Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-03 / 271. szám

1998. október 3., szombat Háttér - Riport Dtmántúli Napló 13 A vízdíjtól a korrupción át a Nádorig / Választási fórum a pécsi EK-ban, hat mínusz egy jelöltállító szervezet részvételével Az Európa Únió által is támogatott pécsi Értelmiségi Klubban közel 10 éves hagyományokhoz híven csütörtökön ismét megrendezték a jelöltállító szervezetek választás előtti fórumát. Dr. Horváth Csaba, az ÉK vezetője sajnálattal jelezte a mintegy kétszáz érdeklődőnek: a Fi- desz-MPP vezette koalíció nem tett eleget a klub meghívásának. A Munkáspártot Bödő László, az MSZP-t Kékes Ferenc, a Civil Koalíciót Gyuris Gábor, a MIÉP-et Sasvári György, az SZDSZ-t Papp Béla képviselte. A fórumot a Dunántúli Napló munkatársai, Győrffy Zoltán és Lendvai Dávid vezették, a vita tartalmát hat téma köré csoportosítva. Meghívó és meghívott A választási koalícióba tömörült Fidesz-Magyar Polgári Párt, Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Néppárt nem küldte el képviselőjét csütörtökön este az Értelmiségi Klubba. A Fidesz—MPP megyei irodájában Moór Eszter munkatárs szerint a rendezvényre nem kapták meg a meghívót. Csütörtökön este a koalícióban lévő többi pártnál is érdekló'dtek, de az ő címükre sem érkezett meg az értesítés. Je­lezte, hogy az Értelmiségi Klub október 8-diki fórumára, ame­lyen a város négy polgármesterjelöltje venne részt, a Fidesz ed­dig nem kapott meghívót. Dr. Horváth Csaba, az ÉK vezetője cáfolja a Fidesz állítását. Mind az öt pártnak - válaszolta lapunknak - külön-külön el­küldték a meghívókat, s értetlenül állnak a kifogással szemben. A pogármesterjelöltek vitájára a meghívó pedig vélhetően még úton van. Egy felmérés szerint a pécsi la­kosok 80 százaléka sokallja a víz árát. A szolgáltató vállalat privatizációja, francia tulaj­donba adása is folyamatos kri­tika alatt áll. A cég vízveszte­sége - fel nem derített okok mi­att - meglehetősen magas, s ezt az „elveszett” mennyiséget is a fogyasztók fizetik meg. A vízdíj Bödő László (első képün­kön): - Indokolatlanul magas az ár, s a Pécsi Vízmű sem tudja, hova folyik el a szolgálta­tott mennyiség fele. Ismereteim szerint a DRVV-től fele annyi­ért vette át a pécsi cég a vizet, mint amennyiért végül is adta. Az ez miatt kipattant per fo­lyamatban van. Ha a PV veszít a DRW-vei szemben, az árkü­lönbözetet a nyertesnek meg kell fizetnie, s kérdéses, hogy nem újabb áremelésből akarja-e ezt majd fedezni. Kékes Ferenc (második ké­pünkön): - Meglátásom szerint csak relatíve magas Pécsett a víz ára, olcsóbb, mint a DRW rendszerein, például Komlón. Az árképzési eltérésekből, technikákból adódik a külön­bözet. Úgy tudom, a kiszámlá­zott mennyiségnek nem a fe­léről, hanem harmadáról nem tudni, hova lesz. Az ilyen vesz­teség egyébként nem ritka, a Lajtán túl 20 százalékot fogad­nak el. Gyuris Gábor (harmadik ké­pünkön): - A Civil Koalíció Pécsért választási együttműkö­dés stratégiai célja: olyan fejlő­dési pályára állítani a várost, amely gazdasági, kulturális központ-szerepét megerősíti a régióban. Ez a fejlődés a lakos­ság környezetére is hat, s e körbe tartoznak a közüzemi szolgáltatások díjai is. Ezt egyébként a Civil Koalíció szakmai kérdésnek tekinti, szi­gorúan ebből a szemszögből kell megközelíteni árképzési gyakorlatukat. Sashalmi György (negyedik képünkön): - Á közüzemi szol­gáltatások nélkülözhetetlenek. Ezek igénybevétele nem lehet függvénye az emberek pénztár­cájának. A MIÉP álláspontja szerint ezekben részesülni az alapvető emberi jogok körébe tartozik. A következő ciklusban arra koncentrálunk majd, hogy ez a nézet érvényesüljön a vá­rosi közgyűlésben. Papp Béla (ötödik képün­kön): - Pécsett 1990-ben a víz- díj az országban a harmadik legdrágább volt. Most a kö­zépmezőnyben vagyunk. A vá­ros földrajzi adottságai ennél alacsonyabb sávot nem tesznek lehetővé. Az azonban, hogy a vízdíjak esetében milyen sok a nemfizetők aránya, a tartozás, azt igazolja, hogy egyre többen képtelenek még ezt is megfi­zetni. Ami egyébként a Bödó' úr által említett pert illeti, ha ve­szít a PV, a fizetési kötelezett­ségéhez szükséges pénz ren­delkezésre áll. Ha nyer, ezt az összeget fejlesztésekre fordítja, s bőven van mire elkölteni. Már csak annyit teszek hozzá, hogy Pécsett a vízdíjra nem jár ál­lami támogatás, mert nem éri el azt a szintet, amikor már utalja a költségvetés. A korrupció Zajos volt az elmúlt ciklus­ban a pécsi önkormányzat, amennyiben botrányok vissz­hangja vert magas hullámokat. Az úgynevezett telekpanama- ügy mélyen felháborította a vá­ros polgárait. Papp Béla: -Ésszerűbb, a gyakorlatban jól használható jogi szabályozás, a bírói vas­szigor elejét vehetné a korrup­ciónak. Sasvári György: - A na­gyobb hozzáértés, a döntések alaposabb előkészítése lehet ki­záró oka a polgármesteri hiva­talban észlelt visszaéléseknek, és erős gátat jelenthetne a nyil­vánosság is. Gyuris Gábor: - Pártküz­delmektől és korrupciótól volt hangos az önkormányzat. Biz­tosítani kell munkája felett a civil szféra kontrollját, a pol­gári érdekek érvényesülése ér­dekében. Az lenne a megoldás, ha a város a nyilvánosság fi­gyelme közepette gazdálkod­hatna a vagyonával, és ez va­lódi, hatékony ellenőrzést jelen­tene. Kékes Ferenc: - Nem lenne bölcs dolog, ha azt gondolnánk, hogy a korrupciót teljesen ki lehet zárni a polgármesteri hi­vatalból. Mégis, határozott ve­zetéssel, az ellenőrzés mélysé­gének és kiteijedtségének növe­lésével korlátozható. Bödő László: - Az önkor­mányzatban és intézményeiben olyan működési rendszert kell kialakítani, hogy az a korrupció kizárását eredményezze. Ehhez azonban a korábbinál sokkal határozottabb intézkedésekre lesz szükség. A telekügylet fel­háborító volt, s még az is elő­fordult, hogy nem csak az ön- kormányzat, de a honvédség tu­lajdonában lévő területet is el­adtak a polgármesteri hivatal emberei... Nádor és Magasház A patinás Nádor és a halott toronyként magasodó 25 eme­letes magasház - bár csak két építménye a városnak - egész Pécsre nézve negatív árnyékot vet. Az épületek sorsa még most is rendezetlen és a megol­dás kilátástalannak tűnik. Bödő László: - Amikor a pé­csieket városuk értékeiről kér­dezték, első helyre a Mecseket és nem valamelyik építményét tették. Pedig a Magasház - ha jól tudom - egyedüli olyan 25 emeletes épület a világon, ame­lyik üresen, hasznosítás nélkül áll. Most se lebontására, se fel­újítására nincs remény. A Ná­dor? Azt hallottam, hogy a leg­utóbbi vásárló már nem csak a szállodát, hanem a Széchenyi térnek erre az oldalára eső felét is meg akarja venni... Ezek­ben az épületekben nagyon sok lakás is van, járhatatlan az út. Kékes Ferenc: - Mindkét építmény újabbkori története valóságos rémregény. Ennek a helyzetnek a kialakulásában fe­lelőssége van az önkormány­zatnak is. A Magasház nincs Pécs tulajdonában - de lehet, hogy a jövőjére a megoldást mégis a városnak kell majd megtalálnia. Ami pedig a Ná­dort illeti, amikor tárgyalt róla az önkormányzat, nagyon me­rev volt. Rugalmas magatartás talán eredményre vezetett volna. Gyuris Gábor: - A Magas­ház esetében hiba volt, hogy az ott lakókkal nem tudott kom­munikálni az önkormányzat. A Nádor a Civil Koalíció szív­ügye. Egy jelkép ez az épület. Mi az egyik legfontosabb pol­gári értéknek a város szellemi, kulturális, építészeti örökségé­hez való kötődést tekintjük. Ezért mondjuk azt, hogy a Ná­dort meg kell menteni a város számára! Sasvári György: - Árnyék­ként vetül Pécsre a két épít­mény. Ma sem lehet tudni, mi lesz a sorsuk. A városi önkor­mányzat eltaktikázta annak le­hetőségét, hogy megoldást ta­láljon, a jövőben pedig egyre kevésbé lesz erre pénze, mi­közben a Nádor és a Magasház állaga napról napra tovább rom­lik Papp Béla: -Valóban, a Magasház nincs a város tulaj­donában, de nem 12 lakos buk­tatta meg a projektet, hanem az osztrák vevő elszámította ma­gát. A 25 szinten összesen ha­talmas alapterület van, amibe befektetni nem érte volna meg. Ha ismét lakóházat szeretnénk belőle, egy-egy lakás felújítása 4 millió forintba kerülne. Ma­gyarország legdrágább bérlaká­sai lennének ... A Nádor ese­tében szerintem ütni-vágni kell az ÁPV Rt-t, hogy végre moz­duljon már meg és találjon megoldást az épület jövőjének. A város vagyona Ingatlanjai eladásával kime­ntette a „kincstárát” az önkor­mányzat, illetve az ebből eredő bevétel jó részét működtetésére fordította, azaz: a város feléli a vagyonát. Papp Béla: - Nem tetszik nekem sem ez az értékesítési gyakorlat, de a költségvetési lyukakat valamilyen módon be kellett tömni. Ez kényszerhely­zet és nem is csak pécsi sajátos­ság. Oka az, hogy a bevételek alacsonyak, a kiadások pedig magasak. Ebből következett, hogy az eddigi önkormányzat nem tudott egyensúlyos költ­ségvetést teremteni. Sasvári György: - Erről a MIEP-nek tömör a véleménye: az önkormányzat felélte a város vagyonát. Gyuris Gábor: - A Civil Koalíció érzékeli a város költ­ségvetésének feszültségét. Úgy véljük, a vagyon értékesítése ebben az ütemben nem folytat­ható, más város-stratégiát kell kialakítani. Lehet ez például a gazdaságfejlesztés. Kékes Ferenc: - Valóban volt vagyonfelélés az elmúlt négy évben. Számításaim sze­rint az eladásokból befolyó összegnek mintegy 25 százalé­kát a működtetésre fordították ­vagyis felélték a többi azon­ban jó helyre került, egyebek mellett a közművek fejleszté­sére. Bödő László: - A város va­gyongazdálkodása összetett probléma. Figyelembe kell venni az egyik oldalról, hogy az önkormányzatok - közöttük a pécsi is - nem kapták meg a költségvetéstől a működteté­sükhöz szükséges teljes össze­get. Kényszerhelyzetbe kerül­tek. Mit tehettek? Eladták a va­gyonukat. Amit ebből a működ­tetésre fordítottak, az valóban vagyonfelélés, de véleményünk szerint is ez volt a bevétel ki­sebbik hányada. A befektetők bejövetele Miért kell a városnak ennyi bevásárlóközpont? Milyen le­gyen az Ipari Park: csak a ter­melő, vagy a szolgáltató szféra is jelen lehet? Jó nekünk a No­kia? Vonzóak vagyunk, de csak az olcsó a munkaerő miatt? Bödő László: - Sok a város­ban a bevásárlóközpont. Ám ha valakinek van tőkéje, épít még egyet, bízik a hasznosságában, miért ne csinálja? Majd a piac, a kereslet, áruinak árfekvése megadja a választ. Pécsnek pe­dig jól jön a beruházás, nem csak az építkezés idejére, de utána a bevásárlóközpontban is munkalehetőséget ad. A Nokia, mint befektető, Gelsenkirchen- ből jött Pécsre, s ott Németor­szágban ezt nagyon sajnálták. Ma már a Nokia jól fizeti dol­gozóit, úgy tudom, sorban áll­nak az emberek, hogy ide ke­rülhessenek. Ilyen munkahe­lyek kellenének a városnak! Kékes Ferenc: - Minden bi­zonnyal ott lebeg a nálunk be­vásárlóközpontot építők szeme előtt a horvát piac lehetősége is - itt van tőlünk egy ugrásra. Valami határt mégis kellett volna hűzni, mennyi legyen Pé­csett. Letelepedésük azonban jó bevételt jelentett, az Ipari Park­ban megvett területekért jó pénzt fizettek. Ami pedig az ipari parkok jellegét illeti, a korszerűbbek nem hogy szol­gáltató centrumokkal rendel­keznek, de kutatási funkciók­nak