Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-29 / 267. szám

Barkácsolás 1998. szeptember 29., kedd 10 DÜmántúli Napló Oldalszerkesztő: B. Murányi László 111^ IL»' 1 _ ÖTLETSAROK ívek, görbe vonalak szerkesztése. Ha falemez­ből, műanyag táblából olyan görbe vonalat, ívet akarunk kivágni, aminek megrajzolá­sánál körzővel vagy vonal­zóval nem boldogulunk, ak­kor is elvégezhetjük a műve­letet. Keressünk elő gombos­tűket, esetleg vékony szöge­ket és kalapácsot, végül haj­lékony műanyag csíkot vagy kartonpapírt. Az elképzelt ívet, görbe vonalat a beszűrt gombostűkkel, beütött sze­gekkel jelöljük elő, azokhoz a két végét megfeszítve fek­tessünk élére állított keskeny műanyag vagy kartonpapír csíkot és már rajzolhatjuk is a megálmodott ívet, görbe vonalat. Biztonságos huzalfe­szítő. A csavarorsóval ellá­tott huzalfeszítő jó szolgála­tot tehet szőlőlugas, kerítés, kordon létesítésekor, vagy fa és sok minden kifeszíté­sére. Ám, ha túlságosan ki­hajtjuk a csavarorsókat, azok kieshetnek a menetes közdarabból, és elölről kezdhetünk mindent. Ezt megelőzhetjük, ha a sze­mekkel ellátott csavaror­sókba a végük előtt 8-10 milliméterre menetes furatot készítünk és belehajtunk egy-egy félgömbfejű bizto­sítócsavart. Bukszus egyenes vágása. A puszpángból (bukszus) vagy más növényből lévő zöldkerítést rendszeresen kell nyírni, hogy az tömött, sűrű falú, vízszintesen és függőlegesen is egyenesen vágva szép legyen. A víz­szintes vágáshoz a legegy­szerűbb segédeszköz, ha a sövényfal végeinél, egymás­tól legfeljebb néhány mé­terre egy-egy erős, hosszú karót verünk a földbe. A ki­álló karóvégekre a levá­gandó magasság szintje alatt legalább öt centire vízszin­tesen feszítsünk ki zsineget, és afölött már kezdhetjük is a vágást, ügyelve a sövény­nyíró vízszintes helyzetére. Borkácsgépet és tartozékot vásároljon és javíttasson « Elektrió Kft.néi! Pécs, Szabadság u. 28. Tel.: 72/336-685,72/210-102 A találmány megkönnyíti a mák betakarítását fotó: wéber tamás A nyughatatlan gépésztechnikus A Szigeti Vásár termékdíját kapta mákgubó betakarító adap­terére Tolnai Ernő szigetvári mezőgazdasági vállalkozó, aki már eddig is számos technikai újítását hasznosítja.- Tizenhat éve vagyok egyéni vállalkozó, jelenleg 15 hektár bérelt földet és a csonkamind­szenti bérelt fűztelepet műve­lem. A körülmények kényszerí­tenek, hogy a gépparkom gyen­geségeit áthidaljam, és új gépi megoldásokat találjak - kezdi beszélgetésünket Tolnai Ernő.- Mi adta a termékdíjas adapter ötletét?- Négy éve foglalkoztat a téma, ugyanis az ipari mákot termeltető cég ragaszkodott a hagyományos kézi szedéshez. Ki győzné, mondjuk negyven hektáron, a gubó alatt az előírt tíz centinél letömi minden egyes szárat? Ha csak nem géppel. A szakirodalomban semmi­lyen megoldást nem talált. Idén tavasszal végre elké­szült a makett, azt a tesztelésen a termeltető megfelelőnek ta­lálta. Pályázott, nyert is kétmil­liót, azt 900 ezer forint saját tő­kével volt kénytelen megtol­dani, hogy elkészüljön az adap­ter. A gépe egybe töri le a tokot az előírt hosszúságú szárral, így a benne lévő magok nem sérül­nek, és száraz helyen tárolva évekig nem avasodnak meg. Ráadásul a szerkezete kifésüli akár a 160 centi magas gaz kö­zül is a 40 centis mákot.- Két hektáron végeztem el a kísérletet a vontatott kivitelű adapteremmel. Az elv jó, de a kialakításán végre kell hajta­nom még apróbb módosításo­kat. Közben elkészítettem a makettjét egy még jobb, ol­csóbb és kisebb mákgubó beta­karító adapternek is. Ha a ter­meltető támogatja, jövőre elké­szül az is - közli, ám hangjában ott a bizonytalanság.- Nem biztos magában ?- Az anyagiak terén vannak kételyeim. Találmányi bejelen­tésre nincs százezer forintom, a termékdíjas gépem pályázati összegét sem kaptam még meg. A fejlesztőmunka sok pénzbe kerül, egyedül nem győzöm. Most dolgozik egy speciális, teljesen új elven működő sző­lőpermetező gépen, de félő, nem lesz rá elég pénze. Gyártót keres az ekékre, boronákra fel­szerelhető talajborotvájára. MTZ traktorára póthűtőt sze­relt, a mechanikus fékjét és kuplungját a bátyjával közösen alakították át pneumatikus és hidraulikus működtetésűre. Azóta a legnagyobb kánikulá­ban is folyamatosan és köny- nyebben dolgozik. Mire tekerjük fel a locsolótömlőt? Minden kertben nélkülözhetetlen a megfelelő hosszúságú locso­lótömlő. Ám, ha nem tároljuk szakszerűen, gyakran megtör­jük, napokig kint hagyjuk a tűző napon, idő előtt tönkremegy. Ha nincs pénzünk speciális tömlődob vásárlására, magunk is készíthetünk olyat, amire a locsolást követően úgy teker­hetjük fel a tömlőt, hogy az mi­nél kevésbé törjön. Többféle megoldás kínálko­zik a tömlődob elkészítésére. A legegyszerűbb, hogy desz­kákból vagy erősebb lécekből készítünk két-két, egymáshoz derékszögben stabilan rögzített keresztet, azokat megfelelő hosszúságú vastag lécekkel úgy illesztjük össze, hogy azokra ráférjen a feltekert tömlőnk. A kerékszög-keresztek kiálló vé­geire erősíthetünk léceket is úgy, hogy azok négyszöget al­kossanak, és azokon már köny- nyebb görgetni a dobot, mint sem emelgetni az egészet a tömlő feltekerésekor. Ha emel­lett döntünk, és meg tudjuk azt is oldani, hogy a két egymással szemközti kereszt közepét át­fúrjuk és a két lyukon olyan hosszú tengelyt vezetünk át, amit a két kiálló végén ketten meg is foghatunk, még köny- nyebb a dolgunk. De ilyenkor a tömlő le- és feltekeréshez két ember kell. Két kerékpárabroncsból az előzőnél is praktikusabb töm­lődobot készíthetünk. A két ke­rékagyba illesszünk megfelelő vastagságú és hosszúságú fém- rudat tengelynek, a jól meghú­zott küllőkhöz a tengelytől egy­forma magasságban rögzítsünk a két kereket egymástól megfe­lelő távolságban összefogó, egyforma hosszúságú erős lé­ceket vagy fémrudakat, azokra tekerhetjük majd fel a tömlőt. Az ilyen dobot már egy ember is könnyedén guríthatja a ráte­kert tömlővel együtt is a kívánt helyre. A tömlő külső szabad végét rögzítsük, hogy gurítás közben ne tekeredjen le. Ha a két kerékagyon átmenő tengely mindkét felén kihagyunk öt-tíz centis darabot, a dobot akár fel is függeszthetjük, hogy még könnyebben tekerhessük le-fel a tömlőt. Kit, mi érdekel, ahhoz ért Bizonyára a korom miatt van, de a számítógéphez, a távirá­nyítós videomagnóhoz és -té­véhez is nagyjából „béna” vagyok. Szenvedek is emiatt eleget, de gyökeres változás­sal már nem számolhatok. Amikor videomagnót vet­tünk, a magyar nyelvű keze­lési útmutatót átrágva sem ju­tottam ötről a hatra. Kifizet­tem a mester egyórás rezsi órabérét, csak magyarázza el, mikor mit kell tennem és mi­lyen sorrendben, ha használni szeretném a készüléket. Az akkori jegyzeteimnek néha- néha, végszükségben hasznát veszem. Barátomat irigylem, mert ha számítógépes, mobiltele­fonos, videomagnós tudniva­lókról van szó, borotvaként vág az esze. Ha viszont csap­javítás, villanykapcsoló átkö­tés, bármilyen, általam köny­nyedén megoldható feladat várna rá otthon, megáll a tu­dománya. Eleinte kuncogtunk a másik topaságán, azóta köl­csönösen kisegítjük egymást. Hiába is várnám el: az elektronikus szerkentyűk ma­gyar nyelvű használati utasí­tását megírok engem, a tudat­lant célozzanak meg! Nem te­szik. Ha azt tartanák szem előtt, hogy olyan valaki sze­retne ilyen berendezést venni, akinek lila gőze sincs az egészről, de valamiért mégis szüksége van rá, bizonyára úgy ültetnék át a szöveget, hogy az közérthető legyen, hogy azzal kedvet csinálja­nak. Ha az nehezükre esik, örömmel segítenék! Gyötör a kétség. Lehetsé­ges, hogy végleg leragadtam azon az érdeklődési szinten, ami gyerekkorom óta kény­szerből is foglalkoztat? Ha a lesüllyedt ajtólap karcolja a parkettát, a padló­szőnyeget, emeljük le, és az ajtófélfába rögzített diópántok függőleges tengelyére húzzunk azzal egyező belső átmérőjű kerek alátétet. A tengelyt vékonyan zsírozzuk vagy olajoz­zuk be, és helyezzük vissza az ajtólapot. fotó: wéber t. Barkács egyszeregy Szádfal. A talajba vert, egy­máshoz hornyokkal, illetve eresztékekkel kapcsolódó szádpallókból álló, a földtö­meg megtámasztására, vala­mint vízzárásra használatos fal. Transzportbeton. Meg­adott összetétel szerint kevert, bedolgozásra kész beton, amelyet központi betongyár­ban állítanak elő és onnan szállítanak a felhasználási he­lyére. A transzportbeton tar­talmazhat kötéskésleltető ada­lékanyagokat is. Szendvics szerkezet. Kis súlyú és nagy teherbírású szerkezeti elem. A szendvics szerkezet két, aránylag vé­kony, de szilárd külső héjból (rétegből) és a közéjük helye­zett, a külső héjhoz rögzített vastag, kis szilárdságú és ala­csony fajsúlyú töltőanyagból épül fel. A rétegeket hegesz­téssel, forrasztással, illetve különleges ragasztóanyagok­kal rögzítik egymáshoz. A külső réteg lehet fa, alumí­nium vagy egyéb könnyűfém, de acéllemez is. A töltőanyag lehet balsafa, réteges falemez, üvegrost, méhsejtszerűen lyukacsos kiképzésű papír, akár gázképző anyagokkal lyukacsossá, habszerűvé tett műgyanta is. A szendvics szerkezetet először a repülő- gépiparban használták, azóta a rakétatechnika, a járműipar és sok iparág alkalmazza. Folteltávolítási tudnivalók Az alább felsorolt szerek és módszerek hatása más és más különféle textilanyago­kon, ezért ajánlatos a teljes szennyezett felület tisztítása előtt próbatisztítást végezni a ruhadarab nem látható részén. A golyóstoll nyomát kenjük be Technokollal, majd dör­zsöljük ki a feloldott szeny- nyeződést és a megszilárdult maradványokat tiszta szesszel vagy acetonnal, netán benzin­nel átitatott vattával távolít­suk el. A Technokol ragasztó friss maradványainak eltávolítását papírról és ruháról kés pengé­jével kezdjük, majd kézi dör­zsöléssel folytassuk. A már megkötött ragasztóanyag ma­radványait a golyóstollfoltnál leírtak szerint tüntessük el. Ragasztózás után a kezünket tartsuk meleg víz alá és a meglazult ragasztót ujjhegy­dörzsöléssel távolíthatjuk el legkönnyebben. A beázás nyomait a falról a festés előtt timsós vízzel való kezelés fedi el. A zsírfoltot samponnal, a vörösborfoltot citrommal tüntethetjük el, ezüsttárgyat fogkrémmel tisz­títhatunk. A madárpiszkot ru­háról úgy távolíthatjuk el, ha két napig száradni hagyjuk, és utána kézzel kidörzsöljük. (Addig ne nyúljunk hozzá!) Ruhafélékből égésnyomot - amit vasaló vagy más hőfor­rás okozott - a leghatásosab­ban úgy tüntethetünk el, ha a foltot bevizezzük, majd sóval beszórjuk, és néhány órára napfényre tesszük. Jó tudni a műfa lemezekről A farostlemez és a betonyp lapok felhasználási lehetőségeiről korábban már beszámoltunk, most a furnér, a rétegelt lemez, a bútorlap és a faforgácslap jellemzőit ismertetjük. A furnérok általában kemény­fából (tölgy, bükk, dió, körte stb.) hasítással vagy hámozás­sal készült 0,2-8 mm közötti vastagságú egyrétegű lapok, el­sősorban bútorok és ajtók külső és belső borítására. Ezek a szín- furnérok. A vakfumérokat a színfumér alá készítik alapo­zásként. A rétegelt vagy enyvezett fa­lemezek mindig páratlan számú (3-5-7 stb.) fumérrétegből áll­nak. Az ilyen 3-16 mm vastag­ságú lemezek két szomszédos rétegének száliránya egymásra mindig merőleges, így a két bo­rító száliránya mindig meg­egyezik, ez biztosítja a lapon belül a szilárdsági egyensúlyt. A belső réteg eltérő fafélékből is állhat, a két borítólap mindig azonos anyagú. A bútorlap kétoldali furnér borító- vagy fedőlapból, a kö­zéprésze azonos vastagságú lé­cekből vagy fumérhulladékok- ból ragasztott tömbökből kifű­részelt lécekből áll. A léc- és fumérbetétes bútorlapokon kí­vül léteznek hullámbetétes bú­torlapok is. A faforgácslap különböző faaprítékokból, hőkezeléses el­járással, szerves kötőanyagok­kal készül, anyagának 82-85 százaléka fa. Különféle vastag­ságban és lapméretekben gyárt­ják. Előnye, hogy nem zsugo­rodik, nem dagad, a mechanikai tulajdonságai a lap minden irá­nyában azonosak. Hátránya, hogy nagyon sérülékenyek a szélrészei, továbbá, hogy a megmunkáló szerszám élét erő­sen igénybe veszi. A pozdorjalapok alapanyaga a kender és a lenkóró feldolgo­zásából keletkező száraz hulla­dék. A fent említett anyagok be­építésénél ügyeljünk arra, hogy víz és pára hatására deformá­lódhatnak, tehát csak száraz helyre ajánlott a felhasználá­suk. Legtöbbjük különféle színű és anyagú borítással is készül, az ilyen a felületkezelt anyagok már nemcsak szépek, de hő-, víz- és vegyszerállók is lehetnek. Ha felpöndörödik a tapéta széle Igencsak csúnya látvány a tapéta felpöndörödött széle. Vékony ecsettel óvatosan portalanítsuk a levált rész belsejét és a falrészt, majd a felpöndörödött tapéta belső oldalára juttassunk egyenle­tesen vékony ecsettel vagy vastag injekciós tűvel kel­lően felhígított és csomó­mentes tapétaragasztót. Néhány perc szünet után a levált tapéta szélét tenyér­rel simítsuk a falon a másik tapétacsík éléhez, hogy azok ismét illeszkedjenek egy­máshoz. Végül erős kefével, esetleg gumihengerrel si­mítsuk át többször is a visszaragasztott részt, a ki- türemkedő ragasztót töröl­jük le puha, nedves rongy- gyal.

Next

/
Thumbnails
Contents