Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-26 / 293. szám

1998. október 26., hétfő Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 A Vendel-napi búcsú Magyarlukafán már évek óta a Mediterrán ősz programsorozat utolsó eseménye. A teg­napi hideg, esős időjárás valóban elbúcsúztatta a szép őszi napokat. A délutáni műsorokat, kézművesfoglalkozásokat így fedél alatt kellett megtartani. fotó: tóth László Kiépül a csapadékcsatorna SZENTLŐRINC A város szennyvízcsatorna- és gázhálózatának kiépítése lényegében befejeződött, jö­vőre a csapadékcsatorna- és az útprogram következik. A város infrastrukturális fej­lesztési programjában sze­replő telefonbővítésen túl vannak, a teljes szennyvízcsa­torna- és gázhálózatot rövid időn belül átadják, a követ­kező évben a csapadékcsa­torna ellátottság bővítése és a belterületi utak felújítása lesz a legfontosabb feladat. Mát is István polgármester fontosnak tartja a csapadék­csatorna-hálózat bővítését, mert a város rendezett arcula­tához az is hozzá tartozik, hogy a fenntartásra igencsak költséges nyílt árkokat eltün­tetve burkolt, zárt csapadék­csatorna-rendszert építsenek ki. Ilyen már van mintegy öt kilométeres szakaszon, ám a 22,5 kilométer hosszú városi úthálózat mentén húzódó 27,5 kilométernyi nyűt árokkal egyre több a gond. Ráadásul a sík vidéken elterülő városban a csapadékvíz természetes le­folyása kevésbé megoldott, ezért magas a talajvízszint. Az önkormányzat igen kedvező áron megvett már vagy tíz kilométernyi csapa­dékvíz elvezető csövet, ami elegendő a még nyílt árkok mintegy felének megszünte­téséhez. A belterületi utak és a hozzájuk tartozó útszegé­lyek felújítását is megkezdik jövőre. B. M. L. Miniparkok önszorgalomból SÁSD A belvárosban haragszanak a gömbakácokra, helyettük fenyőt és gyümölcsfákat ül­tetnek. Virágágyásokat is te­lepítenek a lakók. Az újte­lepi részen azonban elha­nyagoltak a porták előtti ut­cai részek. A kivágás engedéllyel törté­nik, de a természetvédők és a településszépítők így is ag­gódnak, hogy kihalnak a köz­területekről az őshonos és vé­delemre szomló szép tölgyek, a Hegyhát ritka és szép növé­nyei. A polgárok azzal érvelnek, hogy lassan nőnek az erdei példányok, későbbi terebé­lyes lombjuk pedig hősben tartja a házat, nyirkosítja a falfelületeket. Jó, hogy termé­szetvédelmi kérdésben viták kerekednek, hogy a lakóház­tulajdonosok maguktól hoz­nak létre miniparkokat házuk előtt, csemetéket vásárolnak. Nem várnak az önkormányzat segítségére, példát mutatnak közösségi összefogásból. En­nek szellemében akadnak, akik árkolnak, kitisztítják a hidat, s helyreállítják a meg­rongálódott járdájukat. Mindezekben főként az Anna és a Fáy utcában, vala­mint a Kaposvári úton élők je­leskednek. Csuti J. Vizsgálat a rákkeltő gázsterilizáló ügyében: megkésett diagnózis? Alighanem elkésett az a vizsgálat, melyet az Egészségügyi Mi­nisztérium rendelt el a hírhedtté vált etilén-oxidos gázsterili­záló ügyében. Az egyik egri kórházban a készüléket szabályta­lanul használták, és valószínűleg emiatt kapott daganatos be­tegséget hat ott dolgozó nővér. Ugyan Baranyában néhány he­lyen ma is dolgoznak ilyen készülékkel, még nem tudni, való­ban vezet-e bármilyen eredményre is a mostani felmérés. Gázsterilizáló a megyei kórházban: nincs másik BUDAPEST - PÉCS Az ügy azután pattant ki, hogy az egri Markhot Ferenc megyei kórházban azt mutatták a vizs­gálatok, valószínűleg a szabály­talanul, a nővérszobában mű­ködtetett etilén-oxidos gázsteri­lizáló okozott hat dolgozónál is daganatos megbetegedést, az alkalmazottak 80 százalékának vérében pedig rákra hajlamo­sító elváltozást. Egy négy évvel ezelőtti vizs­gálat derített fényt a szabályta­lanságra. A Heves megyei ÁNTSZ megállapította, a fő­ként műanyag eszközök a steri­lizálásra alkalmas készülékből az etilénoxidot nem vezették el megfelelően, így a színtelen­szagtalan gáz visszaáramlott a légtérbe. Igaz, akkor, a ’70-es, ’80-as években még nem tud­ták, hogy a gáz rákkeltő hatású. Miután a készüléket szinte mindenütt használták, dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter nemrég átfogó vizsgálatra kérte föl az Országos Környezet- egészségügyi Központot, amely a megyei ÁNTSZ-ekre bízta a felmérés elkészítését. Baranyában dr. Bényi Mária (képünkön) az ÁNTSZ munka­egészségügyi csoportjának ve­zetője koordinálja a vizsgálatot. Az október elején kapott körle­vél értelmében most valameny- nyi olyan dolgozót meg kell vizsgálniuk, aki 1970 és ’87 között kapcsolatba került a géppel, azaz szaknyelven szólva etilénoxidos expozíciót szenvedett. A várhatóan több mint százötven fős felmérés mellett készül egy azonos min­tájú kontroli- vizsgálat is, amely azt hi­vatott meg­mutatni, va­jon a nem ex- ponálódottak között milyen arányú meg­betegedés mutatható ki. Az illetékesek et­től azt várják, kiderül, valóban az etilénoxid okozta-e az összes daganatos megbetegedést. Bár a vizsgálat kérdőíves, a válaszadás pedig önkéntes, mégsem ez okozhatja a legna­gyobb problémát az összesítés­nél. Ä felmérés résztvevői ugyanis 45-55 évesek, akik éle­tükben többféle rákkeltő anyaggal is érintkezhettek. Szakemberek általános véle­ménye szerint pedig ma már szinte kideríthetetlen, hogy egy-egy daganatot mi okozott. Egy korábbi híradás szerint ugyan a vizsgálatba bevonnák az ebben az időszakban szüle­tetteket is, erről azonban nin­csen szó. Fölösleges is volna a pluszmunka, az etilénoxid ugyanis esetleges rákos megbe­tegedéshez csak jóval hosszabb expozíció következtében ve­zethet. Jelenleg azt sem tudni, vajon Baranyában használták-e a ké­szüléket szabálytalanul. Nem zárható ki, hogy a készülék olyan kórházakban, ahol nem működött központi, elkülönített sterilizáló, akár megbetegedést is okozhatott. A dolgozók egészségi állapotát félévente kötelezően mérni kell, ezen FOTÓ: T. L. eredményekből azonban eddig tömeges megbetegedésre utaló adat nem derült ki. Baranyában még ma is van olyan egészségügyi intézmény, ahol etilénoxidos gázsterilizálót használnak. Dr. Vörös Pál, a megyei kórház higiénés osztá­lyának vezetője szerint a telje­sen elzárt készülék szabályosan használva semmilyen veszélyt nem jelent. Az azonban bizo­nyos, hogy cseréje hosszú évek óta szükséges volna. Az ÁNTSZ-nek 1999. február 15-éig kell elvégeznie a felmé­rést, de erősen kétséges, hogy az országos összesítés után okosab­bak leszünk. Lendvai D. (<& Kommentár az 1. oldalon) Véget ért az egyházmegyei zsinat Az elmúlt év pünkösdjén hirdette meg az egyházmegyei zsina­tot Mayer Mihály pécsi megyés püspök, ami plenáris üléssel fe­jeződött be szombaton délután. A közel másfél év során az egy­házmegye egyházi emberei a civilekkel karöltve gyúrták össze mindazokat a gondolatokat, amely a pasztoráció jövőjét hiva­tott „törvénybe foglalni”. PÉCSI EGYHÁZMEGYE A Pécsi Egyházmegye utoljára 1936-ban tekintette át teendőit, tehát éppen ideje volt annak, hogy ezt a visszatekintést ismét megtegye, megfogalmazza a je­len teendőit és megújítsa az éle­tére vonatkozó irányelveket. Mint azt Mayer Mihály me­gyés püspök (képünkön) a zsi­nati munkálatok summázata- ként elmondotta, a közel másfél esztendős párbeszéd során szót váltottak az egyház belső életé­ről, teendőiről, a családról, a társadalomról, mindazokról a kihívásokról, mely a szá­zadvég embe­rét - ezen be­lül a katoliku­sokat - érin­tik. A munká­latokban több százan vettek részt, s mivel úgy gondolják, hogy a katoli­kus egyház - Mayer Mihály szavaival élve - a legnagyobb magyarországi „civil szerve­zet”, a szinódus által megfo­galmazottak átitatják nemcsak az egyház, hanem a társadalom életét is. A szinódus négy szekcióban tizenhat témakört vitatott meg, s a dokumentumok lektorálása, teológusokkal való áttanulmá­nyozása már a napokban meg­kezdődhet, hogy a leendő zsi­nati könyvet a püspök kézje­gyével szentesítse, követendő törvénnyé léptesse elő. A négy főbb témakör tartalmazta a li­turgia kérdéskörét, az oktatás­nevelés teendőit (lelkiségi mozgalmak és szekták), az egyházközség szervezeti felépí­tését illetve Küldetésünk a vi­lágban címmel az evangelizá­ciós teendőket. A nyomdai munkálatokat is beszámítva úgy tervezik az egyházmegyében, hogy a jövő év pünkösdjére elkészülnek és kézbe vehetjük e zsinati doku­mentumokat, mely nyomán az egységes pasztoráció kitelje­sedhet. K. F. Hírcsatorna A vasas! fiatalok sza­badidős klubot alapítottak a hét végén Vasas II. egyik ét­termében. A most 10 fős tele­pülésszépítő közösség szer­vezését Bánovics Erzsébet, Borbás Nándor és Rózinger Katalin kezdeményezte, (cs) A pécsi volt Bajcsy-lak- tanya sarkánál megjavítot­ták a meghibásodott utcai gáz-fővezetéket, ezért itt ajánlatos továbbra is óvato­san közlekedni. Az első gázszivárgást már pénteken este lehetett észlelni, és a víznyelőkből is fojtó szag csapott fel. (cs) Keszü önkormányzati testületének nem Farkas Dezső és Kardos Lajos lett a tagja, hanem Moldován De­zső és Marton Béla. Új állatvédő egyesület alakult SIKLÓS - HARKÁNY A közelmúltban alakult meg az az állat és termé­szetvédő egyesület, amely Siklós és Harkány térsé­gének a cél iránt elkötele­zettjeit hivatott összefogni. Mint Pataki Mária elnök elmondta, az alakuló össze­jövetelen 28 fő vett részt. A Déldunántúli Állat- és Ter­mészetvédő Egyesület sik­lós-harkányi térségi szerve­zetének legfontosabb célki­tűzése egy megfelelő állat­menhely létrehozása, amelynek megvalósításához szeretnék elnyerni a terület­hez tartozó önkormányzatok segítségét. K. J. Határon Túli Magyarok Fesztiválja - A Baranya Megyei Kulturális és Idegenfor­galmi Központ, valamint a Határon Túli Magyarságéit Alapítvány rendezésében immár heted­szer került sor e rangos eseményre. Felvételünkön a házigazda, a bodai Harinkó Néptáncegyüt­tes rábaközi táncokat ad elő a POTE aulában megtartott hétvégi gálaműsoron, fotó: tóth László Harcias méhek a Mecseken PÉCS Az utóbbi hetekben agresz- szív méhek riogatták a me­cseki kirándulókat. A Dö- mörkaputól a Kisrét felé ve­zető turistaúton, a sípálya aljánál már több ízben is menekülésre kényszerítet­ték a „tanyájuk” közelében elhaladókat.- Feltehetően vadméhekről lehet szó - mesélte Ott Ede, az egyik szenvedő alany. Ke- rékpáijával haladt az említett útszakaszon, amikor rátámad­tak a harcias állatkák. A fejét ért szúrás után vissza is fordult az úton, ekkor azonban a hátába kapott egy csípést. Azonnal fi­gyelmeztette a közeledő párt és egy népes turistacsoport tagjait, hogy forduljanak vissza. A sé­táló páros hölgytagja későn kapta a figyelmeztetést, egy „megvadult” méh ugyanis ül­dözőbe vette. Sikoltozva eredt futásnak, és vélhetően csak dús hajkoronájának köszönheti, hogy a kellemetlen kalandot csípés nélkül megúszta. Ott Edének viszont nehéz éj­szakája volt. A szúrástól tyúkto- jásnyi búb nőtt a fején. Ámikor pedig barátjának elmesélte a történetet, igencsak meglepő­dött: sporttársa arról számolt be, hogy néhány napja őt is ugyanott támadták meg a vad- méhek, és csípésüktől olyan rosszullét fogta el, hogy orvos­hoz kellett fordulnia. Nem árt tehát az óvatosság a kirándulók részéről, és az arra hivatottaknak mielőbb intéz­kedniük kellene. Balog N. > 1. >

Next

/
Thumbnails
Contents