Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-30 / 268. szám
10 Dhnántúli Napló Politikai Vitafórum 1998. szeptember 30., szerda Ki fenyegeti a társadalmi békét? Az új kormány megalakulása előtt az egyik bársonyszék várományosa elszólta magát, mondván, más a kormányígéret és más a kormányprogram. Ma már tudja, ezt nem kellett volna mondania. Rögtön nem lett miniszter belőle. A Dunántúli Napló legutóbbi politikai vitafórumában Körömi Attila, a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője megütközéssel fogadta, hogy a Nyugdíjasok Egyesületének országos elnöke nemtetszésének adott hangot a nyugdíjak tervezett emelésének mértéke miatt. Nem akarok fogadatlan prókátor lenni, de mint a nyugdíjasok iránt elkötelezett ember, néhány megjegyzést fűzök a Fidesz vitriolos tollú írójának mondanivalójához. Az egyesületek, civil szervezetek vezetőit a tagság demokratikusan választja, így abban semmi kivetnivaló nincs, ha az elnök a tagság nevében nyilatkozik. Az egyesület elnöke pár- tonkívüli, így nem írhatta cikke alá, hogy ő az MSZP képviselője, legfeljebb a parlament MSZP frakciójának tagja. Az elmúlt hetekben az ajánlószelvények gyűjtésekor igen sok nyugdíjassal volt alkalmam otthonában személyesen is találkozni, így bizton állíthatom, az új kormány ezen tervezetével kapcsolatban nem egyedi az a vélemény, melyet az egyesület elnöke képviselt, s korántsem csak a szocialista pártnak ez az álláspontja, mint ahogy ezt a törvényhozás fideszes tagja állítja. Talán megbocsát nekem a cikk írója, ha gyerekesnek nevezem az írásában megjelenő egymásra mutogatást, miszerint nem a Fidesz, hanem éppen a szocialisták indítottak háborút, mégpedig nem a nyugdíjasok, hanem a társadalmi béke ellen. A szocialista párt által vezetett kormány és a szocialista többségű parlament úgy döntött, hogy az elmúlt évek vitathatatlan „szenvedéseiért” kárpótolni igyekszik a nyugdíjasokat, így 1998-ban 7%-os, 1999- re mintegy 9%-os reálérték-növekedést szavazott meg. Ehhez képest az új kormány 1999-re a saját jogú nyugdíjak körében olyan intézkedést tervez, mely a törvényesen járó 26 200 Ft átlag helyett 24 700 Ft-ot jelent csupán. Ä szocialisták soha nem hallgatták el, hogy a lakosság áldozatvállalása milyen komoly szerepet játszott a gazdaság állapotának javulásában, de ehhez szükség volt az elmúlt négy év következetes kormánypolitikájára is. Ezek tették lehetővé, hogy 1999-re immár érezhető javulást lehetett volna tervezni a nyugdíjasok helyzetében is. ítélje meg mindenki maga, ki fenyegeti a társadalmi békét! Aki a gazdaság eredményeire alapozva küzd a jogos járandóságáért, vagy aki nyilvánosan deklarálja, hogy egy hatályos törvénynek nincs kötelező ereje? Jovánovics János MSZP Aggodalom a nyugdíjasokért Mottó:- Kohn úr, hogyan kerülhet önnél a hering darabja negyven krajcárba? Lefko- vics szemben húsz krajcárért kínálja.- Akkor hát vásároljon Lefkovicsnál!- Igen, de neki momentán nincs keringje.- Szép! Ha majd nekem se lesz, nálam is húsz krajcárba kerül darabja! Az ellenzék aggódik a nyugdíjasokért. Egyfolytában aggódik. Valóban: hárommillió elszegényedett ember sorsa nem lehet közömbös senkinek, akiben van egy csöpp szociális érzékenység, különösen akkor, ha azok mindegyike szavazópolgár, s közelegnek az ön- kormányzati választások. Az ellenzék olyannyira aggódik, hogy másra szinte nem is jut energiája, és sajnos elkerülik a figyelmét bizonyos makacs tények, hogy csak egyetlen apróságot említsünk: az elmúlt négy évben húsz százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke. S bár az öregkorral együtt járnak bizonyos mesze- sedési folyamatok, amelyek az emlékezet hanyatlásában nyilvánulnak meg a legszembetűnőbben, erre politikát alapozni nagy bátorságra vall; nos, ezen a téren a nyugdíjasok nem panaszkodhatnak, egyikük sem feledte még el azt a bizonyos 1,2%-os „emelést”, amikor a postás