Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-09 / 277. szám

1998. október 9., péntek Háttér - Riport Dunántúli Napló 7 A FEMA-tűz gyújtópontja • • • számítás, a tűzszakaszt enge­dély nélkül csaknem 100 szá­zalékkal túllépték, a tetőzet tartószerkezetének tűzállósága nem megfelelő, eltérési enge­dély nincs, a hő- és füstelveze­tés megoldatlan, az építkezés során mindössze egy doku­mentált ellenőrzést tartottak. „Nagy bizonyossággal állíthat­juk - olvasható a jelentésben -, hogy a téves értelmezés célza- tos és a beruházó érdekeit szol­gáló kiskapu a tűzvédelmi ér­dekekkel szemben. ” A téves értelmezés tartalma: a tűzvédelmi hatóság nem áru­háznak, hanem vásárcsarnok­nak „minősítette” a bevásárló- központot, s az utóbbira „la­zább” előírások alkalmazha­tók. A jelentés hamis igazolás­ról is szól: a városi parancs­nokhelyettes adta ki rendkívüli sürgősséggel, s ez azt tanú­sítja, hogy bizonyos hiányos­ságokat határidőre megszüntettek. Utóbb - derült ki az érintett meghallgatásán - ez nem volt igaz. Ugyanakkor a hamis igazolás kiadása és a kertvárosi tűzoltóőrs létesíté­sére szánt pénz átutalása kö­zött egy nap telt el. (Egyébként a megállapodás dátumába a nap kézzel lett beírva, vélhe­tően utólag.) Mindezek mellett azt is megállapítja a vizsgálat, hogy „a szabálytalanságok - ha egy részük súlyosnak is minó'síthető - nem jelentenek közvetlen tűz­veszélyt, illetve életveszélyt az áruházban tartózkodókra, a tűzszakasz több mint 90 száza­lékkal történő' túllépése azon­ban feltétlenül csökkentette . . . az élet- és vagyonbiztonságot.” Ezek után —formai okok miatt - a fegyelmi ügyet másodfokon felmentéssel zárták le. A FEMA-tűz ügyében a rendőrség folytat vizsgálatot. Ennek végeredménye természe­tesen még nem ismert. Mészáros A. Amikor augusztus közepén lángra lobbant a pécsi bevásárlóközpont, a FEMA teteje, a bennfen­teseknek az 1991. évi műszaki átadás körülményei is eszükbe jutottak. Az akkori hírek szerint ugyanis megállapodás született a FEMA vezetése és a Pécsi Városi Tűzoltóság - mint tűzmegelő­zési szakhatóság - között: az utóbbiak eltekintenek a kötelező égéskésleltető használatának szükségességétől, a FEMA viszont a megtakarítás fejében átutal egy összeget a tűzoltóságnak a tervezett kertvárosi őrs létrehozása érdekében. A pénzt azonban a megyei parancsnokság azon­nal visszautaltatta, a városi parancsnokság által a használatbavételhez feltűnő gyorsasággal ki­adott hozzájárulást vizsgálat, majd fegyelmi tárgyalás követte. Szerkesztőségünk néhány olyan információhoz jutott, amelyek a külső szemlélő szá­mára valószínűsítik, hogy a megállapodás és a mostani tűz gyors terjedése között össze­függés lehet. Ami végső soron az okozott kár nagyságát, a ká­rosultak körét is jelentősen be­folyásolhatja. tása biztosított, az épület tűzvé­delmi helyzete megfelelő. ” Az idézetben olvasható azonban kifejezés mögötti tarta­lomról nem kaptunk felvilágo­sítást a pécsi parancsnoktól. Más forrásból megtudtuk: sú­lyos szabálytalanságokat említ. Pfeiffer Márton ezredes (má­nálták volna az égéskésleltető anyagot, a tetőszerkezet az au­gusztus 14-én bekövetkezett tűznek hosszabb időn át ellen­állt volna, ez pedig kétségtele­nül befolyásolja a bekövetke­zett kár mértékét. A megyei parancsnokság ál­tal elrendelt 1991-es vizsgálat Tény, hogy az akkori előírá­sok szerint kötelező volt az égéskésleltető anyagok haszná­lata. Olyannyira, hogy a szab­vány nem engedte meg mellő­zésüket abban az esetben sem, ha a tűzvédelemről egyéb mó­don gondoskodtak. Például tűz­jelzőrendszer kiépítésével. Ezt a FEMA-ba beépítették és ez a tűzvédelmi hatóság akkori ál­lásfoglalása szerint elegendő biztosítékot jelentett. Az erről szóló jegyzőkönyvet a városi tűzoltóparancsnok akkori he­lyettese írta alá. ő ma már nincs a testületnél, vállalkozóként dolgozik. Le­szerelése és az említett jegyző­könyv aláírását követő proce­dúra között közvetlen össze­függés nem fedezhető fel. Tény azonban, hogy pártoltja volt az akkori országos parancsnok­nak. Ennek - mint majd látjuk - lehet jelentősége. Tény az is, hogy 1992 októberének végén szerelt le, ami közel van a FEMA műszaki átvételekor ta­pasztalt, s az akkori megyei pa­rancsnokság által vizsgált sza­bálytalanságokhoz. A festékként fára, vasra is felvihető égéskésleltető az utóbbi esetében nagyjából egy óra hosszat biztosítja, hogy a szerkezet ne veszítsen tartószi­lárdságából. A most leégett te­tőzet fémszerkezete azonban erősen deformálódott. Ezt az egyórányi késleltetést Bebesi Jenő, a pécsi önkor­mányzati tűzoltóság parancs­noka vitatja. Szerinte „0-25 percig tart az anyag hatása.” A pénz - másfél millió forint - meg is érkezett a tűzoltóság számlájára. Nem csak a FEMA, más, az érintett városrészben lévő cégek is vállalkoztak az őrs létrehozásának támogatá­sára. A Szent Flórián Alapít­vány fogadja az erre a célra ARCHÍV FOTÓ: WÉBER TAMÁS szerint „A tetőfödémek tartó- szerkezeteinek 15 perces tűzál­lósági határértéke a vagyonbiz­tonságot jelentősen veszélyez­tetheti. A kezelés nélküli acél­tartók idő előtti károsodása a tűzoltásban, mentésben részt vevők testi épségét veszélyez­tethetik. ” Készült egy jelentés is 1991. október elsején. Ebben Pfeif­fer Márton megállapítja: a FEMA-áruház ügyeiben foly­tatott szakhatósági közremű­ködés során a pécsi parancs­nokság számtalan hibát köve­tett el. Például: nincs oltóvíz­A tetőszerkezeten keletkezett tűz hamarosan az épület többi részére is átterjedt irathamisítást - is felfedtek. Bebesi Jenővel szemben rend­fokozatban való visszavetés fe­gyelmi büntetést javasoltak. A pécsi városi parancsnok azonban a határozatot megfel­lebbezte, így az a II. fokon el­járó Tűzoltóság Országos Pa­rancsnokságára (TOP) került. Az ügyet a pécsi parancsnokhe­lyettes pártfogója, az országos parancsnok vizsgáltatta. A ha­tározat felmentő volt. Határidő­túllépésre, formai hibákra hi­vatkozva már eleve fenntartás­sal fogadták a megyei parancs­nokság első fokú fegyelmi dön­tését. A TOP-on hozott határozatot megtalálta Bebesi Jenő, és a 29/561991. számú ügyirat egy részét rendelkezésünkre bocsá­totta: „Figyelemmel azonban arra, hogy az egész épület- komplexum minden helyisége automatikus tűzjelző-érzéke­lőkkel, valamint a közlekedők kézi jeladókkal a követelmé­nyeket meghaladóan ellátottak, ezáltal már egy kis kiterjedésű tűz késlekedés nélküli jelzése és a beavatkozás megkezdése, il­letve a tűz mihamarabbi elol­sodik kis képünkön) megyei tűzoltóparancsnok információ­inkat ellenőrizendő irattári anyagokra támaszkodik. Ezek­ből kiderül, hogy a pécsi tűzol­tóság vezetőinek nem volt joga a FEMA-ba beépített au­tomatikus tűz­jelzőrendszer engedélyezé­sére. Ezt csak a másodfokú tűzvédelmi hatóság teheti meg. Azt az érvet, hogy ugyan nem a FEMA által felajánlott, de a pé­csi tűzoltóság kérésének - utal­jon át egy meghatározott ösz- szeget - szívesen eleget tevő cég ezzel segíti a Kertváros vé­delmét, szakmailag vitatja.- Bármikor előfordulhat a megye valamelyik pontján olyan tűz, ahova az összes egy­séget ki kell küldeni. Ez eset­ben pedig védelem nélkül ma­rad nem csak a FEMA, de a Kertváros is, hiába létesült volna itt őrs. Vagyis a FEMA feleslegesen „tette le” a pénzt. Pfeiffer ezredes szerint a FEMA egyébként rendelkezett minden szükséges szakhatósági hozzájárulással. Ám ha hasz­szánt összegeket - most. Akkor azonban még nem volt meg ez az alapítvány. A ma már nem aktív megyei tűzoltóparancs­nok visszautaltatta az összeget. Nem az őrs létesítésével szem­beni állásfoglalása, hanem a FEMA műszaki átadásakor ját­szott tűzvédelmi szakhatósági szerep miatt. Azonnal fegyelmit indított Bebesi Jenő és helyettese ellen. Jóllehet, ezek az iratok a „Nem megsemmisíthető!” ka­tegóriába tartoznak, a városi parancsnok nem tudja, hol le­hetnek. Ezek hiányában arra sem emlék­szik ponto­san, hogy mi­lyen címen indított ellene akkori felet­tese eljárást. A fegyelmi bizottság el­nöke Halász Jenő (első kis képünkön), kom­lói városi parancsnok volt. (Je­lenleg is ezt a tisztet tölti be.) Szakmai észrevételeik mellett büntetőjogi kategóriába eső cselekményeket - például ok­... és fiistje-parazsa O A FEMA-tűz 1998. augusztus 14-én, reggel 8 óra körül lob­bant lángra. O A pécsi tűzoltóságra a riasztás 8.16-kor érkezett be. O Először II., majd - 8 óra 45-kor - kiemelt IV-es fokozatú riasztást rendeltek el. A mohácsiak kivételével a megye összes tűzoltóságáról a FEMA-hoz rendelték a szükséges eszközöket, embereket. O A tüzet 10 óra 15-re feketítették le. O Az utómunkálatokat 14 óra 45-kor fejezték be. O A FEMA-tól butikot bérlők közül többen biztosítási pert szándékoznak indítani, megsemmisült árukészletük miatt. Aki sokat olvas, veszít a tőzsdén Aki naponta nyomon követi a tőzsdei eseményeket, különö­sen sok hibát követ el, részvé­nyek vásárlásánál vagy eladá­sánál - állítja a müncheni egye­tem egy pszichológus profesz- szora. Eszerint hibás a rész­vénytulajdonosoknak az a vé­lekedése, hogy egyre több in­formáció birtokában egyre jobb döntéseket lesznek képesek hozni. A tapasztalat szerint ugyanis a legjobb üzleteket azok tudják kötni, akik nem na­ponkénti gyakorisággal infor­málódnak a tőzsdei helyzetről, így jobban képesek az egyes in­formációkat az általános össze­függésbe helyezni. A naponként érdeklődő ügy­felek ezzel szemben hajlamo­sak pánikszerű részvényeladá­sokra vagy -vásárlásokra, me­lyek viszont legtöbbször téves­nek bizonyulnak. A legtöbb emberből ugyanis hiányzik a megfelelő távolságtartás az új helyzethez, és a legfrissebb eseményeket ezért sokan túlér­tékelik. Az aktuális hír egyfajta dominanciára tesz szert, és minden egyéb információt le­árnyékol - állítja a gazdasági pszichológus. Ezt a hatást csak erősítik a hírközlő szervek, me­lyek csupán magáról az ese­ményről tudósítanak, miközben említés nélkül hagyják annak esetleges hátterét vagy össze­függéseit. Ezáltal egy friss esemény jelentősebbnek tűnik, mint amilyen valójában. Ehhez jön még, hogy a legtöbben igencsak hirtelen és érzelmi alapon reagálnak a jó vagy rossz hírekre. A fentieket megerősítette az a szimulációs vizsgálat is, melynek során a Wall Street Journalt naponta olvasók rosz- szabbul szerepeltek tőzsdei ügyletek során, mint az újságba csak ritkábban belepillantok. Mindebből persze a pszicho­lógus professzor szerint nem az következik, hogy kevesebb új­ságot kellene olvasnunk. Vi­szont ajánlja a higgadt reagá­lást, és egy-két nap kivárást ta­nácsol egy-egy döntés megho­zatala előtt. Ez idő alatt az in­formációk leülepednek, és az új­ságolvasó újraértékelheti azokat. A részvénytulajdonosoknak hosszú távú célokat célszerű ki­tűzniük, és az újságolvasás so­rán önuralmat gyakorolniuk, hogy ne legyen úrrá rajtuk holmi világvége-hangulat.. KWa» ...g..............................;$;■,____________________________________________________________________. m? j s^raasaasaaffigaiaa ők nálunk keresik az egzotikumot fotó: tóth László á k k 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents