Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-09 / 307. szám

Baranyai Tükör 1998. november 9., hétfő Hírcsatorna Erdélyben járt angol me­cénások segítségével Szabó Ferenc pécsi festő, aki a kéthónapos út alatt csaknem harminc képet festett Nagy­bánya, Torockó, Székely­udvarhely magyar vonatko­zású történelmi és művészi értékeiről. Képeit először nem engedték áthozni a ha­táron a román vámosok, ám ekkor segített a bukaresti angol nagykövetség. (cs) Jól sikerült Lippón a felvi­dékiek először megtartott területi találkozója, amelyen mohácsi, lippói, bezedeki, ivándárdai, Szlovákiából át­telepített lakosok vettek részt. Ekkor jelentették be, hogy a házigazda falu Po- zsonypüspökivel testvérte­lepülési kapcsolatot alakít ki. A rendezvényt Göndör Gabriella, Varga Veronika és Kanávor Katalin szervez­ték, akik szeretnék, ha évente sor kerülne az ünnepi eseményre. (cs) Pécsi portrék. A Művésze­tek Házában Pécsi portrék 1995-1998 címmel ma dél­után 17 órakor nyílik meg Hamóczy Örs és Körtvé- lyesi László közös fotókiál­lítása. (sz) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mo­hács 702 cm, áradó, 8,2 fok, őrtilos 240 cm, apadó, 8,0 fok, Barcs 399 cm, áradó, 7,9 fok, Drávaszabolcs 426 cm, áradó, 8,4 fok. Isten akaratában meg­nyugodva, fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, fiam TÓKA JÁNOS autószerelő mester, pécs- váradi lakos 50 éves korá­ban elhunyt. Temetése no­vember 10-én a 14 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsváradi rk. teme­tőben. Gyászoló szerettei Jön az árvíz, jön az árvíz... Az ország északkeleti csücskében a Tisza emberemlékezet óta nem tapasztalt magas vízállással fenyegeti az ott élőket. Az el­múlt napokban sok eső esett az Alpokban is. A lehulló csapa­dékot a Dráva és a Mura gyűjti össze. A dél-dunántúli vízügyi szakemberek azonban most nyugodtak: nem kell attól tartani, hogy árvízhelyzet alakulhat ki a Dráva mentén is. Különleges helyzetben vannak a drávai védőművek, itt ugyanis 50-60 kilométeres szakaszon meg kellene magasítani a gáta­kat. Ez még annak a tervnek az eredménye, amely a gyurgye- váci vízlépcső megépítésével Árvízhelyzet most nem alakulhat ki a Dráva mellett, de a szakemberek rendszeres gyakorlatokon készülnek az esetle­ges veszélyre fotó: laufer László BARANYAI KÖRKÉP Az évszázad árvízéről beszél­nek a szakemberek: a Felső-Ti- szán feszült órákat élnek át az ott élők, a védekezésben részt vevők sokasága. A folyó szintje - példátlan módon - fél nap alatt 80 centiméterről 680 cen­tire ment fel. A Tisza Petőfi so­rait visszhangozza: „Jön az ár­víz, jön az árvíz...” Ezt a vészes fenyegetést iga­zából csak azok ismerik fel és élik át, akik a környéken van­nak. Szappanos Ferenc (kis ké­pünkön), a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság vezetője még ma is borzongva emlegeti azo­kat a napokat, amikor a ’70-es mohácsi áradásnál a töltés egy­két szakaszán 60 centiméteres magasságra emelt homokzsá­kok védték az életet, az anyagi javakat. A szakem­ber az Alpok­ban esett esőktől nem félti a Dráva somogyi, ba­ranyai szaka­sza mellett élőket. Mint mondja, legfeljebb első fokú védelmi készültséget kell majd elrendelni. Az igazgatóság vé­delmi osztaga készen áll arra is, hogy ha a központi védelemve­zetőség kéri, a Felső-Tiszához menjen. Negyven-ötven szak­emberük van, természetesen felszerelve a szükséges mű­szaki eszközökkel. Szállítá­sukra megállapodás van ér­vényben különböző cégekkel. A felső-tiszai helyzet kap­csán elhangzott: a vízügyesek nem adtak kellő segítséget. Szappanos Ferenc megérti eze­ket a véleményeket: mindenki ideges és feszült, s például egy polgármesternek arról is dönte­nie kell, elrendeli-e a kiürítést.-Nyomasztó a felelősség! - mondja a vízügyi igazgató. Magyarországon 4200 kilo­méter hosszúságú árvízvédelmi töltés van, ennek mintegy 62 százaléka lett kiépítve az előírt magasságig. Ez azonban orszá­gos átlag, a Dunának az igazga­tóság felügyelete alá tartozó gátjainál az arány sokkal jobb. számolt, s ennek duzzasztója a folyó szintjét fél méterrel csök­kentette volna. Vagyis nem mindenütt építették meg a szükséges magasságú gátakat. Ez azonban nagyon sok pénzbe kerülne.-Az az 500 millió forint, amit most a kormány a Felső- Tisza áradása miatt elkülöní­tett, nem túl nagy összeg, gyorssegélynek elég - véli Szappanos Ferenc. - Valóban, a sok pénzt a töltések megfelelő állapotba hozása igényli - ér­vényes ez a Dráva mentére is -, ami milliárdokba kerülne, de szakmailag igazolt, hogy a vé­dekezés költségeivel szemben jó befektetés. Mészáros A. Ha nincs traktor, a ló is megteszi Megyénkben az elmúlt egy-két évben csaknem húsz önkor­mányzat pályázott mezőgazdasági erőgépért, hogy segítse a hátrányos helyzetű gazdálkodókat. Ezzel egy időben jó pár földtulajdonos is gépesített, és miként a községek, bérbe adja munkaeszközeit. A legtöbbször olcsóbban. Verseny alakult ki a traktorral rendelkezők között. BARANYAI KÖRKÉP A legtöbb ún. szociális traktor a hegyháti településeken dolgo­zik. Előfordul azonban, hogy kevés rájuk az igénylő, így üzemeltetésük nem jár haszon­nal. Nem egy helyen az embe­rek szívesebben szántanak ló­val. Gond emellett a tárolás és az is, hogy miként találjanak megbízható járművezetőt. A probléma kapcsán Vass János, a Megyei Agrárkamara főtanácsosa (képünkön) kifej­tette, hogy csak azok az ön- kormányzatok tudják a gép­parkjukat gazdaságosan ki­használni, amelyek sokféle adaptert vásárolnak és maguk is foglalkoznak földműveléssel. Ezt teszi például Magyarte­lek és Szágy. Utóbbi polgár- mestere, Zima István elmondta, hogy náluk sorban állnak a bér­lők, és oly népszerű a szolgálta­tásuk, hogy jövőre permétezőt, szárzúzót, vontatót, valamint fűkaszát szereznek be. Mind- szentgodisa polgármestere, Bimbó István arról beszélt, hogy nem fél a versenyki­hívástól, ugyanis pá­lyázaton nyert gépállomá­nyuk gazdag felszerelt- ségű. Bólyban évente 80-100 rászoruló ember gazdálkodik a Kolping négy traktorával, és legkevesebb még félszázan igénylik a segít­séget, de hiába. Újabb erőgépért máj nem lobbizhat a szervezet. Ám, ha alakulna a városban egy gép­kör, akkor együtt pályázhatná­nak - tudtuk meg Vajta László­tól, az iskolai tanműhely veze­tőjétől, aki a géppark műszaki állapotáért felel. Csuti J. A buszra várók klubja PÉCSVÁRAD Naponta csaknem száz diák jár be a város iskoláiba a környékről. Jó páran közü­lük órákat várnak, mire megjön a buszuk az oktatás után. Ezalatt csellengnek vagy tétlenül ücsörögnek a gyerekek. Hogy lekössék őket, klubot szerveztek ré­szükre a művelődési házban. Az akciót kezdeményező Csa­lád és Közösség Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kár­pátiné Kovács Zita elmondta, hogy jelenleg - hetente há­romszor - szociológus, nép­művelő és tanár foglalkozik a kultúrházba önként betérő fia­talokkal, Nemcsak korrepetál­ják őket, de el is beszélgetnek velük lelki és egyéb gondjaik­ról. Péntekenként pedig együtt játszanak, hogy lazít­sanak az egész heti iskolai munka után. A foglalkozáso­kat dr. Varsányi Erika, Boros Éva és Molnár József vezeti, akik szeretnék elérni, hogy idővel mindennap igényeljék az ingyenes és önzetlen szol­gáltatásukat. Apátvarasd önkormányzata máris azon van, hogy a köz­ségből ingázó tanulók mind­egyike járjon el a szabadidős közösségbe. Nincs kizárva, hogy a falu vezetősége anya­gilag támogatja majd az ala­pítványt. Kiss Józseftől, a vá­rosi rendőrőrs helyettes veze­tőjétől megtudtuk, hasznos, hogy törődnek a bejárókkal, akik még sose veszélyeztették a közrendet. Cs. J. Szabad az átmenő forgalom KOMLÓ Hosszú évek bosszúságától szabadultak meg a Város­ház tér környékén lakók, il­letve az árkádsoron üzletet működtetők. A főtéri ABC- áruház mögötti utat a na­pokban kiszélesítették. A belvárosi üzletek készletei­nek rakodása mindig sok problémát jelentett. Az üzlet­sor mögötti egysávos és egy­irányú út gyakran volt hasz­nálhatatlan, éppen a rakodá­sok miatt, hiszen a tehergép­kocsik az úttest teljes területét elfoglalták. Galácz József, a városüze­meltetési gondnokság veze­tője örömmel közölte, hogy az áruház mögötti úttestet al­kalmuk volt úgy kiszélesíteni, hogy az éppen álló jármű mel­lett lehetséges a gépjárművek közlekedése. Az irodavezető azt is el­mondta, hogy az úttest kiszé­lesítése nettó félmillió forint­jába került a városnak. Véle­ménye szerint a kivitelező he­lyi vállalkozó rendkívül gyors, emellett szakszerű munkát végzett. D. G. Élelmiszer karácsonyra A Gyermekelelmezesi Ala­pítvány karácsonyi élelmi- szercsomag-küldő akciót szervez, amelynek célja, hogy azoknak az óvodás és általá­nos iskolásoknak, akikről pe­dagógusaik tudják, hogy a ka­rácsonyi ünnepek alatt nincs megoldva az otthoni étkezé­sük, élelmiszercsomagot küldjünk. Egy-egy csomag ér­téke 1500 Ft körüli lesz. Tar­talma: száraztészta, kakaópor, konzerv, burgonya, rizs, le­vespor, mártás, cukor, édes­ség stb. A jelentkező intézménynek vállalnia kell, hogy az elnyert adományt Budapestről elszál­lítja és a gyermekek számára a karácsonyi szünet előtt át­adja. Az akció forrása: a magán- személyek jövedelemadójá­nak felajánlott 1%-ból kapott, valamint a Budapest területén folytatott célzott adomány- gyűjtésből befolyó összeg. A csomagokat 1998. de­cember 1-ig kell a Gyermek- étkeztetési Alapítvány (1203 Budapest, Mária u. 3.) címére megküldeni, az alapítvány december 16-án adja át őket. Az igénylőlap tartalma: Az igénylés legfeljebb 1 (A/4) oldal terjedelmű lehet. Az első bekezdésben kell az alábbi adatokat szerepeltetni: oktatási intézmény neve, címe, telefonszáma, kapcso­lattartó neve, beosztása, az in­tézménybe járó gyermekek összlétszárria, azon 14 év alatti gyermek száma, akik az ünnepek alatt otthon nem jut­nak megfelelő élelemhez. Az igénylés további részé­ben