Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-31 / 298. szám
1998. október 31., szombat Háttér - Riport Dunántúli Napló 7 A civilizáció ősi gyógyszere a borházból Tréfásan azt is mondhatnánk, hogy az igazi szőlésznek, borásznak még a születésnapja is a szüret tájára esik. Dr. Diófási Lajos, a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója közvetlenül az őszi napéjegyenlőség előtt ünnepelte születésnapját. Immár a 69-ediket. Ebből a közel hét évtizedből 42 év Pécshez kötődik. De még ennél is több a szőlő és borkultúra ápolásához. A vénasszonyok már-már leáldozó nyarának napja lágyan simogatja a Szentmiklós-hegy aljának szőlőtelepítéseit. A kelleténél sokkal kevesebbszer tette viszont a szüret előtt, amikor a fotó készült az olaszriz- ling sorai közt.-Az idei esztendő időjárása a szőlészek kiszolgáltatottságát jelképezi a Kárpát-medencében - dohog szelíden az intézet székházában a fényképet mustrálva. Persze a szőlők között készültet választotta. Fogalommá vált személye elválaszthatatlanul kötődik Baranyához, pedig a szekszárdi borvidéken, Harc községben született és nevelkedett.- Szüleimnek is volt szőlője. Apám iparos volt. Asztalos, majd vendéglős, a Diófa csárda tulajdonosa. Jól értett a kertészethez. Rengeteget olvasott, járatta a szaklapokat, és maga is foglalkozott oltással, szemzéssel. Ez fantasztikusan tetszett nekem. A szekszárdi borvidéken a napi életvitelhez hozzátartozott a szőlő és a bor ápolása. Ez is sok élményt adott. Ebben a miliőben nevelkedve egy pillanatig nem volt kétséges számomra, hogy milyen irányba megyek. Tizennégy évesen bátran kimondtam: „Én kertész leszek!” Budapesten, a Kertészeti Egyetemen az összes tantárgy közül kiemelten foglakozott a szőlővel. A diplomamunkáját 1953-ban Badacsonyban írta fél évig tartó kutatómunka után.- Varázslatos ősz volt Badacsonyban a Balaton partján, finom muskotályt fogyasztva mandulával és dióval, amit fenn a hegyen találtunk. Óriási szerencsém volt: 1953 olyan ősz hozott, hogy nagyon sok volt a 30-35 mustfokos tétel. Ez abszolút lenyűgöző. Kutató szeretett volna lenni Badacsonyban, de akkor ott nem volt keret. A Csopaki Állami Gazdaság keresett szőlészt: oda felvették 1954 elején.-Badacsonytól 40 kilométerre kezdtem a szakmai életet. Sok élménnyel gazdagodtam. A csopaki rizling fogalma mélyen bevésődött, ahogy előbb a badacsonyi kéknyelűé, szürkebaráté, rizlingé. Mindez két és fél évig tartott. 1956 májusában felkínálták neki a vágyott kutatói státust, ám nem Badacsonyba, hanem Pécsre.- Először elszontyolodtam, aztán eljöttem Pécsre körülnézni. Láttam a Szentmiklós- hegyet, az épületet, ahol ma is vagyunk, aztán 1956 augusztus elsejétől beálltam. A 43 év alatt végigjártam minden fokot a kutatói szamárlétrán. Megértem még azt is, hogy a badacsonyi intézetet hozzánk csatolták. 1972 március elseje óta a pécsi intézet vezetője. A felkínált más munkaköröket - az egyetemi tanszék vezetését is beleértve - nem vállalta. A visszautasítottak nem értették makacs ragaszkodását.