Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-10 / 278. szám

Hobbiállatok 1998. október 10., szombat 10 Dünántuli Napló Aprókák Elismerés. Dr. Szili Kata­lin, az Országgyűlés alel- nöke az állatvédelmi világ­napon a Magyar Újságírók Országos Szövetsége köz­életi díjában részesült az ál­latvédelmi törvény megal­kotása érdekében kifejtett tevékenységéért. Gazdára váró kutyák a Misina Egyesületnél: Míra: Pécsett, Kertváros­ban találták. Fekete-fehér szőrzetű keverék szuka, a lába pöttyös. Mendi: Pécsett, a Szarvas­dűlőnél találták, német ju­hász jellegű, bics^kló fülű, keverék szuka. Terra: Pécs-Somogyon ta­lálták, fekete-fehér, foxi jel­legű három év körüli szuka. Rókus: nagy testű, német juhász jellegű, sárga színű körülbelül másfél éves kan. Mózes: közepes termetű, német juhász jellegű, barna, fekete rajzos kan. Bikfic: német juhász jel­legű, körülbelül egyéves kan. Káró: fekete, dog jellegű keverék kan, két első lábán fehér papuccsal. Radar: közepes termetű, fehér szőrzetén barna pöty- työs keverék szuka. Cím: Pécs-Somogy, Állat­otthon, Pajtás u. 18. Tele­fon: 337-035. Új gazdát keres a Dél-du­nántúli Regionális Termé­szet -és Állatvédő Egyesület a következő kutyáknak, macskáknak: Alaszkai farkas kutya. Körülbelül kilenc hónapos szuka, sötétbarna alapon fe­kete pamacsos szőrzetű. Tacskó-spániel keverék. Körülbelül kétéves szuka. Vizsla jegyekből domi­náns, fekete színű, egy év körüli keverék kan. Keverék kölyök kutya, körülbelül két hónapos. Félperzsa cicák is gazdára várnak. Most két hónapo­sak, öten vannak. Az állatokról a 441-703-as telefonon lehet bővebb in­formációt kapni. Az egyesület segíteni sze­retne mindazoknak, akik kü­lönböző okok miatt meg­válnának macskájuktól. Ivartalanított macskáknak szívesen keresnek új gazdát. Terület már van, épület kellene Minden ősszel több az utcán kóborló, kivert kutya Tavasszal alakultak, májusban területet kaptak az önkor­mányzattól. Most épület kellene, ahova befogadhatnák a becs­lés szerint több száz kóbor kutyát. KOMLÓ Az állatbarát komlóiak nem panaszkodnak, mégis keserű a szájízük. Talán azért,* mert a kezdeti lendület és eredmény után most szokatlanul kemény­nek tűnik a továbblépést gátló akadály. Pénz kellene, amit egyelőre senki nem ígér.- Valóban ígéretes volt az indulásunk hallottuk Ferenci De- metemétől, (képünkön) a Dél-dunántúli Regionális, Ál­lat- és Természetvédő Egyesü­let Komlói Szervezetének el­nökhelyettesétől. - Márciusban alakultunk, s áprilisban már te­rületet nézhettünk az önkor­mányzat jóvoltából. Májusban meg is kaptuk a tízezer négy­zetméternyi területet, ingyenes használatra. Itt lenne a komlói és környékbeli kóbor kutyák menhelye. A terület az egykori Kossuth-aknai óvoda maradvá­nyait is őrzi. Jórészt a vasbe­tonváz maradt csak meg, ezt nekünk kell eltakarítani, s he­lyére szeretnénk egy könnyű- szerkezetes épületet. Már talál­tunk is egyet, másfél millió fo­rintba kerülne, erre kellene a pénz. Az önkormányzat anyagi támogatást erre az évre már nem tudott adni. A különböző pályázatokkal sem volt szeren­cséjük, így adománygyűjtésbe kezdtek a városban. • A legtöbb helyen egyetértés­sel találkozott a kezdeménye­zésük, ám az adományok gyé­ren csordogálnak. A összeg nem éri el a százezer forintot. Ferenciné elmondta, hogy a se­gítők jelentős része nem is pénzt, hanem munkát és fenn­tartási támogatást ígért. Erre is nagy szükség lesz, hi­szen becslés szerint több százra tehető a Komlón és környékén kóborló kivert kutyák száma. Az ősztől különösen tartanak, mert ilyenkor szoktak a kertek­ben tartott kutyák is a városban menedéket keresni. Ha egyszer helyük lesz, újabb feladatot je­lent a tartásuk és a