Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-20 / 288. szám
1998. október 20., kedd Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Alkotmányos dilemmák Négy-öt hét múlva tud csak állást foglalni az Alkotmány- bíróság a magzatvédők abortusztörvényt kifogásoló beadványairól. A testület jövő hétre halasztotta annak eldöntését, hogy sérti-e az alaptörvényt a bérek banki átutalással vagy postai úton történő kifizetése. Adóm Antal alkotmánybíró érdeklődésünkre elmondta: a téma bonyolult és kényes volta miatt hosszabb időt igényel annak eldöntése, hogy valóban alkotmánysértő-e az érvényes abortusztörvény negyedik pontja, amely az egészségügyi okokon túl a megszakítás indokaként elfogadja az anya válsághelyzetét is. Tisztázniuk kell a bíráknak, hogy jogalanynak tekintendő-e a méhmagzat, illetve, hogy emberölésnek minősül-e - ahogy a beadványt fogalmazók írták - az efféle műtét. A testület csak korábbi döntéseivel szinkronban lévő határozatot hozhat, a végső szót november 23-áig mondják ki. A bírói testületben két álláspont vív csatát egymással a közalkalmazottak és köztisztviselők bérkifizetési gyakorlatának alkotmányosságáról - tért át a tegnapi ülés másik napirendi pontjára Ádám Antal. A múlt héten a mulasztásos alkotmánysértésre voksolók kerekedtek felül, ám tegnap úgy látták, a törvény külön végrehajtási utasítás nélkül is egyértelműen megfogalmazza: a bérek átutalása nem okozhat többletköltséget a dolgozónak. Ezért a jövő heti döntés lényege várhatóan az lesz, hogy aki mégis megkárosítva érzi magát, az bírósághoz fordulhat. T. M. Energiatakarékosság PHARE-támogatással Hitelek az egészségügynek A központi költségvetésből hatmilliárd forint külön pénz kell ahhoz, hogy a jövő év végére lezáruljon a Világbank támogatta egészségügyi fejlesztési program. Gógl Árpád egészségügyi miniszter a bank képviselőivel folytatott tegnapi tárgyalása után elmondta: a 147 millió dollár értékű programból 92 millió a világbanki kölcsön, a többit a hazai költségvetésnek kell állnia. A miniszter hangsúlyozta, hogy a program megvalósításában a kormányváltást követően csupán „hangsúlyeltolódások” várhatók. A kórházak, rendelők informatikai hálózatának fejlesztését például az új egészségügyi vezetés is kiemelten támogatja, mivel az a hatékonyabb betegellátást segíti és kizárja a felesleges, a párhuzamos vizsgálatokat. Gógl Árpád a továbbiakban arról szólt, hogy a minisztérium az ország egész területén szeretné felszámolni a betegellátás fehér foltjait. Az a cél, hogy a háziorvos, illetve a mentő 15 percen belül eljusson minden segítségre szorulóhoz. Az egészségügyi intézményeket is érinti egy másik program, amelyről ugyancsak tegnap számoltak be a Gazdasági Minisztériumban. Energiahatékonyság növelését támogató új, kedvezményes kamatozású hitelkonstrukció indul hamarosan kétmilliárd forint értékű PHARE-támogatással. (N. Zs) A forradalom az Interneten A rendszerváltás óta probléma, hogy miképpen oktassák a középiskolákban a huszadik század, s benne az 1956-os magyar forradalom történetét. A gond tegnap óta megoldódni látszik. Magyarország 1953 és 1963 közötti évtizedének történetét, az 1956-os forradalomhoz vezető utat, az ellenállást és a forradalom leverését követő megtorlást foglalja össze az a „digitális tananyag”, amelynek hivatalos bemutatóját hétfőn tartották a fővárosban. Lux Zoltán, az internetes oldal menedzsere elmondta: a honlap elkészítésében az 1956- os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány valamennyi munkatársa részt vett. A digitális történelem-tananyag több mint 120 főoldalból és további ezer segédoldalból áll. Egyes szavakra (fontos személynevek, fogalmak, intézmények) kattintva a másik, úgynevezett segédablakban megjelennek az adott szóhoz kapcsolódó életrajzok, térképek, időrendi táblázatok, visz- szaemlékezések, szakkönyvek részletei, amelyek a szélesebb körű tájékozódást segítik. Lux Zoltán elmondta: tervezik egy CD-ROM kiadását is, amely szintén az 1956-os forradalommal foglalkozik majd. A hétfőn bemutatott oldal a http://www.rev.hu címen érhető el. Az inflációt követik az illetékek Megkezdődött az adótörvények tárgyalása dött a vasárnap éjszakai számháború arról, hogy ki nyerte meg az önkormányzati választásokat. Kovács László MSZP- frakcióvezető azt állította, hogy a szocialisták, hiszen több szavazatot kaptak és több polgármesterük van, mint a Fidesznek. Orbán Viktor miniszterelnök a legfrissebb, 97 százalékos feldolgozottságú adatokkal válaszolt: a főváros és a megyék közgyűlései közül 16-ban a Fidesz a legerősebb párt. Az MSZP támogatásával 89, a Fidesz-MPP támogatásával pedig 112 polgármester győzött. Kovács László azt is a szemére vetette a miniszterelnöknek, hogy az ország javuló gazdasági állapota mellett jövőre nem juttat a kormány annyit a lakosságnak, mint amennyit lehetne, például a nyugdíjasok bőrén 50 milliár- dot takarít meg. Orbán Viktor erre azt a sajnálatos örökséget vázolta, amit a kormányrúd átvételekor kaptak: Postabank 140 milliárd forint, egy másik, magyar kézben lévő, bécsi bank 70 milliárd forint, állami garanciavállalás az egyik csődközeli állapotban lévő autópályára 61 milliárd forint, az elhibázott nyugdíjrendszer jövő évi terhe legalább 80 milliárd forint. A kormánynak szűk a mozgástere a költségvetés-készítéskor. S. A. Az önkormányzati választások lezárultával belevetette magát az országgyűlés az év végi hajrába. A képviselőknek november közepéig el kell fogadniuk az adó- és illetéktörvények módosításait, év végéig pedig a jövő évi költségvetést. Az otthonteremtés, a jogharmonizáció, az adminisztráció csökkentése és a beszedés hatékonyságának növelése érdekében javasolja a kormány az adó- és illetéktörvények módosítását - közölte expozéjában Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Az illetéktörvény egyik változása a fiatalok első lakász- szerzésének további támogatását szolgálja. 8 millió forint értéket meg nem haladó első lakás esetén a fizetendő illeték felét - legfeljebb 40 ezer forintot - elengedi az állam. A korábban megállapított illetékek emelkednek, például Munkában az Orbán-Torgyán kormány az első fokú államigazgatási eljárásért 1500 forintot kellett fizetni, a gépjárművek átírási illetéke 8 forint/köbcentimé- terről 10 forint/köbcentimé- terre növekszik. Magasabbak lesznek a bírósági eljárási illetékek és a cégbírósági bejegyzés illetéke is. A társasági adó és az osztalékadó, valamint az áfa-rendszer jövőre lényegesen nem változik, csak kisebb módosítások várhatók. Napirend előtt megismétlőF0TÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY A vasárnapi, csaknem 50 százalékos választási részvétel rekordot döntött Kiegyensúlyozott erőviszonyok Az 1998. évi önkormányzati választásokon kivétel nélkUl minden párt győzött, sőt, még a független jelöltek is. Legalábbis ez derül ki a választások másnapján közzétett pártnyilatkozatokból. A lényeg azonban az: a választások rendben lezajlottak, a kampányidőszak lezárult, s a politikusok immár az országos és helyi ügyek intézése után nézhetnek. A nagyvárosokban és a megyei közgyűlésekben a pártok jelöltjei versengtek a polgár- mesteri és képviselőtestületi posztokért, váltakozó sikerrel. A kisebb településeken azonban legtöbbször nem pártszempontok alapján választottak maguknak helyi vezetőket a polgárok, inkább a független, ám népszerű jelöltek nyertek. A jogszabályok szerint tegnap estig az illetékes választási bizottságoknak be kellett fejezniük a szavazatok összesítését és meg kellett állapítaniuk a választás végeredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján - mondta el Puskás Imre, az OVI vezetőjének helyettese. A szavazatok összesítése különféle csoportosítások szerint történhet, ám egy biztos: a függetlenek abszolút első helyen végeztek: a vasárnapi voksolás eredményeképp 2608 polgármesteri posztot nyertek el, és összesen 19 228 mandátumhoz jutottak. Jól szerepeltek a független kisebbségi jelöltek is, akik 46 polgármesteri helyet szereztek, képviselőik 3812 mandátumhoz jutottak. A Lungo Drom cigányszervezet 690 helyen állíthat kisebbségi önkormányzatot. A parlamenti pártok közül a legtöbb polgármesteri helyet, nyolcvanhetet, az MSZP jelöltjei szereztek. A szocialisták 1597 mandátumhoz jutottak. ami a szavazatok 5,17 százaléka. A második legtöbb polgármesteri mandátumot a Fidesz szerezte meg, 77 helyen. Hetvennégy településen a Kisgazdapártjelöltje nyert. A Magyar Demokrata Fórum színeiben 38 polgármester kezdheti meg ténykedését, s 37 helyen szabaddemokrata polgármester lesz a következő négy évben. Budapest főpolgármesterét is az SZDSZ adja: Demszky Gábor immár a harmadik ciklusát kezdheti meg a főváros első embereként. A választáson egyébként a Fidesz-koalíció kapta a legtöbb szavazatot a fővárosi és a megyei közgyűlésben helyet kapott pártokra leadott voksok közül, több mint 860 ezret - közölte a Belügyminisztérium tegnap déli összesítésében. Eszerint a második helyen az MSZP áll 725 ezer szavazattal, harmadik pedig az MDF félmillió vokssal. A további sorrend: SZDSZ 279 ezer, FKGP 273 ezer, a MIÉP 145 ezer, a KDNP 115 ezer, a Munkáspárt 81 ezer és az MDNP 70 ezer szavazattal. Ugyanakkor, ha a szervezetek önállóan és közösen indított közgyűlési listáinak szavazatait szétosztják a szövetségek tagjai között, úgy az MSZP végzett az élen, a voksok több mint 25 százalékát szerezte meg, a Fidesz 20 százaléknál kevesebbet kapott. Az SZDSZ 9,77 százalékkal a harmadik, az MDF 8,3 százalékkal a negyedik, az FKGP 8 százalékkal az 5. helyen végzett. A MIÉP 4 százalékos. Az összkép tehát vegyes. A magabiztos pártnyilatkozatok ellenére végül is sem a kormányzati, sem pedig az ellenzéki oldal nem szerzett elsöprő többséget. Az önkormányzatok kiegyensúlyozott erőviszonyok közepette dolgozhatnak az elkövetkező négy évben. Hírek röviden Kisebb infláció A Pénzügyminisztérium az eddigi várakozásoknál alacsonyabb, 10-11 százalékos inflációval számol a jövő évre - közölte László Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára. A derűlátásra az utóbbi hónapok kedvező inflációs adatai adnak okot. Átvilágítás a médiában? A MIÉP heteken belül benyújtja az Országgyűlésnek azt a javaslatát, amely a médiában dolgozókra is kiterjesztené az átvilágítási törvény hatályát - nyilatkozta tegnap Csurka István pártelnök. A törvény a magánkézben lévő médiumokra is vonatkozna. Kevesebb újszülött A KSH adatai szerint az év első nyolc hónapjában 31 231 pár kötött házasságot, 65 704 gyermek született és 92 307 lakos halt meg. A házasságkötések száma 1941- gyel, a születéseké pedig 2089-cel volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A halálozások száma összességében 1349-cel csökkent. Fogyasztóbarát vízellátás Az ivóvízellátásról és a szennyvíz-elvezetésről szóló kormányrendelet módosítását készíti elő a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. A tárca olyan szabályozásra kíván a kormánynak javaslatot tenni, amely nemcsak fogyasztóbarát, hanem védi a szolgáltatás biztonságát is - mondta Hajós Béla, vízügyi helyettes államtitkár egy tegnapi fórumon. Óraigazítás vasárnap Október utolsó vasárnapján, tehát 25-én éjszaka 3 órakor kell visszaállítani az órák mutatóit 2 órára, s ezzel befejeződik az idei nyári időszámítás. Másfélszázezer áruvédjegy Hazánkban jelenleg 150 ezer védjegymegjelölés van oltalom alatt. A szabadalmi hivatal évente 12-15 ezer megjelölést fogad bejegyzésre a védjegy területén, ezek fele nemzetközi, másik fele nemzeti oltalomra vonatkozik, mondta Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke egy tegnap kezdődött budapesti nemzetközi konferencián. A Liga az érdekegyeztetésről A Liga országos kollektív szerződés megkötését tartja szükségesnek - közölte Gaskó István, a szakszervezet elnöke tegnap, Budapesten. A kollektív szerződés - elképzeléseik szerint - kormányrendeletben jelenne meg és azoknál a vállalatoknál lenne érvényes, ahol nincs ilyen megállapodás. A Liga a szélesebb társadalmi réteget érintő témák megvitatására gazdaságiszociális tanács létrehozását javasolja. A Soros Alapítvány a befogadó színházakért Támogatás kockáztatóknak Ma este mutatják be Budapesten, a Kiscelli Romtemplomban Pintér Zoltán Ingakoncert című táncjátékát, és ezzel megkezdődik a Soros Stúdiószínházi Napok eseménysorozata. A Soros Alapítvány 1995-ben indította színházi stúdióprodukciókat támogató programját, amely azóta is folytatódik. Az alapítvány eddig 347 előadás létrejöttéhez több mint 120 millió forinttal járult hozzá. Az idei szemlén felvonulnak a legkülönbözőbb együttesek és műfajok. Az érdeklődők találkozhatnak klasszikus drámai szöveggel csakúgy, mint kortárs szerzők mai témájú színdarabjaival, mozgás- és táncszínházi előadásokkal. Amold István, az alapítvány programvezetője elmondta: sajnálatos tapasztalat, hogy a vidéken dolgozó együttesek az elmúlt években nagyon ritkán pályáztak a támogatásra. Ennek több oka lehet, a legvalószínűbb azonban az, hogy a kísérletező, újszerű előadásokra nehéz közönséget toborozni. Éppen ezért az alapítvány most egy olyan pályázatot is elindít, amely bemutatkozási lehetőséghez segítené az ország különböző részein tevékenykedő, főként fiatalokból álló stúdióegyütteseket. Csak így van esély arra, hogy a közönség is megismerje, netán megszeresse azokat, akik vállalják a művészeti kísérletezéssel járó kockázatokat. (németh)
