Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-19 / 287. szám

1998. október 19., hétfő Baranyai Tükör Dtinántúli Napló 5 Horvát gát a Dráván? Déli szomszédaink jelezték: csak a saját területüket érintően újabb erőmű megépítését tervezik a Drávára, Novo Virje-nél. El­vileg ebbe - annak ellenére, hogy a folyó más szakaszain határ­vízről van szó - nincs beleszólása a magyar félnek. A Dráva közös hasznosításáról azonban államközi szerződés van érvényben. PÉCS Szegény öreg Dráva: már most is olyan műhullámokat cipel a hátán, amelyek még született szeszélyességén is túltesznek. Ebben a magyar határtól 17 ki­lométerre lévő dubravai vízlép­cső a ludas. 1990-ben helyezték üzembe.-A tározótere 150 millió köbméteres, ebből már bőven lehet olyan vízmennyiséget rá­engedni az erőműre, amely pél­dául Őrtilosnál 1,2-1,4 méte­res, de még Barcsnál is 60-70 centiméteres vízszintemelke- dést eredményez - hallottuk Szappanos Ferenciül (képün­kön), a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől. A Dráva 200-227 folyamki­lométer közötti szakasza csak horvát területen folyik. Erre a részre terve­zik a déli szomszédok a Novo Virje-i erőművet. Egy kereszt­gát épülne a mederben, a horvátok szándéka sze­rint részben energiatermelés, másrészt a dubravai okozta erős vízszintingadozás mérséklése céljából. Az utóbbi erőművet ugyanis jelenleg - már megho­nosodott kifejezéssel - csúcsra járatják. Ennek a vízlépcsőnek a ma­gyarokkal való előzetes egyezte­tését azonban elmulasztották az- akkor még - jugoszlávok, hol­ott a két fél közötti egyezmény alapján kötelesek lettek volna erre. A jelenleg működő közös határvízi bizottság drávai albi­zottsága - mondja Szappanos úr- hosszú évek óta vívja kemény csatáját, egyelőre sikertelenül a dubravai erőmű „normális” mű­ködtetése érdekében. Tisztán vízügyi a csata, mert eddig a természetvédelmi szempontok miatt is érzékeny területre nézve az illetékes szakhatóság nem adott véleményt: milyen hatás­sal van a vízszintingadozás az érintett élővilágra. Sérti egyébként a csúcsra já­ratás a két ország közötti hajó­zási egyezményt is, amely sze­rint biztosítani kell a másodper­cenkénti 230 köbméteres mini­mális vízmennyiséget. Márpe­dig ezt a dubravai tározó a feltöl­tési szakaszban jelentősen csök­kenti. 1988-ban a két ország megál­lapodott abban, hogy négy víz­lépcső megépítésével - Gyur- gyevác, Barcs, Moszlavina és Eszék — hasznosítja a folyót. Csakhogy azóta mindkét állam „megváltozott”. A horvátok ér­vényben lévőnek, a magyarok felülvizsgálandónak tartják a szerződést. Jelenleg külön bi­zottság keresi a megoldási lehe­tőségeket. A magyar fél - vár­hatóan - végleges álláspontja: a közös határfolyón ne épüljön vízlépcső.-Az 1994-ben aláírt ma- gyar-horvát vízgazdálkodási megállapodás szerint a folyó vízgyűjtő területén minden, a vízgazdálkodást és -hasznosí­tást érintő beavatkozást a két félnek egyeztetnie kell - mondja Szappanos Ferenc. - Ha ezt a horvátok szem előtt tartják, a tervezett Novo Virje-i folyami vízlépcső megépülté- hez szükség van a magyarok feltételeinek elfogadására is. Szakembereink álláspontja szerint ugyanis - még ha el is készülne a mű Novo Virje-nél - eltelhet akár tíz év a vízszintin- gadozást mérséklő hatásáig. Addig is „vissza kell kap­csolni” Dubravánál. Az említett közös bizottság éppen a napokban tartotta leg­utóbbi ülését. Ezen a horvát fél vállalta, hogy 2000. végére megfelelő megoldást biztosít. Azaz: a másodpercenkénti 230 köbmétert, ami a dubravai erőmű működésének korlátozá­sát j elenti. Mészáros A. Hírek röviden Csányoszró temetőjében a mindenki keresztjének felál­lítását tervezik az önkormányzat segítségével. A korpusz nél­küli jelképpel azokra a holtakra emlékeznek, akik távoli temet­kezési helyen nyugszanak, vagy sírhantjuk jeltelen valahol kül­földön. A nagy kőkereszt megfaragását a katolikus és a refor­mátus egyház is szorgalmazza. (cs) Pécsváradi tanárok Szalatnakon és Mágocson nyelvjá­rási adatokat gyűjtöttek a hét végén a német nyelvjárási atlasz készülő új fejezetéhez. A kötet két szerkesztőjének, Szabó Gyöngyinek és Schäffer Józsefnek olyan emberekkel is sikerült beszélni, akik még beszélik a frank dialektust. (cs) Nagynyárád, Majs és lldvar önkormányzata azért lobbyzik, hogy még idén elkészüljön a közös szennyvízveze­ték-rendszer. Már csak Majson építik az utcai gerincvezetéket, a többi községben a portákra kötne be. A kezelőtelep Sátorhe­lyen kap helyet. (cs) Baranyajenő erdejében cseresznyefákat loptak a hét vé­gén a tolvajok több mint százezer forint értékben. Az ismeretlen tettesek darus teherautóval jártak a helyszínen. (cs) Nyolcszáz méter mélyen keresik a megoldást SELLYE Október 20-a után megkez­dődnek a termálkútfúrási munkálatok. A város veze­tősége a strand vízgondjai­nak megoldását reméli.- Végre együtt van a beruhá­záshoz szükséges pénz - mondta el Gyöngyi József, a városi önkormányzat műszaki osztályának vezetője. A szük­séges harmincegymilliós ösz- szeg jelentős részét - mintegy nyolcvan százaléka - terület- fejlesztési támogatásból származik, a maradék húsz százaléknyit pedig a munkála­tok elvégzésébe beszálló ön- kormányzatok - Sellye, Ká­kics és Ökorág - adták össze. A Vízkutató és Fúró Rt. a nyolcszáz méteres mélység­ből a tervek szerint 45 fok kö­rüli termálvizet hoz majd a felszínre. A munkálatokkal jövő február 23-áig kell vé­gezniük, az önkormányzat várhatóan érvényesíteni akarja majd a céggel szemben a területhelyreállítási követe­léseket is. A 320 liter/perces vízhozam megoldja a strand gondjait. Ez további fejlesz­tést tesz lehetővé, így a kö­vetkező idényt - elvileg - már egy színvonalas stranddal in­díthatják. T. G. A Phare-pályázat kedvező tapasztalatokat hozott Idővel feltáruló lehetőségek Egy lépéssel túl vagyunk a kezdeti félelmeken: a Phare Kí­sérleti Program Alap pályázati lehetőség gyors megnyílását követő zavar - hogyan, milyen célok érdekében lehet „bene­vezni” - feloldódott abban az érdeklődésben és sikerben, amelyet a fordulóban Dél-Dunántúl és megyénk produkált. BARANYAI KÖRKÉP Mint ismert, az Európai Unió ebből az alapból 4 millió ECU-s (1 ECU = 250 forint) támogatást biztosít azzal a fő céllal, hogy erősödjenek a te­rületi kapcsolatok, készüljön fel Dél-Dunántúl a regionális léptékű területfejlesztésre. Dr. Kovács Katalin, a pécsi szék­helyű Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetőjé­nek értékelése szerint szeren­csésnek bizonyult az, hogy még a nyáron összeállítottak egy 280 nevet és címet tartal­mazó listát a régió, illetve a megye területfejlesztésben érintett szakembereiről, part­nerszervezeteikről, kamarák­ról, kistérségi szerveződések­ről, oktatási és pénzintézmé­nyekről, civil szerveződések­ről. Ezáltal első kézből tudták információközeibe hozni a pá­lyázni szándékozókat. Kellemes tapasztalat volt, hogy viszonylag gyorsan kide­rült, milyen erővonalak mel­lett tudnak a térség különböző szervezetei együttműködni, il­letve az is, hogy a közös mun­kálkodás előre sejtett terüle­tein túl számos lehetőség van még a partneri viszony kiala­kítására. S bár ennek az új „térképnek” a kirajzolódásá­hoz erős ösztönzést jelentett a Phare-milliók elnyerésének lehetősége, olyan kapcsolatok is létrejöttek, amelyek a ké­sőbbiekben is alapot jelent­hetnek az együttműködéshez. Nyár óta ez a regionális kö­zeledés pénzben is mérhetővé vált. A régióból érkezett pá­lyázatok több mint 2 milliár­dos támogatási igénnyel 4,6 milliárdos programot kíván­nak megvalósítani. Hogy me­lyik és mennyit kap - egy hó­napon belül eldől. M. A. Véget ért a leányvásár Pécsváradon - Tegnap este gálaműsorral zárult a kétnapos rendezvénysorozat. Az egész várost megmozgató esemény a nap valamennyi órájára kínált programot - nemcsak a lányoknak és a fiúknak. fotó: wéber t: Hivatalok viharos gyorsaságú körtánca Mint a feldőlő dominósor, úgy „ütötték ki” egymást a meg­mozdult hivatalok, amikor biztossá vált, hogy a városba köl­tözik - a megyei önkormányzat volt épületébe - a Táblabíró­ság. A körtánc költségei meghaladják az előzetesen kalkulált összeget, s további 12 millió 666 ezer forint kellett. PÉCS Még szóba sem került a me­gyei önkormányzat költözése, amikor a szakemberek már megállapították: a Rákóczi út 34. alatti nyolcemeletes épület állaga kívül és belül egyaránt felújításra szorul. Az előzetes felmérések szerint ez, 1997-es árakkal számolva 120 millióba került volna. A munkába azonban nem kezdtek bele, mert felvetődött: az APEH - csereingatlan be­számításával - megvásá­rolja a szék­házat. Ez sem bizonyult végleges va­riációnak, mert egy újabb ötlet nyomán azt tervezték, a közgyűlés hivatala a Széchenyi térre költözik, az ott elhelyezett intézmények vi­szont a Rákóczi út 34-be. A tárgyalások elkezdődtek - ám az időben merült fel a Táblabí­róság elhelyezésének esetleges igénye. Ekkor kapcsolódott be a körforgásba a pécsi önkor­mányzat is, mert az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) felé már közös ajánlatot tett a Táblabíróság elhelyezé­sére a megyei önkormányzat­tal. Mint ismert, az ajánlat nyerő volt - ettől a pillanattól kezdve pedig Strahl Ferenccel (kis ké­pünkön), a megyei gazdasági és ellátó szervezet (GESZ) ve­zetőjével a kapitányi hídon hi­hetetlen rohanás kezdődött, idegfeszítő hetek közepette, mert a határidő nagyon szoros volt. Költözött - illetve költözik majd - a megyei munkaügyi A bíróság berendezése már a helyére került központ pécsi kirendeltsége, az Idegenforgalmi és Kulturális Központ, a Pedagógiai Intézet, a Megyei Bíróság, a Közigaz­gatási Hivatal, az Állami Számvevőszék regionális köz­pontja, az Angol Központ, a sportszövetségek, maga a GESZ, a Baranya Megyei Pol­gári Védelmi Parancsnokság, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alapítvány, a Pro Pannónia Könyvkiadó, az Önkormány­zati Társulás, a Területfejlesz­tési Tanács, az Orfű Kht., a Regionális Idegenforgalmi Bi­zottság titkársága, a tisztelet­beli konzulátusok és a megyei önkormányzat hivatala. Mindez ingatlancserékkel és -vétellel, felújításokkal és kar­bantartással tarkítva, alig né­hány hónap alatt. Ehhez képest az az összeg, amit a pluszkia­dások fedezetéül a megyei közgyűlés a minap jóváhagyott - 12 millió 666 ezer forint - nem tűnik soknak. Hiszen a Rákóczi út 34. alatti ingatlan 596 millióért lett az ÓIT tulaj­dona, míg a József A. utca ló­ért 246 milliót kellett fizetni. A felújítási, költözési költ­ségekre egyébként eredetileg közel 40 milliót terveztek. Jól járt a megye, mert - bár majd két éven belül kapja meg, az ÓIT 1999-ben 250, 2000-ben pedig a maradék 246 milliót fi­zeti majd a Rákóczi úti épüle­tért - jelentős pluszt hagy a körforgás pozitív mérlegeként is a következő közgyűlésre. Mészáros A. t * Á A *

Next

/
Thumbnails
Contents