Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-30 / 268. szám
2 Dunántúli Napló Világtükör 1998. szeptember 30., szerda Martonyi János az ENSZ-ben A magyar külpolitika alapvető törekvéseinek folyamatosságát hangoztatta Martonyi János magyar külügyminiszter kedden New Yorkban, az ENSZ- Közgyúlés 53. ülésszakának általános vitájában elhangzott beszédében.- Külpolitikánkat - mondta - a nemzeti érdekek, valamint az Atlanti-óceán két partján élő partnerekkel közösen vallott értékek vezérlik. Magyarország továbbra is a közép-európai térség stabilitásán és biztonságán kíván munkálkodni. Jövőbeli NATO-szövetségeseivel és európai uniós partnereivel együtt hozzá kíván járulni a nemzetek közösségének azon erőfeszítéseihez, amelyek a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítását célozzák. Támogatjuk a nemzetközi közösség azon lépéseit, amelyek a törvényes akaratával szembeszegülő cselekmények felszámolására irányulnak. Francia nyelven elhangzott beszédében Martonyi János kiemelte, hogy Magyarország nagy fontosságot tulajdonít a szomszédaival való regionális és szubregionális együttműködésnek, létfontosságúnak tekinti, hogy környezetében stabilitás uralkodjék, és kiteljesedjék a demokrácia. Meggyőződését hangoztatta, hogy a térség országainak a gazdasági-politikai haladásért tett erőfeszítéseit az euro-atlanti struktúrákhoz való csatlakozás vágya hajtja. Mint a miniszter kifejtette, a jogállamiságot, az emberi jogok intézményes biztosítékait - beleértve a nemzeti kisebbségek jogait - Magyarország nem csupán integrációs alapfeltételnek, hanem a társadalmi béke elengedhetetlen elemének is tekinti. Ezt a térséget, ahol különböző etnikai közösségek évszázadok óta élnek együtt, nem lehet felvirágoztatni és az agresszív nacionalizmus ütötte sebeket nem lehet begyógyítani anélkül, hogy ne vennék figyelembe a nemzeti kisebbségek jogos törekvéseit. Ezek a szándékok nem ellentétesek a mértékadó nemzetközi szervezetek normáival, a demokratikus államok gyakorlatának is megfelelnek. Egyetlen céljuk: önmaguk közösségként való megőrzése. „Másfelől - folytatta Martonyi, utalva a koszovói válságra - Magyarország határozottan ellenzi az etnikai tisztogatást, az erőszakos szétválasztást, új évszázad hajnalán új etnikai vagy vallási választóvonalak kialakítását Európában.” A külügyminiszter javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjainak körét bővítsék ki - a többi között - Németországgal és Japánnal. Harminc napon belül várható a kormányváltás Szlovákiában Bajok vannak Meciar gerincével A pénteki és szombati választásokon elszenvedett kudarca után Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök kedden újra felbukkant: ő elnökölt a szokásos kormányülésen. Vladimír Meciar a hét vége óta Közép-Szlovákiában egy kormányvillában tartózkodott, és egyáltalán nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Szóvivője ezt azzal magyarázta, hogy az „egészségével vannak gondjai”. Marián Kardos kormányszóvivő úgy tudja, hogy Vladimír Meciar tartós gerincproblémája miatt szorul kezelésre. A szlovák kormány keddi ülésén „a gyorsított hatalom- átadás lehetőségeiről folytatott konzultációkat” - közölte a kormányszóvivő, aki a kormányváltás várható időpontjáról egyelőre nem tudott pontosabbat mondani. Marián Kardos hozzátette, hogy a hivatalos hatalomátadás várhatóan az elkövetkező 30 nap alatt megtörténik. A szlovák hírügynökség jelentése szerint nincs alapja a sajtóban és az ellenzéki pártokban felmerült aggodalmaknak, hogy a távozni készülő kormány gyors privatizációs dön: téseket készül foganatosítani. Vagyis nem ismétlődik meg az, ami 1994-ben történt: akkor valóban születtek - úgymond - „forró tűvel varrott” privatizációs üzletek. A szóvivő, a jegybank elnöke, Vladimír Masár és a pénzügyminiszter, Miroslav Maxon tájékoztatására hivatkozva a szlovák korona várható leértékelésével kapcsolatos híreszteléseket is cáfolta. Üj albán kormányfő. Fatos Nano lemondása után az Albán Szocialista Párt a 34 éves Pandeli Majko eddigi főtitkárt választotta meg elnökévé és a kormány vezetőjévé. A politikus már eddig is párbeszédre törekedett Sah Berisha ellenzéki vezérrel. fotó: feb/reuters Hírek röviden Az RMDSZ a kiválás előtt Nem sikerült a román képviselőház oktatási bizottságának keddi ülésén napirendre tűzni a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató állami egyetemek kérdését, így várható, hogy az RMDSZ kilép a kormányból. Az RMDSZ-nek csak azt sikerült elérnie, hogy a koalíciós pártok parlamenti csoportjainak vezetői közös módosító javaslatot terjesszenek a bizottság elé. Váltás a magyar SFOR-nál Ünnepi állománygyűlésen búcsúztatták kedden a horvátországi Okucaniban kiépített SFOR-tá- borban a Magyar Műszaki Kontingens (MMK) 169 katonáját, akik szerdán fél-, illetve egyéves szolgálatteljesítés után hazatérnek. A búcsúztatón - amelyen részt vett Preininger Ambrus, a Szárazföldi Vezérkar főnöke és az SFOR szarajevói parancsnokságának műszaki főnöke is - Vass János ezredes, a magyar SFOR-egység parancsnoka méltatta a hazatérő magyar katonák teljesítményét, a volt Jugoszlávia területén vállalt nemzetközi békefenntartói feladatok teljesítésében való részvételt. Újabb koszovói harcok A szerb biztonsági erők koszovói akcióinak végét jelző ünnepélyes belgrádi bejelentés ellenére a válság dúlta tartományban a jelek szerint kedden is folytatódtak a harcok: albán források szerint a különleges egységek a tartomány középső részén újabb falvakat lőttek. Ünnepi készültség Izraelben Az engesztelés ünnepére készülve az izraeli hadsereg kedden lezárta a határokat, és megerősítette a forgalmas helyek őrzését. Az országban riadókészültségbe helyezték, sőt több száz katonával és a polgárőrség önkénteseivel is megerősítették a rendőrséget, nehogy az engesztelés napján, jóm kipúr ünnepén merényletek történjenek. Hírháttér Új bonni divatszínek Mára már tizedszázalékra tudható, mi történt a hét végi németországi választásokon. A szakértők analizálták az eredményeket, több tartományban és pártban beindultak a bonni hatalmi helycserével elkerülhetetlenné váló lemondások és leváltások. Méltóságteljesen távozott maga Helmut Kohl kancellár, akit a kontinens integrációs folyamatának előmozdításában játszott szerepe miatt a sajtó sokszor „Mr. Európának" nevezett, elismerve államférfiúi érdemeit. Nagyjából az is tudható, miért történt, ami történt. A másfél évtizedes CDU/CSU többség beverklizettsége, esetenkénti kifáradtsága, a munkanélküliség nyomasztó gondja, az országegyesítés jogi lezárulta ellenére a mindennapokban még megmaradt ossi-wessi dilemmák bizonyára mind hozzájárultak ehhez. A németek jó része úgy érzi: az évezredfordulóhoz közeledve új kezdetre, komolyabb változásokra van szükség. Márpedig az SPD épp ezt ígérte: változásokat -de a folyamatosság fenntartásával. Az viszont ma még kérdéses, hogyan akarja a friss koalíció végrehajtani sokrétű kampányígéreteit. Az erőviszonyok mindenesetre kedvezőek. Körvonalazódik a leendő „vörös-zöld” koalíció, amelyben a 16 évnyi ellenzékiség után Gerhard Schröder vezetésével sikert aratott szociáldemokraták a környezetvédőkkel alakítanának kormányszövetséget, s - elvileg - számíthatnak a keletnémet reformkommunisták, Gregor Gysyék PDS-ének külső támogatására is. Schröderre nagy kihívások várnak, ha elődje, Kohl kancellár nyomdokaiba akar lépni. Szondy Gábor First Ladyk, ha találkoznak Castro sógornője tapintatos Clintonnéval Eduardo Frei chilei elnök hétfőn Santiagóban megnyitotta a nyugati félteke első dámáinak 8. csúcstalálkozóját, méltatva érdemeiket a szegénység enyhítésében, amely túlságosan régóta sújtja Latin-Amerikát. A konferencián húsz elnök- és miniszterelnök-feleség, illetve hat képviselőnő vesz részt. Hillary Clinton csak szerdán érkezik a chilei fővárosba, mert megszakítja útját Puerto Ricó- ban, amelyet megtépázott a Georges hurrikán. Kubát Fidel Castro sógornője képviseli: Vilma Espín, a kubai elnök öccse, Raul Castro hitvese, a nagyhatalmú nőszövetség élén áll. Kijelentette, hogy