Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-22 / 290. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. október 22., csütörtök Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ELŐD nevű kedves olvasóinkat Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 | A KAPCSOLAT Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu Hírcsatorna A pécsi múzeumok ün­nepi nyitva tartása: októ­ber 23-án nyitva, 26-án, hét­főn pedig zárva lesznek. Jövő kedden a Csontváry, a Zsolnay, a Vasarely Mú­zeum, a Modern Magyar Képtár és a Múzeum Galé­ria fogadja a látogatókat, míg a többi múzeum és kiál­lítóhely nem nyit ki. (cs) A strand újbóli megnyi­tása Szászváron már az új önkormányzatra vár. Fontos feladat lesz három olyan ut­cában is kialakítani a szennyvízhálózatot, ahol legkevesebb 3-4 méter mélységben kell lefektetni a vezetékeket. (cs) Állatorvosi ügyeletek ok­tóber 23. 06 órától október 24-én 18.00 óráig Baranya megyében. Megyei rendelői ügyelet: 23-án: Harkányi Állatorvosi rendelő 9-19 óra: Harkány, Kossuth u. 38. Tel.: 72/480-213. 19-9 óra: 72/480-213. 24-én: Blue Dog Állatorvosi Ren­delő 9-19 óra: Pécs, Ürögi fasor 4. Tel.: 72/256-321, 19- 9 óra: 72-256-321. Pécs: dr. Örkényi Zoltán Pécs, Endresz Gy.'u. 7/C. T.: 06- 30-9593-577, Komló - Pécsvárad: dr. Széllé Tibor Hidas, Petőfi u. 2/B T.: 06­20- 9689-905, Sásd: dr. Me­ries Imre Tormás, Rózsa F. u. 17. T.: 72/454-067, Má- gocs: dr. Szemenyei Károly Mágocs, Ady u. 81. T.: 72/451-138, Mohács Boly: dr. Támoky Ernő Szederkény, Pécsi u. 6. T.: 69/354-162, Siklós - keleti rész: dr. Adriányi Zoltán Beremend, Sport u. 3. T.: 06-60-371-803, nyugati rész: dr. Varga László Sely- lye, Erdély u. 3. T.: 73/480- 359, 06-60-460-026., Szent- lőrinc: dr. Kincses Imre, Bi- csérd, Kossuth u. 63. T.: 06- 30-9464-128, Szigetvár: dr. Göttche Viktor Mozsgó, Kolozsvár u. 26. T.: 73/344- 110, 06-60-362-980. Nem változott a vírus összetétele - Több ingyenes vakcina Influenza: már közelít a járvány Hamarosan itt az influenzaszezon. A járványra ugyan jó más­fél hónapot még várni kell, a védőoltásokra azonban már csak bő egy hetet: idén a megyében körülbelül huszonötezren kap­ják térítésmentesen az anyagot. Annak sem kell csüggednie, aki megvenni lesz kénytelen a vakcinát, jó részüket ugyanis öt­ven százalékban dotálja az egészségbiztosítás. BARANYAI KÖRKÉP Hogy az influenzával nem ér­demes viccelni, már régóta tud­juk, de annak ellenére, hogy a lehetőség mindenkinek adott, viszonylag kevesen védekez­nek oltással a járvány ellen. Pe­dig a patikákban nem kevesebb, mint nyolcféle vakcinát lehet megvásárolni, és áruk sem egetverő, a legdrágább is csu­pán 1100 forintba kerül. Az esetek többségében azonban még ez az összeg is a felére csökken, hiszen az egészségbiz­tosító az anyagok jó részét 50 százalékban dotálja. Idén sem marad el az ingye­nes, az „A” és a „B” vírus ellen egyaránt hatásos védőoltás, a háziorvosok már fölmérték, ki is szorul betegeik közül vakci­nára. Amint azt dr. Fekete Zsu­zsa, a megyei ÁNTSZ járvány­ügyi osztályának vezetője el­mondta, legkésőbb november elején körülbelül 25 000 ingye­nes vakcinát juttatnak el az or­vosokhoz. Ez a