Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-25 / 292. szám

1998. október 25. Magyarország - Dél-Dunántúl ■■■MR: M ötödik oldal Elismert szakma már Magyarországon a természet- gyógyászat: aki ért hozzá, gyógyíthat. Ugyanakkor nincs egyetlen hivatalos, államilag elismert egyetem sem, ahol oktatják, ahol természetgyógyász diplomát kaphat a diák. Az a hír járta, hogy rövidesen a pécsi és a szegedi orvostudo­mányi egyetemen katedrát kap a természetgyógyászat, ám mindkét intézményben egyelő­re cáfolták az értesülésünket. De vajon miért nem szabad a természetgyógyászok előtt az út? A pécsi egyetem egyik pro­fesszora kimondta: egyelőre a hagyományos disciplinákon fel­nevelkedett orvosnemzedék ódzkodik az efféle dolgoktól. Éppen ezért más utakat is ke­resnek a természetgyógyászok, mely szintén az állami elisme­rés felé vezet. A Budapesten működő ma­gánegyetem igazgatója és a ha­zai Parapszichológiái és Metafi­zikai Tudományos Társaság el­nöke Kovács Béla. Ő is ismeri az elhatárolódások okait. Sze­rinte az a gond, hogy szakmai fellengzősségből féltik presz­tízsüket az orvosegyetemek, ezért nem engedik be a falaik közé azokat a tanokat (aku­punktúra, természetgyógyá­szat, egyéb keleti gyógymó­dok), amelyeket már évezredek óta az önálló orvoslásként vagy kiegészítő orvoslásként isme­rünk. Ezek többsége más orszá­gokban már katedrát kapott. Éppen ezért a hazai termé­szetgyógyászok egy csoportja úgy döntött, hogy a már meglé­vő, de egyelőre magándiplomát adó budapesti, úgynevezett Modern Természettudományi Egyetemet teszik hivatalossá. Az akkreditációs eljárás megle­hetősen hosszú folyamata meg­kezdődött, a pályázat kész és néhány héten belül megérkezik az oktatási tárca illetékeséhez. Kovács Béla szerint minden re­mény megvan arra, hogy legké­sőbb 1999 márciusáig a pályá­zati elbírálás megtörténjen és az említett intézmény bekerül­jön az állami egyetemek sorá­ba. Az akkreditáció egyik záloga a magas szintű oktatás, mely­hez megnyertek már több ven­dégprofesszort az ELTE-ről, a pécsi, szegedi és debreceni egyetemekről is. Velük készül­nek arra, hogy ezen az új hazai egyetemen fognak majd termé­szetgyógyász, pszichofizikus, pszichoterepauta és többek kö­zött filozófiai-történeti és antro­pológiai szakokon államilag el­ismert diplomát adni. Az igény óriási. Kozma F. Nem hajlik a hajléktalan Komlón becslések szerint 150 hajléktalan tölti a szabad ég alatt az életét, mivel a hivata­los hajléktalanszálláson csak harmincnyolcán férnek el. Az önkormányzat részéről Fábos Józsefné megerősítette hírünket, miszerint a bekö­szöntött hidegben - bár a vas­útállomás éjszakára bezár - mintegy 15 fő a peron alatt „ágyaz” meg magának. Ezen kívül elég „frekventált” helyek­nek számítanak azok az árkok, amerre a távfűtés csövei teke­regnek, itt is sokan meghúz­zák magukat.- Ezek az emberek többnyi­re magányosak, nem is gyüle­keznek együtt, mert ha valami már közös, akkor azt meg kell osztani a másikkal. Nekünk feladatunk lenne a lehetőség szerint segíteni nekik, de van úgy, hogy ezt' sem igénylik. Nemrégiben egy negyvenéves férfi került hozzánk a hajlékta­lanszállásra, akivel ott kellett kezdenünk, hogy új születési anyakönyvi kivonatot szerez­tünk be neki. De aztán se ezért nem jelentkezett, sőt a szállás­ról is két nap után távozott, magyarán megszökött a segít­ségünk elől. Méhes K. Guinnessben a zongorista (Folytatás az 1. oldalról) A Guinness rekordok közé ter­mészetesen bármivel be lehet kerülni, lett légyen az pala­csintaevés vagy óriási torta készítése, bélyegnyalás avagy a leghosszabb gemkapocslánc összefűzése. Egy cél lebegjen a szem előtt, hogy az esetleges bal­esetekért a Guinness cég nem vállalja a felelősséget. Hogy ezt elkerüljék, min­den évben kiadnak egy tájé­koztatót, vaskos „versenyfel­hívást”, mely vagy Londonból vagy Pécsről megszerezhető, s melyben a következő eszten­dőben a rekordokat döntöget­ni óhajtók kiválaszthatják a számukra legmegfe­lelőbbet. Ezekhez természetesen a ver­senykiírásban meg­felelő irányelveket is rögzítenek, hogy bárhol a világon, azo­nos feltételek között lehessen teljesíteni. Az iratkapocslánc ké szítés egyébként szere­pel az 1999-es feladatok között, avval a megkö­téssel, hogy a kapcsok hossza nem haladhatja meg a 4 centimétert, ma­ximum 60 ember készítse és legfeljebb 24 óráig dol­gozhatnak rajta. Egyéb­ként a jelenlegi világre­kord 27,189 kilomé­ter, melyet 60 szin­gapúri egyetemista kapcsolt össze. Persze egyéni ötletet is fogad­nak a Guinness oltárán. Mint azt a cég marketing menedzsere la­punknak elmondot­ta, a rekord igazolá­sára már nem kívána­tos a Guinness- emberek jelenléte (nem lehet minden rekordkísérletnél sta­tisztálni), elég a pontos dokumentá­ció. Kozma F. i " í ^ M Kerti törpe borok Ősszel fogy a legtöbb cukor, mondják a hozzá­értők. Ennek persze nem az az oka, hogy az iskolakezdés miatt elke­seredett kisdiákok cu­korral édesítik életüket, inkább az, hogy már megint savanyú a szőlő. A siklósi C+C Áruházban 128,80-ba kerül egy kiló cukor, de valamivel kedve­zőbb az ötven kilós ára, amely 6328 forint - akinek borhoz kell, ebből visz. A siklósi Sparban egy hó­napja zajlott le a cukorro­ham, itt csak 124-be kerül. A Mecsek Füszért villányi ABC-jében májusban szer­veztek akciós vásárt, a 116 forintos édesítőből két­száz mázsát adtak el pilla­natok alatt. A helyi áfész ABC-jében őszre időzítették ezt a mozzanatot, s a 112-es cu­korból nyolcszáz mázsa fogyott. Ez érthető, mond­ja a boltvezető, hiszen akadtak 16 fokos mustok is. Csak a korábban érő faj­ták, mint például a Kék Oportó vagy a Kékfrankos szorult kiegészítésre, mondja Tiffán Ede, a Hegyközségek Országos Tanácsa elnökségi tagja, de ezt a magyar bortör­vény megengedi 19 must­fokig. Ha valaki nem en­nek megfelelően, éssze­rűtlenül cukroz, az felbo­rítja a bor belső egyensú­lyát, s akkor savtartalma túlteng, vagy a magas al­koholtartalom miatt disz­harmonikus. Az is előfor­dulhat a túlzott cukrozás miatt, hogy nem erjed ki, édes marad. Az édesség a fehér bor­ban még megbocsátható, magyarázza, de vörösbor esetében giccses állapotot hoz létre, ekkor inkább a kerti törpe kategóriájába tartozik. Az igazi vörösbor szá­raz, hiszen húsokhoz fo­gyasztják. Az édes vörös­borok ízlésvilágát egy metsző keleti szél hozta ránk, hiszen mindez Ázsiá­ból származik. Sajnos, vé­li, a magyar borízlés ilyen irányban el is romlott. Ugyanakkor minden vo­natkozásban közeledünk az EU törvényekhez, az ot­tani bortörvények is meg­engedik a cukrozást. A ko­rábbi bortörvény nálunk tiltotta, de ez Tiffán sze­rint álszent dolog volt. Cs. L. Hadisírgondozás. A Honvé­delmi Minisztrérium Ha- disírgondozó Irodája és az Osztrák Fekete Ke­reszt Hadisírgondozó Szövetség Pécs város önkormányzatával közö­sen elvégezte az I. világ- háborús katonatemető felújítását. Ma, vasár­nap 10.30-kor kerül sor a temetőavatásra Szabó János honvédelmi mi­niszter ünnepi beszédé­vel. (sz) Harminc év után új gondo­zási központot vettek birtokba a siófoki idő­sek. A régi 1968-ban, Siófok várossá nyilvání­tásakor nyitott. A most 224 millió forintért elké­szült épület minden mai igényt kielégít. Csak egy példa: bár a ház csak egyemeletes, mégis lif­tet szereltek be a közle­kedés megkönnyítésére. (sz) Templomépítés Villányban. Az 1947-ben a községbe telepített felvidéki refor­mátusok leendő templo­muk alapkőletételi ün­nepségét tartották a hét végén. Szándékaik szerint jövőre szeretnék fölszentelni Isten hajlé­kát. (a) Kirámolták a Marcali Bíró­ságot. A villámhárítón felmászva az ablakon keresztül jutott be az az ismeretlen tettes, aki a Marcali Városi Bíróság és a szomszédos ügyészség' páncélszek­rényéből, lemezkazettá­jából és az íróasztalok fi­ókjából kutakodás nyo­mán alig negyvenezer forinttal távozott. (dj) A kóbor macskák maradhat­tak a Szabadság úti mú­zeumkertben Pécsett, míg a természet- és ál­latbarátok bejelentése nyomán a létesítmény udvari bokros részében megbúvó hajléktalano­kat felszólították a távo­zásra. Jelenleg csaknem tíz csavargó állat tanyá­zik a cserjésben, ame­lyeket rendszeresen etetnek a környékbeli la­kók. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Du­nán és a Dráván. Mo­hács 401 cm, áradó, 11,9 fok, Őrtilos 132 cm, apadó, 12,0 fok, Barcs 212 cm, apadó, 10,1 fok, Drávaszabolcs 376 cm, apadó, 11,5 fok. LM Bölcsességek és más gyógymódok... Jó kis barátom számos rokona közül az egyik: az Ede. Gyanakvó, ám tűnődő vizsgálódó személyi­ség, nem is olyan kis könyvtárát már kiolvasta, klasszikus és mai remekírók, illetve filozófusok műveit szellemi táplálékként szívja magába, kedé­lyes baráti társaságban él, ^ az ilyen közeg - tudva­levőleg - az okos és bölcs gondolatok termőtalaja. Amikor megfogalmazódik benne egy-egy bölcsnek hitt, vagy valós gondolat, egy papírfecnire leírja. Sa­ját kedvtelésből. Aztán elteszi és soha elő nem ad­ja. Illetve most, nem kevés könyörgésre. Ezek kö­zül néhány a kezembe került. Közre adok belőlük, mert e gondolatok - amelyek minden esetben meg­céloznak egy bizonyos embertípust - számomra, számunkra ismerősek, a média illetve a politika vi­lágából. Nevét, címét, foglalkozását mellőzöm, ez volt az ő szigorú kérése, csak a papír bal felső sar­kában lévő két szót, miszerint „Ede bölcsességei”, javíttatta át velem: „Ede hülyeségeire ...” Tehát: Nem a műveim által szeretnék halhatatlanná válni, hanem azáltal, hogy nem halok meg. Nem az az élvezet, ha nincs semmi dolgunk, az az igaz, ha sok van és mégsem csinálunk semmit. A nő férfi nélkül olyan, mint hal bicikli nélkül. A világnak több szerény zsenire van szüksége. Olyan kevesen maradtunk. Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosok meg tele vannak kétellyel. Mi az apáüa? Nem tudom, nem is érdekel... A diplomata az, aki úgy tud elküldeni a francba, hogy szinte várod, hogy indulhass. A szleng az, amikor a nyelv feltűri az ingujját, beleköp a tenyerébe és munkához lát. Az a baj az egoistákkal, hogy saját maguk job­ban érdekli őket, mint Én! Egyetlen baj a semmittevéssel, hogy soha sem tudod, mikor végeztél. Hát ennyit Ede hülyeségeiből -, amelyek - szerin­tem - nem is hülyeségek. Erről jut eszembe - ami­nek ugyan e fentiekhez az ég-egy-világon semmi kö­ze - figyelemreméltó természetgyógyászati - kiegé­szítő - gyógymódról hallottam egy s mást a rádióból. Mellesleg én tisztelem nem csak a természet-, ha­nem a nép gyógyászatot is (van különbség köztük?) már rég elhunyt nagyanyám jóvoltából. Nyaranta két hónapot töltöttem el egy kis göcseji faluban és mint afféle alsótagozatos gyerek, időnként elkapott valami nyavalya. Például szamárköhögés. Orvos ugyan lovaskocsival látogatott el a faluba nagyjából háromhetenként, ám addig nem várhattunk. „Majd én kigyógyítlak!” - mondta öreganyám, majd este - mert volt egy szopós csikónk - a lómamától kifejt egy kis tejet és azzal itatott. Természetesen használt. Más alkalommal belázasodtam, tenyerét rátette a homlokomra hogy forró-e. Nagyapám aki vicces kis szép öregember volt, azt mondta: - Úgy kell megál­lapítani a lázát, hogy köpj a homlokára, aztán ha sis­tereg, akkor baj van ...! Nagyanyám lesújtó pillan­tást vetett a öregre, nem is köpdösött le, ám este pa­razsat dobott egy vizes lábosba és annak vizével bo­rogatta a homlokomat, reggelre elmúlt a lázam. Most továbbadom a rádiós természetgyógyász taná­csát, amelyet egy betelefonáló hölgyhöz intézett: „Asszonyom, ha nagyon hullik a haja, a szokásos reggeli első vizelet egyharmadát eressze el, a követ­kező harmaddal pedig kenje be a haját, jó lucskosan. Négy óra elteltével mossa le tiszta langyos vízzel, ezt ismételje el két héten át. Utána nincs gond!” - jelen­tette ki magabiztosan. Ha csak az nem - gondoltam én -, hogy a hölgy hetekig olyan büdös lett, mint egy nyilvános világvá­rosi klozet. i I

Next

/
Thumbnails
Contents