az intézmény lakókör­nyezetének általános szociális jellemzését kell megadni, kü­lönös tekintettel a munkanél­küliségre és a gyermekek fi­zikai fejlettségére. Gyermekétkeztetési Alapítvány PORTRÉ „Valós problémára keresni építészeti választ” Patartics Zorán hat éve dolgozik a pályán, Pécsett. A Budapesti Műszaki Egyetem diplomadíja után idén a Gandhi Alapítvány Gimnázium és Kollégium átalakításának tervezéséért Pro Ar­chitecture díjat kapott, amelyet minden évben öt kimagasló építészeti munkáért ítélnek oda.-A Gandhi tervei és megvaló­sulása egy Pécsett szokatlan épületet hozott létre.-Több épületből és több időszakban épített és átépített épületegyüttes újbóli átgondo­lása volt a feladatunk. Legfon­tosabb célként ezért ezek ösz- szecsiszolását, az ellentmon­dások feloldását, a gesztikulá- lástól mentes új rend keresését fogalmaztuk meg.- Vagyis az egyszerű, de ha­tározott választ kereste?-Pontosan. A néhány évti­zede épült házak, és funkció- váltásuk szüksége adottság. Nem díszítést, sem megtaga­dást, de meg­értést kíván­nak, és azt, hogy alkal­massá tegyük őket új szere­pükre.- Több cikkben is úgy fogalmaztak önről, hogy stílusa határozott, modernista, egyúttal eltér az utóbbi évtize­dekben elfogadottá vált „pécsi stíltől” ...- Nem szeretek stílusokról beszélni. A magatartás fonto­sabb, s a stíluskifejezés ma egészen mást jelent, mint két­száz évvel ezelőtt. Minden szi­tuáció más. A ház a környeze­téből és a funkciójából megfo­Patartics Zorán 1968-ban született Pécsett. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a BME-n szerzett építészmérnöki oklevelet. 1992-től a JPTE műszaki karán tervezést oktat. Horváth András építésszel közösen alapítottak irodát. Részt vett a MÉSZ Mesteriskola XIII. ciklusán. Nős, egy leány- és egy fiúgyermek atyja. galmazható. Nem hiszek a há­zak „megálmodhatóságában”, csak komoly elmélyültségben és érzékenységben. Napjaink­ban a helyénvalóságot a kö­zönség kevésnek ítéli: a „nagy durranásokra” figyel csak oda, és igényli azokat. Én erre az odafigyelésre nem vágyom. Uránvárosnak ma nagy tel­jesítményeket jelentő, kitűnő, ma is korszerű házait gyaláz- zák meg ebből az indíttatásból, minek következ­tében hihetetlen szellemi értéke­ket engedünk el a lefolyóba. Meglévő házak és új épületek pedig azonosan lehetnek iga­zak, vagy modorosak.- Azon tanítványok közé tar­tozik, akik büszkén vállalják mesterüket.- Az enyém Balázs Mihály volt. Ez a tanítványság nagyon fontos, személyes viszony, amelyben nem kézmozdulato­kat, hanem magatartást les el az ember. Értékrendet és hitet adott nekem, mely alapokra mindig támaszkodhatom. Győrffy Zoltán Harminc éve csak fejtenek PÉCS A 30 éves fennállását ün­neplő Pécsi Vasutas Rejt­vényfejtő Klub a szombati Dr. Aczél László Országos Csapatversenyen mester és haladó fokon egyaránt 4. lett. Ám tény, hogy 1968- hoz képest sokkal rafinál­tabb és bonyolultabb felada­tokkal kellett megbirkóz­niuk azoknak, akik egy ce­ruzával és radírral felszerel­kezve érkeztek a verseny helyszínére. Mint a pécsiek doyenje, a 83 éves Solti Ist­ván mondta, a rutin a fontos, ritkán kell a lexikonért nyúlni, de ez már más világ, mint valaha a Füles-rejtvé­nyek voltak. M. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents