Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-12 / 280. szám

1998. október 12., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Atomhulladékot külföldre VÉMÉND Környezetvédelmi teendők és lehetőségek a kistelepülé­seken címmel tartottak teg­nap délután rendezvényt a Sportcsarnokban. A véméndiek kérdéseire dr. Illés Zoltán (képünkön), a Fi­desz alelnöke, az Országgyű­lés Környezetvédelmi Bizott­ságának elnöke válaszolt. Többek között szólt arról, hogy a választások óta követ­kezetesen élnek a választó- polgárok felhatalmazásával, amelynek véleménye szerint komoly eredményei vannak. Egy kérdésre válaszolva kije­lentette, hogy nem támogatják a kis és közepes atomhulla­dék-tárolók megépítését, mint ami­lyent Vé- ménd térsé­gében tervez­tek. Elhibá­zott döntés­nek tartja, hogy hazánk területén, egy nem földren­gésbiztos törésvonalra atom­erőművet építettek, ráadásul a hazai villamosenergia több mint 40 százalékát itt ter­melve. Hangsúlyozta, hogy Magyarország területén jelen­leg nincs hely radioaktív hul­ladékok számára. A megoldás vagy nyugat-európai nagy kapacitású tárolókban vagy a volt Szovjetunió területén való elhelyezés lehet. Cs. L. Konzulátusok Háza PÉCS - BARANYA Szombaton Pécsett a Megye utca 21. szám alatt felavat­ták Kelet-Európa első Tisz­teletbeli Konzulátusok Há­zát. Itt kapott új helyet a pé­csi tiszteletbeli osztrák, né­met és olasz konzul irodája. Az avatóünnepséget Kurucsai Csaba, az európai integrációs ügyek parlamenti bizottsága és a Baranya Megyei Közgyű­lés alelnöke nyitotta meg. Kö­szöntőjében többek között ar­ról szólt, hogy a megye az in­gatlan átadásával és 15 millió forinttal segítette az intéz­mény létrejöttét, de fenntartá­sában a Pécs Önkormányza­tára és vállalkozások támoga­tására is számíthat. Stumpf István miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal veze­tője avatóbeszédében kifej­tette, hogy az európai integrá­ció egyre inkább a régiók és települések együttműködését jelenti, és elismerőleg szólt Pécs és Baranya kiterjedt nemzetközi kapcsolatairól. „Magyarországot a helyzete arra predesztinálja, hogy a híd szerepét töltse be az Európai Unió és a térség országai kö­zött. Ezzel is szolgálja azt, ami Európa erejét is adja: a kultúrák egymásra találását” - mondotta a miniszter. A diplomaták köréből Hannes Pórias osztrák nagy­követ, Wolfgang Maier, az Európai Régiók Gyűlésének főtitkára, Kurt Zenker, a Né­met Szövetségi Köztársaság főkonzulja és Andrea Ferrari, az olasz nagykövetség kon­zuli osztályának vezetője mél­tatta a közös Európa eszméjét megtestesítő házat. D. I. A vásárfia java kínai SÁSD Egyre elkeseredettebbek a helyi butikosok, divatáru- szaküzletek vezetői. A kül­földi áru a heti piacokon és havi vásárokon hihetetlen mennyiségben és már ko­rántsem rossz minőségben árad a városba. Az utóbbi néhány év alatt sorra nyíltak a butikok - mi­ként másutt is - Sásdon. Vár­ható volt ugyan, hogy konku­renciaharc lesz, de arra senki nem számított, hogy a helyi vállalkozók külföldiek miatt maradnak éhkoppon. Koszorús Tímea aljegyző elmondta, hogy a korábbi években tapasztaltakkal ellen­tétben a piacokon és vásáro­kon megjelenő, főként kínai származású külföldiek ma már engedéllyel rendelkez­nek. Erről a gyakori ellenőr­zések során a Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség és az APEH is meggyőződött. Az aljegyző arról is beszá­molt, hogy saját piaci felügye­lőik sem találtak az utóbbi időben olyan árust, aki a sza­bályok ellen vétett volna. Mindenki, aki helyet bérel, a helypénzt is köteles megfi­zetni. Bár tudja, hogy a kül­földiek jelenléte árt a helyi vállalkozók érdekeinek, ez el­len semmit nem tehet. D. G. Kamarába tömörülnek az őrző-védők - Kiszorítani a kétes elemeket / Évente közel egymilliárd forintot költenek a cégek a biztonságra Január 1. után csak azok dolgozhatnak személy- és vagyonőr­ként, akik tagjai lesznek a szakmai kamarának. A testület célja többek között a területen dolgozó, szakmailag alkalmatlan cé­gek és egyéni vállalkozók kiszorítása lesz. Nem érdektelen szerveződésről van szó, a baranyai őrző-védőknek évente kö­rülbelül egymilliárd forintot fizetnek megbízóik. mek” működését is kérdője­lessé tehetik. Egyes szakmai vélemények szerint a maffiával való összefonódás háttérbe szo­rítása érdekében a legjobb megoldás az őrző-védő cégek vezetőinek nemzetbiztonsági Rendezvények biztosítása is feladatuk illusztráció: m. a. lenségét, személyi és technikai hátterét is. A területen csak ak­kor tevékenykedhet valaki, ha a kamaránál regisztráltatja ma­gát. Ettől azt várják az érintet­tek, hogy jelentősen csökken majd a szabálytalanságok és visszaélések száma is. A megyében volt rá példa, hogy két biztonsági őr önbetö­rést hajtott végre, de arra is, hogy egy lopás után kiderült, az ott dolgozó embereknek még igazolványuk sem volt. Azt, hogy egyes cégek milyen szin­ten vannak összefonódva az al­világgal, csak találgatni lehet, az azonban biztos, hogy az új előírások az ilyen „kétes ele­átvilágítása volna, ezt azonban a vonatkozó törvény jelenleg még nem írja elő. Az érdekeltek úgy vélik, más szempontból sem volna ártal­mas rendberakni a piacot, né­hány kisebb, és sem megfelelő technikával, sem kellő személyi háttérrel nem rendelkező cég alacsony árai miatt sok meg­bízó ezt a látszólag olcsóbb, de igen kockázatos megoldást vá­lasztja. Czilják József szerint a vagyonvédelem gyerekcipőben jár Magyarországon, így sokan nem ismerik föl annak ésszerű­ségét, hogy a nagyobb kiadás nagyobb biztonságot is jelent­het. Lendvai D. BARANYAI KÖRKÉP Jelenleg a megyében 84 cég, továbbá mintegy 30 egyéni vál­lalkozó foglalkozik személy- és vagyonvédelemmel. Ilyen te­vékenységre jogosító igazol­vánnyal sem kevesen, körülbe­lül 2300-an büszkélkedhetnek. Hogy ez sok vagy kevés, ne­héz megítélni, az előbbit látszik azonban igazolni az a tény, hogy Franciaországban össze­sen 430 ilyen cég tevékenyke­dik. A Baranyában működő tár­saságok közül mindössze hat­hétre tehető azok száma, ame­lyek a megbízók által bizton­ságra, személy- és vagyonvéde­lemre évente költött körülbelül egymilliárd forint nagy részét árbevételként könyvelhetik el maguknak. A most alakuló ka­mara szerve­zőbizottságá­nak elnöke, Czilják József (kis képün­kön) úgy véli, a piac mostani szereplőinek közel tíz száza­léka nagy valószínűséggel ki fog szorulni erről a területről. A ’98-as IV. törvény előírá­sai értelmében megalakuló ka­marák jogosítványai ugyanis szigorúbb követelményekkel bírnak, mint az eddigi gyakor­lat. Az érvényes cégbejegyzés és a vagyonőri igazolványok meglétén kívül a kamara vizs­gálni fogja a cégek feddhetet­Hírcsatorna A hegyháti német nyelvjá­rásokat fővárosi és Tolna megyei néprajzkutatók vizsgálják. E héttől elláto­gatnak többek között Bi­káira, Mágocsra, Köblényre és Szalatnakra. (cs) Hetvenéves olvasókör Kölkeden. A Kölkedi Pol­gári Olvasókör épületének hetvenéves évfordulója tisz­teletére rendeztek szomba­ton emlékünnepséget művé­szeti csoportok közreműkö­désével. A korabeli iratok­ból kiállítás is nyílt a Köl­kedi Kisgalériában. (d) Százezres kár Komlón. Egy hatalmas cserfát vágtak ki ismeretlen tettesek Kom­lón, a Dél-Dunántúli Regio­nális Állat és Természet- védő Egyesület területén, ahol kutyamenhelyt kíván­nak létrehozni. A fát érintet­lenül hagyták a helyszí­nen. (d) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mo­hács 384 cm, áradó, 15,0 fok, őrtilos 160 cm, apadó, 14,0 fok, Barcs 429 cm, áradó, 13,5 fok, Drávasza- bolcs 433 cm, áradó, 14,0 fok. Sártenger a belvárosban KOMLÓ Az előnyére megváltozott vá­rosközpontnak még mindig van olyan része, amely elha­nyagoltságával kirí a rende­zett környezetből. A sportcsarnok mögötti ideig­lenes parkolóban eső után való­ságos sártenger képződik. Az 1500 négyzetméteres terület egyik sarkában alakították ki a tehertaxik drosztját. A többi rész amolyan szabad parkoló. A kátyúkat utoljára tavasszal töl­tötték fel zúzalékkal. Sajnos, a vízelvezetés megoldatlan, ezért a tömedékelés csak időlegesen enyhít a bajokon. A jövő héten újra feltöltik a tavasz óta kelet­kezett kátyúkat. Végleges megoldás persze az lenne, ha a parkoló szilárd bur­kolatot kapna. Polics József, a városüzemeltetési iroda veze­tője ennek jogosságát elismerte ugyan, csak a lehetőségét zárta ki, legalább is egyelőre. Az asz­faltozás minimum 15 millióba kerülne. Addig azonban, amíg a félkész uszoda sorsa véglege­sen nem rendeződik, az iroda­vezető szerint kár lenne ennyi pénzt költeni. A terület a hosz- szú évek óta készülő uszoda napozója lenne. D. G. Már csak a pénz hiányzik SIKLÓS Az elmúlt években sok terv született az egykori tégla­gyári gödrök hasznosítá­sára. A reális elképzelés megvalósításához már csak a pénz hiányzik. Az elmúlt évtized végén az egyik városi szervezet még honvédelmi parkot kívánt ki­alakítani a város déli részén lévő területen, ahol néhány facsemetét el is ültettek, s ter­veik szerint kiszuperált harci eszközöket is elhelyeztek volna. Tavaly a roncsderbyk kedvelői találtak helyet ma­guknak az egykori téglagyári gödrökben. Mindkét ötlet hamvában holt. A gödrökről és a valóságról Mayer György, az önkor­mányzat osztályvezetője szolgált felvilágosítással, aki szerint a hivatalnak részletes rekultivációs terve van a terü­letre, mégpedig a város ren­dezési terve alapján. Amikor a közgyűlés úgy látja, hogy az anyagi helyzet megengedi, kereskedelmi egységek kap­hatnak itt helyet. K. J. Baranyai kézművesek Megalakult a Kézművesek Baranyai Egyesülete az el­múlt hét végén Zengővár- konyban. A huszonnégy kézművest (gyapjúszövő, faműves, keramikus, tojás­hímző, faszobrász, tűzzo- máncos, cserépkályhás stb.) tömörítő egyesület azt tűzte ki célul maga elé, hogy kü­lönös gondot fordítanak az általuk előállított termékek minőségére. A tájházban ki­állítást is nyitott dr. András- falvy Bertalan, ahol bemu­tatkozhattak az új egyesület tagjai. A Kézművesek Ba­ranyai Egyesületének elnö­kévé Horváth Ágota fazekas cserépkályha-készítő népi iparművészt választották. A kiállítást pedig október 25- éig tekinthetik meg az ér­deklődők. Cs. L. Lassul a kerékpárútprogram Az elmúlt hat év alatt harminchat baranyai település adott be pályázatot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszté­rium útalapjához kerékpárút építésére. A nyertesek össze­sen több mint huszonöt kilométernyi bicikliutat építettek ki a megyében. Idén november tizenötödikéig várják a jelent­kezőket. BARANYAI KÖRKÉP A KHVM félévenként hirdet pályázatot járda, illetve kerék­párút építésére. Az erre a célra elkülönített alapra csak ön- kormányzatok pályázhatnak, mindezt azért, hogy a megva­lósítás mögött a helyi közös­ség kezdeményezése, akarata és felelősségvállalása álljon. A pályázat feltétele természete­sen, hogy a beruházás költsé­geinek egy részét az önkor­mányzat vállalja. Az 1993 óta elérhető forrást sok baranyai település használta már fel, a jelenleg is élő, november 15-i határidejű pályázatra azonban még nincs benyújtott doku­mentum.- Az önkormányzatok elő­ször nekünk mutatják be a pá­lyázatot, és mi ellenőrizzük, hogy minden rendben van-e a papírokkal. Döntési, vélemé­nyezési jogkörünk nincs - mondta Orbán Lászlóné, a Ba­ranya megyei Állami Közútke­zelő Kht. önkormányzati pályá­zati felelőse. Bár több elképze­lésről értesültünk már, de a má­sodik félévben még nem kap­tunk pályázati anyagokat. Igaz, a legtöbben általában az utolsó pillanatban adják be a papíro­kat, úgyhogy november 15-éig még sok minden történhet: még sok igény beérkezhet. Harminchat pályázó közül huszonnégyen nyertek eddig kerékpárúira támogatást, és jóval többen kaptak segítséget járdaépítésre. Bár a pályázati feltételek többek között az önkormányzati tájékoztatóban is megjelentek, sok települé­sen hat év elteltével is ismeret­len ez a lehetőség. Igaz, a költségvetés kialakításánál sokszor éppen az ehhez ha­Kerékpárút és járda építésére elnyert támogatások Baranya megyében (millió forint) 1993 1994 1995 1996 1997 1998 sonló kiadások, beruházások ból, mert nem számolnak a pá- kerülnek ki először a kalap- lyázati támogatásokkal. S. G.

Next

/
Thumbnails
Contents