Hillary jelenléte nem feszélyezi bizonyos igazságok kimondásában, de kerülni fog bármiféle „agresszivitást”, mert bizony „sokan nagyon agresz- szívak voltak már vele” - célzott a Lewinsky-afférra. A tanácskozás fő témái: az oktatás, a nők részvétele a társadalom különböző szintjein, valamint a családon belüli erőszak, kiváltképp a gyermekekkel való rossz bánásmód fölszámolása. A hölgyek igyekeznek összehangolni terveiket azokkal a határozatokkal, amelyeket férjeik áprilisban az összamerikai csúcson hoztak. Minden idők leggazdagabb amerikaija Rockefeller lepipálja Gatest Bár napjaink leggazdagabb polgára Bill Gates (43), a Microsoft számítógépes soft- ware-óriáscég vezére, ám csak áz ötödik hely jut neki azon a listán, amely minden idők leggazdagabb amerikai polgárait sorolja föl. Michael Klepper és Robert Gunther kiszámította: az 1839 és 1937 között élt olajmágnást, John D. Rockefellert illeti az első helyezés. Mai értékre átszámítva a vagyona halálakor legalább 190 milliárd dollárra rúgott. Az Egyesült Államok második leggazdagabb polgára Andrew Camegie, az acélbáró volt, aki 1835 és 1919 között százmilliárd dollárt érő vagyont halmozott föl. A felsorolás összeállítói a szupergazdagok vagyonának értékét az USA mindenkori gazdaságában képviselt részarányuk alapján számították ki. Miután a földrésznyi ország gazdagsága az évtizedek során elképesztő mértékben nőtt, az egykori értékeket is újraszámolták. A 98 esztendős korában elhunyt Rockefellernek például a halála napján „szerény”, nem egészen egymilliárd dollár volt a vagyona, ami manapság legalább kétszázszor többet érne. Bili Gatesnek ennek ellenére sincs miért szo- morkodnia: egyike a negyvenes listán szereplő három leggazdagabbnak, aki még él, s ideje is bőven van a további gyarapodásra. (kulcsár) Amerikai érdeklődés „Sikersztori” lehet a kelet-európai bor A következő évszázadban nagy meglepetést okozhat régiónk nemes nedűinek nyomulása - jósolja egy neves kaliforniai borász. Michael Mondavi szerint nemcsak a kiváló éghajlati és geológiai viszonyokra alapozza várakozását, hanem arra is, hogy Kelet-Európábán még jó néhány régi szőlőfajta fönnmaradt, amelyek újra termőre fordíthatók. Az amerikai szakember mindamellett azt javasolja, hogy „érthető névvel” ruházzák fel boraikat a termelők. Tapasztalatból beszél: konyakjainak nevét (Opus One, Sena, Byron) ugyancsak könnyű megjegyezni. Az üzletember a hatvanas években kezdett foglalkozni borral, vállalkozásait ma már a tőzsdén is jegyzik, s üzletrésze van Franciaországban, Olaszországban, valamint Dél-Amerikában. Tavaly háromszázmillió dollárnyi bort forgalmazott, s 2000-re a négyszázmilliót célozta meg. Mondavi nagy fantáziát lát az egykori szocialista országokban, bár - mint egyik nyilatkozatában kifejtette - „a politikai helyzetet ebben a térségben még nem tartja elég stabilnak ahhoz, hogy évtizedekre befektessen”. „Kivéve Magyarországot” - fűzte hozzá, jelezve, hogy érzékelhető különbségek vannak a térség országai között. Tanári bérezés A Focus című német hírmagazin tanulságos táblázatban szemlélteti tizenkét ország példáján, mekkora különbségek vannak fizetés és fizetés között, noha a vizsgált a tanárok mind az ifjú nemzedék oktatásán munkálkodnak. A márkában megadott havi bruttóbér Fehéroroszországban a legalacsonyabb (63), a legmagasabb Svájcban (8460). Magyarország 9. a listán (846), megelőzve az említett utolsó helyezetten kívül Csehországot és Lengyelországot. A négy leszakadt és az éllovas között Dánia, Izrael, Németország, Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia és Olaszország (4110) található. Ez utóbbiban is csaknem ötször annyit keresnek a tanárok, mint Magyarországon, nem szólva a második helyezett Dániáról. A párizsi autószalon sztárja. Pontosabban egyik sztárja: a Citroen Lumiere, amelyet kívül-belül alaposan szemügyre vehetnek a látogatók. Az idén 100 esztendős kiállítás október 1-jén, csütörtökön nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. fotó: feb/reuters