is helyet adnak. Gyuris Gábor: - A Civil Koalíció támogatja az Ipari Park további fejlesztését. Hiá­nyoljuk azonban a termelő és a szolgáltató szféra közötti határ­vonal meghúzását. Erre szük­ség lenne. Sasvári György: - Nem any- nyira a nagyberuházásoknak, mint inkább a kis- és középvál­lalkozásoknak kellett volna na­gyobb teret adni, ez mögé azonban központi akarat kellett volna. Ennek hiányában is lehe­tett volna Pécsett többet tenni ennek érdekében. Jöjjenek a multik, de adjanak magasabb bért, és mellettük érvényesül­hessenek a kis- és középvállal­kozások is. Papp Béla: - Én még el tud­nék képzelni a városban négy­öt finn céget! Jó velük együtt dolgozni, jobb, mint más or­szágok vállalkozóival. Ma a Nokia éves termelési értéke 45 milliárd forint - jó bérek mel­lett. Számolni kell azonban - és most a kis- és középvállalkozá­sokra gondolok - azzal is, hogy a finnek hightech-et gyártanak, ehhez pedig az említett vállal­kozások, mint beszállítók, meg­felelő minőségű termékekkel nem tudnak csatlakozni. A sok bevásárlóközpontról csak any- nyit: a nóta vége árverseny lesz. Város és lobbi Átszövi a politika számos város - közöttük Pécs - ön- kormányzatát is. A pártérdekek gyakorta megelőzhetik a tele­pülés érdekeit. Kérdés, az új közgyűlésben is ezzel kell-e majd számolni? Papp Béla: - Az elmúlt nyolc évben a város pályázatai­nak 80 százaléka sikeres volt. Reméljük, ezt a közös ered­ményt a következő időszakban is elérjük. Úgy vélem, az új képviselő-testület működésé­ben oldottabb lesz a pártok kapcsolata. Sasvári György: - Bízunk abban, hogy megváltozik a vá­lasztások után a közgyűlés ösz- szetétele. . Gyuris Gábor: - Nagy vára­kozással tekintünk a következő négy év elé. Számítunk képvi­selőink mandátumhoz jutására. Kékes Ferenc: - Lobbizni mindig kell, ennek révén na­gyon sok eredményt köszönhet a város az elmúlt ciklus pécsi országgyűlési képviselőinek. Azt hiszem, a tisztességes, a városért tenni kész és képes emberekre a lobbicsatákban nagy szükség van. Bödó' László: - Minden párt abban bízik, hogy változik a képviselő-testület, az önkor­mányzat összetétele. Ám ha minden párt és szervezet jelölt­jei bejutnának, vagy 160 ember szorongana a közgyűlésben - és tenné ez lehetetlenné az eredményes munkát. A lobbi­zásról: bármikor, bárkihez, bármilyen pártállástól függet­lenül el lehet menni, valaminek a kiharcolásáért. Ez ugyanis a város érdeke. Mészáros Attila Jóslatok A fórumon részt vevők a vá­lasztások utánra megváltozó közgyűlést jósoltak. A meg­kérdezettek válaszoltak arra a kérdésre is: hány képvise­lőjük juthat be a testületbe. O Civil Koalíció: 6-7. O Magyar Igazság és Élet Pártja: a frakció meglesz. O Magyar Szocialista Párt: 10-15. O Munkáspárt: 3. O Szabad Demokraták Szövetsége: 3-5. O A Fidesz-koalíció révén a közgyűlésbe kerülhető képviselők számáról nem kaphattunk információt. Vízcseppek és forintok A fórum egyik hozzászólása - a Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége részéről - a Pécsi Vízmű privatizációját firtatta: okos dolog volt-e külföldi kézbe adni a vállalatot? Egy másik kérdés a földbe kerülő közművek tulajdonjogát vitatta: miért kerül ez is - ha a lakosság fizeti - a cég tulajdonába? Papp Béla válaszá­ban a közműépítés költségeit így osztotta fel: 30 százalék a la­kosság terhe, 30-50 százalék a pályázati pénzekből fedezhető, a többit az önkormányzat fedezi. Kékes Ferenc szerint a PV 1997. évi adózott nyeresége 80 millió forint volt. Szerinte azért kellett privatizálni és francia kézbe adni a Pécsi Vízmüvet, mert a tőkebevonás és a hosszú távú műszaki biztonság azt indokolttá tette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents