Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-29 / 267. szám
1998. szeptember 29., kedd Tudomány - Számítástechnika Díinántúli Napló 7 Chipet-hírek Szótár CD-n. Az új angol tankönyvek teljes szókincsét tartalmazó, 35 ezer szavas angol-magyar-angol iskolai szótárlemez érhető el a http://www.morpholo- gic.com címen. A CDROM Windows 95, 98 és NT operációs rendszer alatt egyaránt futtatható. Internet napi 1 márkáért. A német Montabaurban honos ISP cég azzal hívta föl magára a figyelmet, hogy napi egy márkáért (kb. 126 Ft) 24 órás internet- hozzáférést kínál előfizetőinek. Itthon a legnagyobb internet szolgáltatóknál is óránként 100 Ft-ba kerül minimum a hozzáférés. Látható rádió. Díjazásra érdemes ötletet valósítanak meg október 17-én este kilenc órától a müncheni Bayem3 rádióállomás munkatársai: az internetre kapcsolt kamerák segítségével ország-világ számára láthatóvá teszik a http:// www.bayem3.de/netradio címen a tevékenységüket, egyben műsoraik készítésébe is betekintést engednek. Kína internetpiaca fellendülőben. Nincs messze az idő, amikor Kínában annyi internet-előfizető lesz, mint napjainkban az egész Földön (kb. 100 millió). A Föld legnépesebb országában (http:// www.china.com) fél év alatt megkétszereződött a bejegyzett intemethasználók száma, és elérte az 1,2 milliót. Háromszázharminchá- rom MHz-es Celeron- utód. Az Intel is megérzi a vetélytársak jelenlétét a lapkapiacon. Mindenekelőtt a nálunk is kedvelt AMD fenyegeti a kaliforniai mamutcéget azzal, hogy sikeres fejlesztésű CPU-ival kielégíti az olcsóbb árfekvésű számítógépek iránti keresletet. Eközben az Intel piacra dobta Celeron mikroprocesszorának utódát, a Men- docinót, mely sebessége alapján a 300-333 MHz-es chipek kategóriájába sorolható. Az összekapcsolt gépegységek]' Utaskártya olvasó Pc-s kiértékelő Modulkártya. Jegykiadógép A kártya rengeteg adat tárolására alkalmas FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Adóantenna a buszbérletben Az embernek nem kell bíbelődnie a lyukasztóval a buszon, mi több, még a zsebéből sem kell elővennie a bérletét ezentúl Mohácson. Egy újfajta jegykezelő rendszernek köszönhető ez, melyet hazánkban elsőként a baranyai városban szereltek fel a buszokra a múlt héten. A finn minta - Helsinkiben, a skandináviai fővárosban 800 ezer ember utazik így nap mint nap - nemcsak a jegykezelésben hozott újdonságokat, hanem az utasnyilvántartásban. Miről is van szó? Az utas kap egy kis chipkártyát, melyről 10 centiméteres távolságból a pénztárcája mélyében is leolvassa a tenyérnyi szerkentyű az adatállományt. A lapra pedig egy vagy több jegy, bérlet adatait, sőt akár bizonyos időszakban és útvonalon használható funkciót is be lehet táplálni. Az adatfeltöltés 50 ezer alkalommal megismételhető, azaz 10 évig nem kell új „bérlettokról” gondoskodni. A kártyát tehát elhúzzuk a leolvasó előtt, ami az információkat a sofőrfülkében található jegykiadó szerkentyűhöz továbbítja - a chipkártyában adó, a leolvasóban vevőantenna van. Aztán a berendezés kijelzi az adott állomásokhoz tartozó jegyárat. A jegykiadógépben modulkártyára rögzítenek mindent, az utasok számának változásától kezdve a napi csúcs- időpontokig. Végül a modulkártyáról úgynevezett depóegységen keresztül jut egy személyi számítógépbe a felhalmozott adatmennyiség, kiértékelésre - mint a folymatábrán látható. A rendszer szükség esetén relével vezérelt kapukat is üzemeltethet, vagyis csak az érvényes „chippel” utazót engedi át. A chipkártyát másolásbiztos kivitelben készítették; olyany- nyira biztonságos, hogy öt hónapig kitették közszemlére az Internetre is, de senki nem tudta leutánozni. A bevitt adatok védelmét többek közt úgy biztosítják, hogy minden információt tükrözve, duplán rögzítenek, az oldalakat külön kódolják. Ha a lapocska elveszik, akkor azonnal letiltható az egész rendszeren. Mohácson 40 buszra 20 millió forintba került az új módi bevezetése, s most Debrecen városa is élénken érdeklődik. Mindenesetre tény, hogy az 1 kilobi- tes chipkártyák memóriája sok mindenre betáplálható. Kiadható például ily módon ingyen jegy is a 65 éven felülieknek, s naponta kiértékelhető a forgalmi rend alakulása. Az első fekete nap: 1999.04.04. A mind többet emlegetett 2000. év problémája - az ezredfordulón a 9-es évek nullára váltása folytán a PC-kre leselkedő veszélyt korábban már elemeztük ezen az oldalunkon - nagyon sok számítógép esetében már 267 nappal előbb, 1999. április 4- én kezdődik. Ez a nap ugyanis az év 99. napja. Programozásuk folytán bizonyos rendszerek 9999-ként jegyzik be saját fájljaik közé. Csakhogy ennek a számsornak számos gépben nagyon is meghatározottjelentése van: „A fájl vége”-ként értelmezi a gép, és lezáija a dokumentumot. Végzetes hiba lehet ez a biztosítótársaságok, a pénzintézetek és a hatóságok adatbankjai, nyilvántartásai számára. Még akkor is, ha fortélyosan gondolkodó programozók kiküszöbölik is a hibát, á baj 1999. szeptember 9-én újra előbújik. A négykilences dátum (9.9.99.) ugyanis a már említett 9999- ként jelenik meg a számítógépek számára. És ez még nem minden! Ha ugyanis mindkét kilences akadályon átsegítették is komputereiket a szakértők, a 2000. esztendő 10. napja újabb digitális adatkatasztrófával fenyeget. A régebbi típusú, ám kitűnően működő nagy számítógépek továbbra is hat számjegyként kezelik a keltezéseket. 1999. szilveszterét például hat számjeggyel ekként értelmezik: 123199. Még ha sikerül is megértetni a gépi agyakkal, hogy 1999 után nem kezdődik elölről az időszámítás, hanem 2000-rel folytatódik, január 9-e után megint csak előáll a vészhelyzet: a hetedik, esetleg nyolcadik számjegy! Elegendő, ha 2000. január 10-ére fordul a naptár, és máris megbolondul a számítógép, mert nem tudja, mit kezdjen a 1102000-as vagy a 01102000-as számsorokkal. John LaFalce, a washingtoni képviselőház bankbizottságának tagja máris megkongatta a vészharangot. Ha ugyanis akár egyetlen napra leállnának a világ pénzintézeteinek számítógépei, akkor is felbecsülhetetlen károk, elképesztően súlyos zavarok keletkeznének a nemzeti és nemzetközi banki forgalomban. Internet-újdonság Nem kell ISDN ahhoz, hogy gépünkkel a megszokottnál gyorsabban szörfözgethes- sünk az interneten. A világ legnagyobb félvezetőgyártója, az Intel olyan szoftvert (!) kínál Quick Web néven, amely villámgyors hozzáférést szavatol nem csupán a szöveges, hanem a képdokumentumokhoz is. A Quick Web lelke az új caching- és tömörítőtechnológia, miáltal a hagyományosnál többszörösére gyorsulhat a grafikus web-oldalak letöltése. Az Intel tájékoztatása szerint a Quick Web az általánosan elterjedt és használt összes web-böngészővel kompatibilis, semminemű gépi vagy programkiegészítést nem kíván ahhoz, hogy hatékonyan működjék. Erről kaphatunk részletesebb információt a <http://www.in- tel.com/quickweb> címen. Tudományos Furcsaságok Gammasugarak - 7 milliárd fényévről. Amerikai és szovjet hírszerző műholdak észlelték először, 30 évvel ezelőtt a rejtélyes gammasugarakat. A műszerek az ellenség atomfegyver-kísérleteit rögzítették, de közben rövid és rendkívül erős gamma- sugár-kitöréseket észleltek. A tudósok azóta is vizsgálják ezt a jelenséget. Két vélemény fogalmazódott meg. Az egyik szerint a sugárzásnak a (csillagászati) „szomszédságból”, a Tejút körzetéből kell jönni, míg a másik tábor azt vallja, hogy kozmikus távolságból érkeznek a sugarak. Mint a legutóbbi kutatások megerősítették, az utóbbi elmélet volt a helyes. A gammasugarak vagy 7 milliárd fényévnyi távolságról érkeznek a Földre. Miután rendkívül gyorsan eltűntek, nem voltak megfelelően mérhetők. Egy új, olasz-holland űrkutatási szonda segítségével azonban sikerült olyan, a kitöréssel párhuzamos röntgensugárzást észlelni, amely egy héten át tart, s így optikai távcsövekkel észlelhető és mérhető. A vizsgálatok a sugárzás színképében vasat és magnéziumot mutattak ki és gigantikus, több milliárd fényévnyi távolságra utaltak, vagyis arra, hogy a sugarak a ma ismert világegyetemnek talán a közepéből érkeznek. A naponta többször ismétlődő sugárkitörések néhány másodpercre nagyobb fényerejűek, mint az egész naprendszer. A szakértők eddig nem ismertek olyan jelenséget, amely ilyen rövid idő alatt ennyi energiát termelne. Fürdőszobai tanulságok. A kádban még a legelőkelőbb szállodavendégek is elengedik magukat - ez derül ki abból a brit felmérésből, amely méregdrága hotelekben készült a kuncsaftok fürdőzési szokásairól. Egy finom angol házaspár például két légzőpipát kért a személyzettől, hogy kedvére búvárkodhasson a kádban. Nem ritka az sem, hogy az úri vendégek szódavízzel locsolják egymást pancsolás közben. Egy londoni hotelben teljesítették annak a kínai vendégnek a kérését is, aki fürdővizébe aranyhalat rendelt, amely szerinte hatékonyabbá teszi a relaxá- ciót. Devonban szeme se rebbent a portásnak, amikor decens üzletemberek csoportja pótkádat rendelt az egyik apartmanba, mert a meglévő egyben már nem fértek el. A felmérés legmeglepőbb adata azonban az, hogy a felső tízezer tagjainak 4 százaléka egyáltalán nem használja a fürdőszobát. így néz ki ma egy személyi számítógép belseje, előtte pedig egy normál méretű chip látható fotó: wéber tamás Személyi számítógép egyetlen chipből Egy éven belül megvalósítható a szakmai körökben régóta dédelgetett álom - ki tudja, hányadik mérföldes lépésként a számítástechnika történetében. A kaliforniai Santa darában honos National Semiconductor Corporation mikroprocesszorgyártó cég kutatói fejükbe vették, hogy egyetlen lapkába, chipbe sűrítik a ma használatos személyi számítógépek működtető és vezérlő elemeinek minden darabját. Az új típusú processzor révén ma még nélkülözhetetlennek tetsző számos vezérlőelem feleslegessé válik. Az eredmény ugyancsak mindenki számára kedvező: tovább csökkenhet a gyakorlatilag jó ideje stagnáló PC-k ára. (Persze némi áresés mindig tapasztalható, de ez az értékcsökkenés meg sem közelíti a kezdeti változásokat.) A National félvezetőgyár fejlesztői például máris, azt állítják, hogy fölöslegessé válnak a billentyűzetet vagy a nyomtatást vezérlő chipek. Ugyanakkor az átmeneti tárolót - belső memóriát (RAM) - és az áramellátást egyelőre még nem integrálják a szuperprocesszorba. Az egyedülálló számítástechnikai újdonság létrejöttében igen nagy szerepe volt a Cyrix processzorgyárnak, amelyet a National pár hónappal ezelőtt megvásárolt - talán éppen ezért és ennek a cégnek a beolvasztásával az Egyesült Államok negyedik legnagyobb mikroprocesszorelőállítójává vált. Brian Halla, a National vezérigazgatója kijelentette: az egyetlen chipre alapozott személyi számítógép a műszaki fejlődés következő, s gyakorlatilag egyedül lehetséges logikus lépése. Ennek szellemében az általa vezetett cégnek sikerült elsőként 0,25 mikronos szilikonlapkákra miniatürizálni az áramköröket. Mindaddig a 0,35 mikronos (már ez is 300-szor vékonyabb az emberi hajszálnál!) technológia vezetett. A National Semiconductor bejelentése új versenyt indított el a PC-agyak előállításában. A legnagyobb processzor- gyártó, az Intel ugyancsak reagált a történtekre: piacra dobja az olcsó számítógépekbe szánt chipjét. Az infó jolly jókere Forradalmasítja hálózatát az amerikai Sprint távközlési szolgáltató cég. Előfizetői rövidesen egyidejűleg telefonálhatnak, faxolhatnak, levelezhetnek és filmet nézhetnek az interneten - méghozzá minden eddiginél nagyobb átviteli sebességgel. A távközlési vállalat mindenekelőtt azoknak kíván a kedvében járni, akik sokat használják a telefont. Az új digitális technika révén az internethasználat a mostaninak több, mint a 100-szorosára gyorsul. A nemzetközi viszonylatban is igen aktív Sprint a többi között a legnagyobb német és francia telefontársasággal is együttműködik a Global One stratégiai társulásban. A számítógépes világhálózat kínálta elektronikus kereskedelemben például különösen nagy forgalomra számít.
