Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-01 / 239. szám

1998. szeptember 1., kedd Ciiipet-Híre k Új szupervíruss a UPS. A Windows 98 operációs rend­szerrel egyidejűleg jelent meg a HPS vírus. Fő jellem­zője, hogy törli az *.exe ki- terjesztésű fájlokat és végze­tes lehet a gyakorta használt programokra. Bár a Syman­tec Norton Antivirus legfris­sebb változata felismeri a HPS-t, de nem irtja ki. A be­teg rendszerfájlok „gyógyí­tásának” egyetlen módja: a merevlemez újra formázása! Itt a Pentium II Xeon. Minden eddiginél nagyobb teljesítményű processzorok új családjával jelent meg az Intel, a világ legnagyobb félvezetőgyártója a nemzet­közi piacon. A 400 MHz se­besség Pentium II Xeon lapkák elsősorban az igé­nyes üzleti alkalmazások­hoz, az internetkapcsolathoz fejlesztették ki. A Postabank és Takarékpénztár Rt. Pécsi Területi Igazgatósága értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy aFereiwe$eku.ll.a. alaOi fiókjának nyitra tartása 1998. szeitemberl-jétól megváltozik Az új nyitva tartási rend: Hétfő 8-18 óráig Kedd, szerda 8-15 óráig Csütörtök 8-18 óráig Péntek 8-14 óráig Jelenlegi és leendő ügyfeleinket teljeskörű banki szolgáltatással várjuk fiókunkban. Postabank és Takarékpénztár Rt. Pécsi Területi Igazgatósága Tudomány - Számítástechnika A múlt kötelez: új magyar autó? Az Ikarus vállalatnál magyar tervezők elképzelése alapján ki­fejlesztettek egy személygépkocsi és egy terepjáró változatot. A tervek szerint az új személygépkocsi év végi bemutatása után, januártól a gyártás is megkezdődik. A dél-koreai partner be­vonásával készülő autó várhatóan feleannyiba kerül majd, mint a hasonló felszereltségű nyugati gépkocsik. Sokan kétkedve kapják fel a fe­jüket a hír halla­tán: személy­gépkocsi ma­gyar tervek alapján? Pedig a motor- és jár­műgyártásnak Magyarorszá­gon komoly ha­gyományai vannak. Az első hazai robbanó­motoros áttörést Magyarorszá­gon a Bánki Donát műegye­temi professzor által 1885-ben készített motor, illetve az 1893- ban szabadal­maztatott kar­burátor (porlasztó) melynek nemzetközi vissz­hangja lett. Gyári méretekben elsőként a Budapesti Malomépítészeti Gépgyár (később Magyar Álta­lános Gépgyár Rt.) gyártott au­tót 1903-tól külföldről beszer­zett alkatrészekkel. Az auto­mobil neve Phönix volt 60 km/ óra sebesség-teljesítménnyel. A monarchia legkorszerűbb gyára az 1909-ben Aradon alakult Magyar Automobil Rt. volt. Itt autóbuszok és gépkocsik ké­szültek Marta néven. De gyár­tott még gépkocsit a Rock Gépgyár, a Magyar Wagon- és Gépgyár Rt., a Ganz-Danubius A jövőben nem csak buszok készülnek a gyárban hozta, Rt. és a Magyar Királyi Állami Gépgyár is. 1910-ben egy új autó ára 12 ezer korona volt, amely egyenlő volt egy mi­niszter éves fizetésével. Ennek ellenére 1914-ben már 2877 gépkocsi volt az országban, 1936-ban pedig a személygép­kocsik száma 10 950, a teher­autóké 4250. A két világhá­ború között gyárak sora készí­tett autóbuszt, teherautót és motorkerékpárt. A Ganz-Má- vagból gördültek ki a neves Mávag-Mercedes Benz autó­buszok, a csepeli gyárban te­herautók és speciális autók, buszalvázak valamint haszon­gépjármű-alkatrészek készül­tek. Az Ikarusnál pedig 1949- től autóbuszgyártás folyik. Kerékpár- és motorkerékpár­gyártás Csepelen történt. Danu- via, Csepel, Pannónia és a kis­motorok: Panni, Berva, Tünde. Versenymotor volt a Cél, de 1975-ben végleg leállították a termelést - 1991-ben rövid időre szóba ke­rült a hazai mo­torkerékpár- gyártás újjáélesz­tése is. Fájda- lomdíjként részt vehettünk a szovjet Zsiguli személygépkocsi előállításában, elektromos be­rendezések, mű­szerfalak és zá­rak készültek Magyarorszá­gon. A rendszer- váltás környé­kén felgyorsul­tak az esemé­nyek. Az 1989. évi tavaszi BNV nagy meglepetését egy magyar fejlesztésű városi kis­autó bemutatása jelentette. Ez volt az Ikarus-Tecoplan Leo műanyag karosszériás sze­mélygépkocsi. A prototípus bemutatását azonban nem kö­vette sorozatgyártás. Ugyan­csak történt próbálkozás kisau­tógyártásra Puli néven Hódme­zővásárhelyen, azonban a ma­gas előállítási költségek miatt ebből sem lett semmi. 1990-ben döntöttek az esztergomi Suzuki gyárról és a szentgotthárdi Opel szerelőüzemről, most pedig remélhetőleg ismét új korszak következik. Jusztinger Antal Ötször jobb minőségű kép Amióta megjelentek a HDTV- ék (High Definition Televi­sion), azaz a kiváló képminősé­get nyújtó készülékek, nyilván­valóvá vált, hogy a mai analóg helyett a digitális rendszerű műsorszórásé a jövő. A váltást a készülékgyártók és a fogyasz­tók egyaránt rettegve várják. Egyrészt a készülékgyártás tel­jes technológiáját kell megvál­toztatni, másrészt a HDTV-k jóval többe kerülnek, mint a hagyományosak. A HDTV-k ötször jobb képminőséget nyúj­tanak, mint a mai tévék, csak hát az ár. Az amerikai piacon már megjelent HDTV-árak 7000-10000 dollár közöttiek (forintban kb, kétmillió!). Az analóg-digitális váltás az amerikai szövetségi hatóságok célkitűzése szerint 2006-ig meg fog történni. Akkor már a ma használatos tévék csak egy di- gitál-analóg átalakítóval mű­ködnek majd, amely kb. har­mincezer forintba fog kerülni. Mindenesetre a műsorgyártók már az új rendszerre készülnek. Dhnántúli Napló 7 Tudományos Kaleidoszkóp Intelligens gépek irányítják az űrexpedíciókat. Az űrexpedíciók igencsak drágák. A nemrég a Satumus felé indí­tott szonda, a Cassini hétéves útja például 3.4 milliárd dollárba kerül. A költségek azért is ilyen magasak, mert több száz, jól képzett szakembernek kell az expedíciót irányítania, a nap 24 óráján át. Ä NASA, az amerikai Űrhajózási Hivatal ezeket a szakembe­reket fokozatosan intelligens gépekkel kívánja helyettesíteni, amelyek maguk irányítják majd az űrjárműveket. Már épül a DS1 (Deep space, azaz mély űr) elnevezésű űrszonda, az első, amelyet nem kell a Földről irányítani. Számítógépe maga dolgozza ki a repülési programot, amely alapján egy másik szoftver elvégzi a szükséges repülési manő­vereket, míg a harmadik program mindezt ellenőrzi és ha kell, korrigálja. Á DS1 üstökösöket, aszteroidákat figyel és fényké­pez majd, az adatokat önműködően továbbítja valamely földi állomásra. Az intelligens számítógép korlátozott önállóságot kap, csak egy hétig engedik meg a teljes önvezérlést. A későbbi kísérleteknél a szonda önállósága egyre nagyobb lesz - de a földi irányítóközpont szükség esetén a későbbiekben is bármi­kor beavatkozhat. Kezesebb egereket! Új népbetegség ütötte fel a fejét Európa-szerte, az egér­szindróma. Olaszországban fedezték fel a bajt, ami a kéz enyhe viszketésével kezdő­dik, s a tünet főleg éjszaka jelentkezik, majd tűrhetet­len, állandó fájdalommá fa­julhat. Az érintetteknek nehézségeik keletkeznek a fogásnál, az írásnál, a varrásnál vagy a csavarozásnál. Az ártalmat­lannak látszó komputeregér használata a kezelő mutató- és középső ujját különösen természetellenes mozdulatra kényszenti. Emiatt a kéztőn begyullad egy ideg, s csak hosszadalmas injekciókúra, esetenként pedig operáció hozhat gyógyulást. Olaszországban 25 neuro- fiziológiai laboratórium dol­gozik a jelenség kutatásán és azt már egyértelműen bebizo­nyították, hogy az egér okozza a kéz fájdalmát, de azt még nem tudni, mi módon. Az egérszindróma ellen — ez már ismert komolyabb számí­tógépes körökben - segít egy különleges kialakítású kéz­tartó pad alkalmazása. A komputergyártó cégek most kézbarát egér kialakításán dolgoznak. Tévé a világhálóról Csaknem minden közepes ka­tegóriájú személyi számító­gép televízióvá alakítható és mindezt elérhető áron lehet megvalósítani. A PC-monitor sarkában megjelenő tévékép munka közben is élvezhető. A mai, korszerű PCTV-kár- tyák viszonylag kis memória­igényűek (16 MB RAM, 2 MB-os videokártya, PCI- bus), és már a Windows 95 operációs rendszer is lehetővé teszi a működtetésüket. A té­véképen és -hangon túl tele- text-vételre, valamint sztereó­rádióadások vételére is al­kalmas. 5 milliós nyeremény a KENŐ sorsjegyen! A Szerencsejáték Rt. népszerű KE­NŐ számsorsjátéka nemrégiben sorsjegy formájában is megjelent, gazdagítva ezzel a milliókkal ke­csegtetőjátékok kínálatát. S míg az új lehetőségről sokan ez idáig nem is hallottak, megyénkben máris egy 5 milliót érő KENÓ-I sorsjegy ta­lált gazdára. Ráadásul az irigyel- hetően szerencsés nyertes mind­eddig nem is próbálkozott a sors­jegyeken, nem mindennapi szeren­cséjét az új, izgalmasnak tetsző játék iránti kíváncsiságának és a Lottózó dolgozójának eredményes rábeszélésének köszönhette. A KENŐ sorsjegy két változatban is kapható. A 200,- Ft-ért vásárol­ható KENO-I, és az 500,- Ft érté­kű KENÓ-II sorsjegyek közti különbség az áruk mellett lénye­gében csak a nyeremények össze­gében van, az előbbin 5 millió, az utóbbin 7,5 millió Ft a megnyer­hető legnagyobb nyeremény. Min­denképpen a két új kaparós sors­jegy értékét növeli a vonzó nyere­ményeken túl az is, hogy egy sors­jegyen a három különböző játék­mező három játéklehetőséget is biztosít. A KENŐ sorsjegyekkel egyidő- ben került piacra a „Boldog Név­napot” sorsjegy is, mely üdvözlő- kártyaként is kedves és igazán „szerencsés” ajándék lehet a név­napijókívánságok mellé. A fenti rövid történet bárkiről szólhatna, így hát mindenkinek ja­vasoljuk, hogy a már ismert, meg­kedvelt játékaik mellett próbálják ki az új sorsjegyeket is. Hiszen sok Lottózóban ott vannak még vala­hol azok a milliókat érő sorsje­gyek, amelyekre ha szerencsével ráakadunk, elmondhatjuk, hogy pár száz forintért megvalósíthat­juk álmainkat. jätegL I # SZERENCSEJÁTÉK RT. Pécsi Területi Igazgatósága Ha biztonságos befektetést szeretne... ...nem mindegy, hogy kivel áll szemben. A HYPO-West devizabetét-számla kiemelkedően magas kamatozású, és egyéni igényei szerint 1, 2 vagy 3 évre is leköthető. Aktuális kamatok: fiókjainkban, a Napi Gazdaság és a Világgazdaság hasábjain. HYPO-West devizabetét - a biztonság jegyében. HYPO-line: 06 (72) 512-310

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents