Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-01 / 269. szám

1998. október 1., csütörtök Baranyai Tükör DUnántúli napló 5 A költő emlékszobája a könyvtárban A könyvtár es költője PÉCS Tegnap bensőséges ünnep keretében hivatalosan is fel­vette a Kossuth-díjas költő nevét a Csorba Győző Me­gyei Könyvtár. Az 55 éve alapított intézménynek a költő munkatársa, igazga­tóhelyettese volt. Régi munkatársaktól, de még Eszékről is érkezett üdvözlet az eseményre, amelynek Po- mogáts Béla, a Magyar író- szövetség elnöke és természe­tesen a volt munkatársak - Berták László költő, Tüskés Tibor író és Surján Miklós helytörténész, az intézmény címzetes igazgatója is a ven­dégei voltak. A Sólyom Katalin és Bánky Gábor tolmácsolásában elő­adott Csorba-versek és Ador­ján Zsófia klasszikusan szép hegedűjátéka után Pomogáts Béla a névadó költő költészet­felfogásáról beszélt, Bertók László a Jelenkor nevezetes szerkesztőségi kedd estéit idézte fel, Tüskés Tibor és Surján Miklós a könyvtárban együtt töltött évtizedeket - felvázolva a költő pályaképét, emberi portréját is. Ezután dr. Román Lászlóné nyugalmazott igazgató adott történeti képet a megyei könyvtárügy 55 esztendejé­ről, végül dr. Kurucsai Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke és Kalányos Katalin, a könyvtár igazgatója jubile­umi emlékplaketteket nyújtott át az intézmény dolgozóinak. Megköszönték a költő özve­gyének önzetlenségét is, hogy a Csorba Győző-emlékszoba kialakítását lehetővé tette. B. R. Egytucatnyi elfogás PÉCS Komlón négy, Pécsett tizen­két személyt fogott el ked­den a rendőrség. Kiemelkedően sok keresett, illetve rosszban sántikáló személy fogtak el kedden a rendőrök. Dél körül az Istenkúti meg­álló közelében dolgozott a megyei főkapitányság gazda­ságvédelmi osztályának két munkatársa, amikor arra let­tek figyelmesek, hogy két rossz külsejű férfi videoka­merát és magnót cipel az ut­cán. Mivel az összkép felet­tébb gyanús volt, a két rendőr - szolgálati kötelességének megfelelően - feltartóztatta a műszaki cikkekkel igyekvő­ket, akik hamar bevallották, hogy a tárgyak az egyik kö­zeli házból származnak. A be­törők nem ellenkeztek, tudo­másul vették, hogy lebuktak, és először az uránvárosi jár­őrök kocsijába, majd a belvá­rosi rendőrőrsre kerültek. A két elfogott és őrizetbe vett személyt más bűncse­lekmények elkövetésével is gyanúsítják. S. G A görög határról hazatoloncolt nászutas Az ellopott útlevelekkel történő visszaélések gyakorlatilag megelőzhetetlenek, a hazai ellenőrzés nem képes megbirkózni az ilyen ügyekkel. Többnyire csak akkor léphetünk, ha már megtörtént a baj, utólag bizonygatva ártatlanságunkat. PÉCS - MOHÁCS Egy mohácsi asszony a múlt héten nászúira indult a férjével, de a görög határon az útlevelek ellenőrzésekor lekapcsolták, mondván, kitiltották 2002-ig minden Európai Uniós tagor­szágból. Az ok: Olaszország­ban bűncselekményt követett el - a fiatalasszony öt éve nem járt taljánföldön -, majd közölték, további 4 évig ne is próbálkoz­zon a Közösségbe bejutni. Később megtudták, hogy há­rom éve ellopott útlevelét hasz­nálta valaki odakint. A dolog pi­kantériája, hogy aki az útlevelét eltulajdonította, az autólopáson lebukott. Ekkor több személyit és útlevelet is találtak nála, de a hölgyét már nem. S mivel az okmányok értékesítését nem tudták rábizonyítani, ez ügyben nem vonták felelősségre. Megkér­deztük a Ba­ranya Megyei