szám valamivel magasabb ugyan mint a tavalyi, de érthetően így sem jut belőle mindenkinek. Az ÁNTSZ azonban igyekszik igazságosan szétosztani az anyagot. A kedvezményezettek főként a 60 év fölötti, különösen ve­szélyeztetett csoportba tartozók (krónikus megbetegedésben szenvedők, légúti problémák­kal küszködök), náluk ugyanis az influenza legrosszabb eset­ben akár végzetes is lehet. Bár a vírus összetétele álta­lában évről évre változik, idén azonban semmi újjal nem „ruk­kolt elő”, pontosan ugyanolyan, mint tavaly volt. Dr. Várszegi László (képünkön), az ÁNTSZ megyei főgyógyszerésze azt hangsúlyozza, miután szimplán gyógyszerrel a járványt nem, csak annak tüneteit lehet ke­zelni, érde­mes akkor is beoltatni ma­gunkat, ha nem tarto­zunk a rizikó- csoportba. Annál is in­kább, mert az utólagos gyógyszerezés jóval többe ke­rülhet. A vakcinát bárki megvá­sárolhatja, ha azt háziorvosa felírja neki. A védőoltás tehát csupán ajánlott. Arról, hogy azt az ÁNTSZ mindenki számára kö­telezővé tegye, legfeljebb egy eddig ismeretlen méretű jár­ványveszély esetén lehetne szó. Ilyesmire idén biztosan nem kerül sor. L. D. Hatékonyság - első a listán A Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közala­pítvány több cég támogatásával a távfűtéssel kapcsolatos gon­dok enyhítésével foglalkozik. Az összesen több, mint hetvenmil- liónyi hátralék felszámolására keresnek megoldást. PÉCS Az alapítványt a pécsi városi önkormányzat hívta életre há­rommillió forintos alaptőkével. A Pécsi Erőmű Rt. 49, a PÉ- TÁV 29, a Pécsi Közüzemi Rt. 7, az önkormányzat további 10 millió forinttal szerepel a tá­mogatói listán. Gasz Zoltán, a PÉTÁV ügyvezető igazgatója elmondta: cél a fogyasztók szo­ciális terheinek enyhítése, a fű­tésienergia-felhasználás haté­konyságának javítása és - ter­mészetesen - a széles körű kör­nyezetvédelem. Papp Béla alpolgármester szerint a legfontosabb az ener­giafelhasználás javítása. Prob­lémát okoz, hogy a távfűtésről elfogadott törvény értelmében rövidesen át kell térni - az ed­digi átalánydíjas rendszer he­lyett - az egyéni mérés szerinti elszámolásra. A kapcsolódó munkák városszerte közel hat­ezer lakást érintenek, és a becs­lések szerint mintegy 350 mil­lió forintba kerülnek majd. A közműhátralékok csökken­tése érdekében az alapítvány segítséget nyújt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lé­vőknek. Kormányrendelet írja elő: a rászorulók 30 százalék önrész vállalásával felszámol­hatják tartozásukat. Az önrész - ez akár 150-300 ezer forintnyi összeg is lehet - harmadát állná az alapítvány, erre pályázni kell. Hasonló lesz az eljárás az átalakítási munkák támogatá­sával kapcsolatban is, erre azonban még ki kell dolgozni a megfelelő konstrukciót. T. G.--------------------------------------------- PORTRÉ ------­Se bészkéssel adagolt idő Főiskolai tanár apja az irodalom szépségeire tanította, bátyja tengerészkapitány lett, Bellyei Árpád mégis kezdettől fogva orvosnak készült. Az ortopédsebészetben elismert szakember ma a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, s kettős funkció­jának köszönhetően állandóan harcban áll az idővel.-Családjában húga, édes­anyja és apja is tanárember, ön mégis az orvosi pályát, azon be­lül is az ortopéd szakot válasz­totta.- Nem emlékszem a felvil­lanó szikra pillanatára, de tény, gyerekkorom óta mindig erre a munkára készültem. Az ortopé­diáról pedig egy idősebb kollé­gám egyszer úgy fogalmazott: ha szépet akarnak mutatni neki a világ bármely kórházában, mindig az ortopédsebészetre viszik. Valóban ez a leglátvá­nyosabb szakterület, a technikai újdonságokat itt lehet a leg­gyorsabban alkalmazni, s ma már eredeti életminőséget te­remthet az orvosi beavatkozás olyan csont­izületi prob­lémáknál is, amelyek ko­rábban nyo­morékká tet­ték a beteget. De a végzé­semkor in­duló pécsi ortopéd klinika, az új szakmai kihívás is döntőnek bi­zonyult a pályaválasztásomban.-Azóta megjárta már Ame­rikát, s nemcsak hazahozta a tengerentúlról a gerincsebészet fortélyait, de munkatársait sem akadályozza a külföldi tapasz­talatszerzésben.-Az orvosi kutatások mo­torja Nyugaton pörög igazán, csak kint tudjuk nyomon kö­vetni a változásokat. Biztos va­gyok abban is, hogy ezek a kol­légák hazajönnek, mert itthon is a kintihez hasonló munkafelté­telek várják őket. Nem kell tar­tani szakmai versengéstől sem, hiszen egy intézmény tevé­kenységét nem egy személy, hanem a specialisták sokasága minősíti. Sokukkal megéltem már, hogy visszatérve szakmai­lag a fejemre nőttek, de ez együtt jár a folyamattal.- Orvosi és rektori teendők. Miként lehet ezt összeegyeztetni?-A család, a hobbik rovására. A délelőttöket a műtőben töltöm, délután és hétvé­geken vagyok rektor. De kedv­teléseimre, kertészkedésre, ki­rándulásra, olvasásra nem jut idő. Aneszteziológus feleségem Dr. Bellyei Árpád 1942-ben született Beregszászon, majd a II. világ­háború után Kaposváron telepedett le a családja. A tanár szülői hát­tér ellenére az orvosi pályát választotta, 1966-ban végzett a POTE- en. Az induló pécsi ortopéd klinika munkatársa lett, másfél éve az egyetem rektora. Fia szülészorvos, lánya fejlesztő pedagógus. Felnőttek az iskolapadban Ki-bejárható a nyitott képzés PÉCS Az utóbbi időben megtöbb­szöröződött az érdeklődés a felnőttképzés iránt. A jelen­ségnek csak az egyik oka a munkaerőpiaci változás, sokan már a mesterségbeli tudás további gyarapításá­nak eszközét látják benne. Baranya megyei képzőszer­vek rendkívül sikeresen sze­repeltek a magyar Nyitott Szakképzési Közalapítvány pályázatán. A hat nyertes pá­lyamunka közül kettő a Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központé volt. Nem véletlenül e szervezet adott helyet tegnap az országos ha­tósugarú képzési konferenci­ának.- Regionális szinten sze­retnénk gerjesztői, szakmai bázisa lenni ennek a nagyon fontos, gyorsan változó ága­zatnak. Feladatunkat ma már nemcsak a munkaerőpiaci igények határozzák meg, kép­zéseinket a folyamatosan vál­tozó munkanélküli kör mellett egyre inkább a munkavi­szonyban állók elvárásai is befolyásolják - mondta a; konferencia kapcsán dr. Fo­dor Imréné, a PRMKK igaz­gatónője. A megnövekvő igények fi­gyelembe vételével az intéz­mény is megkezdte a nyitott szakképzést, amelyben a meg­lévő ismeretek birtokában kü­lönböző szinteken kapcsolód­hatnak be és léphetnek ki az emberek az oktatásba annak érdekében, hogy tudásuk, szakmai színvonaluk ver­senyképes legyen. K. E. Zene, tánc, festmények határon túli magyaroktól SIKLÓS - SELLYE Ezekben a napokban rende­zik Baranyában a Határon Túli Magyarok Fesztiválját. A programsorozat kereté­ben a megye több városá­ban néptáncegyüttesek, ze­nészek lépnek fel, kiállítá­sok nyílnak meg. Siklóson a várban a minap újabb kiállítást nyitottak meg. A tárlaton a hazánkkal szom­szédos országok képzőművé­szei mutatják be alkotásaikat. A közönség megcsodálhatja a burgenlandi Borsos-Prihoda Anikó, ■•.az erdélyi Kákonyi Csilla és Molnár Dénes, a vajdasági Magyar János festményeit, grafikai és kis­plasztikái munkáit. A mohá­csi Bartók Béla művelődési központban fotókiállítás várja az érdeklődőkét. Szintén a fesztivál kereté­ben népzenei együttesek lép­nek fel pénteken délelőtt ti­zenegy órakor a sellyei műve­lődési házban. A programok­ról Kádár Zoltán, a művelő­dési központ vezetője el­mondta: a sorozat sellyei ál­lomásán a szlovéniai Lendvá- ról érkeznek vendégek. Az 1993 óta működő Mura vi- ■ déki együttesek sorában elő- | szőr az ezüstfokozatú Lusta i Banda citeraegyüttes, majd a Tücsök néptáncegyüttes lép fel magyar koreográfus által színpadra állított műsorral. j A határon túli magyarok i fesztiváljának gálaműsorát, j szombaton kora este rendezik ( meg a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. Ny. Sz. - T. G. Várat csinosító lovagok SZIGETVÁR A vár megmentésére kevés a pénz, de annál több a vállalt közösségi munka, és mindez, ha átmenetileg is, de segíti a lokálpatriótákat a bajok meg­oldásában - őket várlovagok­ként is emlegetik. Az őket tömörítő Várbaráti Kör jövőre lesz 40 esztendős. A jubileumra már most ké­szülnek, és az elképzelés sze­rint 1903 óta ismét jelenik meg monográfia, útikönyv lát napvilágot, külön kiadvány részletezi Dorffmaister mes­ter helyi értékeit, tervezik a regék-mondák gyűjteményé­nek bővített kiadását is. Ravazdi László, a kör el­nöke elmondta, 1999-ben a; várparkban rendezik meg a te­lepülésvédők országos építő­táborát. A résztvevők meg­erősítik az omladozó falakat, szobrot, emléktáblát újítanak fel, híres emberek sírját teszik rendbe. Cs. J. a legmegértőbb, szülészorvos fiammal hetente egyszer tudok társalogni, míg pedagógus lá­nyom mindig meglep egy aktu­ális szépirodalmi könyvvel, ha valahová elrepülök. Szeren­csére sebészcsoportomban, az egyetemirányításban és a ma­gánéletben is vannak olyan tár­saim, akik a terhek nagy részét átveszik. Mészáros B. Endre A Zselic csücskében SÁSD Mindszentgodisán csaknem félszáz fiatal járja évek óta a Sásdig elnyúló Kelet-Zseüc rengetegét Schóber József iskolaigazgató vezetésével. Sásdiakat is megnyertek a természetjárás ügyének, és várható, hogy baranyajenői diákok is csatlakoznak a mozgalmukhoz. Időt, közös­ségi munkát és pénzt sem sajnálnak, hogy Gyümöl- csényben egyszer turistahá­zat építsenek, és Bakócától kiindulva útjelzéseket fesse­nek a fákra. Szenyéri Jenő vásárosdombói vadász el­mondta, hogy a dombóvári erdőjárók falujukig és Téke- sig gyalogutakat jelöltek ki. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents