Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-31 / 298. szám

1998. október 31., szombat Háttér - Riport Dunántúli Napló 7 A civilizáció ősi gyógyszere a borházból Tréfásan azt is mondhatnánk, hogy az igazi szőlésznek, borásznak még a születésnapja is a szü­ret tájára esik. Dr. Diófási Lajos, a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója közvet­lenül az őszi napéjegyenlőség előtt ünnepelte születésnapját. Immár a 69-ediket. Ebből a közel hét évtizedből 42 év Pécshez kötődik. De még ennél is több a szőlő és borkultúra ápolásához. A vénasszonyok már-már leál­dozó nyarának napja lágyan simogatja a Szentmiklós-hegy aljának szőlőtelepítéseit. A kel­leténél sokkal kevesebbszer tette viszont a szüret előtt, ami­kor a fotó készült az olaszriz- ling sorai közt.-Az idei esztendő időjárása a szőlészek kiszolgáltatottságát jelképezi a Kárpát-medencében - dohog szelíden az intézet székházában a fényképet must­rálva. Persze a szőlők között készültet választotta. Fogalommá vált személye elválaszthatatlanul kötődik Ba­ranyához, pedig a szekszárdi borvidéken, Harc községben született és nevelkedett.- Szüleimnek is volt szőlője. Apám iparos volt. Asztalos, majd vendéglős, a Diófa csárda tulajdonosa. Jól értett a kerté­szethez. Rengeteget olvasott, já­ratta a szaklapokat, és maga is foglalkozott oltással, szemzéssel. Ez fantasztikusan tetszett nekem. A szekszárdi borvidéken a napi életvitelhez hozzátartozott a szőlő és a bor ápolása. Ez is sok élményt adott. Ebben a miliőben nevelkedve egy pillanatig nem volt kétséges számomra, hogy milyen irányba megyek. Tizen­négy évesen bátran kimondtam: „Én kertész leszek!” Budapesten, a Kertészeti Egyetemen az összes tantárgy közül kiemelten foglakozott a szőlővel. A diplomamunkáját 1953-ban Badacsonyban írta fél évig tartó kutatómunka után.- Varázslatos ősz volt Bada­csonyban a Balaton partján, fi­nom muskotályt fogyasztva mandulával és dióval, amit fenn a hegyen találtunk. Óriási sze­rencsém volt: 1953 olyan ősz hozott, hogy nagyon sok volt a 30-35 mustfokos tétel. Ez ab­szolút lenyűgöző. Kutató szeretett volna lenni Badacsonyban, de akkor ott nem volt keret. A Csopaki Ál­lami Gazdaság keresett sző­lészt: oda felvették 1954 elején.-Badacsonytól 40 kilomé­terre kezdtem a szakmai életet. Sok élménnyel gazdagodtam. A csopaki rizling fogalma mélyen bevésődött, ahogy előbb a ba­dacsonyi kéknyelűé, szürkeba­ráté, rizlingé. Mindez két és fél évig tartott. 1956 májusában felkínálták neki a vágyott kutatói státust, ám nem Badacsonyba, hanem Pécsre.- Először elszontyolodtam, aztán eljöttem Pécsre körül­nézni. Láttam a Szentmiklós- hegyet, az épületet, ahol ma is vagyunk, aztán 1956 augusztus elsejétől beálltam. A 43 év alatt végigjártam minden fokot a ku­tatói szamárlétrán. Megértem még azt is, hogy a badacsonyi intézetet hozzánk csatolták. 1972 március elseje óta a pé­csi intézet vezetője. A felkínált más munkaköröket - az egye­temi tanszék vezetését is bele­értve - nem vállalta. A vissza­utasítottak nem értették makacs ragaszkodását.- A magyarázat egyszerű: jól érzem itt magam. Nemcsak a kutatóintézetben, hanem egyébként is. Pécs atmoszférája különleges. Aztán ebben a tér­ségben nagyon sok gazda ér­deklődik a szakmám újdonsá­gai iránt. Márpedig egy kutató­nak a legnagyobb impulzust az adja, hogy kíváncsiak az ered­ményeire. Ez egyben marasz­taló is volt. A körülmények is ideálisak. Reggel bejövök és azonnal a szőlőtőkékkel talál­kozom. Az irodámtól húsz mé­terre van az első tőke és tíz mé­terre a pincelejárat. Nehogy fél­reértés essék, nem azzal kez­dem vagy végzem a napot, hogy lemegyek a pincébe iszo­gatni - hárítja el nyomban a ka­ján gondolatokat.- Sokkal kevesebbet járok oda, mint ahogy azt sokan felté­telezik. De azért az élethez való közelség nagyon sokat számít. Ez az együttlélegzés a növé­nyekkel egészen más szakmai feltöltődést tesz lehetővé, mit amikor az embernek kilométe­reket kell autóznia, hogy végre lásson egy szőlőtőkét. Több témával foglalkoztak a pécsi intézetben az elmúlt évti­zedek során. Egy generális téma azonban végighúzódott az egész pályáján: a minőségi bor termesztése tudományos alap­jának lerakása, továbbfejlesz­tése. Ebbe belefért a fajtameg­választás, a tőkeforma, a telepí­tési rendszer, a növényvéde­lem, az alany szerepe. Az ország legértékesebb génbakja a pécsi intézetben ta­lálható. Jelenleg mintegy 1200 fajta van a világszerte számon tartott gyűjteményben.- Úgy telepítettük újra a gyűjteményt, hogy az oktatást és a szaktanácsadást is szol­gálja. Óriási az érdeklődés iránta belföldön és külföldön egyaránt. Mindez fajták és is­meretek cseréjében hasznosul. A másik kutatási téma a kon- szelekciós nemesítés. Most tíz új fajta előállításán munkál­kodnak. Ez az időmeghatározás azonban éveket, sőt évtizedeket jelent.-Jelenleg 81 kiónnal foglal­kozunk. Egy-egy konszelek- ciónak a legjobb esetben is leg­alább 15 év az átfutási ideje. Mivel az újabb nagy szőlőre­konstrukció az ezredforduló utáni évtizedben esedékes, ab­ban már az általunk szelektált fajták is szerepet fognak ját­szani, hiszen a korábbiaknál ér­tékesebbek és biztonságosabb a termesztésük. Arra térünk a beszélgetés­ben, hogy mekkora tekintélye volt hajdan a szőlőnek. Az ókorban a kultúra szintjét mi­nősítő tényezőnek tartották egyes népeknél, hogy a művel­hető területnek mekkora há­nyada a szőlő.-Van is benne valami. Ha végignézzük a világ országait, tetten érhető, hogy a szőlő civi­lizációt teremtő növény, a bor a kulturális szintet befolyásoló ital. A bor olyan élvezeti él­ményt ad, amit az italok közül semmihez sem tudok hasonlí­tani. A borfogyasztó emberek kedélyesebbek, oldottabbak. A bor társasági ital: ritkán isszák egymagukban az emberek, ha­nem szinte mindig beszélgetés közben. Más azoknak a népek­nek a gondolkodása, akik sző­lővel, borral foglalkoznak, mint azoké, akik ezt nem teszik. A szőlő és a bor sok lelkiismere­tességet, ismeretanyagot és egészen más mentalitást kíván az emberektől. Krúdy ír arról, hogy vannak pálinkanépek és bomépek. Én örülök, hogy mi nem vagyunk pálinkanép és ta­lán sikerül jobban bornépnek lennünk, mint amennyire az utóbbi időben voltunk.- De vannak sömépek is.-A sör is nagyszerű ital - kezdi hamiskásan. - Évente né­hány pohárral én is iszom be­lőle. Egyébként tiszteletben tar­tom mások szokását. Jókainak azonban van egy nagyon érde­kes megjegyzése a sör és a bor összehasonlításáról. Abszolút sértő lesz, amit mondok, de Jó­kai szerint a sör olyan mint a napi sajtó. Elolvassa az ember és aztán eldobja. A bor olyan mint a jó regény, lehet elmél­kedni rajta évek múltán is.