Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-11 / 279. szám
1998. október 11. Magyarország - Dél-Dunántúl Ötödik oldal Vita a történelemtanításról A NAT ez év szeptemberétől az általános iskolák első és hetedik osztályában indult, komoly vitákat okozva a történelemtanárok körében. f! A magyar iskolarendszer §j nemigen felel meg a NAT elit várásainak, mondja i Gombomé Bírócsák Anna, a pécsi Egyetem utcai tagiskola történelemtanára, hiszen zömmel nyolcosztályos általános iskolákban folyik az oktatás. A NAT pedig tíz osz- 11 tályban gondolkodik, előírásai szerint a történelmet a hell tedikben kell elkezdeni, s csak a 18. századig jut el a tanuló a nyolcadik végére. Ugyanakkor a mostani hetedikesek már ötödikben és hall todikban elkezdték a törté- || nelmi tanulmányaikat, mind- | ezt most elölről elkezdeni || nem volna értelme. Nem csupán azt kell látni, hogy a hetedikben elkezdett történelemtanítást nem lehet befejezni, mondja Dombiné Borsos Margit történelem szaktanácsadó, hanem azt is, hogy ugyanakkor a NAT jóval nagyobb teret biztosít a készség- és képességfejlesztésnek az ötödik és hatodik osztályban, ahol a társadalmi ismeretek hatvan százaléka történelem, helytörténet, honismeret. Mivel tíz osztály kötelező, a gyerek folytathatja a történelem megismerését később, de azzal az előnnyel, hogy az ismeretszerzés, a kifejezés és a problémamegoldás képességét olyan szintre emelte az iskola, hogy sokkal hatékonyabban tud megbirkózni többek között a tör- | ténelmi ismeretekkel. A JPTE | 1. sz. Gyakorló Általános Is- f kólájában, mint ahogyan pél- 1 dául a Szigetvár környéki is- | kólákban a NAT szellemében 1 folyik a történelemoktatás. | Fontos, hogy az általános is- | kola ne kis középiskola legyen, mondja, hanem olyan | alapokat biztosító tanintéz- J mény, amelyre ráépülhetnek | a középiskolák. S az ötödiktől I beépült hon- és népismeretnek igen nagy a fontossága, | hiszen a helyi anyagok, | mindazok, amik körülveszik | a gyerekeket, megfoghatók. Az ifjú nemzedéket úgy lehel bevezetni a kultúrába, hogy | kötődések alakulnak ki, amelyek fontosak az ön- 1 azonosságtudat és önbizalom | kialakulásában. Cs. L. 1 Szexis holdfázisok és a nők hajlandósága lezés szerint a szervezet nedvdús szövetei dagálykor, vagyis újholdkor és teliholdkor talán megduzzadnak, és nyomást gyakorolnak bizonyos idegközpontokra. Ez okozhatja a látszólag oktalan idegességet, az ingerlékenységet, a rossz közérzetet vagy éppen a felfokozott aktivitást és az erőszakot. Az emberek érzékenysége a holdjárás fázisaira igen eltérő mértékű: van, aki háztetőn járkál tőlük, másoknak csak fejfájást okoznak. Amerikai kutatások szerint a legtöbb öngyilkosságot újholdkor és teliholdkor követik el. Egy másik felmérés szerint viszont , a férfiak nemi aktivitása is teliholdkor a legnagyobb. A Hold fázisait a Hold Naphoz való viszonya határozza meg. Ám sok jel szerint a a nők szex iránti készsége is függ ettől a viszonytól. Statisztikai felmérések során 15 év alatt több, mint 10 ezer nőt kérdeztek meg erről a hatásról. A legnagyobb arányban a nők úgy nyilatkoztak, illetve úgy emlékeztek: leginkább néhány nappal telihold előtt éreznek arra késztetést, hogy engedjenek a férfi csábításának. Egy cseh orvos 30 éves kutatás után viszont azt látta bizonyítottnak, hogy egy nő kezdeményező szexuális viselkedése vagy hajlandósága továbbá a fogamzóképessége akkor a legnagyobb, ha a holdfázis pontosan megegyezik azzal, amilyen a nő születésekor volt. A Don Jüanok számára ettől kezdve egyszerűnek tűnhet kiválasztani a hódításra legalkalmasabb napot: meg kell keresni a hölgy születésnapjához tartozó holdfázist a csillagászati évkönyvekben, vagy a régi