Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-17 / 285. szám

1998. október 17., szombat Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Elsőbbség a betegellátásnak Feltétlenül bővíteni kell az egészségügyre fordítható pénzügyi forrásokat, de az el­látórendszer átalakítása is nélkülözhetetlen - hangsú­lyozta Armin Fidler, a Világ­bank képviselője azon a Vi- segrádon tegnap kezdődött nemzetközi konferencián, amelynek témája a Magyar- országon folyó egészségügyi reform. Megnyitó előadásában Gógl Árpád egészségügyi miniszter kiemelte, hogy a hazai költség­vetésből és a világbanki támo­gatásokból az új kormány első­sorban az alap- és a sürgősségi betegellátást kívánja fejlesz­teni. Ezzel párhuzamosan sze­retnék átalakítani a hazai egészségügyi szakképzést. Armin Fidler a konferencián kifejtette azt is, hogy Magyar- ország még abban a szerencsés helyzetben van, hogy a nem­zetközi tapasztalatok alapján eldöntheti: mekkora teret enged az egészségügyi szférában a magánosításnak. Figyelmezte­tett arra, hogy a gazdaság bizo­nyos szektoraiban igen kedvező privatizációs folyamatok nem biztos, hogy a gyógyításban, az egészségbiztosítás terén is egy­értelműen hasznosak lesznek. A szolidaritás, az esélyegyenlő­ség és a szabad orvosválasztás elvei ugyanis csorbulhatnak a magánbiztosítás rendszerében. Mikó Tivadar, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fő­igazgatója a hazai egészség­ügyben túl sok pénzt fel­emésztő párhuzamosságokra hívta fel a figyelmet. A kórhá­zakban és otthon is az ápolási feladatok térnyerését helyezte kilátásba. Mindezt a demográ­fiai trendek is igazolják, hiszen miközben egyre nő a születés­kor várható élettartam, a szüle­tések száma csökken. N. Zs. 140 éves a Gerbeaud. Az ország legpatinásabb cuk­rászdája 140. születésnapján ünnepi díszbe öltözött, átkö­tötték, akár egy doboz mignont. fotó: feb/stefler balázs Zárjegyes cigaretta a készletek kifutásáig Még egyszer az adójegyekről Téves részinformáció fel- használásával közöltük a „Jön az adójegyes cigaretta” (megjelent október 6-án, kedden) című cikkünket. Ak­kor azt írtuk, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy szeptem­ber 1. után is árusíthassák a kereskedők a régi zárjegyes termékeket, ha bizonylatok­kal igazolni tudják, hogy azt a jogszabály hatályba lépése előtt vásárolták. Nem egészen erről van szó. A régi zárjegyes dohányárukat a törvény hatálybalépését köve­tően is valóban eladhatják a ke­reskedők. Ám a mondat azon része, miszerint csak a törvény életbelépése előtti vásárlás dá­tumát igazoló számla birtoká­ban kereskedhetnek a zárjegyes cigarettákkal, tévedés. A Jöve­déki Értesítőben erről szó szerint a következő áll: „Szeptember 1-je után a kereskedelemben még továbbra is lesznek zárje­gyes termékek, egyrészt a gyár­tótól elvileg egy hónapig még beszerezhetők, másrészt a nagy-, illetve a kiskereskedelmi készle­tek kifogyásáig árusíthatók.” A Jövedéki törvény a keres­kedelmi forgalmazást illetően nem tartalmaz korlátozást. A kiskereskedők nyugodtan áru­síthatják az általuk legálisan vásárolt zárjegyes cigarettát és a nagykereskedésekben meg is vehetik azt, ameddig az ottani készlet tart. FEB Egész vasárnap szavazhatunk Ez a választás bonyolultabb, mint a tavaszi volt Vasárnap reggel hattól este hétig 10127 szavazókörben 8 155 169 állampolgár járul az urnákhoz. A választók 9112- féle szavazólapon, összesen 34 millió nyomtatott papíron sza­vazhatnak a különböző önkormányzati jelöltekre. A tízezer lakosnál kisebb tele­püléseken polgármesterre, te­lepülési kislistára és megyei közgyűlésre szavaznak. A polgármester-választás szava­zólapján csak egy jelölt neve mellé lehet X-et tenni. A kis­listán, amelyen a helyi képvi­selő-testületet választják meg, több jelölt van, mint ahányan mandátumhoz juthatnak. A szavazólap felső sorában ol­vasható, hogy hány jelöltre le­het közülük szavazni. A megyei szavazólapon egy párt listájára, vagy jelölő szer­vezetre lehet voksolni. A tíz­ezer lakosnál nagyobb telepü­léseken a megyei közgyűlésre, a polgármesterre és egyéni képviselőjelöltekre lehet sza­vazni. A fővárosban ezenkívül még a főpolgármesterre is kü­lön szavazólappal adják le voksukat az állampolgárok. A megyei jogú városokban csak a polgármesterre és az egyéni jelöltekre lehet szavazni. Valamennyi választókör­ben, ha van rá jelölt, kisebb­ségi szavazásra is sor kerül. Az önkormányzati választáso­kon egyébként 13 kisebbség indul, amelyek 1037 települé­sen összesen mintegy 1500 je­löltet állítottak. A kisebbségi választás alapesete az, amikor a telepü­lésen csak egy kisebbségi ön- kormányzat megválasztására kerül sor. Ekkor három vagy öt kisebbségi képviselőt lehet választani. A szavazólapok te­tején olvasható, hogy a telepü­lésen hány kisebbségi képvi­selő választható. Fia több ki­sebbség jelöltjeinek megvá­lasztásra kerül sor, akkor dön­teni kell arról is, melyik ki­sebbségre adjuk voksunkat, s azon belül kire szavazunk. Koós Tamás Ki dönt az ország biztonságát érintő legfontosabb kérdésekben? A haditanács miniszterekből áll A látszólag bonyolult és hosszas előkészítő munka ellenére akár egy nap alatt felelős döntés születhet a hazánk bizton­ságát közvetlenül érintő olyan ügyekben, mint a magyar lég­tér átengedése - tudtuk meg hiteles forrásból. Információink szerint a dön- • tési mechanizmus első lépcső­fokán a rendvédelmi szervek állriak, általában a honvédség­től, a rendőrségtől, és a Határ- őrségtől kérnek írásos javasla­tokat az adott helyzet kezelé­sére, de a titkosszolgálatoknak is meg kell fogalmazniuk saját elképzeléseiket. Miután az érintett tárcák (például a Bel- ügy- a Külügy- vagy a Hon- védelmi Minisztérium) össze­gyűjtik a javaslatokat, a kulcsminiszterek rövid hely­zetelemzésben rögzítik a leg­fontosabb teendőket, majd ér­veiket a Nemzetbiztonsági Kabinet ülésén ütköztetik. A kabinet vezetője maga a miniszterelnök, tagjai a titkos- szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a Miniszter- elnöki Hivatal első embere, a belügyi, a honvédelmi, és a külügyi tárca vezetője, de ha szükséges, az ülésre meghív­ják a honvédség vezetőjét és vezérkari főnökét, illetve az országos rendőrfőkapitányt is. Az itt született ajánlások a kormány asztalára kerülnek, s ha a kabinet jogosult dönteni, bezárul a kör. Mint megtudtuk, ilyen belső döntés lehet például a robban­tásos merényletek miatti szi­gorítások elrendelése. Míg magyar katonai kontingens külföldre irányításáról csak a T. Ház dönthet, arról ismét csak a kabinet határozhat, hogy a megengedett kereten belül hány főt indítanak útnak. A légtér átengedéséről az Or­szággyűlésnek kell szavaznia a szakbizottságok javaslatai­nak meghallgatása után. Információink szerint a fent említett ügyekről tájékoztatják a köztársasági elnököt, de Göncz Árpád csak az úgyne­vezett „rendkívüli állapotban” kap főszerepet, amikor a Hon­védelmi Tanács elnöki teen­dőit is el kell látnia. T. M. Fenntartások a drogtörvény tervezetével szemben Kábítószeres gépjárműfeltörők Kétkedéssel tekintenek a kábítószerbetegekkel foglalkozó orvosok a kormány által elfogadott drogtörvénytervezetre. Sokak szerint nem valószínű például, hogy a kemény bünte­tések elriasztják a kíváncsiskodókat a szerek kipróbálásától. Dr. Gáspár Judit, a budapesti Nyírő Gyula Kórház Drogam­bulanciájának vezetője elha­markodottnak tartja a tervezet elfogadását. Mint mondta, nem lett volna szabad meg­alkotni a szakértők vélemé­nyének meghallgatása nélkül. A jelenlegi magyarországi helyzetet egy olyan harchoz hasonlította, amelynek hiány­zik a stratégiája. A tervezet sem vállalkozik a kábítószer elleni átfogó támadás részletes tervének a megalkotására. A szakember szerint félő, hogy a jogszabály alkalma­zása nyomán csökken majd a drogsegélyszolgálatoknál, il­letve a drogambulanciákon je­lentkező betegek száma. Az is valószínű azonban, hogy ezt sok helyen nem fogják meg­érezni. Ilyen ellátóhelyből ugyanis nagyon kevés van az országban, sokkal kevesebb, mint amennyire szükség volna, és emiatt a legtöbb am­bulancián sok a beteg. Az viszont könnyen előfor­dulhat, hogy a törvény hatály­balépése után azok, akik eddig nem keresték fel a rendelése­ket, félelemből még inkább rejtőzködni fognak. Elképzel­hető kedvezőtlen változás a drogkereskedelemben is. Az eladókat, terjesztőket nehe­zebb lesz lefülelni, és emel­kedhet a kábítószerek ára is. Ennek hatása érzékelhető lesz például a gépjárműbűnözés­ben is. A gépkocsifeltörések 80 százalékát ugyanis - mint az ambulancia vezetője el­mondta - drogbetegek követik el, így tudják az anyag beszer­zéséhez szükséges pénzt a legkönnyebben előteremteni. Haszon Gyula Hírcsatorna Csend. A választási eljárásról szóló törvény értelmében pénte­ken éjfélkor életbe lépett a kam­pánycsend, amely vasárnap 19 óráig, a szavazás befejezéséig tart. Addig már választási plaká­tot sem szabad kiragasztani. Élelmezési világnap. Ma­gyarország már többször ki­nyilvánította akaratát, hogy a FAO által koordinált nemzet­közi összefogásból erejéhez mérten kiveszi részét - mondta Tamás Károly, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium közigazgatási állam­titkára a pénteki élelmezési vi­lágnap ünnepi rendezvényén. Az esemény központi témája: „A nők táplálják a világot.” Eltávozhatnak a katonák. A koszovói helyzet ismereté­ben nincs szükség komolyabb készültségre a Magyar Hon­védségnél, ezért a katonák mintegy 85 százaléka a lakóhe­lyén adhatja le voksát az ön- kormányzati választásokon - közölte Sajner Gyula ezredes, a Magyar Honvédség szóvivője. A hitoktatás jövője. A Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága várha­tóan a jövő év elejére készíti el a magyar hitoktatás jövőjéről szóló tanulmányt - közölte Ud- vardy György, a testület igazga­tója. A dokumentumot az Apos­toli Szentszék által megjelente­tett irányelv, a Katekézis Álta­lános Direktóriuma szellemé­ben dolgozzák ki. Egyre több pénz. Az ország­ban a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség - a készpénz, a bankbetétek'"ék a pén^intéíltti értékpapír-állomány - szep­tember végi értéke 17,5 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez az összeg szep­tember végén 4265,8 milliárd forint volt. • ;i • ,ui <9uI9>lilv Az MTV adótartozása. Meg­győződésem, hogy a kormány az előző kabinethez hasonlóan lépéseket tesz majd a közszol­gálati televízió adósságrende­zése ügyében - közölte Varga Árpád, az APEH elnökhelyet­tese. A Magyar Televízió adó­tartozásából a napokban 65 mil­lió forint befizetése vált esedé­kessé. A vád gyermek gyilkosság. A Vas Megyei Főügyészség vádat emelt a körmendi gyer­mekgyilkossággal gyanúsított T. Gábor ellen - közölte a me­gyei főügyész. Mint emlékeze­tes, T. Gábort azzal gyanúsít­ják, hogy 1998. április 1-jén Körmenden brutális kegyetlen­séggel meggyilkolta a 10 éves H. Zsófiát. Kétszázezer rászoruló kaphatna ruhát, cipőt a készletből Elkobzott tárgyakból adomány Egy, a „Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról” szóló tör­vény módosítására tett javaslat lehetővé tenné, hogy a vám­hatóság és a Belügyminisztérium által elkobzott, hamis vagy megtévesztő márkajelzéssel ellátott ruházati cikkeket, bírósági jóváhagyással, karitatív célokra is felajánlhassák. A lefoglalt hamis árucikkeket az érvényben lévő rendelkezés szerint meg kell semmisíteni, csak az eredeti márkajelzéssel ellátottakat lehet újra forga­lomba hozni. A javaslat elfogadása esetén megengednék, hogy bizonyos megtévesztő márkajelzéssel el­látott árucikkeket - a védjegy­jogosultak beleegyezésével - bírósági úton jótékonysági szervezeteknek juttassanak. A tervezet csupán cipők és ruhák elosztására tesz javaslatot, mű­szaki, élvezeti cikkekre nem. A jótékonysági szervezetek­hez kerülő ruhaneműk hamis márkajelző címkéit eltávolíta­nák, és jól láthatóan feltüntet­nék a „kereskedelmi forga­lomba nem hozható” feliratot. A javaslat megvalósulása esetén jelentős terhektől szaba­dulna meg az állam, hiszen a le­foglalt áruk tárolásának és megsemmisítésének költségei évente 200 millió forintra rúg­nak. Számítások szerint az idén elkobzott termékekből csaknem kétszázezer rászorulót lehetne tetőtől talpig felruházni. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a javaslatot Bakonyi Tibor MSZP-s képviselőnek to­vábbi finomításra visszaadta, és újabb tárgyalására csak a vá­lasztások után három héttel ke­rülhet majd sor. Bakonyi Tibor indítványát már az előző cik­lusban is beterjesztette, de az utolsó ülésszakon már nem ma­radt idő a napirendre tűzésére. A mostani halasztást a szocia­lista honatya politikai okokkal magyarázta. Mindenesetre, ha túl lesz ezen a témán, újabbal áll elő: a vámnál elkobzott gépjárművek sorsával. Ezeket ugyanis a je­lenleg érvényes jogszabály sze­rint csak a lefoglalás után öt évvel lehet eladni. Bereczki Zoltán Három jó ok most tízezer forintot érhet! Kedves Előfizetőnk! Olyan játékra hívjuk Önt, amelyben mindenki csak nyer­het. Ön már tudja, miért érdemes előfizetni a Dunántúli Naplóra. Most arra kérjük, gondolja végig azokat az előnyöket, amelyek az előfizetéssel járnak és ossza meg ezeket ismerőseivel, barátaival, sőt velünk is! Ha érvei hatásosak, biztosan sikerrel jár. Töltse ki a mellékelt szelvényt és írja rá azt a három leg­fontosabb érvet is, amellyel sikerült meggyőznie ismerő­sét, majd egy lezárt botítékban küldje be címünkre októ­ber 30-áig! Mi díjazzuk, ha meggyőző érveivel új előfizetőt szerzett lapunknak! A beküldők között novemberben egy tízezer forintos vásárlási utalványl sorsolunk ki! A borítékra írja rá: „Díjazzuk az érveitI” Címünk: Dunántúli Napló Kiadója 7623 Pécs, Rákóczi út 34. Ák ........................ Me grendelő a Dunántúli Napló egy hónapos előfizetésére Régi előfizető neve: —..................................... címe::________________X__ 7 Új előfizető neve: címe: régi előfizető aláírása áj előfizető aláírása Előfizetési díj 1 hónapra: 795 Ft Megtakarítás az utcai vásárláshoz képest: 385 Ft A három leghatásosabb érv: 1.________________________________________ 2. ______________________________________ 3. .. . .............—­i *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents