Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-15 / 283. szám
1998. október 15., csütörtök Háttér - Riport Dunántúli Napló 11 Az Európa Unióban nincs nemzeti, csak közösségi agrárpolitika Ahol még mozog a föld Az Ormánság kiemelt célterülete a Phare fejlesztési programjának Fontos üzeneteket tartalmaz a mezőgazdaságból, gazdálkodásból megélni akaróknak az EU agrárpolitikájának harmadik szakaszát bevezető Agenda 2000. Ezek az üzenetek főleg azoknak szólnak, akik számára a kitöréshez a lehetőséget a mezőgazdaság ígéri. Baranyában ez elsősorban az ormánsági- akat érinti. Azt a régiót, amely az egyik Phare-programnak most kiemelt célterülete lett. János bácsi csak ingatja a fejét. Figyeli az előadót, aki időzavarba kerülve talán éppen azokra a részletekre nem tud kitérni, ami az idős embert közelebbről érinti. Persze, János bácsi is felfigyelt a meghökkentő adatokra. Hogy Dániában mekkora az átlagos farmnagyság, ezzel szemben mekkora a görögöknél, hogy milyen állami támogatást kapnak az EU-or- szágokban még azok is, akik ugaron hagynak területeikből, s hogy ott a legolcsóbb föld ára hektáronként 40 ezer forint, de van, ahol 15 millió. János bácsinak földje van, itt, az Ormánságban, közel Diósviszló- hoz. A kezében az Or- mánságfejlesztő Társulás meghívója sellyei tanácskozásra: „Az Európa Unió agrárrendszere és a magyar mezó'gazda- sági termelők csatlakozási lehetőségei”, illetve „Az Európa Unió Phare-alapjának pályázati lehetőségei az Ormánságban”. János bácsi ismét gazdálkodni akar.- De miből, fiam? - kérdi tőlem. - Ha most elmondják nekem, milyen papírt kell kitölteni, én kitöltőm. Adjanak ebből a sok pénzből valamennyit, biz’isten belekezdek! Nórántné dr. Hajós Klára (első kis képünkön), az Ormán- ságfejlesztő Társulás elnöke:- Mi már 1993-ban összefogtunk, az ormánsági önkormányzatok közös cselekvése is részese annak, hogy régiónkba utat találtak a Phare-pénzek. Ezt a közös gondolkodást kell most átvinnünk a gazdasági szféra területére is. Minthogy a mi egyik kitörési pontunk a mezőgazdaság lehet, az ebben rejlő lehetőségekre kell koncentrálnunk, mégpedig időben elkezdve a gondolkodást. Van az itt élőkben erő, van eszünk is, akaratunk, csak az idő rövid. Mielőbb meg kell teremtenünk a pályázati lehetőségek hátterét. Az elnökasszony tudja: kiemelt célterülete a következő évi Phare-csomagnak az Ormánság - de nem egyedül. Hasonló helyzetben van a Zselic-hegy- hát is. Ez pedig versenyhelyzetet teremt: négymillió ECU-ért (1 ECU = 250 forint) lehet a rajtvonalra állni. Ennek érdekében pedig a jó és megalapozott pályázatoknak - amit az ittenieknek kell megcsinálniuk - el kell készülniük. Időben. A János bácsi számára is meghökkentő adatokkal dr. Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Iroda ügyvezetője szolgál előadásában. A CAP- ról - az EU közös agrárpolitikájáról - beszél. Hogy ott nincs nemzeti agrárpolitika. Annak - hangsúlyozza -, hogy az 1957- es római szerződés második alapvető célkitűzése volt a vidéki lakosság megfelelő élet- színvonalának biztosítása, üzenete van számunkra. Annak is, hogy az EU-ban minden mérsékelt égövi terményből többlet van. Végül üzenetértékű az is, hogy csökken a gazdaságok száma. Azaz a kicsik nem élnek meg, de ezzel együtt alapvetően családi gazdaságok működnek, saját munkaerőre alapozva.-Aki fát akar ültetni, szarvasmarhatartásra berendezkedni, annak tudnia kell, hogy mi lesz az EU-ban 2005-ben, amikor már mi is tagja lehetünk. Most a tájékozottság a legfontosabb tőke! - mondja.- De ezek nem adták el külföldieknek a földjüket! - hajol hozzám János bácsi. Tóth azonban rutinos előadó, tudja, mikor mi juthat a hallgatók eszébe.- Az EU-ban 40 százalékban bérbe adott földeken gazdálkodnak. Nem a bérbe adás rossz nálunk sem, hanem a kidolgozatlan jogi szabályozás, amely nem védi a felek jogait. Ott egy haszonbérleti szerződés jelzálogképes, azaz hitelt ad rá a bank! Az EU-országokban nem mozog a föld, mert venni nagyon drága. Nincs forgalma. Bérbe adni azonban nagyon megéri. Azután mond még egy fontos mondatot:- Ha nem tudnak szövetkezni, nincs jövőjük az EU agrárgazdaságában! Sós Miklós (második kis képünkön) közismert az ormánsági dinnyézők között. Mező- gazdasági vállalkozó, termelő, felvásárló, exportőr. Idén például a régió 42 községében 140 kamionnyi dinnyét vásárolt fel.- Itt volt szeptember közepén egy FVM-főosztályvezető - meséli. - Azt mondta nekem: gondoljuk meg, mikor alakítunk dinnyeszövetkezetet! Azóta gondolkodunk.- Mi tart hosszú hetekig?- Szerettük volna már korábban is, de éppen szüneteltek a bíróságok, nem lehetett bejegyeztetni. Ha ebben az évben alapítjuk meg, akkor már idén próbálkozhatnánk pályázatokkal, mert csak a már működőjét fogadják el. Ha viszont január 1-jétól, akkor a megalakuláshoz, a működéshez több támogatást kaphatunk. Ez a dilemmánk, de azt hiszem, még ebben az évben megcsináljuk. Sósék tehát szövetkezetét alapítanak. Egyelőre úgy néz ki, 14 gazda társul, indulásként mintegy 60-70 hektáros területtel - több, mint az EU-átlag -, termelésre, értékesítésre.- Csak azért szövetkeznek, hogy pályázni lehessen?- Az egyik motiváló tényező ez. De fontosabb a közös munkában rejlő erő. Egyedül ki tudna például korszerű technológiát meghonosítani?- A belépés feltételei?- Szakértelem, szorgalom, a közös szekér húzásához szükséges akarat.- Pénz nem is kell?- A belépési díj minimum 10 ezer forint, de bármennyit is adjon be valaki, egy ember, egy szavazat.- A piacomat. Nem csak dinnyének, de minden, itt az Ormánságban nagyon jól termelhető kertészeti kultúrának. Mond valami nagyon biztatót dr. Kovács Katalin, a regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója is:- A legapróbb részletekig, időben és érdemben segíteni fogunk a pályázóknak. A projekteket jövő év elején hirdetjük meg. Magyarországnak most sikereket kell produkálnia! Mészáros A. Az Ormánságban sok család a dinnyetermesztésből él meg fotó: laufer László A támogatás segítség a kistermelőknek is fotó: Müller a.- És Ön mit ad? Dr. Szalai István _____________jegyzete Mé g nincs, már nincs Halló, Gipsz Jakab urat kérem. - Még nincs itt - válaszol a titkárnő. - Mikor lesz benn? - Negyedórán belül, - hallatszik a kagylóból. Negyedóra múlva újabb hívás. - Gipsz Jakab úr már nincs. Bejött és rögtön elment - így szól a válasz. Van ilyen? Hogyne volna. Elfoglalt ember, fontos ember (ma még). Jön, megy, sehol nincs. Ebben rejlik nagysága. Persze meg lehet kísérelni mobilon hívni, hisz v^n néki öt-hat. Van olyan, amelyikkel csak akkor telefonál, ha rük- vercben kanyarodik ki az alagútból. Csakhogy ezeknek számait csak hozzá hasonló fontos embereknek (ma még) árulják el. Egy ideig hihető, hogy elérhetetlenek Gipsz Jakabék, de az ötödik eset után már gyanús. Különösen akkor, ha a titkárnő tévedésből a telefon másik végét fogja be a tenyerével, amikor azt kérdezi: Főnök mit mondjak, itt van? A sarokból hallatszik az ijedt hangú válasz: nem, nem! Természetes, senki nem köteles beszélgetni azzal, akivel nem akar. Ezer oka lehet rá. Egyenes, nyílt ember ezt kulturált formában szokta közölni, és nem a sarokban bujkálva tagadtatja le magát. Az ezer ok közül kiemelkedik egy jellegében azonos csoport, melynek „tartozás” a neve. Ez lehet pénz, ígéret be nem tartása, el nem végzett munka. Rá lehet ismerni egy embertípusra, amelyet mi, hétköznapi emberek egyszerűen simlisnek, link alaknak hívunk. (Tisztelet a kivételnek.) Néha meg lehet lepni őt előkelő odújában. Itt is ki szokott hallatszani a bejelentő titkárnővel való izgatott tárgyalás és az eredmény: Sajnos éppen most ment el. Valóban, elslisszolt a hátsó ajtón. Látni is az ablakon, amint menekül az autóján, mint a bankrablók. Bankrabló? Közeljárunk az igazsághoz. Még nincs, - aztán egy rövid tündöklés, magas méltóság, pit- bullokkal őrzött csodavilla, és már nincs. Sehol nincs. (Talán Brazíliában). Ha megtalálják, a csodavillát felváltja a pléhvilla (és kanál) meg egy cella. Ha van igazság. Ha ... FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ Rövidesen startol Glenn John Glenn, az amerikai hadi- tengerészet korábbi pilótája tagja volt annak a héttagú csapatnak, amely 1962 februárjában a Mercury űrhajón háromszor megkerülte a Földet. Negyven évével Glenn akkor a legidősebb volt az űrhajósok között, ,s ez azt is jelentette, hogy az orvosok további űrrepülést nem engedélyeztek, túl nagynak ítélték a kockázatot. A ma 77 éves Glenn azonban évtizedekkel később ismét feljut az űrbe. Az október 29-én startoló Discovery űrrepülőgép hét utasának egyike lesz, akin azt tanulmányozzák majd, hogyan hat a súlytalanság állapota az idős ember szervezetére. Kitűnt ugyanis, hogy bizonyos öregkori jelenségek, mint az immunrendszer változásai, alvási és keringési zavarok, csont- és izomritkulás - nagyon hasonlítanak azokhoz a jelenségekhez, amelyek az ifjú űrhajósoknál is fellépnek. John Glenn olyan kitűnő fizikai állapotban hogy e magas korban is elindíthatják a kilencnapos útra. Készüljön egy s s napra A Pannon GSM - Nokia Road Show keretében hamarosan találkozhat a Nokia három csúcsmodelljével. De a telefonok mellett nem feledkezünk meg az Ön színvonalas szórakoztatásáról sem! Várjuk október 17-én délután egy órától este hétig Pécsett, a Kossuth téren! NOKIA Connecting People Táncbemutató • koktélparti »TIMT, V.I.P., Emergency House és Császár Elad koncertek értékes nyeremények • rengeteg meglepetés! Információs telefonszám: OB 20 9BO 3333 ■▲AAAAAA PANNON GSM >nal. 1 1 é * I