- Javult-e a magyar bor?- Van olyan hely, ahol negy­ven éve minden borversenyen ott vagyok. Tudom, hogy mi volt az asztalon 1957-ben, és mi 1997-ben. Ma már nem azt isszák az emberek, mint amit 40-50 évvel ezelőtt. Sokkal jobb ízű bort isznak. Ez nagy siker. A világban egyébként óriási forradalom zajlott le az utóbbi húsz évben a bortechno­lógiában. Ez hozzánk is elért. A hagyományos technológiával a szőlőbogyó tartalmának 50-60 százalékát tudjuk átmenteni a borba, az új technológiával vi­szont a 90 százaléka átmegy a pohárba. Ezért keresettebbek a gyümölcsillatú és gyümölcsízű borok. Fogyasztásuk közben úgy érzi az ember, mintha a szőlőbogyót csipegetné. Mesz- sze nem uralkodó még nálunk ez a technológia, mert irgalmat­lan pénzbe kerül. Ha ezt az átál­lást meg tudjuk valósítani, ak­kor a Kárpát-medence különle­ges ökológiai adottságai révén nagy előnybe kerülünk. A borfogyasztási kultúra ter­jesztésében azonban nagy le­maradást lát.- A vendéglátóipartól joggal várhatná el az ember, hogy irá­nyítsa a gasztronómiai művelt­ség megszerzését. Hiszen hajói társítja az ember az ételhez az italt, akkor óriási gasztronómiai élvezetben lesz része. Sokszor kérdezik tőlem, hogy melyik bort szeretem? Azt szoktam vá­laszolni, hogy a jó bort. Külön­böző alkalmakhoz és ételekhez ugyanis más-más illik. A resz­téit májat, vagy a vadételt in­kább nem eszem meg, ha nincs hozzá egy pohár vörösbor. Anélkül szenvedés lenne. El­lenben a pulykamell például egy finom Chardonnay-t kíván. Sajnos gyakran azt tapaszta­lom, hogy amikor bemegyek egy számomra ismeretlen étte­rembe, a pincér az étel kiválasz­tása előtt már azt kérdezi, mi­lyen italt hozzon. Ez butaság. A vendéglátóiparban több szak­ismeret kellene arról, hogy mi­lyen ételhez milyen bor illik. A pincér ajánljon megfelelő italt tanácstalanoknak. Sikerül egyik kedvenc zsör- tölődős témáját eltalálnom, amikor a borfogyasztási kultúra fehér foltjait összekapcsolható- nak nyilvánítom a reklámmal. Pontosabban azzal a példával, hogy sört lehet reklámozni, a bort viszont nem.- Akképpen kellene erről gondolkodni, hogy a bor egy­ben gyógyszer is. A medicinák körében igen rangos helyet fog­lal el. Az „aphotéka” görög szó, borházat jelent. Egy biztos: a vincellérek tovább élnek, mint az orvosok. A legfrissebb táp­lálkozás-élettani kísérletek sorra bizonyítják, hogy napi 2-4 deciliter bor egy felnőtt ember esetében az egészség forrása, vagy helyreállításának az eszköze. De nálunk nem le­het reklámozni a bort. Ugyan­akkor a cigarettareklám lepedő­számra megy, csak alája írják, hogy káros az egészségre. Ez érthetetlen számom. Én olyan családban nőttem fel, ahol már csak a munka jellege miatt is sokféle szeszes ital forgott az asztalon. De senki sem lett a családban alkoholista. Az én gyermekeim és unokáim, amint meg tudták fogni a poharat, je­les családi eseményen mindig kaptak és kapnak egy gyűszű­nyit a borból, pezsgőből. Ugyan miért jobb az, ha egy savszegény gyermek sósavpep- szint kap azért, hogy étvágya legyen. A bor védi az egészsé­get. Húsz perc alatt egy pohár borban a tífusz bacilusa is el­pusztul. Mindig mondom: ha valakinek gondja van a gyom­rával, az étvágyával, ne nyúljon mindjárt a tablettáért, hanem igyon egy kis jó bort. Ha nem használ, akkor menjen orvos­hoz. Csodára persze ő sem lesz képes. Állítja, hogy a magyarság fennmaradása a Kárpát-meden­cében nagymértékben köszön­hető a szőlőnek és a bornak.- Hajdan ennek a medencé­nek igen nagy hányada egész­ségtelen mocsaras vidék volt. Amikor idejöttek az elődeink, itt már volt szőlőkultúra, és ők is értettek a szőlőhöz, mert már ismerték. A fennmaradáshoz lényeges lehetett, hogy rend­szeresen hozzájutottak a bor­hoz, és így egészségesek ma­radtak. Sok járványtól szaba­dultak meg ezzel. Adatokkal nyomon követhető, hogy hol pusztított jobban a járvány: ahol kevésbé volt jellemző a borfogyasztás. Aztán a bor civi­lizációs ital. Fogyasztása köz­ben vad indulatok soha nem támadnak, inkább nemes érzé­sek ébrednek egymás iránt. A bor a kapcsolatépítés itala. Diófa alatt ülve borozgatva be­szélgetni: ez hagyomány volt régen. Ugyanez a társalgás el­képzelhetetlen tömény itallal. Szeptember 20-án volt a 69. születésnapja, amit népes csa­ládi körben ülhetett meg.- Akad-e köztük valaki, aki a hivatás stafétabotját átveheti?- Nincs. Két lányom jogász, a fiam közgazdász. Életük nagy kérdéseibe nem szóltam bele. Van három unokám: tíz-, hat­ás kétévesek. Talán egyikük kertész lesz. De ha nem, azt sem tartom kudarcnak.- Van-e saját szőlője?- Bálicsban egy 280 öles tel­ken, amit a feleségem rábeszé­lésére vettem meg. Kizárólag azért, hogy legyen szabad leve­gőn mozgáslehetőség. Ez ne­kem mindig nagyobb élvezet és felfrissülés, mint a városban sé­tálni. A bálicsi telken van né­hány gyümölcsfa, meg száz szőlőtőke. Persze csak olyan fajtákból, amiket nem kell per­metezni. Dunai Imre hívható Herczeg vonala (fi: Kos Bika * Ikrek Rák sí 06-90-330 541 & 06-90-330 542 m 06-90-330 543 » 06-90-330 544 Oroszlán ft. 06-90-330 545 SZŰZ 06-90-330 546 ^ Mérleg S& 06-90-330 547 , Skorpió 06-90-330 548 § \cL. Jgk Nyilas 06-90-330 549 ^ W W Bak 06-90-330 550 ir Vízöntő é!k 06-90-330 551 Halak W 06-90-330 552 Címünk: AS-B Kft. Audíotex 1539 Bp. Pf. 591. Hívás dija: 88 Ft +Áfa-'perc mOSt! Mit pletykálnak a sztárokról és mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív interjúk! útmutató, sorselemzés Minden héten új hírek kedvenceikről! Tarot kártyával Herczeg Kata segítségével. (D 06-90-330 553 0) 06-90-330 555 Címünk: Axel Springer-Budapest Kiadói Kft Audiotex 1539 Bp. Pf. 591. Hívás díja: 88 Ft +Afa/perc Új arculatot kap a Tienanmen tér Új arculatot kap a pekingi Tie­nanmen tér. A tervek szerint hat hónap alatt felújítják az egész 170 000 négyzetméter kiterje­désű teret. Az Újkína hírügy­nökség értesülése alapján új gránitburkolatot kap a tér, fel­újítják a csatornahálózatot és a közvilágítást. De a munkálatok idejére sem szakad meg a napi zászlófelvonás „hagyománya” a Tienanmen téren. A tér számos jelentős ese­mény színhelye volt az elmúlt ötven évben. Ezek közül külö­nösen 1989. június 4-e emléke­zetes, amikor a kínai néphadse­reg egységei vérbefojtották a nagyobb demokráciát követelő diákmegmozdulást. Szemtanúk szerint több százan vesztették életüket a Mennyei Béke terén azon a napon - írta az AFP. i JL A A k FOTÓ: WÉBER TAMÁS Megfontolt léptek

Next

/
Thumbnails
Contents