből kiemelve tisztítsuk meg és száraz, fagymentes he­lyen teleltessük a tavaszi be­ültetésig. A balkonládából a kúszó­muskátlit nem érdemes átte­leltetni, hanem fiatal hajtásai­ból dugványozzunk csere­pekbe és az ablakban teleltes­sük. Ezekből tavaszra virágzó növényeket kapunk. A közön­séges (álló) muskátlit ládástól vagy cserepestől, esetleg a földből kivéve függesztve is teleltethetjük, pincében vagy szuterénben. Fontos, hogy fagymentes helyen. Ablak­ban, cserépben teleltetve igen korán virág­zik. A lean­dert, babért, citromfát, angyal trom­bitát (Da­tura) fűtet- len, fagy­mentes, vilá­gos helyre tegyük, mert melegben be- tetvesednek. A nagyobb főnix pálmát, legyezőpálmát világos, 10 C° körüli helyiségben teleltes­sük. Fűtött lakásban, ha szá­raz a levegő, könnyen megte­lepedik rajtuk a pajzstetű. A kényesebb, igényesebb szobanövényeket lehetőleg olyan ablak közelében he­lyezzük el, ámit télen nem szoktunk kinyitni. A huzatra, hideg levegőre minden nö­vény érzékeny, mert levélsár- gulást, levélhullást, pusztulást okozhat. A fényszegény téli napok különösen megviselik növé­nyeinket. Gyakran tapasztal­juk, hogy leveleik, hajtásaik az ablak, a fény felé fordul­nak, sápadtak és megnyúlnak. A forgatással ezen nem vál­toztatunk, legfeljebb a félol­dalas fejlődést gátoljuk. A megnyúlt hajtásokat tavasszal visszametszhetjük, ezzel újabb hajtásfejlesztésre el­ágazásra késztetve a növényt, formássá nevelhetjük. Teleltetés előtt átültetéssel ne zaklassuk növényeinket, éppen elég sokkhatás éri őket a szabadból a szobába vitellel. Az átültetést tavaszra kell hagyni. Ilyenkor legfeljebb a talaj felső rétegét cseréljük ki a virágcserepekben. A növé­nyek tápoldatozását is hagy­juk abba vagy legalábbis mér­sékeljük. Teleléskor csökkentsük az öntözővíz mennyiségét, de a kiszáradástól óvjuk növénye­inket - különösen meleg, szá­raz levegőjű lakásban. Öntö­zéshez szobahőmérsékletű (állott) vizet használjunk. Fokozott figyelmet fordít­sunk a növények levelének tisztán tartására. A kisebb nö­vényeket zuhanyoztathatjuk, a nagyobb növények levelét puha kefével vagy ruhával portalanítsuk, majd nedves szivaccsal töröljük át. Levél­fény spray-vel befújva sokáig szép lesz a levél, mert annak portaszító-antisztatikus hatása is van. Búzás László Gyógynövényünk A fehér fagyöngy Társneve: madárlép, fagyöngy, gyimbor. Félélősködő, kétlaki, gömb formájú cserje. Lombos fákon fordul elő (nyár, hárs, akác, öreg alma, körte stb.). Szára jellegzetesen villás el- ágazású, tömör, ízelt, idősebb része barna, fiatalabb része vi­lágoszöld színű. A levelek 3-6 cm hosszúak, zöldek vagy vilá­goszöldek, bőrszerűek, átelle­nesen állnak, áttelelők. A virágok aprók, a villás el­ágazásokban helyezkednek el, a termése bogyó, mely borsó nagyságú, megérve fehér, sűrűn ragadós nedve van. (Nem sza­bad összetévesztenünk a tölgy­fákon fellelhető „fakiu”-nal vágy „sárga fagyönggyel”, en­nek termése sárga színű, és ősz­szel lehullatja a levelét.) A vékony szárú leveles haj­tásait kell gyűjtenünk ősztől kezdődően tavaszig. Három kg. nyersből nyerhetünk egy kg szárazát. Vérnyomáscsökkentő, belső vérzéseket megszüntető, görcsoldó hatása van. Serkenti a szívműködést is. Buzássy Lajos Borkészítés bio módon (1.) Négyrészes sorozatunk szerzője, a kecskeméti Petőfi Népe ba­jai szerkesztőségének munkatársa megszállottja a környe­zetbarát, vegyszermentes kistermelésnek, ragyogó hasznát véve a kertészkedésben eleink megfigyeléseinek, tapasztalata­inak. Rovatunkban eddig is sok jó tanáccsal szolgált, ezúttal a bioborkészítés rejtelmeibe vezeti be olvasóinkat. Baján található hazánk első és ez idáig egyetlen biobor-lo- vagrendje. Nemes szándéktól vezérelve a Biovino rend lo­vagjai - a borászat ősi hagyo­mányait követve - olyan szőlő- és gyümölcsborokat ké­szítenek, melyekben nyomuk sincs a vegyszereknek. Számos olyan fortély, eljá­rás, a bioszemléletből kifej­lesztett, korszerűsített módszer birtokában vannak, melyeket nagyszüleinktől lestek el, de a mai segédeszközökkel alkal­mazzák. Vallják azt is, hogy a borkészítést még, a szőlő tele­pítése előtt el kell kezdeni. Nem hívei ugyanis a termé­szetbe való erőszakos beavat­kozásnak, így inkább a termé­szet törvényeit követik. A hegyoldalban olyan, déli lan­kán fekvő parcellákat szemel­nek ki a tőke telepítéséhez, melyeket eke még nem szán­tott fel. Lehetőleg körös-körül erdő, legelő legyen, ahol az énekes- madarak és a rovarok harmó­niában élnek. Ezt a szűzföldet (vagy évek óta parlagon álló legelőt) felszántják, majd a zöldtrágyát ősszel sekélyen beforgatják a talajba. Ezután hektáronként 80 mázsa kom- poszttal szórják meg a szántást és betárcsázzák. A komposztot a telepítés előtti év tavaszától folyamatosan gyűjtik, és hal­mokba rakják érlelődni. Aki biobort akar termelni, annak tavasszal kell szőlőt te­lepítenie. A sorközöket a bio­gazda zöldtrágyával (fűmag­gal, mustárral, spenóttal) veti be. Ezek a növények védenek a talajerózió ellen, elnyomják a gyomokat, pótolják a talajból hiányzó tápanyagokat, és megakadályozzák a csapadék­tartalékok elpárolgását. Alapvető követelmény, hogy a zöld­takaró télen- nyáron védje a talajt. Van, aki a sorkö­zökbe fel­váltva őszi kalászost, il­letve fehérherét vet. A herét folyamatosan mulcstakaróként is felhasználják, és a sorkö­zökben a vetésforgón négy- évenként váltanak. A zöldtrágyát a biogazda május elején, magszárba szö­kés előtt vízzel hígított kom- posztlével permetezi, majd ro­tációs kapával sekélyen be­munkálja. (Folytatjuk) Király László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents