Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-28 / 266. szám

1998. szeptember 28., hétfő Baranyai Tükör Dtinántúli Napló 7 Almokért fizetett milliókat a város Meg nem valósult tervek: az épületek egy része rajzként éli le életét Pécsett, lévén nagyváros, mindig is élénk volt az építkezési kedv. Az építkezést tervezés előzi meg, amely rendkívül össze­tett, csapatmunkát igénylő tevékenység. A tervek azonban oly­kor-olykor nem valósulnak meg, a csapat tehát fölöslegesen dolgozott, a tervezési díjakat viszont ki kell fizetni. Az ered­mény pedig semmi, leszámítva a terv eszmei értékét. Dévényi Sándor tervezett parkolóháza körülöleli az Ifjúsági Házat PÉCS Az első nagy, meg nem való­suló terv az Erdélyi Zoltán- Getto József által tervezett me­gyei művelődési központ volt az elmúlt húsz esztendőben, amelyet a mai Centrum helyére képzeltek el még a hetvenes években, mondja Gömöri János (első képünkön), Pécs város fő­építésze. De épült volna közép­magas lakó­épület a vá­rosközpont­ban, s hasonló a Budai vá­rosrészben a nagy lakás- építési hős­korban, de amíg a művelődési központ a színháztermével saj­nálatos, addig utóbbiak szeren­csés módon nem valósultak meg. Az Anna utcában parkoló- és irodaházon gondolkodtak a tervezők, aztán kiderült, hogy egy ilyen nagy forgalmú, leve­gőszennyező létesítmény még­sem volna kívánatos. A Búza téren a Tillai Ernó'-ié\e ME- TESZ-székház félbevágott óriás maradt, hiszen az északi részére tervezett hangverseny- terem nem épült meg, bár ép­pen most van arra remény, mondja Gömöri János, hogy ott egy konferenciaterem létesül­jön, amely hangversenyterem­nek már nem az igazi. A Budai vámnál olasz cég rendelt meg nemrégiben egy áruházat, a tanulmánytervet Horváth András készítette. A tervezési díjat kifizették, aztán mindörökre eltűntek. Hasonló létesítményt terveztetett egy magyar cég a volt Stasa-üzem területére, de itt sem történt semmi azóta. A kertvárosban a Fema alatti mezőre eredetileg rendelőintézetet, mozit, irodahá­zat, könyvtárat, művelődési há­zat terveztek, de ott azóta is csak a parlagfű tenyészik, bár most előrehaladott tárgyalások tör­ténnek egy Penny Market áru­ház létesítéséről, amely lehet, hogy kétszintes lesz. Kistelegdi István Ybl-díjas építész két ízben is tervezett épületet a Hal térre, s készített tanulmánytervet a Kossuth La- jos-Lyceum utca sarkára. Eb­ből az elképzelésből sem lett semmi, illetve a Lyceum sar­kára később mégiscsak épült egy ház Weiler Árpád terve alapján. Egy tanulmányterv ára a het­venes években, mondja Kiste­legdi, egy-kétszázezer forint volt, a nyolc­vanasban há­rom-ötszáz­ezer, ma kö­zel egymillió, s elkészítésé­ben az építé­szen kívül részt vesz sta­tikus, gépész, villamos- és Mindez egy munkát jelent. Dévényi Sándor Ybl-díjas építész (második képünkön) egyik meg nem valósult terve a Pécsi Ifjúsági Ház és a Ke­reskedők Háza közötti terü­letre tervezett parkolóház, amely mintegy körülölelte volna az Ifjúsági Házat. Az Ál- tan Beton Hungária Kft. meg­vásárolta a területet, de érvé­nyes építési engedélyt nem tu­dott szerezni attól a várostól, amelytől a területet kapta. Kétéves beépítési kötelezett­séget vállalt, amely a követ­kező tavasszal lejár. Vállalta ugyanakkor, hogy konzerválja és bemutathatóvá teszi a terü­leten lévő romokat, s az egész teret rendbe hozza. Valamiféle joghézag miatt, mondja Dévényi Sándor, mindez meghiúsult, ráadásul a régészeti feltárások öt-hatmil- lióba kerültek volna. A beru­házó tulajdonképpen érvényes építési engedély nélkül nem tudott hiteleket felvenni. Dé­vényi az ügy érdekében még az illetékes minisztériumban is járt, de semmit nem tudott el­érni. Gyakorlatilag az egész dolog belefulladt a közömbös­ségbe. Cseri László Monográfia 60 év után SIKLÓS Több mint hatvan évvel ez­előtt, 1937-ben készült utol­jára Siklósról monográfia. Szerzője az a dr. Fejes Jó­zsef volt, aki a településről lelkes amatőr módján szá­molt be, megannyi értékes adatot megőrizve a jelen­nek. Fejes éppen e munkássága miatt később a város poszt­humusz díszpolgára lett. Az élet azonban megy tovább, és az önkormányzat felkérésére immáron a korabeli munkát is felhasználva, de merőben más szemüvegen át nézve új mo­nográfia készül. Az új monográfia szerkesz­tője dr. Vonyó József a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem modernkori törté­nelmi tanszékének docense elmondta, hogy szakértő gárda - történészek, régé­szek, levéltárosok - munkája nyomán készül el a mű, melynek közbülső fázisaként a siklósi könyvtárba kerül a kézirata, hogy azt a helybe­liek tanulmányozhassák, vé­leményt mondhassanak róla. A tervek szerint a kéziratok­ból a jövő év elejére lesz könyv. Az egyes fejezetek szer­zői: Aubert Antal, JPTE, tan­székvezető egyetemi docens; Nagy Erzsébet régész, Janus Pannonius Múzeum; Font Márta, JPTE, tanszékvezető egyetemi tanár; Gerő Győzd régész és Szita László nyu­galmazott levéltári igazgató; Kiss Géza, a történelemtudo­mányok doktora; Tegzes Fe­renc főlevéltáros, Nagy Imre Gábor levéltáros, Rozs András főlevéltáros, Vörös Huba le­véltáros és B. Horváth Csilla történész. Kozma F. Alapítványok felügyelet nélkül Hamarosan tárgyalni fogja az Országgyűlés az ügyészség kor­mány alá rendelésének javaslatát. Az elképzelés a civil szerve­zetek, az alapítványok, egyesületek és pártok törvényességi fel­ügyeletében is változásokat hozhat. BARANYAI KÖRKÉP A civil szervezetek felügyeletét jelenleg az ügyészségek végzik. A Legfőbb Ügyészség országos munkaterve évente meghatá­rozza azokat a szempontokat, melyek alapján a megyei hiva­talok szúrópróbaszerűen ellen­őrzik a cégjegyzékben felsorolt szervezetek egy-egy részét. Ta­valy a karitatív szervezetek kö­zött végeztek nagyobb ellenőr­Nyomozás a Gandhi Közalapítványnál Nyomozást folytat a Pécsi Városi Rendőrkapitányság gazda­ságvédelmi osztálya a Gandhi Gimnáziumot működtető Gandhi Közalapítványnál. Az eljárást a Pécsi Városi Ügyészség ren­delte el hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A szervezet tevé­kenységét korábban az Állami Számvevőszék is vizsgálta, de kisebb szabálytalanságok mellett nem állapította meg, hogy a kuratórium tagjai visszaéltek volna az alapítvány vagyonával. A néhány hete indult rendőrségi nyomozás még tart, a gazda­ságvédelmi osztály munkatársai az ügy bonyolultságára hivat­kozva csak az eljárás tényét erősítették meg. zéseket. Ha valahol jogsértés derül ki, akkor természetesen soron kívüli is vizsgálat indul, és ugyanígy járnak el, ha felje­lentés, bejelentés érkezik. Az ügyészség mindeddig az Országgyűlés előtt felelt a munkájáért, az új elképzelés azonban a jelenlegi alkotmá­nyos helyzetet megváltoztatná, és az ügyészséget a kormány alá rendelné. Annak érdekében, hogy az autonóm, civil szerve­zetek működését az átszervezés ne befolyásolja, a törvényességi felügyeletet ezentúl a független bíróságok végeznék. Bár az alapítványok ellen folytatott eljárások száma Ba­ranya megyében nem kiemel­kedő, minden évben van egy­két komolyabb ügy a rendőrsé­gen, illetve az ügyészségen. Szinte kizárólag gazdasági bűncselekményekre derül fény ilyen esetekben, leginkább csa­lás és sikkasztás fordul elő. Hírcsatorna Árokba borultak. Három balesethez is riasztották va­sárnap a mentőket. Páprád előtt egy kocsi az árokba fordult, egy személy könnyű sérülést szenvedett. A Bo- dony melletti hasonló bal­esetben egy ember súlyosan, ketten könnyen sérültek meg. Pécsett a METRO áruház mellett két autó üt­között, a balesetnek egy sú­lyos sérültje van. (Id) Majdnem levágta a kezét az a hétéves siófoki kisgye­rek, akit szombaton szállí­tottak helikopterrel Pécsre. A kisfiú kezét egy körfűrész vágta el, olyan súlyosan, hogy a pécsi 400 ágyas kli­nikán nyílt töréssel kellett operálni. A kórházban la­punknak elmondták, a műtét sikerült, a kisfiú karja telje­sen rendbe fog j önni. (Id) Kamarai közreműkö­déssel Vásárosdombón immár a nyolcadik vagyon­védelmi kurzus zárult há­rom év alatt. A sásdi, vázs- noki, mágocsi és bikali résztvevők hamarosan Pé­csett tesznek elméleti és gyakorlati vizsgát. (cs) A hajléktalanoknak otthont nyújtó pécsi BAT Háznak szeptember 24-én kétszáz kiadványt ajándé­kozott az SZMT Pécsi Könyvtára. Ezzel megkez­dődhetett egy kisebb házi könyvállomány és olvasó­szoba kialakítása. (cs) Az lEgészségünkért 2000 alapítvány például azért jött létre egykor, hogy a kedvezmé­nyeket kihasználva hozhasson be külföldről autókat az or­szágba. Az alapító okiratban szereplő tevékenységekből semmi sem valósult meg. Ugyancsak emlékezetes a Nemzetközi közoktatásért ala­pítvány ügye, ahol a kuratórium tagjairól derült ki, hogy jelentős összegeket sikkasztottak. A civil szervezetek működé­sét felülvizsgáló jelenlegi rend­szerben előfordulhat, hogy egyikük-másikuk éveken ke­resztül működjön törvényesen, vagy éppen törvénybe ütközően anélkül, hogy egyetlen egyszer is ellenőriznék. Az új felügyeleti rendszer az elképzelések szerint szigorítaná az ellenőrzéseket, így bizonyos időközönként minden civil szervezetre sor kerülne. S. G. (<& Kommentár az 1. oldalon) Közhasznú munkások és a választás Baranyában is jelentős „munkaadó” a közhasznú munka in­tézménye: az elmúlt évben megyénkben 3893 fő jutott jövede­lemhez ennek keretében. Az idén még több köz-megbízás vár­ható, hiszen szeptember közepéig már 3342 foglalkoztatottat tartanak nyilván az önkormányzatoknál. BARANYAI KÖRKÉP Sokan mondják, hogy az ön- kormányzati választások - ha új képviselő-testület és polgár- mester kerül a falu élére - ki­hatnak a közhasznú munkában foglalkoztatottak körére is. Hi­szen előfordulhat, hogy az új polgármester mást óhajt a köz­hasznú munkavégzéssel .ju­talmazni”, mint elődje. Sasvári Gábor, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ osztály- vezetője ettől nem tart - bár előfordulhat ilyen eset is -, hi­szen a munkaszerződéseket meghatározóit időre kötik, s nem valószínű, hogy tömeges szerződésbontásokra kerülne sor október 18-a után. Megyénkben jellemző, hogy településenként átlagosan tíz főt alkalmaznak közhasznú munkán. Jó ez a foglalkozta­tottnak és jó az önkormányzat­nak is. Akit alkalmaznak, az bruttó 20-25 000 forint jövede­lemhez jut, az önkormányzat pedig mentesül a segélyfizetés alól, másrészt közfeladatokat tud megoldani. Az alkalmazottak többsége a települések rendjét, tisztaságát hivatott megteremteni, más ré­szük szociális feladatokat vé­gez, sőt akad diplomás köz­hasznú munkás is: vezeti a könyvtárat, dolgozik az iskolá­ban. Az utóbbi időben egyre több alapítvány alkalmaz em­bereket e konstrukcióban, főleg azt elesettek segítésében, csa­ládgondozásban. A közhasznú munkavégzők fizetésük közel 70 százalékát a munkaügyi központtól kapják, tavaly innen 325 millió jutott e célra. A legtöbb a szigetvári tér­ségbe és Sellyére (113 millió) hiszen az Ormánság falvai a legelesettebbek. Siklós környé­kén 50, Pécsett 50, a mohácsi térségben 44, Komlón 45, Szentlőrincen pedig 14 millió használtak fel. K. F. Zsákban futás, játszóház és még számos érdekes produkció várta a Pécsi Székes- egyház Nagycsaládos Egyesületének tegnap délutáni rendezvényén a gyerekeket. Felvéte­lünkön a MárkuSzínház szórakoztatja a nagyérdeműt. fotó: tóth l. K i t

Next

/
Thumbnails
Contents