Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-29 / 296. szám

1998. október 29., csütörtök Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Szkeptikus vállalkozók SIKLÓS Kedden este tartotta soros összejövetelét a Siklósi Vál­lalkozók Egyesülete. A ta­lálkozó középpontjában a helyhatósági választás eredményeként kialakult helyzet szerepelt. Pillanatnyilag várakozó állás­ponton vagyunk, nem hisz- szük, hogy jobb lesz a hely­zet, mint az előző négy évben, mondta el érdeklődésünkre Varga Zoltán, az egyesület elnöke. A vállalkozók tehát szkeptikusak, ugyanis a jelen­legi testületbe tizenhét alkal­mazott és csak három vállal­kozó került. A gazdaságot, a vállalkozókat érintő bizottsá­gokba külső tagokat kívánnak majd delegálni. Az elnök sze­rint a helyi munkahelyterem­tést nem az önkormányzatnak kell megoldani, hanem a felté­teleket kell biztosítani hozzá. Aki az önkormányzat ilyen irányú feladatáról szól, az szerepzavarban szenved, mondta. Kérdésünkre, hogy az egyesület milyen módon kí­ván együttműködni a város vezetésével, az elnök el­mondta: tudomásul vették, kiknek szavazott bizalmat a város lakossága, őket támo­gatásukról biztosítják, bár nem minden feltétel nélkül. Remélik, a város előtt álló, gazdasági döntéseket igénylő kérdésekben lehető­ség lesz a döntéseket meg­előző párbeszédre, hogy a megoldások a város javát szolgálhassák. K.J. Új az alpolgármester is SELLYE Tegnap tartotta alakuló ülé­sét a város új képviselő-tes- tülete, melyen a polgármes­ter javaslata alapján megvá­lasztották az alpolgármes­tert is. Az új polgármester, Nórántné dr. Hajós Klára javaslatára az önkormányzati választásokon a Fidesz színeiben indult Borbás Károlyt választotta meg alpolgármesternek a teg­nap délután ünnepélyes kül­sőségek közt megalakult kép­viselő-testület. Borbás Károly korábban 1990 és 1994 között volt tagja a városi testületnek. Az ülés második legfonto­sabb döntése egy új bizott­ság létrehozására vonatko­zott. A Gazdasági, Infra­strukturális és Idegenfor­galmi Bizottság, melynek elnöke a korábbi alpolgár­mester Amigya Antal, hét tagból áll. A korábbi Vállal­kozásélénkítő Bizottság ily módon való átalakítása azt jelzi, egyre konkrétabbak a sellyeiek elképzelései a város és a térség jövőjéről. A formaságok sem hiá­nyoztak: a helyi választási bi­zottság elnöke ismertette az önkormányzati választás vég­leges eredményét, majd le­tette az esküt a polgármester és a képviselő-testület. N. F. A művek méretei is lenyűgözőek fotó: Tóth Idegen arc az álarc alatt PÉCS A hazai posztmodern nem­zedék egyik legkaraktere­sebb egyéniségének tartják Kelemen Károly festőmű­vészt. Az alkotó képeiből ma 17 órakor nyílik kiállítás a Pécsi Galériában. Ha Kelemen Károly munkáit nézzük, az a benyomásunk támad, mintha meg kellene fejtenünk valami színek, for­mák mögé bújtatott titkot, pe­dig a nyilvánvaló utalások és a témák magukért beszélnek. Ezért is igazi rejtély, hogy mi van a látható mögött, aho­gyan például az arc és az álarc viszonya is visszatérő téma a festő képein. Az igazi arc tar­tós hiánya ugyanis az álarcot is valósággá teheti, de ha le­hull az álca; a valódi arc lesz idegenszerű. A valóságban való ilyen részvétel sok ember számára ismerős lelki helyzetet teremt, de régi barátként üdvözölhet­jük a festményeken felbuk- kanó-felsejlő mackófigurát, aki egyszerre élő és holt, s aki talán csak maga köré álmodja a Kelemen Károly alkotta ku­bista teret, melyben a festő gyakran Picasso alakjait kelti új életre. Ilyenkor a művész egy már kész mű szentélyébe lép, átalakít és töpreng, maivá tesz, miközben idézőjelbe te­szi az „új” fogalmát. A látogató kis időre utazó lesz ebben a világban, ahol ar­ról elmélkedhet, hogyan lehet egy villanásnyi időre az isteni tudás birtokosa, egyszerre mozdulatlan és mozgató. Hodnik I. Gy. őzeket lőtt csak saját fogyasztásra - Űj ellenőrző szerv alakult Eljött az orwadászati szezon: sötétben bujkáló profi rapsicok Az ősz az orvvadászat szezonja is, egyre több állat tűnik el hir­telen az erdőben. Legtöbbször csak a nyomok árulkodnak ar­ról, hogy rapsicok jártak a területen, nagyon ritka, hogy tetten érik őket. A megyében még mindig a húsra utaznak a tolvajok, úgy tűnik, errefelé nem akkora divat az agancsüzlet. Az oko­zott kár így is több millió forint évente. BARANYAI KÖRKÉP Kedden egy szentlőrinci férfi házában találtak a rendőrség emberei egy fél őzet és olyan, házilag összeeszkábált lőfegy­vert, amely alkalmas volt orv­vadászatra is. A férfi természe­tesen sem fegyvertartási, sem vadászengedéllyel nem rendel­kezett. Val­lomásában beismerte, az elmúlt idő­szakban az ot­tani társaság területén több alkalommal is lőtt ki őzeket primitív fegyverével. A húst - állítása szerint - saját fogyasztásra szánta, ami családja életkörül­ményeit tekintve cseppet sem lenne meglepő. Az ilyen amatőr orvvadászok pontosan ugyanakkora kárt okoznak, mint azok a profik, akik a jelekből ítélve az elmúlt időszakban egyre jobban el- szemtelenedtek. Az ősz az ő szezonjuk is, ilyenkor ugyanis jóval könnyebb kilőni a vadat. Arról, hogy rapsicok jártak a te­rületen, legtöbbször csak ki- sebb-nagyobb jelek árulkod­nak: egy terepjáró keréknyoma, vér- vagy szőmyomok, de a megyében már arra is volt példa, hogy az orvvadászok a kilőtt szarvast még helyben megnyúzták és kicsontozták - csak a hús érdekelte őket. Gondos Gyula (képünkön), a Baranya Megyei Vadásztársa­ságok Szövetségének vadász- mestere szerint nálunk nem di­vat az agancskereskedelem, az orvvadászok döntő többsége a húsra utazik. Bár jelenleg erő­sen nyomottak a vadhúsárak, az engedély nélküli árusítás virág­zik. Miután egy kiló szarváshús jelenleg 320-340 forint között van, egy fejlettebb példány 100 ezer forintot is hozhat a rapsic konyhájára, még akkor is, ha a bolti árnál alacsonyabban érté­kesíti. Az a vendéglős vagy bol­tos, aki az engedély nélkül ki­lőtt állatot megveszi, éppúgy bűncselekményt követ el, mint az orvvadász, hiszen az állat származását minden esetben köteles lenne megvizsgálni. Kizárólag az agancsüzlet ke­veseket érdekel, bár ebben van az igazán nagy buli. Egy fejlett szarvasbika tízkilósnál nehe­zebb koronájáért a rapsicok mindössze százezer forintot kémek, miközben ezek piaci ára akár az egymillió forintot is meghaladhatja. Az ellenőrzést eddig nagy­részt csupán a hivatásos vadá­szok végezték. Az illetékesek Csőre töltve: a lesben állókat ritkán érik tetten fotó: Tóth l. most azt remélik, hogy a Föld­művelésügyi ,és Vidékfejlesz­tési Minisztérium megyei hiva­talában október elsejével létre­hozott Vadászati és Halászati Osztály hathatósabban tud föl­lépni az orvvadászok ellen. Az itt dolgozó és terepre is kijáró öt emberen kívül a felújított mezőőri szolgálat jelenthet még erőteljesebb fellépést a döntően az éj leple alatt tevékenykedő profi rapsicok ellen. Bár pontos szám nincs, vélhetően a teljes vadállomány több mint tíz szá­zaléka lesz évente orvvadászok martaléka. A szakemberek abban is egyetértenek, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás meglehe­tősen enyhén szankcionál. Ha sikerül is bizonyítani a lopás­ként definiált orvvadászatot, a kiszabható maximális büntetés ugyan nyolc év börtön, de csak - szaknyelven szólva - különö­sen nagy érték és folytatólagos­ság esetén. Ekkora büntetésre azonban eddig ritkán volt példa. Lendvai D. Magánházakba az otthonból PÉCSVÁRAD Várhatóan a jövő év elején magánházakba költözhet a helyi diákotthon több lakója. A jóval modernebb rendszert a megyében az elsők között hozzák létre fogyatékosok számára. Baranyában több helyen is „át­alakították” már a nevelőottho­nokat: a ridegebb gyermekott­honokból családi házakba köl­töztek a gyermekek. A városban várhatóan a jövő év elején hasonló program in­dul el, itt azonban fogyatékos fiatalok is városbeli lakásokba kerülhetnek. A rendszer fő elő­nye, hogy bár szakértő felügye­let mellett, de a családi körül­ményekre leginkább hasonló környezetben élhetnek a gyer­mekek. Az oktatás természete­sen továbbra is az otthonban zajlik majd. Grünhut Gábor, a pécsvá- radi, a megyei közgyűlés keze­lésében levő általános iskola és diákotthon igazgatója el­mondta, a program mintegy 17-18 millió forintba kerül, ezt a baranyai közgyűlés állta, míg 2 milliót egy alapítványtól kap­tak a berendezésre, bútorok vá­sárlására. Az év elején a tervek szerint 16 fiatal költözhet ki az inté­zetből, két-három családi házba vagy lakásba. Jelenleg az épüle­tek kiválasztása folyik. Ny. Sz. Pénz a továbbtanulóknak MOHÁCS Huszonkét továbbtanuló sokac fiatal kapott ösztöndí­jat a városban. Idén har­madszor volt rá lehetőség, hogy ilyen formában támo­gassák a horvát nemzeti­ségű fiatalokat. Evekkel ezelőtt Kovácsics Mátyás nyugdíjas sokac tanító hozta létre Mohácson a To­vábbtanuló horvát (sokac) if­júságért alapítványt. Mint a szervezet neve is tükrözi, cél­juk elsősorban az volt, hogy a nemzetiséghez tartozó fiata­lokat, középiskolásokat, főis­kolásokat, egyetemistákat a továbbtanulásra ösztönözzék. Idén immár harmadik évben volt lehetőség arra, hogy az alapítvány számláján elhelye­zett összeg kamatait szétosz- szák a tanulók között.- Minden pályázó kapott némi támogatást - mondta Bárácz Istvánná mohácsi hor­vát kisebbségi képviselő. - Nem kell feltétlenül szak­irányban továbbtanulniuk, a lényeg az, hogy folytassák a tanulmányaikat. Most össze­sen száztizenötezer forintot osztottunk szét. Az alapít­ványt egyébként rendszeresen támogatja a kisebbségi ön- kormányzat, de vannak ál­landó szponzoraink a helybeli cégek között, sőt, magánsze­mélyek is tesznek kisebb-na- gyobb összegeket a szám­lánkra - sorolta a támogatókat a képviselő. S. G. A lehetőségek háza HÓBÓL Úgy volt, hogy szeptemberre kialakítják az új kultúrházat, de elfogyott a pénz, és az eső is késleltette az építkezést. Az önkormányzat most abban bí­zik, hogy pályázatok útján újabb tőkéhez jutnak, és ami a legfontosabb, hogy végre segí­tenek a fiatalok és a vállalko­zók közösségi munkában. S ak­kor a tavaszra hosszú évtizedek után ismét kinyithat a közmű­velődési intézmény, ahol egye­bek között idősek klubja, mele­gítő konyha, rendezvényterem, könyvtár kap majd helyet. Vár­ják, hogy a grund fiataljai is beköltöznek az egyik helyi­ségbe. A lehetőség mindenki­nek adott, hogy öntevékeny csoportot vagy civil szervező­dést alapítson. Cs. J. Huszonöt éves a Viktória Utcai Óvoda, amelyik az első ilyen intézmény volt a pécsi „új” Kertvárosban. Felvételünkön a gazdag, egyhetes jubüeumi programból az elmúlt korok játékaiból rendezett kiállítás tárgyaival ismerkednek a legifjabb ovisok. fotó: tóth l.

Next

/
Thumbnails
Contents