- A magyarázat egyszerű: jól érzem itt magam. Nemcsak a kutatóintézetben, hanem egyébként is. Pécs atmoszférája különleges. Aztán ebben a térségben nagyon sok gazda érdeklődik a szakmám újdonságai iránt. Márpedig egy kutatónak a legnagyobb impulzust az adja, hogy kíváncsiak az eredményeire. Ez egyben marasztaló is volt. A körülmények is ideálisak. Reggel bejövök és azonnal a szőlőtőkékkel találkozom. Az irodámtól húsz méterre van az első tőke és tíz méterre a pincelejárat. Nehogy félreértés essék, nem azzal kezdem vagy végzem a napot, hogy lemegyek a pincébe iszogatni - hárítja el nyomban a kaján gondolatokat.- Sokkal kevesebbet járok oda, mint ahogy azt sokan feltételezik. De azért az élethez való közelség nagyon sokat számít. Ez az együttlélegzés a növényekkel egészen más szakmai feltöltődést tesz lehetővé, mit amikor az embernek kilométereket kell autóznia, hogy végre lásson egy szőlőtőkét. Több témával foglalkoztak a pécsi intézetben az elmúlt évtizedek során. Egy generális téma azonban végighúzódott az egész pályáján: a minőségi bor termesztése tudományos alapjának lerakása, továbbfejlesztése. Ebbe belefért a fajtamegválasztás, a tőkeforma, a telepítési rendszer, a növényvédelem, az alany szerepe. Az ország legértékesebb génbakja a pécsi intézetben található. Jelenleg mintegy 1200 fajta van a világszerte számon tartott gyűjteményben.- Úgy telepítettük újra a gyűjteményt, hogy az oktatást és a szaktanácsadást is szolgálja. Óriási az érdeklődés iránta belföldön és külföldön egyaránt. Mindez fajták és ismeretek cseréjében hasznosul. A másik kutatási téma a kon- szelekciós nemesítés. Most tíz új fajta előállításán munkálkodnak. Ez az időmeghatározás azonban éveket, sőt évtizedeket jelent.-Jelenleg 81 kiónnal foglalkozunk. Egy-egy konszelek- ciónak a legjobb esetben is legalább 15 év az átfutási ideje. Mivel az újabb nagy szőlőrekonstrukció az ezredforduló utáni évtizedben esedékes, abban már az általunk szelektált fajták is szerepet fognak játszani, hiszen a korábbiaknál értékesebbek és biztonságosabb a termesztésük. Arra térünk a beszélgetésben, hogy mekkora tekintélye volt hajdan a szőlőnek. Az ókorban a kultúra szintjét minősítő tényezőnek tartották egyes népeknél, hogy a művelhető területnek mekkora hányada a szőlő.-Van is benne valami. Ha végignézzük a világ országait, tetten érhető, hogy a szőlő civilizációt teremtő növény, a bor a kulturális szintet befolyásoló ital. A bor olyan élvezeti élményt ad, amit az italok közül semmihez sem tudok hasonlítani. A borfogyasztó emberek kedélyesebbek, oldottabbak. A bor társasági ital: ritkán isszák egymagukban az emberek, hanem szinte mindig beszélgetés közben. Más azoknak a népeknek a gondolkodása, akik szőlővel, borral foglalkoznak, mint azoké, akik ezt nem teszik. A szőlő és a bor sok lelkiismeretességet, ismeretanyagot és egészen más mentalitást kíván az emberektől. Krúdy ír arról, hogy vannak pálinkanépek és bomépek. Én örülök, hogy mi nem vagyunk pálinkanép és talán sikerül jobban bornépnek lennünk, mint amennyire az utóbbi időben voltunk.- De vannak sömépek is.-A sör is nagyszerű ital - kezdi hamiskásan. - Évente néhány pohárral én is iszom belőle. Egyébként tiszteletben tartom mások szokását. Jókainak azonban van egy nagyon érdekes megjegyzése a sör és a bor összehasonlításáról. Abszolút sértő lesz, amit mondok, de Jókai szerint a sör olyan mint a napi sajtó. Elolvassa az ember és aztán eldobja. A bor olyan mint a jó regény, lehet elmélkedni rajta évek múltán is.- Javult-e a magyar bor?- Van olyan hely, ahol negyven éve minden borversenyen ott vagyok. Tudom, hogy mi volt az asztalon 1957-ben, és mi 1997-ben. Ma már nem azt isszák az emberek, mint amit 40-50 évvel ezelőtt. Sokkal jobb ízű bort isznak. Ez nagy siker. A világban egyébként óriási forradalom zajlott le az utóbbi húsz évben a bortechnológiában. Ez hozzánk is elért. A hagyományos technológiával a szőlőbogyó tartalmának 50-60 százalékát tudjuk átmenteni a borba, az új technológiával viszont a 90 százaléka átmegy a pohárba. Ezért keresettebbek a gyümölcsillatú és gyümölcsízű borok. Fogyasztásuk közben úgy érzi az ember, mintha a szőlőbogyót csipegetné. Mesz- sze nem uralkodó még nálunk ez a technológia, mert irgalmatlan pénzbe kerül. Ha ezt az átállást meg tudjuk valósítani, akkor a Kárpát-medence különleges ökológiai adottságai révén nagy előnybe kerülünk. A borfogyasztási kultúra terjesztésében azonban nagy lemaradást lát.- A vendéglátóipartól joggal várhatná el az ember, hogy irányítsa a gasztronómiai műveltség megszerzését. Hiszen hajói társítja az ember az ételhez az italt, akkor óriási gasztronómiai élvezetben lesz része. Sokszor kérdezik tőlem, hogy melyik bort szeretem? Azt szoktam válaszolni, hogy a jó bort. Különböző alkalmakhoz és ételekhez ugyanis más-más illik. A resztéit májat, vagy a vadételt inkább nem eszem meg, ha nincs hozzá egy pohár vörösbor. Anélkül szenvedés lenne. Ellenben a pulykamell például egy finom Chardonnay-t kíván. Sajnos gyakran azt tapasztalom, hogy amikor bemegyek egy számomra ismeretlen étterembe, a pincér az étel kiválasztása előtt már azt kérdezi, milyen italt hozzon. Ez butaság. A vendéglátóiparban több szakismeret kellene arról, hogy milyen ételhez milyen bor illik. A pincér ajánljon megfelelő italt tanácstalanoknak. Sikerül egyik kedvenc zsör- tölődős témáját eltalálnom, amikor a borfogyasztási kultúra fehér foltjait összekapcsolható- nak nyilvánítom a reklámmal. Pontosabban azzal a példával, hogy sört lehet reklámozni, a bort viszont nem.- Akképpen kellene erről gondolkodni, hogy a bor egyben gyógyszer is. A medicinák körében igen rangos helyet foglal el. Az „aphotéka” görög szó, borházat jelent. Egy biztos: a vincellérek tovább élnek, mint az orvosok. A legfrissebb táplálkozás-élettani kísérletek sorra bizonyítják, hogy napi 2-4 deciliter bor egy felnőtt ember esetében az egészség forrása, vagy helyreállításának az eszköze. De nálunk nem lehet reklámozni a bort. Ugyanakkor a cigarettareklám lepedőszámra megy, csak alája írják, hogy káros az egészségre. Ez érthetetlen számom. Én olyan családban nőttem fel, ahol már csak a munka jellege miatt is sokféle szeszes ital forgott az asztalon. De senki sem lett a családban alkoholista. Az én gyermekeim és unokáim, amint meg tudták fogni a poharat, jeles családi eseményen mindig kaptak és kapnak egy gyűszűnyit a borból, pezsgőből. Ugyan miért jobb az, ha egy savszegény gyermek sósavpep- szint kap azért, hogy étvágya legyen. A bor védi az egészséget. Húsz perc alatt egy pohár borban a tífusz bacilusa is elpusztul. Mindig mondom: ha valakinek gondja van a gyomrával, az étvágyával, ne nyúljon mindjárt a tablettáért, hanem igyon egy kis jó bort. Ha nem használ, akkor menjen orvoshoz. Csodára persze ő sem lesz képes. Állítja, hogy a magyarság fennmaradása a Kárpát-medencében nagymértékben köszönhető a szőlőnek és a bornak.- Hajdan ennek a medencének igen nagy hányada egészségtelen mocsaras vidék volt. Amikor idejöttek az elődeink, itt már volt szőlőkultúra, és ők is értettek a szőlőhöz, mert már ismerték. A fennmaradáshoz lényeges lehetett, hogy rendszeresen hozzájutottak a borhoz, és így egészségesek maradtak. Sok járványtól szabadultak meg ezzel. Adatokkal nyomon követhető, hogy hol pusztított jobban a járvány: ahol kevésbé volt jellemző a borfogyasztás. Aztán a bor civilizációs ital. Fogyasztása közben vad indulatok soha nem támadnak, inkább nemes érzések ébrednek egymás iránt. A bor a kapcsolatépítés itala. Diófa alatt ülve borozgatva beszélgetni: ez hagyomány volt régen. Ugyanez a társalgás elképzelhetetlen tömény itallal. Szeptember 20-án volt a 69. születésnapja, amit népes családi körben ülhetett meg.- Akad-e köztük valaki, aki a hivatás stafétabotját átveheti?- Nincs. Két lányom jogász, a fiam közgazdász. Életük nagy kérdéseibe nem szóltam bele. Van három unokám: tíz-, hatás kétévesek. Talán egyikük kertész lesz. De ha nem, azt sem tartom kudarcnak.- Van-e saját szőlője?- Bálicsban egy 280 öles telken, amit a feleségem rábeszélésére vettem meg. Kizárólag azért, hogy legyen szabad levegőn mozgáslehetőség. Ez nekem mindig nagyobb élvezet és felfrissülés, mint a városban sétálni. A bálicsi telken van néhány gyümölcsfa, meg száz szőlőtőke. Persze csak olyan fajtákból, amiket nem kell permetezni. Dunai Imre hívható Herczeg vonala (fi: Kos Bika * Ikrek Rák sí 06-90-330 541 & 06-90-330 542 m 06-90-330 543 » 06-90-330 544 Oroszlán ft. 06-90-330 545 SZŰZ 06-90-330 546 ^ Mérleg S& 06-90-330 547 , Skorpió 06-90-330 548 § \cL. Jgk Nyilas 06-90-330 549 ^ W W Bak 06-90-330 550 ir Vízöntő é!k 06-90-330 551 Halak W 06-90-330 552 Címünk: AS-B Kft. Audíotex 1539 Bp. Pf. 591. Hívás dija: 88 Ft +Áfa-'perc mOSt! Mit pletykálnak a sztárokról és mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív interjúk! útmutató, sorselemzés Minden héten új hírek kedvenceikről! Tarot kártyával Herczeg Kata segítségével. (D 06-90-330 553 0) 06-90-330 555 Címünk: Axel Springer-Budapest Kiadói Kft Audiotex 1539 Bp. Pf. 591. Hívás díja: 88 Ft +Afa/perc Új arculatot kap a Tienanmen tér Új arculatot kap a pekingi Tienanmen tér. A tervek szerint hat hónap alatt felújítják az egész 170 000 négyzetméter kiterjedésű teret. Az Újkína hírügynökség értesülése alapján új gránitburkolatot kap a tér, felújítják a csatornahálózatot és a közvilágítást. De a munkálatok idejére sem szakad meg a napi zászlófelvonás „hagyománya” a Tienanmen téren. A tér számos jelentős esemény színhelye volt az elmúlt ötven évben. Ezek közül különösen 1989. június 4-e emlékezetes, amikor a kínai néphadsereg egységei vérbefojtották a nagyobb demokráciát követelő diákmegmozdulást. Szemtanúk szerint több százan vesztették életüket a Mennyei Béke terén azon a napon - írta az AFP. i JL A A k FOTÓ: WÉBER TAMÁS Megfontolt léptek