Közigazgatási Hivatal titká­rát, Sugár Ka­talint (képün­kön), hogy mi ilyenkor a te­endő? Kide­rült, az állampolgár meglehető­sen kiszolgáltatott helyzetben van. Az egyedüli út, hogy jegy­zőkönyvet vetet föl az útlevél eltűnéséről a rendőrségen, ahonnan országos körözést ad­hatnak ki az okmány illetékte­len felhasználásának megaka­dályozására. De ha kijut az or­szágból az útlevél, akkor már csak a saját kárán tanulhat az érintett személy, miként történt az a fenti esetben is. A mohácsi hölgy például most igazolások­kal felszerelkezve megpróbál­hatja bebizonyítani ártatlansá­gát a magyarországi olasz nagykövetségen. Az eltűnt iratok rendőrségi bejelentése sokszor „nem hal­latszik el” az anyacég, a Bel­ügyminisztérium útlevélosztá­lyáig sem, erre példa egy másik ügy. Ezúttal egy pécsi úr sze­mélyi igazolványát lopták el, s azzal igényeltek útlevelet, me­lyet gond nélkül meg is csinál­tak. Időközben azonban az ere­deti személynek is lejárt az út­levele, az ő igényét viszont nem elégítették ki, arra hivatkozva, hogy nem számolt el egy útle­véllel. Hosszas tortúra után közigazgatási hivatali közben­járásra végül kiadták az ok­mányt. A BM útlevélosztályának vezetője, Kapiller Péter la­punknak elmondta, hogy egy­előre nincs mit tenni, a jelenlegi helyzethez kell alkalmazkodni. . Az uniós országokkal ugyanis semmiféle adatkicserélési egyezségünk nincs még, nem tudhatjuk tehát, hogy náluk kik minősülnek nem kívánatos személynek hazánkból. Csak abban reménykedhetünk, hogy az okmánytolvaj még itthon le­bukik. Mészáros B. Endre Teendők útlevél elvesztésekor • Belföldön elhagyott útlevél esetén mindenkor célszerű rendőrségi jegyzőkönyvet felvetetni. • Külföldön is ez a megoldás, csak ilyenkor kétnyelvű jegy­zőkönyvet kérjünk. • Az útlevéligényléssel, eltűnéssel kapcsolatos bonyolultabb ügyekben a megyei közigazgatási hivatal vagy a Belügyminisz­térium útlevélosztálya segíthet. • Lehet olyan speciális helyzet is, amikor csak egy idegen nemzet magyarországi nagykövetsége járhat el az érdekünkben. Templomok végveszélyben Szigetváron, az 1688-ban épített Zárda utcai barokk ferences templom padozata egy helyen leszakadt két évvel ezelőtt. Rendbehozására azóta is hiába várnak. Az egyházmegye nem győzi pénzzel egyszerre valamennyi templomának helyreállí­tását. BARANYAI KÖRKÉP Csorna Dezsői (bal oldali kis ké­pünkön) szigetvári római kato­likus plébános még ma is a majdnem tragédiába torkolló esemény hatása alatt áll: éppen mise alatt szakadt be a templom padozata nem messze az oltár­tól. Egy asszony már majdnem térdig süllyedt, még szeren­csére ki tudták húzni a hirtelen keletkezett kráterből.- Lent, a tátongó mélyben áll a víz, benne a hajdan templom alatti kriptába temetett ferences rendi barátok csontjai áznak. Az üreg nyílására hosszú, vas­tag pallókat fektettünk, azokra sző­nyeget terítet­tünk, és pad- tömböt he­lyeztünk rá, hogy hasz­nálhassuk a templomot. Azóta állandóan szellőztetnünk kell, mert elviselhetetlen a mélyből feltörő szag - mondja a plébános.- A belvárosi templom teljes belső felújítása után tavasszal kezdhetjük csak el a Zárda ut­cai templom helyreállítását több mint húszmillió forintos munkával, amihez számítunk a városi önkormányzat támogatá­sára is - kezdi Wolf Gyula (jobb oldali kis képünkön), a pécsi székhelyű római katolikus egy­házmegye vagyonkezelője. Maradjunk a tényéknél. A Baranya és Tolna megyét át­fogó egyházmegye tulajdoná­ban 656 templom, 216 plébá­niaépület, jó néhány ifjúsági és közösségi centrum, 4 oktatási intézmény és 3 nagy szociális intézmény van. Azokat részben a hívek adományaiból működ­tetik. Az elmúlt négy évben az egyházi oktatási intézmények a kötelező állami finanszírozás­nak csak az 55 százalékát kap­ták, emiatt működési hiánnyal küzdenek. Ráadásul az épí­tendő és a felújításra váró okta­tási intézményeiket is eleve ki­zárták a pályázati lehetőségek­ből. A pécsi Bazilika az állami költségvetésből a 18 kiemelt egyházi épület helyrehozására elkülönített 627 millió forintból kilencvenet kapott az egyik to­rony felújításához, amit az egy­házmegyének kell kipótolni.- A templomoknál az 1930- as években volt kisebb felújí­tási hullám, az utóbbi 60 évben a már átlagosan 160-180 éves épületek komolyabb felújítá­sára gyakorlatilag nem került sor. Nem győzzük anyagilag sem behozni az elmaradást. Évente 24-30 templomot újí­tunk fel. Egy-egy ilyen munka 16-18 millió forintba kerül, eh­hez jön még a külföldi adomá­nyokból kapott építőanyag (réz­lemez, cserép, fa). Sajnos, 1990-től negyven százalékkal csökkentek a külföldi adomá­nyok. A templomok helyreállí­tását az ön- kormányza­tok elég nagy mértékben segítik. Vi­szont Pécs vá­rosa a székes- egyház előtti tér burkolat­felújításán és a tér díszkivilágításának majd’ félmilliós áramszámláján kívül egyetlen templom és egyházi épület felújításához sem járult hozzá. A Műemlékvédelmi Hi­vatal szaktanácsadással, véle­ményezéssel, a tervek felül­vizsgálatával sokat segít, de évente sajnos, csak másfél mil­lió forinttal tud hozzájárulni a templomok felújításához. Évente átlagban egy új temp­lomot építünk, idén Pécsudvar- don - mondja Wolf Gyula. Az egyházmegyéhez 1951- ben kerültek a ferences rendi templomok, azokat 1990-től a jelenlegi használótól kérhetik vissza. Tavaly úgy nyilatkoz­tak, hogy csak a máriagyűdi és a pécsi ferences templomra tar­tanak igényt. Szigetváron tavasszal kez­dődhet a munka. B. M. L. Iskoladiplomácia SELLYE A szakképző intézet egy eszéki mezőgazdasági szak- középiskolával alakított ki kapcsolatot. A horvát diá­kok azért járnak át az Or­mánság fővárosába, hogy az állattartást gyakorolják, mi­vel intézményüknek nincs farmja. A sellyei társaik vi­szont azért utaznak Eszékre, hogy az ottani tankertben a gyümölcstermesztést sajá­títsák el. Az intézet hasonló gyakorlati együttműködés lehetőségét keresi most Németországban is. Cs. J. Ház előtti kis oázis SÁSD Befejeződött a közművesí­tés, az igényesebb polgárok rendezik a portájuk előtti köztéri részt. Virágágyások, cserje- és facsoportok sora­koznak a Fáy, az Anna és a Kolozsvár utcában is. Van, aki újabban gyümölcs-, va­lamint fenyőfát telepít. Mindez nem kerülne pénzbe, ha 5-6 család igé­nyelné a csemetéket a gaz­dajegyzőknél. Egy országos alapítvány ugyanis ingyen ad satjakat, ha utcarészek lakói fognak össze ház előtti parkosításban. Cs. J. Súlyos egészségkárosodásért is perelni fog Négy év kálvária egy hibás traktor miatt Egy orfűi gazda négy éve, másfél millió forintért vett egy trak- rosszul hallott, és a feje is gyak- bezte. Amint Kelemen László tort. A gép gyári hibás, a megengedettnél jóval hangosabb. Ezt a pécsi városi bíróság májusi ítélete is kimondja. Az eladó en­nek ellenére a mai napig nem ismerte be a hibát, így a traktort sem cserélte ki. Hogy a gazda a nagy zaj miatt szenvedett-e sú­lyos egészségkárosodást, csak a következő per fogja tisztázni. ORFŰ - PÉCS Papp György orfűi gazda 1994. augusztus 22-én vásárolta meg az MTZ 82-es traktort a pécsi Agrokemél. Már másnap fel­tűnt neki, hogy a kelleténél na­gyobb a gép zaja, ezért a prob­lémát azonnal jelezte a cégnek. Azt mondták neki, majd bejára- tódik. A traktor azonban hóna­pok múltán sem akarta az igaz­ságot. Azok a szerelők, akik lát­ták, elismerték, hogy a sebes­ségváltó nagyon zörög. ’95 szeptemberében jutott el odáig az ügy, hogy a cég által fölkért KERMI-szakértő megállapí­totta, a zajszint meghaladja a határértéket, így a vevő kifo­gása alapos. A cég erre kicse­rélte a sebességváltót, de a zaj maradt. Papp György ezért egész addig nem hozta el a gé­pet a telephelyről, míg ez ki nem derült. A tárolásért napi ezer forintot kell fizetnie. A traktorral tovább dolgo­zott, bár - mondja - ekkor már ran fájt. A gép azonban az egyetlen megélhetést jelentette neki, zajvédőt pedig - a KRESZ miatt - nem hordhatott. Miután ’96 novemberéig nem történt semmi érdemleges, Papp György beperelte a céget. Újabb szakértők (bíróságiak) következtek, lassan pedig kez­dett lejárni a három év garan­cia. Másfél év summás mér­lege: hét tárgyalás, négy szakér­tői vizsgálat. Idén májusban végre kiderült a hiba: rossz a differenciálműnél az illesztés. Az elsőfokú bírósági határo­zat a felperesnek adva igazat, kötelezi az azóta már Pannon Agro Rt. névre keresztelt céget, hogy cserélje ki a traktort. Az ítéletet az alperes megfelleb­vezérigazgató lapunknak el­mondta, addig, amíg a jogerős bírósági döntés nem születik meg, nem kívánnak nyilatkozni az ügyben, de úgy véli, a vitát jogi úton kell rendezni. Papp György biztos benne, hogy másodfokon is neki adnak igazat. Ha így lesz, újabb tár­gyalássorozatra készül, egész­ségkárosodásért fogja perelni a céget. Az elmúlt időszakban ugyanis ötven százalékos hal­láskárosodást szenvedett, idegi alapú toroködémája van, izom­görcsökkel küszködik, és gya­korlatilag pánikbeteg. Orvosai véleménye szerint az eredendő ok az elviselhetet­lenül magas zaj szint. Lendvai Dávid Fűteni kell - de mennyiért? KOMLÓ Két hét múlva itt a fűtési szezon. Sokan már előre „fáznak” a fűtési díjak mi­att. A Komlói Ifjúsági La­kásfenntartó Szövetkezet még idén nyáron elindította költségmegtakarító prog­ramját, ami egyelőre 180 családot érint. A szövetkezet irányítása alá tartozó 27 lépcsőházból 6 olyan akadt, ahol a tulajdono­sok - jól felfogott érdekük okán - vállalták a fűtési rend­szer mérhető elszámolását le­hetővé tevő, korszerűsítéssel járó költségeket. A szövetkezet elnöke, Né­meth Mária kérdésünkre el­mondta, hogy első dolguk az anyagi, műszaki feltételek megteremtése volt. Sikerült olyan kivitelezőt találni, ame­lyik 2 év törlesztésre hitelt is adott. A hat lépcsőház 180 la­kójából ezzel a lehetőséggel éppen a tulajdonosok 50 szá­zaléka élt. Nekik a kamatok miatt, az egy radiátorra jutó költség 10300 forint. A töb­biek radiátoronként 7740 fo­rintot fizettek. Fentiek ellen­értékeként minden fűtőtestre hőfokszabályozós szelepet, valamint költségmegosztó mérőműszert tettek. A szövetkezet a lehetősé­geket kihasználva a KKA-tól pályázat útján 2,5 milliót nyert, ami a 8 milliós költség- vetés 30 százaléka. Az új rendszer építésével lakáson­ként 15-25 százalékos meg­takarítás érhető el. D. G.

Next

/
Thumbnails
Contents