kihozott egy-kétszáz forintot. Az ellenzék aggódik a nyugdíjasokért. Aggódhatna a fiatal házasokért, hogy vajon mikor lesz lakásuk. Szoronghatna a családosok miatt, mert a gyermeknevelés, iskoláztatás költségei az egekbe szöktek. Félthetné az egyetemistákat, mert a tandíj eltörlése csak kicsi tétel a sok között. Félelmetesnek találhatná a munkanélküliek számát, borzonghatna a szociális juttatásban részesülők helyzetén. De nem ezt teszi, sőt nem is a nyugdíjasok jelenlegi ellehetetlenült helyzete fáj neki, hanem bonyolult lelkiállapotra utaló előrelátással a jövő év homályába helyezi a tragikus végkifejletet, amikor is Orbán Viktorról kiderül, hogy nem úriember, nem tartja be Horn Gyula ígéreteit. Azzal se ártana számolni, hogy a nyugdíjasok sem homogén társaság. Vannak kisnyugdíjasok, és vannak, akik dolgoznak a nyugdíj mellett. És az sem igaz, hogy mind baloldali érzelműek, csak azért, mert a szocializmus éveire esett ifjúságuknak és képességeiknek delelője, s az emlékezés visszafelé rózsaszín ködfelhőbe takarja mindazt, ami takargatnivaló. Sanda politikai szándék ólálkodik a nyugdíjasok körül. Hárommillió szavazat! Az ellenzék aggódik, a kormány a helyén van, a nyugdíjas meghallgatja mindkét felet - és ott vásárol herin- get, ahol van hering. Krebsz János Fidesz - MDF -FKgP Az utolsó csata előtt Ha eltelik egy hét, hogy nem éri valamilyen támadás a MIEP-et, ijedten kapom fel a fejem: csak nem csináltunk valamit rosz- szul? Félre a tréfával: a legújabb kifogások a párttal szemben, hogy veszített a harcosságából. Ezen jelzésekről természetesen nem tudni, hogy „jobbról” vagy „balról” oldalaznak felénk,, őszinte megnyi- latkozások-e, avagy a suttogó propaganda alattomos felböffe- nései. Mindegy. Végre ezt is megértük. Nem vagyunk elég radikálisak. Való igaz, hogy a MIÉP parlamenti frakciója visszafogottabb a megszokottnál. A magyarázat roppant egyszerű: a kormány teszi a dolgát. Megdönthetetlennek hitt bástyákat rohamozott meg (Tb önkormányzat, Postabank, gabona monopóliumok ...). Ameddig tiszta hittel teszi, támogatásunkra - melyet ismert okok miatt nyíltan elfogadni nem tudott - kimondva-kimondatlanul is számíthat. A kormányzati munka eredményessége a húsosfazék mellől elvertek ingerültségén mérhető le. Meg kell nyugtatnunk az értünk aggódókat: itt vagyunk, sőt egyre erőteljesebbé válik a jelenlétünk. Nem kis büszkeséggel konstatálhatjuk, hogy pártunk jelöltjei Pécsett mind a 25 (!) önkormányzati választó- körzetben, továbbá minden jelentősebb városban és számos községben csatasorban állnak. Baranya megyében a MIÉP valósította meg a legszélesebb társadalmi összefogást, miután a KDNP-vel és a Kisgazda Szövetséggel a 10 000 lélek- szám fölötti és alatti településeken közös „nagy- és kislistát” állított. (Mindkét helyen az 5 sz. lista). Mára a választók is gazdagabbak lettek egy tapasztalattal: nem igaz a hamis propaganda, miszerint a „kis” pártokra adott szavazat elvész. (Bizonyíték erre a MIÉP parlamenti frakciójának létezése.) Sokan a szemünkre vetették, miért nem neveztünk meg Pécsett polgármestertjelöltet. Nem hisszük, hogy a kisebb érdekek prioritással bírnának a nagyobb célok elérésével szemben. A MIÉP-nek nem rontani, hanem javítani érdeke a nemzeti jobboldal polgármesteije- löltjének esélyeit. Mit is üzenhetnénk a választóinknak? A papír elbírja a megvalósíthatatlan álmokat, felelőtlen ígéreteket és hamis prognózisokat. Ezért nem ígérünk mást, mint megyei és városi szinten felelős politizálást, becsületes helytállást, odafigyelést és (sajnos e szónak mára már kissé pejoratív kicsengése van) szakértelmet. Jelöltjeink között az egyetemi hallgatótól az aktívan dolgozón keresztül a nyugdíjasig bezárólag orvos, mérnök, jogász, mezőgazdász, tanár, vállalkozó és kétkezi munkás egyaránt megtalálható. Egyforma súllyal érezzük a társalom minden rétegének a gondját-baját, tiszta szívvel ajánljuk fel segítségünket. Önökért, magunkért és gyerekeinkért. Magyar nemzetünkért. Dr. Balázs Ferenc MIÉP Üj párt, még ha nem is tartja magát annak Hamis függetlenség A politika valamely szervezet társadalmi érdekű, tehát közösségi célú tevékenysége, mely tevékenység kétségtelen a hatalom megszerzésére vagy megtartására irányul azért, hogy programját egy adott közösség érdekében megvalósíthassa. A politika depolitizálása tehát teljesen hamis jelszó. Mégis minden választás előtt előtérbe kerülnek önjelölt függetlenek, akik leplezett vagy leplezetlen pártellenességgel fölvértezve harcba szállnak. Vannak közöttük magányos harcosok, rájuk nem érdemes szót vesztegetni. Mi van azonban, ha a függetlenek csoportba szerveződnek? Akkor, kérem, létrejön egy új párt, még ha nem is tartja magát annak. Ilyen Pécsett az ún. Civil Koalíció. Az elnevezés első szava hangsúlyozott megkülönböztetést jelez a politikával szemben, a második viszont - igen ellentmondásosan - egy politikai szakszó. A Civil Koalíció gründolója, Kerényi János jelenleg is tagja a pécsi közgyűlésnek, van egy független frakciója (munkáspárti kiegészítéssel). Ez természetesen ugyanolyan frakció, mint a többi párté. „Politikai vitáktól mentes közgyűlést” hirdetnek az effajta gyülekezetek. (Több van belőlük.) Vitáktól menteset persze senki nem akar, mert az totális diktatúra. De milyen viták lehetnek egy politikai testületben? Ha én mondjuk az MSZP-s Kékes Ferenccel vagy az SZDSZ-es Papp Bélával vitatkozom, az pártpolitikai vita? Ha Kerényi frakcióvezetővel, az akkor valami más? S mi különbözteti meg az egyik civil politikai csoportosulást a másiktól? Mert a Civil Koalíció mellett a Társadalmi Egyesületek Szövetsége is indítja civil függetlenjeit, s múlt héten még polgármesterjelöltjük is volt, mígnem Molnár Zoltán hirtelen megvilágosodás következtében visszalépett, megegyezve az MSZP- vel. S miféle Civil Koalíció az, amelyik több száz civil szervezetből hármat foglal magában? S nem egysíkú-e kissé a jelöltállítás, ha a jelöltek felét a Nyugdíjasok Egyesülete adja, miközben a pécsi közgyűlésben egy dolog dől el nyugdíjügyben - a buszbérlet ára 65 éves korig. Mi akkor a célja a népszerűnek vélt politikamentes lózungoknak? Nem más, mint az egyéni ambíció szolgálata. A pártokról a választópolgárnak képe van, ismeri őket. Egy ilyen tömörüléssel, melynek önmeghatározása csupán a politika tagadására épít, zsákbamacskát vesz a rájuk szavazó. Ezért arra kérem a választót, pártra szavazzon. Mégpedig a jobbra. Mert Pécs jobb város annál, hogy bal legyen. Staub Ernő MDNP „Esőember, mi lesz veled” C ivilizált világban az a norma, amit a törvények is alátámasztanak, hogy az átlagosnál sokkal rosszabb eséllyel induló gyermekeknek és felnőtteknek (családoknak) a pozitív diszkrimináció elve alapján többlettámogatás jár azoktól, akik egészségesek és életesélyeiket nem rontják ilyen hátrányok. Ilyen fogyatékkal élő emberek az autisták is. Ki hinné, hogy a súlyos szocializációs, kommunikációs és bizonyos gondolkodási képességek tekintetében károsodott tanulók és családjuk helyzete hazánk egy térségében cseppet sem nevezhető rendezettnek. Az autista tanulók még a törvény szerint is egyéni bánásmódot igényelnek, és a más fogyatékosokkal együtt sem nevelhetők. A fogyatékos ember mindig érzékenyebb, másként, rendszerint felfokozott érzelmekkel képes csak tudomásul venni a számára érthetetlen történéseket. Vajon ki és hogyan fogja a rendkívül sérülékeny, lelkileg is instabil gyerekeknek megmagyarázni, hogy nemsokára máshova költözöl, új körülmények és feltételek között kell a mindennapi megszokott életritmust folytatni. Azoknak a gyerekeknek, akiknek a jelenlegi lelki egyensúlya, kömye- zettűrése a mostani helyükön is csak hosszú évek munkájaként tudott kialakulni. Lehet, hogy évek munkája sem számít, ha gyógypedagógusról és gyógypedagógiai alanyokról van szó? Minden más fontosabb? A kérdések sorjáznak bennem, de nem találom a választ. Minden bizonnyal vannak kiemelt önkormányzati feladatok, melyeket meg kell oldani. De lehet-e olyan megoldást bármire is alkalmazni, mely ellentmond nemcsak az írott, de a belső lelkiismeretből fakadó törvényeknek is? Lehet-e tanév közben a költözés súlyos terhét róni szülőre, gyermekre, pedagógusra, még nem fogyatékosok esetében is? Vagy ha fogyatékos, akkor nem számít semmi sem? Azt kérik a szülők, pedagógusok, hogy minden érintett fél gondolja át még egyszer, mit és hogyan határoz. Az elhamarkodott döntés ezúttal súlyos következményekkel járhat. Kéijük a felelős, szakmai és politikai érettséget mutató döntéshozatalt és azt, hogy e meg nem nevezett - de minden érintett fél számára ismert - iskola autista csoportja maradhasson eddigi megszokott, egy kertvárosi kertes óvoda számukra megfelelő helyiségeiben. Arról nem is szólva, hogy választások előtt egy ilyen lépés az ellenfélnek feladott labda is lehet, melyből könnyen politikai öngól születhet. A politikacsinálók felelősségét felvetni nemcsak a közelgő választások miatt időszerű, hanem a politizálni önhibájukon kívül nem tudó emberek képviselete, érdekvédelme jogán is. Bízzunk a józan ész és a lelkiismeret szavának erejében. Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Jövőre is biztosított a parlagfűtermés Nem csak azért, mert magam is szenvedő alanya vagyok, de nagy örömmel olvastam a Dunántúli Napló hasábjain, hogy az illetékes hatóság bünteti azokat a telektulajdonosokat, akik nem irtják ki telkükről a parlagfüvet. Sajnos - a cikkből azt olvastam ki - a büntetéssel sújtottak mind a magánszféra területéről kerültek ki, és az akció egyszeri és megismételhetetlen volt ebben az esztendőben. Ellenőrzésre, büntetésre marad a tilosban parkolók tábora! A minap a volt Bajcsy laktanya területén jártam. Siralmas kép fogadott. Városunk második legnagyobb zöldterülete elvadult, szaporodnak a gyomok. Természetesen jelentős területen található parlagfű is, bő szaporulatot ígérve az elkövetkezendő évekre. Ugyancsak a minap vettem észre, hogy a Belvárosban a Fogászati Klinika déli kerítésénél jól fejlett parlagfűtövek találhatók, ugyancsak biztosítva az elkövetkezendő évek parlagfű szaporodását. Mint ellenzéki önkormányzati képviselő 1990 óta többször cikkeztem, aláírás- gyűjtést is kezdeményeztem, hogy a Bajcsy laktanya északi területén egy népliget, közpark kialakítását vállalja fel a város. A szép számú aláírás ellenére, különböző politikai és gazdasági okokra hivatkozva, javaslatomat lesöpörték az asztalról. Az akkori kormányzó többség és sajnos az őket követő „politikai erők” sem tartották fontosnak, hogy a város közepén egy kikapcsolódást és pihenést nyújtó, rendezett terület alakuljon ki. Már az említett aláírás- gyűjtés idején látszott, hogy - ami a napjainkra be is teljesedett - a természet visszaveszi azt, ami az övé. Ez történik ezen területen is: gaztenger uralja a terepet. Ismételten javasoljuk: a közelgő önkormányzati választásokon győzedelmeske- dők fordítsanak több figyelmet és pénzt a városunk közepén lévő zöldterületre. Ne hagyják a „gyomok” harmin- cadjára! Hassanak oda, hogy a közterület felügyeletével megbízott önkormányzati szervezetek ne csak a „kisembereket” vegzálják! Perényi József a KDNP Pécs-Kertvárosi Szervezetének elnöke írott és élő történelem A MEASZ Baranya Megyei Szervezetének tagjai tevékenységükkel részt vettek és vesznek jelenleg is a történelmet alakító és formáló munkában. Különböző szervezetekben és tömörülésekben végzett munkájuk folyamán értékes tapasztalatokat szereztek a társadalmi, politikai és gazdasági területeken. Szövetségünk összetartó ereje az emberközpontú gondolkodás- mód, a segítőkészség, az egymás iránti bizalom erősítése. Ennek is köszönhető taglétszámunk növekedése. Takács Vince MEASZ-tag
