Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-26 / 293. szám
1998. október 26., hétfő Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 A Vendel-napi búcsú Magyarlukafán már évek óta a Mediterrán ősz programsorozat utolsó eseménye. A tegnapi hideg, esős időjárás valóban elbúcsúztatta a szép őszi napokat. A délutáni műsorokat, kézművesfoglalkozásokat így fedél alatt kellett megtartani. fotó: tóth László Kiépül a csapadékcsatorna SZENTLŐRINC A város szennyvízcsatorna- és gázhálózatának kiépítése lényegében befejeződött, jövőre a csapadékcsatorna- és az útprogram következik. A város infrastrukturális fejlesztési programjában szereplő telefonbővítésen túl vannak, a teljes szennyvízcsatorna- és gázhálózatot rövid időn belül átadják, a következő évben a csapadékcsatorna ellátottság bővítése és a belterületi utak felújítása lesz a legfontosabb feladat. Mát is István polgármester fontosnak tartja a csapadékcsatorna-hálózat bővítését, mert a város rendezett arculatához az is hozzá tartozik, hogy a fenntartásra igencsak költséges nyílt árkokat eltüntetve burkolt, zárt csapadékcsatorna-rendszert építsenek ki. Ilyen már van mintegy öt kilométeres szakaszon, ám a 22,5 kilométer hosszú városi úthálózat mentén húzódó 27,5 kilométernyi nyűt árokkal egyre több a gond. Ráadásul a sík vidéken elterülő városban a csapadékvíz természetes lefolyása kevésbé megoldott, ezért magas a talajvízszint. Az önkormányzat igen kedvező áron megvett már vagy tíz kilométernyi csapadékvíz elvezető csövet, ami elegendő a még nyílt árkok mintegy felének megszüntetéséhez. A belterületi utak és a hozzájuk tartozó útszegélyek felújítását is megkezdik jövőre. B. M. L. Miniparkok önszorgalomból SÁSD A belvárosban haragszanak a gömbakácokra, helyettük fenyőt és gyümölcsfákat ültetnek. Virágágyásokat is telepítenek a lakók. Az újtelepi részen azonban elhanyagoltak a porták előtti utcai részek. A kivágás engedéllyel történik, de a természetvédők és a településszépítők így is aggódnak, hogy kihalnak a közterületekről az őshonos és védelemre szomló szép tölgyek, a Hegyhát ritka és szép növényei. A polgárok azzal érvelnek, hogy lassan nőnek az erdei példányok, későbbi terebélyes lombjuk pedig hősben tartja a házat, nyirkosítja a falfelületeket. Jó, hogy természetvédelmi kérdésben viták kerekednek, hogy a lakóháztulajdonosok maguktól hoznak létre miniparkokat házuk előtt, csemetéket vásárolnak. Nem várnak az önkormányzat segítségére, példát mutatnak közösségi összefogásból. Ennek szellemében akadnak, akik árkolnak, kitisztítják a hidat, s helyreállítják a megrongálódott járdájukat. Mindezekben főként az Anna és a Fáy utcában, valamint a Kaposvári úton élők jeleskednek. Csuti J. Vizsgálat a rákkeltő gázsterilizáló ügyében: megkésett diagnózis? Alighanem elkésett az a vizsgálat, melyet az Egészségügyi Minisztérium rendelt el a hírhedtté vált etilén-oxidos gázsterilizáló ügyében. Az egyik egri kórházban a készüléket szabálytalanul használták, és valószínűleg emiatt kapott daganatos betegséget hat ott dolgozó nővér. Ugyan Baranyában néhány helyen ma is dolgoznak ilyen készülékkel, még nem tudni, valóban vezet-e bármilyen eredményre is a mostani felmérés. Gázsterilizáló a megyei kórházban: nincs másik BUDAPEST - PÉCS Az ügy azután pattant ki, hogy az egri Markhot Ferenc megyei kórházban azt mutatták a vizsgálatok, valószínűleg a szabálytalanul, a nővérszobában működtetett etilén-oxidos gázsterilizáló okozott hat dolgozónál is daganatos megbetegedést, az alkalmazottak 80 százalékának vérében pedig rákra hajlamosító elváltozást. Egy négy évvel ezelőtti vizsgálat derített fényt a szabálytalanságra. A Heves megyei ÁNTSZ megállapította, a főként műanyag eszközök a sterilizálásra alkalmas készülékből az etilénoxidot nem vezették el megfelelően, így a színtelenszagtalan gáz visszaáramlott a légtérbe. Igaz, akkor, a ’70-es, ’80-as években még nem tudták, hogy a gáz rákkeltő hatású. Miután a készüléket szinte mindenütt használták, dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter nemrég átfogó vizsgálatra kérte föl az Országos Környezet- egészségügyi Központot, amely a megyei ÁNTSZ-ekre bízta a felmérés elkészítését. Baranyában dr. Bényi Mária (képünkön) az ÁNTSZ munkaegészségügyi csoportjának vezetője koordinálja a vizsgálatot. Az október elején kapott körlevél értelmében most valameny- nyi olyan dolgozót meg kell vizsgálniuk, aki 1970 és ’87 között kapcsolatba került a géppel, azaz szaknyelven szólva etilénoxidos expozíciót szenvedett. A várhatóan több mint százötven fős felmérés mellett készül egy azonos mintájú kontroli- vizsgálat is, amely azt hivatott megmutatni, vajon a nem ex- ponálódottak között milyen arányú megbetegedés mutatható ki. Az illetékesek ettől azt várják, kiderül, valóban az etilénoxid okozta-e az összes daganatos megbetegedést. Bár a vizsgálat kérdőíves, a válaszadás pedig önkéntes, mégsem ez okozhatja a legnagyobb problémát az összesítésnél. Ä felmérés résztvevői ugyanis 45-55 évesek, akik életükben többféle rákkeltő anyaggal is érintkezhettek. Szakemberek általános véleménye szerint pedig ma már szinte kideríthetetlen, hogy egy-egy daganatot mi okozott. Egy korábbi híradás szerint ugyan a vizsgálatba bevonnák az ebben az időszakban születetteket is, erről azonban nincsen szó. Fölösleges is volna a pluszmunka, az etilénoxid ugyanis esetleges rákos megbetegedéshez csak jóval hosszabb expozíció következtében vezethet. Jelenleg azt sem tudni, vajon Baranyában használták-e a készüléket szabálytalanul. Nem zárható ki, hogy a készülék olyan kórházakban, ahol nem működött központi, elkülönített sterilizáló, akár megbetegedést is okozhatott. A dolgozók egészségi állapotát félévente kötelezően mérni kell, ezen FOTÓ: T. L. eredményekből azonban eddig tömeges megbetegedésre utaló adat nem derült ki. Baranyában még ma is van olyan egészségügyi intézmény, ahol etilénoxidos gázsterilizálót használnak. Dr. Vörös Pál, a megyei kórház higiénés osztályának vezetője szerint a teljesen elzárt készülék szabályosan használva semmilyen veszélyt nem jelent. Az azonban bizonyos, hogy cseréje hosszú évek óta szükséges volna. Az ÁNTSZ-nek 1999. február 15-éig kell elvégeznie a felmérést, de erősen kétséges, hogy az országos összesítés után okosabbak leszünk. Lendvai D. (<& Kommentár az 1. oldalon) Véget ért az egyházmegyei zsinat Az elmúlt év pünkösdjén hirdette meg az egyházmegyei zsinatot Mayer Mihály pécsi megyés püspök, ami plenáris üléssel fejeződött be szombaton délután. A közel másfél év során az egyházmegye egyházi emberei a civilekkel karöltve gyúrták össze mindazokat a gondolatokat, amely a pasztoráció jövőjét hivatott „törvénybe foglalni”. PÉCSI EGYHÁZMEGYE A Pécsi Egyházmegye utoljára 1936-ban tekintette át teendőit, tehát éppen ideje volt annak, hogy ezt a visszatekintést ismét megtegye, megfogalmazza a jelen teendőit és megújítsa az életére vonatkozó irányelveket. Mint azt Mayer Mihály megyés püspök (képünkön) a zsinati munkálatok summázata- ként elmondotta, a közel másfél esztendős párbeszéd során szót váltottak az egyház belső életéről, teendőiről, a családról, a társadalomról, mindazokról a kihívásokról, mely a századvég emberét - ezen belül a katolikusokat - érintik. A munkálatokban több százan vettek részt, s mivel úgy gondolják, hogy a katolikus egyház - Mayer Mihály szavaival élve - a legnagyobb magyarországi „civil szervezet”, a szinódus által megfogalmazottak átitatják nemcsak az egyház, hanem a társadalom életét is. A szinódus négy szekcióban tizenhat témakört vitatott meg, s a dokumentumok lektorálása, teológusokkal való áttanulmányozása már a napokban megkezdődhet, hogy a leendő zsinati könyvet a püspök kézjegyével szentesítse, követendő törvénnyé léptesse elő. A négy főbb témakör tartalmazta a liturgia kérdéskörét, az oktatásnevelés teendőit (lelkiségi mozgalmak és szekták), az egyházközség szervezeti felépítését illetve Küldetésünk a világban címmel az evangelizációs teendőket. A nyomdai munkálatokat is beszámítva úgy tervezik az egyházmegyében, hogy a jövő év pünkösdjére elkészülnek és kézbe vehetjük e zsinati dokumentumokat, mely nyomán az egységes pasztoráció kiteljesedhet. K. F. Hírcsatorna A vasas! fiatalok szabadidős klubot alapítottak a hét végén Vasas II. egyik éttermében. A most 10 fős településszépítő közösség szervezését Bánovics Erzsébet, Borbás Nándor és Rózinger Katalin kezdeményezte, (cs) A pécsi volt Bajcsy-lak- tanya sarkánál megjavították a meghibásodott utcai gáz-fővezetéket, ezért itt ajánlatos továbbra is óvatosan közlekedni. Az első gázszivárgást már pénteken este lehetett észlelni, és a víznyelőkből is fojtó szag csapott fel. (cs) Keszü önkormányzati testületének nem Farkas Dezső és Kardos Lajos lett a tagja, hanem Moldován Dezső és Marton Béla. Új állatvédő egyesület alakult SIKLÓS - HARKÁNY A közelmúltban alakult meg az az állat és természetvédő egyesület, amely Siklós és Harkány térségének a cél iránt elkötelezettjeit hivatott összefogni. Mint Pataki Mária elnök elmondta, az alakuló összejövetelen 28 fő vett részt. A Déldunántúli Állat- és Természetvédő Egyesület siklós-harkányi térségi szervezetének legfontosabb célkitűzése egy megfelelő állatmenhely létrehozása, amelynek megvalósításához szeretnék elnyerni a területhez tartozó önkormányzatok segítségét. K. J. Határon Túli Magyarok Fesztiválja - A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, valamint a Határon Túli Magyarságéit Alapítvány rendezésében immár hetedszer került sor e rangos eseményre. Felvételünkön a házigazda, a bodai Harinkó Néptáncegyüttes rábaközi táncokat ad elő a POTE aulában megtartott hétvégi gálaműsoron, fotó: tóth László Harcias méhek a Mecseken PÉCS Az utóbbi hetekben agresz- szív méhek riogatták a mecseki kirándulókat. A Dö- mörkaputól a Kisrét felé vezető turistaúton, a sípálya aljánál már több ízben is menekülésre kényszerítették a „tanyájuk” közelében elhaladókat.- Feltehetően vadméhekről lehet szó - mesélte Ott Ede, az egyik szenvedő alany. Ke- rékpáijával haladt az említett útszakaszon, amikor rátámadtak a harcias állatkák. A fejét ért szúrás után vissza is fordult az úton, ekkor azonban a hátába kapott egy csípést. Azonnal figyelmeztette a közeledő párt és egy népes turistacsoport tagjait, hogy forduljanak vissza. A sétáló páros hölgytagja későn kapta a figyelmeztetést, egy „megvadult” méh ugyanis üldözőbe vette. Sikoltozva eredt futásnak, és vélhetően csak dús hajkoronájának köszönheti, hogy a kellemetlen kalandot csípés nélkül megúszta. Ott Edének viszont nehéz éjszakája volt. A szúrástól tyúkto- jásnyi búb nőtt a fején. Ámikor pedig barátjának elmesélte a történetet, igencsak meglepődött: sporttársa arról számolt be, hogy néhány napja őt is ugyanott támadták meg a vad- méhek, és csípésüktől olyan rosszullét fogta el, hogy orvoshoz kellett fordulnia. Nem árt tehát az óvatosság a kirándulók részéről, és az arra hivatottaknak mielőbb intézkedniük kellene. Balog N. > 1. >