Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-13 / 281. szám
1998. október 13., kedd Kisebbségek Babanyában Dhnántúli Napló 7 Hogyan választunk? A szavazáskor a helyi kisebbségi önkormányzat választásában - meggyőződése szerint - a település valamennyi választópolgára részt vehet. A szavazólapra kisebbségenként a jelöltek ábécé sorrendben kerülnek fel. A választópolgár csak egy kisebbség jelöltjeire szavazhat, legfeljebb öt jelöltre adhatja le szavazatát. A településen kisebbségenként megválasztható képviselők száma 1300 lakosnál kisebb településen három, 1300 lakosnál nagyobb településen öt fő. A választás alapján az a kisebbség alakíthat helyi kisebbségi ön- kormányzatot, amelynek jelöltjeire legalább 50 választópolgár szavazott érvényesen a tízezer vagy annál kevesebb lakosú település esetében, 100 pedig a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken. Megválasztott kisebbségi képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a szavazólapon szereplő összes jelölt közül a legtöbb szavazatot kapják. Szavazni csak személyesen, a választópolgár lakóhelyén vagy - a lakóhelyen kiállított igazolással - a választás kitűzése előtt bejelentett érvényes tartózkodási helyen (ideiglenes lakóhelyen) lehet. Igazolást a polgármesteri hivatalokban 1998. október 16-án 16 óráig lehet kérni. Áttekintés a kisebbségi önkormányzati jelöltekről Főváros/ megye Települések száma Kisebbségi önkormányzati jelöltek száma összesen 3153 10355 Budapest 23 1426 Baranya 301 828 Bács-Kískun 118 386 Békés 75 424 Borsod 355 1387 Csongrád 60 169 Fejér 107 228 Győr-Sopron 173 229 Hajdú-Bihar 82 460 Heves 118 472 Jász-Nagykun 78 296 Komárom 74 256 Nógrád 127 374 Pest 184 834 Somogy 244 396 Szabolcs 228 884 Tolna 108 407 Vas 216 199 Veszprém 225 404 Zala 257 296 Bolgárok a kerttől a számítógépig Az elmúlt évszázadok alatt a török hódítás elől több hullámban menekülő bolgár lakosság a korabeli Magyarország területén menedékre lelt és tartósan letelepedett. A hódoltság megszűnése után megélénkültek a kereskedelmi kapcsolatok a Habsburg és az Oszmán Birodalom között, s ebben jelentős szerepet töltöttek be bolgár kereskedők. A mai magyarországi bolgárok magját vállalkozó kedvű bevándorló földművesek, kertészek és kereskedők alkotják. A bolgár kertészek igen jelentékeny szerepet töltöttek be a magyar kertkultúra fejlesztésében. Napjainkban 170 településen élnek bolgárok szerte az országban. A Pécsi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat 1995. december 5-én alakult meg. Az elmúlt három év során létrehozták saját bázisukat, mondja Bonev Jordán elnök (képünkön), amely irodahelyiséget és klubhelyiséget jelent. A város és környékén élő valamennyi bolgár család adatait számítógépre vitték. Nagyon fontosnak tartják a különböző ünnepek megtartását, mint például a Trifon Zarezan (bolgár kertészek ünnepe), Bulgária felszabadulása, a húsvét, a májusi Cilii és Metód, a szláv írásbeliség ünnepe. Az elmúlt esztendőben megnyitották a Várostörténeti Múzeumban a „Bolgár-magyar” című állandó kiállítást, felújították a Petőfi utcai bolgár kápolnát, amelyet még 1933-ban ajándékozott a bolgár egyházközségnek Nendt- vich Andor polgármester. Megválasztásuk esetén szeretnék megőrizni a három év alatt létrehozott bázist, szakmai napokat szerveznének, az általános és középiskolások részére kezdő és haladó számító- gépes tanfolyamot. 1999. január 1-jétől havi egy alkalommal bolgár táncházat kívánnak indítani. Nagyon fontosnak tartják a többi kisebbséggel való még szorosabb együttműködést, mondja Bonev Jordán, például közös programok szervezésével. Görögök: antikvitás és Hála a magyar népnek, annak a fogadókészségnek, melynek köszönhetően a görögök 1948 óta letelepedhettek Magyarország különböző városaiban és falvaiban, mondja Mandzura- kisz Vaszilisz (képünkön), a Pécsi Görög Szervezet elnöke. A haza elhagyása hosszú történet, de voltaképpen az 1946- 49-es forradalom bukása volt a kényszermenekülés oka. 1948 maradt a legemlékezetesebb év az itt élő görögök számára mind a mai napig. Akkor kerültek a különböző korosztályú menekültek magyar földre, azóta nőtt fel itt több nemzedék. Létrejöttek a vegyes házasságok, családot alapítottak. Pécsre 1962-ben kerültek görögök az ország más vidékeiről. Ekkor alakult ki az a sajátos közösség, amely azóta is éli életét a magyar társadalom szerves részeként. A rendszerváltás első éveiben sajnos nem tudtak kellő módon szerveződni, mondja Mandzurakisz Vaszilisz, ezért nem sikerült élni a kisebbségi önkormányzat létrehozásának lehetőségével. 1996. december 12-én azonban megalakították a Pécsi Görög Szervezetet, amely alkalmas volt arra, hogy Pécs város társadalmi életébe valamilyen szinten bekapcsomodernség lódhassanak, s alkalmas arra, hogy az idei önkormányzati választásokon lépést tegyenek a kisebbségi önkormányzat létrehozására. A görög kisebbség a választások után szeretne a városban jelentős kulturális eseményeket szervezni, megismertetni a városlakók számára a tanulmányaikból már valamennyire ismert görög történelmet és mitológiát. Szeretnének kedvezményes utazásokat is ajánlani a pécsi polgároknak a gyönyörű görög tájak és városok megismerésére, s szoros együttműködést kívánnak teremteni a többi kisebbségi ön- kormányzattal, amely kapcsolatrendszer reményeik szerint a fejlődést szolgálja. A horvátság hírének öregbítése Négy évvel ezelőtt Magyarországon történelmi lehetőség adódott a kisebbségek életében. A helyi kisebbségi önkormányzatok megalakulása nemzetközileg is elismerést kiváltó esemény volt, mondja Kovácsovics Antal (képünkön). A kisebbségek élve törvény adta lehetőségükkel, aktívan kívántak részt venni Pécs politikai életében, bár az önkormányzatiság intézményét a többségi és a kisebbségi önkormányzatoknak együtt kellett tanulnia. A Pécsi Horvát Önkormányzat a kezdeti lépések után megalkotta saját szervezeti és működési szabályzatát, meghatározta működési kereteit, és a város önkormányzatának segítségével megteremtette működésének anyagi feltételeit. Kovácsovics Antal a négyéves működés eredményeként említi azt, hogy a pécsi horvát intézmények vezetőinek kinevezésénél a kisebbségi önkormányzat élhetett törvényadta jogával. Kudarc viszont, hogy a kisebbségi önkormányzat kapcsolata a városban működő horvát intézményekkel és a városi önkormányzattal is csak formális maradt. Nagy tömegeket megmozgató rendezvényekre és nyilvános fórumokra, beszámolókra az elmúlt négy év során sajnos nem került sor, s nem sikerült a horvát nyelvű oktatás javítása céljából alapítványt létrehozni. A horvát kisebbségi önkormányzati választások célja a pécsi horvátok érdekeit képviselő önálló politikai szervezet felállítása, amely munkájában törekszik a horvátok identitás- tudatának megőrzésére, a pécsi horvátság és a város hírnevének öregbítésére, a testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatok erősítésére, a horvát tudományos kutatás, az oktatás, a kultúra, a művészet, a hitélet fejlesztésére, támogatására. Azt szeretné, ha a megújuló önkormányzatban a pécsi horvát polgárok legkülönbözőbb rétegei képviseltetnék magukat, ha együtt dolgozhatna egyetemi hallgató, kétkezi munkás, zenész, mérnök, tanár stb. Jogot szebb sorshoz A demokrácia harmadik szakaszának néhány hónapja és a helyhatósági választások harmadik fordulója. Pécsen, a József utca 4-ben, a szépséges új Házban. Szellemi, kulturális, módszertani roma centrum. A demokrácia nyolc esztendős lyukas hálója. A romák leestek a lyukakból munkanélküliségbe, tudatlanságba. Szétzilálva, földarabolva létezik roppant tömegük. A kormányok, a politikai pártok és a szellemileg beteg roma képviseletek a táguló lyukak felé lökdösik, terelik a magyarországi cigányságot. A vízfejű fővárosi és más országos cigány gittegyletek megfojtják az emberibb vidéki ■ kezdeményezéseket. A kormányok, a politikai pártok embertelen közönye gátolja, lenyomja szellemiségüket. A felelősség óceán nagyságú. A Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetségének felelőssége is. Képviselni, szolgálni, segíteni, tanítani a megyében élő cigányokat. A Baranya megyei romákra zúduló emberi különbségek, igaztalansá- gok megszüntetése. A természetes létalapok megteremtése. Jog házhoz, iskolához, kenyérhez, ruhához. Kilépni, kitömi a szellemi koncentrációs körökből. Mint Amerikában a fekete polgárok, megrohamozni a főiskolákat, egyetemeket. Kiművelt szellemfőket bejuttatni az önkormányzatokba, a megyei közgyűlésbe. Művelt, szolgáló, segítőkész roma önkormányzatokat működtetni. A baranyai romák felemelkedését szolgáló közpénzek arányos, igazságos felosztásának segítése. A tiszta roma politika erősítése. Jogot szebb sorshoz. Kovács József Hontalan B Kisebbségi jelöltek az önkormányzati és polgármester-választáson kisebbségenként Baranya megyei összesítés Kisebbség Polgármesterjelöltök Kislistás jelöltek Egyéni vk.-i jelöltek Kisebbségi kompenzációs listák Kisebbségek önkormányzatainak jelöltjei száma jelöltek Bolgár 0 0 0 0 0 5 Ciqány 6 136 23 5 22 447 Görög 0 0 1 1 1 5 Horvát 4 28 6 2 6 95 Lengyel 0 0 0 0 0 6 Német 24 172 30 4 30 258 Örmény 0 0 0 0 0 0 Román 0 0 0 0 0 0 Ruszin 0 0 0 0 0 0 Szerb 0 1 0 0 0 12 Szlovák 0 0 0 0 0 0 Szlovén 0 0 0 0 0 0 Ukrán 0 0 0 0 0 0 A lengyel-magyar barátságért Baranyában - túlnyomó részt szághoz a Pécsett - körülbelül száz len- már itt szülegyei vagy kettős állampolgárságú ember él igen sokféle hivatással és foglalkozással (volt bányász, tanárnő, villamosmérnök, szobrászművész stb.). Természetes igényük az összetartozás, a közös nyelv és kultúra, az azonos vallás gyakorlása. Ezt az összetartozást vállalta el szorosabbá és szervezettebbé tenni az 1995-ben megalakult Lengyel Klub. Hároméves működése alatt a szoros családi kapcsolatokon túl szervezi a különleges eseményeket, a magyar és lengyel ünnepeket, megemlékezik névnapokról keresztelőkről, próbál otthoni környezetet nyújtani az idelátogatóknak, az itt szolgáló IFOR-, SFOR-katonáknak. Mindez jó és hasznos az itt élő lengyelek beilleszkedésének megköny- nyítésében, ugyanakkor segít megtartani az anyanyelvi és kulturális kötődést az anyaortett gyermekek számára is. Ebben igen fontos szerepe van a lengyel iskolának, ahol általános és középiskolások tanulhatnak lengyelül, és kaphatnak bizonyítványt. Halina Krawczun (képünkön), a klub vezetőjének reményei szerint a lengyelek életében új szakasz kezdődik: a Lengyel Klub jelölteket állított a kisebbségi önkormányzati választásokra. A kisebbségi önkormányzattól azt várja, hogy az eddigi szervezetnél hatékonyabb formában segíti elő Krakkó és Pécs, a Krakkói Vajdaság és Baranya együttműködésének megszervezését, amelyhez az itt élő, mindkét kultúrához kötődő lengyelek érdemben hozzá tudnak járulni. Miről is van szó? Ötvenkilenc baranyai településen választanak német kisebbségi önkormányzatot - kétszer annyit, mint 1994-ben. Ez önmagáért beszél. Miről is van szó? - Lényegében ugyanaz történik, amit a presbiteri, katolikusoknál az egyházközségi képviselő-testület tesz - ők elvállalnak egy funkciót: (az egyházi tevékenységhez szükséges feltételrendszer kiépítését, fejlesztését, működtetését), és ezzel tehermentesítik a lelkészeket. A nemzetiségeknél a sajátos nemzetiségi értékek védelmét, ápolását és fejlesztését kulturális autonómiaként jelöli meg a törvény. Ennek adják szervezeti alapját a kisebbségi önkormányzatok. Nem „második hatalom”, hanem egy pontosan körülírt területen speciális feladatok „gazdái” - társadalmi munkában. S jól csinálják. Me- cseknádasdon átvették a régi óvoda épületét, a „nagy” ön- kormányzattal közösen felújították, s most a ház minden este más együttesnek ad otthont: az egyházi énekkarnak, a fúvószenekarnak, az ae- robicklubnak, a vállalkozóknak, a táncosoknak. Fazekasbodán az úmapi körmenet kápolnáit hozták rendbe, s jó 40 év után a fúvós- zenekarral kísért körmeneten többen vettek részt, mint a falu lakossága. Lánycsókon nyári nyelvi tábort szerveztek. Nem győzik fogadni a sok jelentkezőt. Babarcon, Szajkón ők a partnerközségi kapcsolatok gazdái. S hány száz vendégnek szervezték meg négy év alatt a szállást, szereplést és saját csoportjaiknak a külföldi utat! Nagynyárádon a falusi turizmust szervezték meg húsznál több családdal. Szászváron az egész évet átfogó rendezvény- sorozatot építettek ki... Vasárnap szavazunk. - A kisebbségi önkormányzatokra is! - Külön listán! Szavazni csak egy kisebbségi önkormányzatra lehet. A kis községekben három, a nagyokban öt név mellé tehetünk keresztet. Szavazunk egy nemzeti érték, a kisebbségi kultúrák fennmaradása mellett. Szavazzunk! Báling József Szerb kisebbség városban és falun A Pécsi Szerb Önkormányzat, mely 1994-ben alakult meg, látványos eredményeket nem tud felmutatni, mondja dr. Pavlov Milica elnök (képünkön), de munkáját az elmúlt négy év távlatában elfogadhatónak mondhatjuk. Hiszen az 1994. évi választások után megalakult önkormányzat az ugyanakkor létrejött cigány, horvát és német kisebbségi önkormányzattal ellentétben hátrányos feltételek mellett kezdte meg működését - sem székházzal, sem intézményi háttérrel nem rendelkezett. Ezért első feladatának egy központ, egy székház létrehozását tűzte ki célul, melynek egyben megyei szerepkört is el kellett volna látnia: hiszen 1998-ig a pécsi volt a megye egyetlen szerb kisebbségi ön- kormányzata. Talán a kezdetleges eredmények és maga a jelenlét is segített abban, hogy az 1998. évi önkormányzati és kisebbségi választásokon Pécs mellett Mohácson is kezdeményezték a szerb kisebbségi önkormányzat létrehozását. Ha a megye elektorainak száma is növekedni fog, Baranya megye is nagyobb hangsúllyal tud szerepet vállalni az Országos Szerb Önkormányzat munkájában. A megyében néhány évtizede csökken a szerb kisebbség száma. Vannak ugyanakkor kulturális és műemlékekben gazdag, eldugott baranyai falvak, ahol az időskorú szerb lakosok kihalásával az épületek gondozatlanul, rossz állapotban, omladozófélben és sokszor ki- fosztottan állnak. Hosz- szú távú célja a szerb ön- kormányzatnak ezek számbavétele, a lehetőséghez mérten helyreállítása. Ezen túl szeretnék a következő négyéves ciklusban jobban megismertetni magukat a város lakóival önálló rendezvényeik, programjaik révén. Remélik, hogy az új szerb kisebbségi önkormányzatok között jó együttműködés alakul ki, s az egész megyében megismertethetik kultúrájukat, hagyományaikat és mostani életüket. V l v