kalendáriumokban. Csakhogy ehhez a születési évszámot is kellene tudni. Ez pedig olykor nagyobb titok, mint a holdjárás hatása az emberi viselkedésre. D. I. A Hold vonzereje összjátékban a Nappal és a Földdel rendszeresen mozgásba hozza a tengerek vizét, egyes partoknál 10-15 méteres dagályhullámokat emel a magasba. De a szárazföld egyes helyein a felső talajréteg is centiméterekkel emelkedik meg telihold idején. A holdfüggőség hétnapos ciklusait a növények világában, vagy az egysejtű- eknél éppúgy kimutatták, mint az embereknél. Az ősi kultúrák zömében a Hold női istenalak. Aligha véletlenül. Azt, hogy a nők havi ciklusa összefüggésben van a holdfázisokkal, már igen régen megfigyelték és igazolták, de magyarázatára máig is csak feltételezések vannak. A Hold hatással van a vér összetételére, a hormonok termelődésére és kiáramlására, a testhőmérsékletre - különösen a nők esetében -, és az érzékszervek felfogóképességére. Akadnak olyanok, akik azt állítják, hogy a nők leggyakrabban teliholdkor esnek teherbe. Erre az elméletre nincs bizonyíték, de sokan úgy vélik, hogy a férfiakra és a nőkre egyaránt és ugyanúgy hat a Hold gravitációja. Az árapályhoz hasonló jelenségek játszódnak le az emberi testben is, hiszen annak 70 százaléka víz. A feltéteA Fa testápoló a mai magyar közéletben kicsit is járatos polgárnak már nem csak a reklámbéli pucér hölgyet juttatja eszébe. Nagy darab, kopasz legények tartoznak e műveleti eszközhöz, akik bérmunkában vernek. Természetesen Pécsett se hirdeti magát egy kft. vagy bt. sem, hogy náluk lehet befizetni verőlegényekre. De akinek szüksége lesz rájuk, megtalálja a kapcsolatot. Mint az a fiatalember is, aki saját belvárosi lakását adta el - felesége beleegyezésével - a család feje fölül, azért, hogy egy megbízható régi ismerős néhány hét alatt megforgassa, megfialtassa a pénzt. Most albérletben laknak Uránvárosban, és a maximálisan múlt idejűvé vált barát serkentésére már ő is baseball-ütővel kíván üzenni. Egy belvárosi étterem tulaja pedig akkor nyúlt a meggyőzés e drasztikus eszközéhez, mikor „védelmi pénz” formájában óhajtották megcsapolni. Először csak elbeszélgetett a fiúkkal az ajánlatról, ám a legközelebb már a felbérelt legények vártak ha- sonszőrű társaikra - aztán már nem sok szó esett. Tájékozódásunk során a piaci árviszonyokról a következőket tudtuk meg. Egy alapos, ám még csak baráti figyelmeztetésként kezelendő verés nagyjából 50 ezer forintot kóstál, míg ennek a duplájáért már nagyon elhúzzák a fizetni vonakodó üzleti partnernek a nótáját. Bérgyilkosságról viszont egyáltalán nem szól a fáma, hiszen ki hallott már olyat, hogy egy halott visszatejelt volna? Azonban nem árt figyelni a bumeráng- effektusra, hisz már arra is volt példa, hogy a verésre kiszemelt adós lepak- tált a kemény fiúkkal, vagyis kicsit ráígért a lóvéra, és végül az kapott a jóból, aki elindította útjukra a „postásokat”. A rendőrség részéről Fellegi Norbert azt fűzte hozzá a fentiekhez, hogy sűrűsödnek az önbíráskodó pénz- behajtások flásd a múlt héten lebukott cselgáncsedzők esetét), ám talán még mindez nem öltött szervezett kereteket. A nagy gond az, hogy sok eset marad látens, hiszen mindig attól függ az esetleges feljelentés, mennyi vaj van az el- agyabugyált illető fején. Szinte gyakoribb az, hogy a „sértett” sokkal nagyobb gazember, mint az, aki elvereti - mondta ki az újságriportok és televízió nyomán is sokakban felsejlő igazságot a főrendőr. Méhes K. Zöld zóna az iszap ellen A Kultúr és Zöld Zóna Egyesület ez év tavaszán jött létre Szigetváron, elsősorban a vár mögötti elhanyagolt csónakázótó megmentéséért, meg a térség kulturális életének fellendítése érdekében: kiállításokat szeretnének szervezni, és képzőművészeti alkotótábort a nyár folyamán. A tó az elmúlt tizenöt-húsz esztendőben erősen eliszaposodott, mondja a klub elnöke, Knrucz József, ezért először ennek kitisztításához kezdtek hozzá. Kétharmada el is készült, a hátralévő munkákat tavasszal fejezik be. Igen aprólékos munka a befolyóárok rendbetétele is, de a jövő év nyarára mindenképpen működik majd a vízátfolyás. Az önkormányzattal való kapcsolat nem | volt éppen ideális, mondja, § de amióta sikerült az egye- | sületnek tíz évre megsze- J rezni a használati jogot, j most már csak rajtuk és az | eddig igen remekül segítő szponzorokon múlik a | siker. Cs. L. i MELTETT mmm. Drog, dohány és az „átkozott likőr” A rádió egyik telefonos műsorában a hallgató azt mondja, nagyon örül a készülő törvénynek, amely az eddigi gyakorlattól eltérően nagyon szigorú büntetést helyez kilátásba a drogkereskedőkre, de „... szerintem azokat is büntetni kéne, akik drogfogyasztók, mert a kábítószer megszerzéséért mindenre képesek”. Ha valahol, hát az Egyesült Államokban évtizedek óta kemény harcot vívnak a drogárusok ellen. Ez kiderül alkalomadtán játékfilmekből is, amelyek azért nagyjából - mint minden film - valamit bemutat egy ország életéből, több-kevesebb hitelességgel. De a tavasz- szal az amerikai rendőrség tevékenységéről a magyar tévé is bemutatott egy riportsorozatot, amelyből kiderült, hogy a kábítószer-fogyasztót nem büntették meg, legalábbis egyes szövetségi államokban. Csupán kifaggatták, hogy ki a drogfelhajtó, ki a megbízó, kik azok, akik sok-sok milliót keresnek mások halálán. Mert előbb-utóbb ez a tragikus vég. Hazánkban több tízezerre tehető a drogosok száma, és figyelmeztető adatokkal szolgál a statisztika a halálesetekről is. Ha megszigorítják a törvényt, azt csak üdvözölni lehet. De azt nem, hogy a szerencsétlen kábszeres fogyasztót is bíróság elé citálják. Nem bűnözők ők, hanem betegek. Súlyos betegek. Az alkoholizmus több áldozatot szed, mint a drog. Egyelőre. Meg kéne büntetni az alkoholistát? E fenti ötlet alapján akár őt is. De akkor büntetni kéne a felhajtót, a kereskedőt a kocsmárosokról nem is beszélve. Ez lehetetlen és igazságtalan is. Pedig ugye, az alkoholos italok árusítása is egyik kimeríthetetlen aranybánya a világon. Éppen az észak-amerikaiak hirdették meg a századforduló elején az alkohol elleni küzdelmet. Korabeli filmeken láthatjuk az egyenruhás zsarukat, amint csákánnyal verik szét a piás hordókat. A tiltott szeszárusítás nagy dohányt hozott az alvilágnak. Ha pedig a dohánynál tartunk, hány embert pusztít el évente a dohányzás? Ha akarom, ez is egy kegyetlen drog, amelyről leszokni ugyan lehet - hála az égnek, sok példa tanúsíthatja -, de a dohányosok zöme nem tud megszabadulni a cigarettától, jómagam sem, pedig gyakran eltűnődöm: ugyan mi jó van a dohányfüstben, hiszen a mellre szívott büdös dohányfüstről senki nem állíthatja, hogy kellemes ízű, zamatos csemege, amit szívesen „fogyaszt” az ember. A drogos legalább - a kábítószer hatása alatt - jól érzi magát, némelyiknek csodás látomásai vannak, elfelejti búját- bánatát, vagyis egyszerűen boldog. De a nikotin és kátrány- főként, ha alkohollal párosul- rosszabb a mohácsi vésznél. És mégis rágyújtok, mert dohányfüggő vagyok. Meg hülye. A rádiónak betelefonáló hallgató akár kiterjeszthetné ötletét a dohányosokra is. Meg lehet büntetni azt, aki rágyújt egy cigire - valamikor a Közel- Keleten halálbüntetés járt egy maroknyi dohány élvezetéért. Oda kell ültetni a vádlottak padjára, ahol ítéletre vár majd a trafikos, a dohánygyáros, de még a dohányt termesztő paraszt is. Szép kilátások. De azért várjuk csak meg a törvényalkotók véleményét. Addig is rágyújtok. . .
