Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-29 / 296. szám

1998. október 29., csütörtök Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Nullakulcsos tankönyvek Felére csökkenhet a pálinka jövedéki adója Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága az általános for­galmi adóról szóló törvényhez kapcsolódó módosító javasla­tokkal foglalkozott tegnap. A testület támogatta azt az Isépy Tamás (Fidesz) és Sasvári Szilárd (Fidesz) által beadott indítványt, amelynek értelmé­ben az oktatási miniszter által tankönyvvé nyilvánított, köz­oktatásban használt könyvek áfája nullakulcsos lenne. Ezzel az indítvánnyal elvileg a kor­mány képviselője is egyetértett, bár megjegyezte, hogy egyelőre nem tisztázottak a javaslat költ­ségvetési kihatásai. A kormány képviselőjének ellenzése dacára támogatta a bizottság azt az indítványt, hogy a NATO biztonsági beru­házási program keretében be­szerzésre kerülő termékek, il­letve ezzel kapcsolatos szolgál­tatások áfa-mentességet élvez­zenek csakúgy, mint az orosz államadósság ellenértékeként beérkező haditechnikai eszkö­zök és szolgáltatások. A kor­mány szerint ezek a javaslatok ellentétesek az áfa-törvény szellemével. A jövedékiadó-törvény mó­dosítása kapcsán a testület tá­mogatta Mádi László (Fidesz) azon indítványát, amely a szesz­főzdében bérfőzés keretében előállított pálinka jövedéki adó­jánál az egyes adómértékeket meghatározó küszöböt a felére vinné le. A támogatott indítvány szerint a házipálinka adója egy bérfőzető részére évente 50 hek­toliterfok mennyiségig hektoli­terfokonként 500 forint, afölött 1170 forint lenne. Magyar megfontolások a Soáról Párbeszéd Pannonhalmán Történelmi értékűnek ítélte Schweitzer József országos főrabbi a jövő héten Pannon­halmán megtartandó konfe­renciát a magyarországi ho­locaustról és az azzal össze­függő kérdésekről. A 4-én kezdődő kétnapos öku­menikus tanácskozásnak a .Magyar megfontolások a Soá­ról” címet adták a rendező egy­házi közösségek. Mint az összejövetelt kez­deményező Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a tegnapi, budapesti sajtótájékoztatón el­mondta: II. János Pál tavaszi, „Emlékezzünk: megfontolások a Soáról” című körlevele kí­nálta az alkalmat arra, hogy gondolatát továbbvigyék és magyar vonatkozásait meg­vizsgálják. Lelkészek, teológu­sok, történészek, szociológu­sok, pszichológusok tartanak előadást az előítéletek lélektani és szociológiai összefüggései­ről, a zsidóüldözések és a ma­gyarországi holocaust történe­téről, a zsidó-keresztény párbe­szédről, a tolerancia esélyeiről.- Szeretnénk, ha a találkozó az okos és nyílt szó helye lenne, amely nem áll meg a tények új- rakimondásánál, hanem keresni akaija a feloldás, a megoldás és a felülemelkedés útját, végső soron a közös Atyához vezető utat - mondta a főapát. Schweitzer József hangsú­lyozta: a holocaust nem a Zsi­dóság belügye, amit a konfe­rencia is bizonyít majd. Emlékmű az erdélyi áldozatoknak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Erdélyben elhunyt hősei előtt tisztelgő emlékmű leleplezésekor Németh Zsolt külügyi ál­lamtitkár koszorúzott a Rákoskeresztúri Újköztemető 301- es parcellájában. fotó: feb/diósi imre Pokolt csak a kisgazdák támogatták 2001-től három-négy egészségbiztosító lesz Magyarországon Az adótörvény tervezett változása élénken foglalkoztatja a közvéleményt. A parlamentben tegnap a képviselők megis­merkedtek azzal a kormány-előterjesztéssel is, amely a munkaadók terheinek csökkentését tűzte ki céljául. Heves vi­tát keltett Pokol Béla terve a Ptk. módosítására, amelyet sem a kormány, sem a Fidesz-frakció nem támogatott. Selmeczi Gabriella államtitkár bejelentette, hogy három éven belül több egészségbiztosító alakul meg Magyarországon. A kormány kiemelt feladatá­nak tekinti egyrészt új munka­helyek teremtésének az előse­gítését, másrészt a fekete- és szürkegazdaság legálissá válá­sának ösztönzését. Reményeik szerint mind a két célt jól szolgálja az élőmunka munka­adók által fizetendő közter­heinek csökkentése. Tegnap kezdte tárgyalni az Országgyűlés azt a két tör­vénytervezetet, amely erről a csökkentésről és a kieső járu­lék pótlásáról rendelkezik. A tervek szerint a jövő évtől a foglalkoztató és az egyéni vál­lalkozó a jövedelem után a je­lenlegi 39 százalék helyett 33 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, 2000-től pedig csak 32 százalékot. A Munka­erő-piaci Alapba fizetendő munkaadói járulék 4 százalék­ról 3 százalékra csökken. A jövő évi, összesen 7 százalék- pontos csökkenés 115 milliár­dos bevételkiesést jelent az ál­lamháztartásnak, s ezt csak részben fogja pótolni a nem­zetgazdaság fejlődése. A kormány ezért felemeli az egészségügyi hozzájárulást, amit a nyugdíjas egyéni vál­lalkozóknak nem kell megfi­zetniük. Megjelenik egy új elem is: a százalékos egész­ségügyi hozzájárulás. Ezt olyan jövedelmek után kell fi­zetni, amelyek mentesek a tébéjárulék-fizetési kötelezett­ség alól. Ilyen többek között a szellemi tevékenységből, a ta­lálmányhasznosításból, a költ­ségtérítésből, a kamatked­vezményből és a mezőgazda- sági őstermelésből származó jövedelmek. A tébéjárulék csökkentésé­nek és az egészségügyi hozzá­járulás növelésének eredője­ként 21 500 forintos bér alatt nőnek, e fölött csökkennek a munkáltatói terhek. Varga Mihály pénzügyi államtitkár kilátásba helyezte, hogy a Munkaerő-piaci Alapból meg­térítik azoknak a munkálta­tóknak a többletkiadásait, aki­ket hátrányosan érintenek a változások. Pokol Béla (FKGP) úgy kí­vánja kiegészíteni a polgári törvénykönyvet, hogy a sajtó ne csak valótlan tények, ha­nem „társadalmilag hátrá­nyosnak tekintett vélemény” közlése esetén is köteles le­gyen helyt adni helyreigazí­tásnak, illetve válasznak. Hende Csaba, az Igazság­ügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára jelezte, hogy a kormány később kívánja az előterjesztésről kialakított ál­láspontját ismertetni. A kisgazda Boda Ilona sze­rint a javaslat elfogadásával hitelesebb, a jelenleginél ár­nyaltabb kép alakulhat ki a hazai médiában. Zsikla Győző (FKGP) sze­rint a javaslat ellen az etikai normákat be nem tartó újság­írók nyilatkoznak, valamint azok, akik az egyoldalú mé­diának köszönhetik, hogy a parlamentbe kerültek. Vastagh Pál (MSZP) kije­lentette: a javaslat sérti az al­kotmányos . véleménynyilvání­tás jogát, valamint a Római Egyezményt, s teljesen alkal- mazhatatlan a bírósági gyakor­latban. A fideszes Juharos Róbert hangsúlyozva azt, hogy szigo­rúan az eredeti javaslatról be­szél, leszögezte: első látásra az előterjesztés súlyosan sérti a véleménynyilvánítási jogot és a sajtószabadságot. Pető Iván (SZDSZ) színvo­naltalan, megvalósíthatatlan és társadalmilag hátrányos ja­vaslatnak nevezte Pokol Béla előteijesztését. A vitát elna­polták. S. Á. * A jelenlegi egy helyett három­négy egészségbiztosító látja majd el 2001-től Magyaror­szágon a finanszírozási felada­tokat - közölte Selmeczi Gab­riella, a társadalombiztosítást felügyelő politikai államtitkár. Az egészségügyi miniszterrel közös tájékoztatóján bejelen­tette: az egészségügy és az egészségbiztosítás átalakításá­nak előkészítésére és koordiná­lására Gógl Árpád miniszterrel együtt nyolctagú egészségpo­litikai tanácsot hoztak létre. (ah Kommentár az 1. oldalon) Az ítélőtáblák sorsáról dönt a héten a kormány Lelassul az igazságügyi reform? Várhatóan a kormány mai ülésén döntenek arról, hogy a ka­binet támogatja-e azt a javaslatot, amely minimum egy évvel elhalasztaná az ítélőtáblák működésének megkezdését. Az Országos Igazságszolgálta­tási Tanácsnak (ÓIT) nincs hivatalos tudomása arról, hogy a kormány megvonná az ítélő­táblák felállítására, és műkö­désük megkezdésére szánt, a költségvetés bírósági fejezeté­ben korábban szereplő csak­nem 1 milliárd forintot - nyi­latkozta a Ferenczy Europress kérdésére dr. Szigeti Ágnes. Az ÓIT hivatalának főosz­tályvezetője ugyanakkor hangsúlyozta: bár a költségve­tési törvény tervezete megjárta az ÓIT illetékeseit, annak tar­talmáról csupán annyit mond­hat: „Ez a tervezet nem azonos a korábbi elképzelésekkel.” A mintegy 10 évvel ezelőtt elha­tározott igazságszolgáltatási reform fontos állomása lenne a három - a budapesti, a sze­gedi és a pécsi - ítélőtábla 1999. január 1-jei beindulása. A kizárólag jogorvoslati fó­rumként működő ítélőtáblák­nál a megyei bíróságok első fokú határozatait lehetne meg­támadni. A négyszintű bíró­sági szervezet bevezetésével a Legfelsőbb Bíróság terhei csökkennének, s a mainál több energiát fordíthatna a jogegy­ség, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítására. A bírósági szervezet 1989- ben elhatározott reformja so­rán fogalmazódott meg, hogy a bírói hatalom önállóságának megteremtése érdekében visz- sza kell állítani a négyszintű bíráskodást. Történelmi tény: az ítélőtáblák a kiegyezéstől egészen 1950-ig működtek Magyarországon. Dr. Szigeti Ágnes emléke­zete szerint akkor, és még az 1990-es évek elején a Fidesz programjában is szerepelt en­nek támogatása. Amikor azonban a bíróságok szerveze­téről rendelkező 1997. évi LXVI. törvényt a T. Ház elfo­gadta, az akkor ellenzékben lévő mai kormánykoalíció el­lenezte az ítélőtáblák felállí­tását. - horváth ­Hírcsatorna Látogatás a kormányfőnél. Orbán Viktor tegnap hivatalában fogadta Eszak-Amerika legna­gyobb ingaüantulajdonos- és fej­lesztőcége, a TrizecHahn Corpo­ration vezetőit. Az üzletemberek tájékoztatták a miniszterelnököt a Nyugati pályaudvar mellett folyó, kétszázmillió dollár értékű város­központ-építkezésről. Gazdasági növekedés. A KSH tegnapi tájékoztatása sze­rint a bruttó hazai termék (GDP) az első félévben 4,8 szá­zalékkal haladta meg a tavalyi bázisadatot. így a világgazda­ságban tapasztalható lassuló növekedés ellenére Magyaror­szágon tovább gyorsult az emelkedés. 1996 első félévében stagnált, 1997 első hat hónap­jában 3,2 százalékkal növeke­dett a magyar GDP. Stop a feketegazdaságnak? Sikerült a feketegazdaság növeke­désének ütemét megtörni, egyes területeken visszaszorultak a jog­sértések - mondta Bencze József dandártábornok, a VPOP rendé­szeti főigazgatója tegnap egy bu­dapesti szakmai fórumon. Egyes vélemények szerint a magyar gaz­daságban az illegális tevékenység még így is elérheti a hazai össz­termék 20-30 százalékát. Polgármester-fizetések. Közérdekű adatnak minősül a polgármesterek, alpolgármesterek fizetése, és ezért a választóknak joguk van a megismerésükre - kö­zölte tegnap a Belügyminiszté­rium illetékese. A törvény szerint a vezetői póüék nélkül számított miniszteri fizetés (az idén 228 150 forint) 35-90 százaléka illeti meg a polgármestereket, településük nagyságától függően. Ellenőrzés és védelem. Az Országgyűlés Nemzetbizton­sági Bizottsága tegnap általá­nos vitára alkalmasnak találta a nemzetbiztonsági szolgálatok­ról szóló törvény módosításá­nak tervezetét. Ä javaslat sze­rint a jövőben az eddigiekhez képest szélesebb körben kerül­nének nemzetbiztonsági ellen­őrzés alá és részesülnének vé­delemben a nyomozó hatósá­gok kiemelt súlyú bűncselek­ményekkel foglalkozó tagjai. Képzés külföldön. A buda­pesti német nagykövetség pá­lyázatán három fiatal újságíró, Szeiberling Krisztina, Mamitz István és Varga Zsuzsa nyerte azokat a tanulmányutakat, ame­lyeket a legnagyobb német szerkesztőségekbe szerveznek. Frideiiknsz vezet. Az AGB Hungary Kft. felmérése szerint a múlt heti televíziós toplistát az RTL Klub Friderikusz- show-ja, a Meglepő és mulat­ságos vezette. Visszaélt hatalmával Hivatalos rendőri eljárás színlelésével, a sértett sa­nyargatásával, személyi szabadság megsértésével gyanúsítják azt a budapesti rendőrt és élettársát, akik el­len eljárás indult. A nyomozás eddigi adatai szerint a sértett korábban zsarolás bűntette miatt felje­lentette P. M. rendőr száza­dos élettársát. Emiatt P. M., aki az egyik budapesti rend­őrkapitányság kiemelt beso­rolású főelőadója valamint élettársa a sértettet október 19-én XII. kerületi lakásából, rendőri intézkedést színlelve a százados lakására vitték, ahol két napig tartották fogva. A rendőr élettársa ez idő alatt kíméletlenül bán­talmazta a sértettet. Díjazzuk az érveit! Három jó ok most tízezer forintot érhet! .....................................• ....................... ' ■ ' Me grendelő a Dunántúli Napló egy hónapos előfizetésére Kedves Előfizetőnk! Olyan játékra hívjuk Önt, amelyben mindenki csak nyer­het. Ön már tudja, miért érdemes előfizetni a Dunántúli Naplóra. Most arra kérjük, gondolja végig azokat az előnyöket, amelyek az előfizetéssel járnak és ossza meg ezeket ismerőseivel, barátaival, sőt velünk is! Ha érvei hatásosak, biztosan sikerrel jár. Töltse ki a mellékelt szelvényt és írja rá azt a három leg­fontosabb érvet is, amellyel sikerült meggyőznie ismerő­sét, majd egy lezárt botítékban küldje be címünkre októ­ber 30-áig! Mi díjazzuk, ha meggyőző érveivel új előfizetőt szerzett lapunknak! A beküldők között novemberben egy tízezer forintos vásárlási utalványtsorsolunkki! A borítékra írja rá: „Díjazzuk az érveit!” Címünk: Dunántúli Napló Kiadója 7623 Pécs, Rákóczi út 34. rég! előfizető eléírna új előfizető aláírása Előfizetési díj 1 hónapra: 795 Ft Megtakarítás az utcai vásárláshoz képest: 385 Ft A három lonhatásntnhh érv* Pl HŰI Vili IUUHUIU9V9UUU Ülve 1. 2. 3. A számsor folytatódik! Október 31-én 24 oldalas, színes melléklet a Dunántúli Naplóban az autók szerelmeseinek. A HázSzám után tehát újabb, exkluzív, ingyenes melléklet a Dunánúli Napló olvasóinak. Folytatjuk a sort! Dunántúli Napló rendszám A

Next

/
Thumbnails
Contents