Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-22 / 290. szám

1998. október 22., csütörtök Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Az erdő lassan megtérülő befektetés illusztráció: Tóth l. Kinek üzlet a magánerdő? BARANYAI KÖRKÉP Nem volt magánerdő me­gyénkben sem 1992-ig, ám kárpótlással és részaránytu- lajdonnal több ezren jutot­tak tiszta- vagy társtulajdo­nosként valamekkora erdő­részhez. Sokan azóta meg­bánták a döntésüket. Az Állami Erdészeti Szolgá­lat pécsi igazgatóságának ve­zetője, Hardi László szerint az újdonsült tulajdonosok felké­születlenek voltak az erdőből és a többségük még ma is az. Csak azt látták, micsoda ér­tékhez jutnak, ha kitermelik a fát. Pedig e lehetőséggel csak kevesen élhettek. A többség azóta rájött, hogy nem csak a szigorú törvényi előírások miatt döntött rosszul. Az erdő nagyon lassan és sokára meg­térülő befektetés, melyből a nagy költségráfordítás elle­nére is csak 50-120 év múltán képződik igazi érték. Megyénkben jelenleg 90 erdőbirtokosság működik 4900 hektáron, a 21 haszon- bérleti szerződés osztatlan közös tulajdonosai 2250 hek­táron gazdálkodnak, az 1800 teljes körű magántulajdon 5400 hektárt tesz ki, míg 2500 hektáron az erdőgazdálkodást 260 megbízott erdőgazdál­kodó irányítja. A tiszta tulajdon az egysze­rűbb forma. A tíz évre meg­adott erdőterv írja elő: mikor mit lehet kitermelni, milyen fafajokat milyen arányban kell felújítani. Az osztatlan közös tulajdonú erdőrészek­ben érdekeltek tucatjainak vi­szont egymással is meg kell egyezniük mindenben, ami szinte lehetetlen. B. M. L. Hősugárzóval futenek KOMLÓ Egyelőre nem sikerült át­állni az Idősek Otthonában a gázfűtésre. Hősugárzóval fűtenek az öregek. Már egy hete tart a fűtési idény, az éjszakák meglehető­sen hidegek, az Idősek Ottho­nában azonban még nem sike­rült átállni a gázfűtésre. Ko­rábban szeneskazánnal fűtöt­ték mindkét épületet, éjsza­kánként nem volt túl meleg, az új fűtési rendszer viszont 24 órán át biztosítaná a mele­get. Nagyági Béláné, az intéz­mény vezetője lapunknak el­mondta: a gesztenyési épület­ben egy bamaszenes kazánt állítottak az udvarra, így pró­bálnak elfogadható hőmérsék­letet biztosítani az idős embe­reknek. A kökönyösi épület­ben valamivel kedvezőtle­nebb a helyzet: itt ugyanis Si- esta-kályhákkal, hősugárzók­kal küzdenek a hideg ellen. Annak ellenére, hogy az októbert az idősek hónapjá­nak nyilvánították, a szakem­berek szerint az otthon lakói­nak technikai okok miatt még egy-két hetet biztosan kell várniuk a gázra. N. F. Fél évre csökkenhet a katonaidő Az utóbbi hetekben-hónapokban több, sokszor egymásnak el­lentmondó írás, nyilatkozat jelent meg a magyar honvédség jö­vőjével, szerkezeti átalakulásával kapcsolatban. Erdélyi Ixijos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője az aktuális eseményekről tájékoztatta lapunkat. PÉCS, BUDAPEST A kilenchónapos sorkatonai szolgálat első három hónapját a bevonulok az országos kiképző központok egyikében töltik, a fennmaradó fél év pedig több­nyire a lakóhelyükhöz legköze­lebbi alakulatnál telik el. Nem­régiben szóba került, hogy a ki­lenc hónap egyharmadát el­hagynák, és a sorkatonáknak már csak egy fél évet kellene szolgálniuk.- A kormányprogram tar­talmazza, a honvédelmi tárca pedig tárgyalja a hathónapos sorkatonai szolgálat kérdését. A bevezetésnek több feltétele is van. Az átállás csak akkor kez­dődhet meg, ha megfelelő számú szerződéses katona lesz a honvédségnél, hiszen nagyon sok olyan szakmai feladat van, melyre fél év alatt nem lehet embereket felkészíteni. A hat­hónapos forgáshoz kell hozzá­igazítani a kiképzési, behívási rendszert is, ami ugyan­csak sok elő­készületet igényel. A vizsgálatok már megkez­dődtek, de vé­leményem szerint csak a jelenlegi kormányzati ciklus végére, azaz 2002-re lesznek meg a váltás feltételei - mondta - Erdélyi Lajos ezredes, a Hon­védelmi Minisztérium szóvi­vője. A szolgálat csökkentése kap­csán felmerült annak a lehető­sége is, hogy a katonaidőt pénzzel is ki lehessen váltani.-Nem tartom valószínűnek, hogy Magyarországon a szolgá­lat megváltására lehetőség nyílna a jövőben, igaz, elméleti szinten felmerült ez a verzió is. Nagyon komoly, alkotmányos problémákat eredményezne. Ki fizethetne például? Nyilván csak az, akinek van rá pénze, és ezzel kizárnánk a szegényebb réteget a választásból. Egyéb­ként egykor létezett nálunk egyféle hadi adó, amit azok fi­zettek, akik nem tudtak részt venni a szolgálatban. Nemzet­közi példáról nem tudok. Romlik a katonák fizikai ál­lapota, ezért a vezérkar vissza­állítaná a reggeli tornát.- Legkorábban november elején kerülhet sor a torna be­vezetésére, a szakértők dolgoz­nak, az ügy napirenden van. A pécsi „Szigetvári” Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandár­ban minden tiszt, tiszthelyettes és sorkatona napi egy órát spor­tol, igaz, délután.- Itt helyben úgy alakítottuk ki a napirendet, hogy az egy óra kötelező sportra a szabadidő megkezdődése előtt, négy és öt óra között legyen lehetőség. Véleményem szerint ez sokkal jobb, mint a reggeli torna volt. A katonák többsége nem sze­rette a hajnali, kötelező sport­foglalkozást, és akkoriban így voltam ezzel magam is. A dél­utáni edzésre már szívesebben járnak a katonáink - mondta Páka Ferenc dandártábornok (képünkön), pécsi laktanyapa­rancsnok. Schneider G. Hírcsatorna ÉKestÉK. Ma este 8 órai kezdettel Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban (Váradi A. u. 7/2.) a Fiatal Értelmi­ségi Klub és a Disputa Egyesület közös szervezés­ben nyilvános fórumot ren­dez, „Demokratikus vitakul­túra” címmel. A bemutató fórum témája: A „demokrá­cia veszélyes”. A programot az Európai Unió és az Új Dunántúli Napló támogatja. Mindszentgodisa és Aba- Uget svájci településsel alakított ki együttműködési kapcsolatot. Lehetőség nyí­lott arra, hogy a két baranyai faluból Knonauban és Nie- derhelfenschwilben időn­ként farmer-, gépszerelő, asztalos- és műszerészmun­kát végezzenek a fiatal, pá­lyakezdő vagy állástalan szakmunkások. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Danán és a Dráván. Mohács 437 cm, apadó, 14,1 fok, őrtilos 250 cm, áradó, 12,0 fok, Barcs 244 cm, áradó, 11,0 fok, Dráva- szabolcs 186 cm, apadó, 11,5 fok. • • „Uveghíd” lesz a sínpárok felett Sínen van a főpályaudvarnál építendő új gyalogos felüljáró építé­sének az ügye. A régi városvezetés a MÁV Pécsi Üzletigazgatósá­gával előkészítette a megvalósítását, de az új képviselő-testületre maradt, hogy pénzzel mozgásba hozza a beruházást PÉCS A MÁV Pécsi Üzletigazgató­sága tavaly lebontatta a főpá­lyaudvar életveszélyessé vált gyalogos felüljáróját. Ebből rögtön más balesetveszély tá­madt: a síneken való átjárkálás. A felüljáró pótlását az ön- kormányzat szorgalmazta a MÁV Pécsi Üzletigazgatósá­gánál. Mindkét fél úgy látta, hogy a régihez hasonló, a funk­ció betöltéséhez alig elégséges felüljárót nem érdemes építeni. A MÁV-nak viszont csak ilyen építésére van kerete. A beruhá­zás többletet jelentő részét a vá­rosnak kell fizetnie. Közben a MÁV Rt. Vezérigazgatósága a törvényt úgy értelmezte, hogy a sínek felett átvezetett híd is a pálya tartozéka, azért nem ke­rülhet más tulajdonába. Ezen helyzeten a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium állásfoglalása enyhített. Kimondta: 1999-re szólóan 40- 40 millió forint részarányos költségviselésre kell a MÁV- nak és az önkormányzatnak megállapodást kötnie azzal, hogy a létesítmény az önkor­mányzat tulajdonába és kezelé­sébe kerül. A tárgyalások hónapjai során a felüljáró két másik tervben is fontos szerephez jutott. A tö­megközlekedési koncepcióban azzal, hogy a főpályaudvar előtti járdaszakaszt a buszmeg­állóknak szándékozik fenntar­tani. Ezért a pályaudvar Verseny utcai oldalán létesí­tenének par­kolót a sze­mélygépko­csiknak. Az állomásépület és a parkoló közötti gyalogosforgalomhoz nélkülözhetetlen a felüljáró. Hasonlóképpen fontos a híd a Verseny utcába elképzelt - és a PVSK által kezdeményezett - városi sportcentrum megközelí­téséhez is. A MÁV Pécsi Üzletigazga­tósága elkészíttette a felüljáró tanulmánytervét.- Most arra várunk, hogy a város új képviselő-testülete megszavazza a 40 milliós hoz­zájárulást a beruházáshoz - mondja Süllé Ferenc műszaki igazgató (kis képünkön).- A régihez hasonló felüljáró felépítésében a MÁV nem ér­dekelt. A tervezett új nem is ott lenne, ahol a régi volt, hanem a főépület másik oldalán. Lebon­tanánk az indóházhoz tákolt csúf nyaktagot, ahol a resti van. Annak helyén, de a főépülettől külön áll majd a háromszintes hídfő. Az alsó két szinten üzle­tek lesznek. A harmadik a felül­járó szintje, ahova a mozgás- korlátozottak és a kerékpárosok liften juthatnak fel. A híd egy kicsit futurisztikusnak látszik a látványterven. Biztonsági okokból és az időjárási viszon­tagságok kivédésére zárt üveg­cső vezet át a sínek felett az In- dóház térről a Verseny utcába. Dunai Imre A terv már elkészült Megjelent ismét a rühesség Negyedszázad elteltével ismét feltűnt a rühesség megyénk­ben. A kínzó viszketés többnyire éjszaka jelentkezik, s a bőrbe fúródó élősködők észrevehetetlenek. Táptalajuk a mo­csok, de például kézfogással bárki hazaviheti a rühatkákat. Járvány még nincs, de szórványosan már vannak betegek. MOHÁCS-PÉCS „Kend meg száraz, rühes tes­ted vajjal, hintsd be szőlőve­nyige hamvával, fereszd meg tested sós vízbe” - így szól a Pax Carparis 1690-ben kiadott orvosi könyv jó tanácsa arról, hogy miként védekezzünk a rühesség ellen. Baranyában 25 éve nem fordult elő ilyen fer­tőző megbetegedés, de az idén már 26 esetben jelezték az Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat Mohácsi Városi Intézetében, hogy fer­tőtleníteni kell az érintettek környezetét. A láthatatlan szöveti élős­ködő járatokat fúr a bőrbe, fő­ként a lágy részekbe. Nem ke­verendő tehát össze a fejen vagy másutt megtelepülő és látható tetvekkel. A fertőzés 25-30 évente okoz járványt, utoljára 1973-ban elterjedt az egész kontinensen. Baranyá­ban Mohács mellett másutt is találtak most szórványosan fertőzötteket. Elsősorban a 20-30 év körüliekbe férkőzik be a rühatka, de a gyereke­ket sem ke­rüli el. Aki viszont egy­szer átesik a fertőzésen, az immunissá válik - ösz- szegezte a helyzetet Sipos Sándor, az ÁNTSZ Fertőtlenítő Intézeté­nek vezetője (képünkön). A rühesség főleg az ala­csony életszínvonalú csalá­doknál lelhető fel, és a mosdás hiánya, a ruha, az ágyneművál­tás elmaradása jelenti a kiváltó okot. A mohácsi ÁNTSZ-nek máris számtalan gondot jelen­tett máris a fertőzés megakadá­lyozása. Több esetben előfor­dult ugyanis, hogy a fertőzöt­teknél nem lehetett a ruhacse­rét végrehajtani - a ruhák há­romnapos elzárásával elpusz­tulnak az élősdik - mert nem volt csereöltözetük. A rühesség bőrfelülétek érintkezése révén terjed - ta­pintással, szexuális úton, kéz­fogással. Egykor például a kalauzok betegségének hív­ták. Ez a fertőzés nem beje­lentési kötelezett, aki azon­ban megszerzi (pl. iskolás gyerek), utána csak orvosi igazolással mehet újra társai közé. A rühatkák ellen nincs népi gyógymód, orvoshoz kell for­dulni mind a diagnózis, mind a fertőzés megállítása miatt. Mészáros B. E. Új típusú városfejlesztés PÉCS A közelmúltban egy francia érdekeltségű építészeti rész­vénytársaság a Pécsi Ön- kormányzattal kötött elő­szerződést városfejlesztő társaság létrehozására. Tegnap a Művészetek Házá­ban Aczél Gábor építész, a Magyar Urbanisztikai Társa­ság elnöke a budapesti Fe­rencváros felújításáról szá­molt be. A munka a nemzet­közi ingatlanfejlesztők pályá­zatán az első díjat érdemelte ki. Példa lehet a pécsiek szá­mára is. A francia gyakorlat szerint a város tulajdonosként és a fejlesztések legalább 51 százalékos részvényeseként piaci szereplővé válik, a szakmai feladatokat szakvál­lalkozásokra bízza, és a finan­szírozásba aktívan bevonja a bankokat is. Zalay Buda, Pécs városfej­lesztési irodájának vezetője hozzátette: november 20-áig kell pályázni az új kongresz- szusi központ és a nemzetközi vásárközpont létrehozására. A feltétel az, hogy együttmű­ködve a lyoni társasággal egy portugál céget is bevonjanak ebbe a körbe. A nálunk még új­szerű beruházói stratégia sze­rint a szerény alaptőkét az in­gatlanok közműfejlesztésére költik, hogy azok vevőre talál­janak. Ez a beruházásokban is láncreakciót indít el. Az együttműködők nem közvetlen pénzügyi haszonra spekulál­nak: a munkahelyteremtést te­kintik elsődlegesnek. B. R. I i A k k

Next

/
Thumbnails
Contents