Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-28 / 266. szám
12 Dünántúli Napló Egészség - Életmód 1998. szeptember 28., hétfő Oldalszerkesztő: Zsuzsa Hírcsatorna POTE Tudományos Szakosztály. Életmű előadást tart a szakosztály következő ülésén dr. Bodosi Mihály, a Szegedi Orvostudományi Egyetem igazgatója. (A pécsi idegsebészeti iskola tanítványa.) Az előadás témája: Agyi érbetegségek sebészi kezelése. A második előadó dr. Somogyi György (POTE Urológiai Klinika), aki a hólyagtumorok BCG immunterápiájáról tart ismertetőt. Az ülés ma 16 órakor kezdődik, a POTE központi épületének III. számú tantermében. Olasz-magyar orvosklub találkozóra kerül sor a napokban a Terracinai Orvosklub meghívására. Az olaszországi és a Pécs-Ba- ranyai Orvosklub közötti együttműködésnek már hagyományai vannak. A klubtalálkozó mai, szeptember 28- i programjára külön meghívást kapott dr. Kollár Lajos, a POTE III. sz. Sebészeti Tanszékének igazgatója. Az érsebészt felkérték, hogy tartson előadást az agyi főütőér sebészetének új módszereiről. ílj klubok. A Pécs-Baranya Megyei Diabétesz Szövetség két új diabéteszklub megalakulását segítette. A Cukorbetegek Kertvárosi Klubja minden hónap második szerdáján 15 órától tartja a foglalkozásokat a Berek utcai általános iskolában. A vasasi diabéteszklub alakuló ülésére szeptember 30-án fél négykor, a vasai Bányászotthonban kerül sor. Klimax-klub. Szeptember 29- én, este 6 órakor tartja összejövetelét Pécsett, a Megyei Kórház Dischka Gy. u.7. alatti előadótermében a szülészet-nőgyógyászat klimax-klubja. A találkozón többek között a változókori szexuális zavarokról lesz szó. A Szülők Iskolája következő foglalkozásának témái: terhesség alatti magzati ártalmak, gyógyszerek, valamint a fogápolás jelentősége a terhesség alatt. POTE szeptember 30.17 óra. Sok nő életét keserítő betegség Űj lehetőség az inkontinencia műtét nélküli kezelésére Egy ismerősöm, amikor a szokásos udvariassági kérdést tettem fel: „hogy vagy?” - lelkendezve mondta, istenien, mintha kicserélték volna. Elmesélte, egyre súlyosodé vizelettartási problémával küzdött, ami roppant zavarta. Nem mert sok folyadékot inni és egészségügyi betét nélkül ki sem tette a lábát az utcára. Most boldog, mert egy orvosnő speciális műszerrel kezelte, s azóta megszűnt ez a panasza. A nők vizelettartási zavara igen gyakori kórkép. A betegséget inkontinenciának nevezik. Az inkontinencia kialakulásának első jele, amikor hirtelen' hasi összehúzódáskor, tüsszentéskor vagy köhögéskor kibuggyan a vizelet, vagy amikor nevetés, futás közben az illető nem tudja visszatartani a vizeletét. Ennél egy fokkal súlyosabb, amikor már nagyobb lépésnél, le- hajoláskor is folyik, s ez az állapot igen gyakran fajul a teljes vizeletmegtartási képtelenség állapotába. Ilyenkor a beteg betét vagy pelenka nélkül ki sem tud mozdulni az utcára. Az inkontinenciának többféle oka lehet. Kialakulhat fiatal korban is többszöri vagy gyors szülés után, urológiai vagy nőgyógyászati műtétek következményeként, egyes gyógyszerek mellékhatásaként, de sokszor pszichológiai okok állnak a háttérben. Agyvérzésből, agytrombózisból eredő részleges bénulásoknak is lehet következménye a vizeletfolyás. A 45-50 év felett jelentkező önkéntelen vizeletvesztés az alhas, a gát, valamint a húgycső záróizmainak elernyedése miatt alakul ki. Az inkontinencia kezelésére több módszer létezik. Az ún. stresszinkontinencia esetében (amikor köhögéskor, tüsszentéskor, futáskor „pisil be” az illető) speciális torna vagy elektromos stimuláció is eredményhez vezet. Súlyosabb esetben szóba jöhet a műtéti megoldás. Becslések szerint 50 év felett minden harmadik nőt érint valamilyen fokban az inkontinencia. Azért nem beszélhetünk konkrét statisztikáról, hanem csak becslésről, mert erről a betegségről az érintettek nem beszélnek. Még háziorvosuk előtt is szégyenük, tabunak tekintik ezt a problémát. Pedig munkavégzésüket, társas kapcsolataikat, házaséletüket teheti tönkre a probléma. Dr. Forrai Márta családorvos elmondta, egy külföldi útja alkalmával volt alkalma megismerni egy műszert, amellyel Franciaországban igen hatékonyan kezelik az inkontinenciát. Használatának és a kezelés módjának elsajátítása után, rokoni segédlettel vásárolt egy műszert a rendelője számára. (Ezzel a módszerrel gyógyította meg dr. Forrai Márta az ismerősömet.) Az orvosnő elmondta, minden esetben először szakorvoshoz küldi a beteget, annak kiderítésére, mi az oka az inkontinenciának. Amikor „csak” stresszinkontinenciá- ról, vagyis a tartóizmok er- nyedéséről van szó, ezzel a műszerrel eredményesen lehet kezelni. A hüvelybe felhelyeznek egy elektródát, ez olyan elektromos impulzusokat bocsát ki, amely összehúzódásra készteti a vizelettartás szempontjából fontos izmokat. Emellett speciális tornára is megtanítják a betegeket, amit otthon is gyakorolhat. A speciális műszerrel gyógyítható az inkontinencia Új veszély: ragályosabb az AIDS-nél! Hepatitis fenyegeti a fiatalokat A hepatitis - csendes májgyilkos. Milliók testében él az alattomos vírus, a legtöbben nem is tudnak róla. Évente több tízezerre rúg az új fertőzöttek száma. Alig ismert tény, hogy a hepatitis százszor ragályosabb, mint az AIDS! Naponta több ember hal meg e vírus miatt, mint AIDS-ben egy egész év alatt. Heribert Thaler bécsi professzor, máj specialista most felhívta a világ figyelmét a növekvő veszélyre. Arra, hogy „a hepatitis vírusok megtámadják a májat, gyulladást, zsugorodást - legrosszabb esetben - rákot is okozhatnak.” Három típusa van: a hepatitis A, amely ártalmatlan, legtöbbször teljesen gyógyítható, a B típus a legelterjedtebb, az esetek tíz százalékában krónikus betegségeket képes kiváltani. A C típus nagyon veszélyes, az esetek 80-90 százalékában krónikus lefolyású. A fertőzöttek fele májgyulladást kap, 5 százalékuknál 15 éven belül még májrák is kialakul. A hepatitis A-fertőzést szennyezett víztől, mosatlan ételektől (gyümölcs, zöldség, saláta) lehet kapni. A B és C típusú hepatitis - éppúgy mint az AIDS - vér, testnedvek útján terjed (pl. sperma). Még a nyálban, a verejtékben és a könnyben is ki tudták a kutatók a vírust mutatni. A szervezeten kívül is képes túlélésre. így alattomos módon fogkefék, borotvakészülékek és körömvágó ollók víruscsapdává válhatnak. Thaler professzor azt tanácsolja, hogy akinek eddig nem volt hepatitis elleni védelme, az megelőzésképpen oltássá be magát. A C típus ellen hatásos oltószer sajnos jelenleg még nincs. A hepatitis fáradtságban, levertségben, végtagfájdalmakban jelentkezik. Ha kitör a betegség, barna lesz a vizelet, világos színű a széklet, sárga a bőr, rosszullét és influenzához hasonló tünetek jelentkeznek. Ekkor interferonokkal kezelik a beteget. Ezek fehérjevegyüle- tek, melyek akadályozzák a vírus szaporodását és egyidejűleg növelik az immunrendszer erejét. Ferenczy Europress Már nem sci-fi a kézátültetés A múlt héten repítették világgá a hírt a hírügynökségek: Franciaországban végrehajtották az első sikeres végtagátültetést. Egy férfi, már korábban elvesztett karját pótolták egy balesetben elhunyt donor karjával. A szervtranszplantációkat már szinte rutinszerűen végzik világszerte, végtag transzplantációra most először került sor emberen. Ez a műtéti bravúr nagy áttörést jelent az orvostudományban. Eddig a balesetek áldozatain, a kéz nélkül születetteken csak a protézis segített. A franciaországi műtétet végző nemzetközi orvoscsoport (francia, ausztrál, olasz, angol) ezzel lekörözte az amerikaiakat, akik nemrég egy tudományos szaklapban írták, hogy az USA Kentucky államában lévő Louisvilleben egy orvoscsoport az orvoslás történetének első kéztranszplantációját készíti elő. A műtét technikailag tulajdonképpen nem új, hiszen már Magyarországon, Pécsett is több, balesetben leszakadt kart, levágott ujjakat varrtak vissza sikeresen. A más embertől származó végtagok átültetése esetében a plusz problémát az adja, hogy az orvosoknak először is megfelelő donort kell keresniük, mivel a testméretnek, a nemnek, a bőrszínnek, az életkornak és a vércsoportnak egyeznie kell. Donorként balesetek áldozatai vagy olyan személyek jöhetnek számításba, akik beleegyeztek abba, hogy haláluk után a kezüket felhasználhatják. A cikkben azt prognosztizálták, hogy az első műtétre az év végén kerül sor. Mint írták, a sebészeknek mintegy 12 órára lesz szükségük, hogy a sok különböző szövetféleséget - bőrt, izmot, inat, csontot, porcot, zsírt, idegeket és a vérereket — összekössék. (A franciaországi műtét 13 és fél óráig tartott.) Jó esély van arra, hogy a páciens a kezét normálisan tudja mozgatni. Részben az idegek is össze fognak nőni. Ez azt jelenti, hogy a beteg a kezével érzékelni tudja a hideget és a meleget, bár érzékelése nem lesz kellően differenciált. A fő problémát a donorkéz kilökődése jelenti. Ennek megakadályozására a betegnek nagy mennyiségű gyógyszert kell szednie, ami viszont gyengíti az immunrendszert. Mérlegelni kell tehát, mert egyik oldalon áll a gyógyszerek szedésének kockázata, súlyos mellékhatásai, a másikon viszont az új kéz számos előnye. A tévében nemrég játszották azt a filmet, amelyben a főhős balesetben elvesztett karját egy korábban gyilkos donortól kapott karral pótolták. A filmet tudományos sci- fi-ként harangozták be. Sikeres -véradás - A pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola nem először rendez a pedagógusainak a szülőkkel közös véradást. A múlt heti esemény annyiban volt új, hogy most először adhattak vért diákok is, mivel az érettségizők között már van, aki elmúlt tizennyolc éves. FOTÓ: TÓTH L. A kezelésre szoruló betegek száma folyamatosan növekszik Aggódó vesebetegek Pécsett nem csökkent a dialízisek száma Aggódnak a vesebetegek. Egy ideje ugyanis (pár hónapja már jeleztük lapunkban) lábra kapott a hír, hogy finanszírozási okok miatt a műveseállomások kénytelenek lesznek csökkenteni a kezelések számát. A félelem azóta is tarja magát, s a vesebetegek arról beszélnek, tudomásuk van róla, hogy az ország más régiójában már visszafogták a dialízisek (mű- vesekezelések) számát. Pécsett a Fresenius Dialízis Centrumban (a POTE nefroló- giai osztályán működik) és januártól a Veress E. úti rendelőben beindult műveseállomá- son - amelyik szervesen hozzá tartozik az előzőhöz - összesen 33 kezelőszék, illetve dializáló műszer - művese - fogadja a betegeket. A két állomáson jelenleg 155 beteg kezelését tudják megoldani. Dr. Karátson András egyetemi tanárt, a dialízisközpont vezetőjét kérdeztük, jogos-e a betegek aggodalma, előfordul- hat-e valóban, hogy csökkentik a kezelések számát? Megtudtuk, itt a pécsi központban erre még nem került sor. Az aggodalom hátterében az áll, hogy az idei évre az Egészségbiztosítási Pénztár nem az elvégzett kezelések száma szerint finanszíroz, hanem a korábbi évek betegszámához igazítva határozta meg, ún. zárt kasszában az idei művesekezelések várható költségét. A kezelésre szoruló betegek száma azonban évről évre nő, átlagosan 12-15 százalékkal. Baranyában 20 százalékos a növekedés. Nyilvánvaló, ha ugyanannyi pénzből több beteget kell kezelni, akkor egy betegre kevesebb jut. Ebben az évben az e célra elkülönített összeg 7,1 milliárd forint, a várható valós költség országosan mintegy 9 milliárd. Remélik, hogy ígéretéhez híven az OEP felülvizsgálja korábbi döntését, és biztosítja minden vesebeteg kezelésének költségét. Annál is inkább, mert a veseelégtelenségnél, ha nem megfelelő a kezelés, olyan szövődmények lépnek fel, amelyek gyógyítása drágább, mint a dialízis. Uránbányászok egészségéről Az uránbányászok egészségéről, illetve rosszindulatú daganatos betegségeik előfordulási gyakoriságáról tanácskozott az elmúlt héten a Pécsi Akadémiai Bizottság környezetvédelmi és környezet-egészségügyi bizottsága. Több olyan felmérés zajlott az országban, amellyel az uránbányászok tüdőrákos megbetegedéseinek gyakoriságát próbálták nyomon követni. Az eredmények nem adtak egyértelmű választ arra, hogy a regisztrált betegeknél foglalkozási ártalomnak tekinthető-e a megbetegedésük, vagy sem, szakmán belül is viták folynak erről. A tegnapi tanácskozás azt célozta, hogy próbálják a nagyszámú eddigi vizsgálati eredményeket egységes módszerrel kiértékelni. * á i i *