gondozásuk, amelyhez a munkát, illetve természetbeni támogatást aján­lókra is számítanak. Most azonban első lenne az épület. A közeljövőben el is dől, hogy még ebben az évben lesz-e be­lőle valami vagy sem. Központi támogatásra számítanak, de még nem tudni, hogy kapnak-e. Akad majd tennivaló a környék rendbehozatalával fotó: t. l. Madarász-suli és karámkör Hatalmas területen, sokféle állat- és szórakoztató bemutatók várták mindazokat, akik elmentek az Állatok világnapja al­kalmából rendezett egész napos programra. Többen ott jelent­keztek a szakkörökbe. PÉCS-SOMOGY A Madarász-sulit a Magyar Madártani- és Természetvé­delmi Egyesület Baranyai Cso­Jó barátságban portjával közösen szervezi a Misina Természetvédő Egyesü­let. Havonta két elméleti fog­lalkozás lesz - a hónap első és harmadik péntekén 16 órától - illetve egy terepbejárás, ma­FOTÓ: MÜLLER ANDREA dármegfigyelés az elméleti anyaghoz kapcsolódva. A természetjáró szakkör tag­jai minden hónap második és negyedik péntekén 16 órakor találkoznak, két szombaton pe­dig kirándulnak. A tájékozódási alapismeretektől kezdve a tu­risztikai elsősegélyig sok min­dent elsajátíthatnak. A karámkör minden csütör­tökön és szombaton 14-től 16 óráig tart. Elsősorban a lovak­kal, lovaglással ismerkedhet­nek meg az érdeklődők, de a parasztudvar más lakóival - házi- és díszállatokkal - is fog­lalkozhatnak. A szakkörökbe bárki jelent­kezhet, de az egyesület elsősor­ban tíz éven felüli gyerekekre, fiatalokra számít. A foglalkozá­sok ingyenesek, a helyszínen (Pécs-Somogy, Pajtás u. 18.) vagy telefonon (337-035) egy­aránt lehet jelentkezni. A szak­körökön kívül is szívesen lát­nak csoportokat. Az állatorvos tanácsai Dr. Gyökeres Sándor Bőrgombák A háziállatok gombás bőrbe­tegségeit leggyakrabban a Trichophyton és a Microspo- ron nemzetségbe tartozó mik­roszkopikus méretű fonalas gombák okozzák. A betegség emberre is átterjedhet. Állattenyésztési munkate­rületen dolgozók között a bor­jak tarlósömöre okozta nehe­zen gyógyuló jellegzetes bőrelváltozás egyre ritkáb­ban, de mai napig előfordul. Mind gyakoribb a közvetlen környezetünkben élő, velünk szoros kapcsolatban lévő kedvencként tartott állatok ál­tal közvetített fertőzés. Ku­tyákon és cicákon a Derma- tomycosisok a bőr felszínén, a szőrszálakon, a szőrtüszők­ben, a hallójáratban és a kar­mokon is okozhatnak elválto­zásokat. A klinikai tünetek leggyakrabban a fejen, a fül­tőnél és a pofákon mutatkoz­nak. Jellemző a kerek, szőrte- len folt és a szőrhullás. A rit­kult területek széle gyakran vöröses. A beteg bőrterületek általában nem viszketnek. Jel­legtelen alakú, korpásodó vagy pörkösödő ekcémára emlékeztető elváltozások is lehetnek gombás eredetűek. Elsősorban kutyán a baktéri­umos társfertőzés is gyakori. Biztos diagnózis csak labora­tóriumi vizsgálattal kiegé­szítve állítható fel. A lappangási idő néhány naptól több hétig terjedhet. Leggyakoribb az állatról ál­latra történő fertőződés, de bolhák, egerek, tisztító és szállító eszközök is átvihetik a kórokozót. A fő terjesztők a latensen fertőzött idősebb macskák. A betegség lefolyásában a szervezet ellenálló képessé­gének döntő szerepe van. A fiatal, legyengült vagy hiá­nyosan táplált egyedek fogé­konyabbak. A táplálék megfe­lelő fehérjearánya, a szüksé­ges vitaminok és telítetlen zsírsavak bevitele nagymér­tékben befolyásolja a tünetek súlyosságát. A túl ritka fürdetés, szőr­zetápolás vagy éppen az erős szerekkel végzett gyakori fürdetés kedvez a gombák el­szaporodásának. A rosszul szellőző, nyirkos, fénysze­gény tartási hely tovább ront­hatja a helyzetet. A gyógykezelés hatékony készítményekkel is hetekig el­tarthat. Kevés kisméretű góc esetén a helyi beavatkozás is eredményes lehet. Az elváltozott területen és környékén lenyírjuk a szőrt és az egész kikerekített részt ke­zeljük. Humán gombaellenes szerek használata az eltérő ér­zékenységi reakciók miatt nem javasolt. Súlyos gombásodás esetén, alapos fürdetés mellett belső­leg használatos készítmények adagolása is szükséges. Fontos a környezet fertőt­lenítése is, hisz a gombaspó­rák hosszú hónapokig fertő­zőképesek maradnak. Emberre átterjedve általá­ban a kisgyermekek karján, arcán láthatunk kerek kipiro­sodott foltokat vagy a fejen foltokban hajhullást. A kö- lyökmacska a leggyakoribb közvetítő. Semmi pánik, az elváltozá­sok a szokásos helyi kezelésre jól gyógyulnak. Csinszka nincs többé Sokan ismerték és szerették Pécsett azt a fekete labradort, amely éveken keresztül szol­gálta vak gazdáit. Csinszka - oldalán a vörös kereszttel - naponta többször is feltűnt a Rákóczi út - Szabadság út környékén., Boltba vezette őket vagy sétáltak. Tavaly egy ideig nem jött, műteni kellett a lábát, de felépült. Most a szívével volt baj. KÉK KEHELY (Vásárcsarnoknál) " ^ Pécs, Nagy Lajos kir. út 18. W Tel.: (72)310-317 . i KEK KERESZT (Régi állatkórház) Pécs, Megyeri út 24. Tel./fax: (72) 332-463 Hétfő-péntek: 7.30-17.00 tkuyXS TeL (72) 312-493 Szombat: 7.30-12.00 —---, Hétfő-péntek: 7.30-16.00 / Állatkerti séta Magyar szürkemarha Képzeletbeli sétára hívjuk az állatbarátokat a Mecseki Kul- túrpark Állatkertjébe. Rendszeresen egy-egy itt látható fajtát mutatunk be Lemle Zoltán megbízott igazgató segítségével. A pécsi állatkert kezdettől fő feladatának tartotta a Kárpát­medence állatvilágának bemu­tatását, különös tekintettel a Magyarországon élő vad és há­ziállatokra. A háziállatok so­rába tartozik a nemes megjele­nésű, nagy szarvú, őshonos szürke marha. Egyes kutatók megállapítása szerint a honfoglalás előtti idő­ben, már a hunok és az avarok is foglalkoztak tenyésztésével. Az Alföld kedvelt, jellegze­tes állata volt. Népszerűségét és elterjedtségét elősorban annak köszönhette, hogy könnyen al­kalmazkodott a rideg tartáshoz, kiválóan igázhatták és jó mi­nőségű húst biztosított, ami ke­resett cikk volt évszázadokon át a nyugat-európai piacon. Kiválóan tűrte a lábon való hajtást. (A szürkemarha mini­mális* súlyveszteség mellett akár napi 30 kilométert is ké­pes volt haladni.) A pásztorok Nümbergig hajtották el a szilaj gulyákat. Magas zsírtartalmú tejet termelt, de a tej mennyi­sége csak arra volt elegendő, hogy a borját felnevelje. A szürke marha közepes termetű. Testsúlya 400-700 ki­logramm között ingadozik. Maximum élettartamuk 40 év, de egyedeik általában nem érik el a 20 éves kort sem. Nekik is - mint valamennyi szarvas­marhafélének - 283 nap , azaz valamivel több, mint kilenc hónap a vemhességi idejük. Többnyire egy borját ellenek, nagyon ritka az ikerellés. Az újszülött borjak színe „pirók”. Az intenzív hús- és tejter­melő fajták teljesen kiszorítot­ták a termelésből. Egyedei el­sősorban a nemzeti parkokban láthatók, illetve állatkertekben és néhány magántenyésztőnél fordulnak elő. Az újraéledő te­nyésztési munkát a Magyar Szürke Marha Tenyésztők Szövetsége koordinálja. A pécsi állatkertben a mai napig látható, mint őshonos háziállat. Az előző években több felnőtt állatot és szaporu­latukat lehetett látni. Néhány éve azonban úgy döntöttek, - tekintettel a kifu­tóra és az istálló méretére - hogy csak egy pár fiatal egye- det mutatnak be. Jelenleg ezek láthatók. Ha az elképzelés valóra vá­lik és lehetőségük lesz a szafa­riparkot betelepíteni, úgy ott akár 20-30 egyedből álló gu­lyát is láthat majd az oda láto­gató közönség. Az állatkertben még látható a szürkemarha i l á i i

Next

/
Thumbnails
Contents