Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-23 / 261. szám

12 DÜinántúli IHapló Politikai Vitafórum 1998. szeptember 23., szerda Mi csak dolgoztunk, dolgoztunk! A Szabad Demokraták Szövet­sége önkormányzati képviselői 1990 óta meghatározó szerepet töltenek be az önkormányzati testületben. 1994-ig a Fidesz- szel „kényelmes”, 60%-os több­séggel kormányoztuk a várost. Ebben az időszakban az SZDSZ adta a polgármestert is. 1994- ben egy négypárti koalícióban indultunk a választáson (SZDSZ-Fidesz-MDF-FKgP), amikor is ez a koalíció a képvi­selői helyek 40%-át tudta meg­szerezni. A KDNP és a függet­len képviselők támogatásával kezdtük meg a munkát. Idővel ez a támogatás csökkent, majd nehéz döntések esetén el is ma­radt. 1996 elejére a koalíció egyértelműen kisebbségbe ke­rült, szavazáskor gyakran vere­séget szenvedett, elképzeléseit nem tudta megvalósítani. Ekkor vállalta az SZDSZ - a közgyűlés összetételéből adódó egyet­len reális megoldásként - a koalíciót az MSZP-vei. Világosan láttuk azokat az SZDSZ-re leselkedő veszélyeket, amelye­ket döntésünkkel idéztünk elő, de a város irányíthatósága érde­kében nem a párt szempontjait helyeztük előtérbe. Korrekt vi­szonyt alakítottunk ki dr. Páva Zsolt polgármester úrral, aki az új helyzetet higgadtan, nagyfokú politikai bölcsességgel kezelte. Képviselőink a közgyűlés több bizottságát vezették, így a szociális, a közlekedési és kommunális, a környezetvé­delmi és városépítészeti vala­mint a költségvetési bizottságot- mindegyik nagyon fontos dön­tési fórum. SZDSZ-es volt a vá­ros gazdasági alpolgármestere. Képviselőink az öncélú maga­mutogatás helyett dolgoztak, soha nem tévedtek a választókat megtévesztő, olcsó demagógia mezejére. Pécs életében kiemelkedően fontos az Ipari Park. A vállalko­zások betelepítésében, a munka­helyteremtésben már ma ko­moly sikerekről beszélhetünk. Elhárult minden jogi természetű akadály a pécs-pogányi repülő­tér fejlesztése elől. Bár a döntéseket a közgyűlési többség hozta, mégis kiemelhető néhány olyan ügy, amelyek si­keréhez képviselőink nagyban hozzájárultak. Az elmúlt négy évben 35 km vízvezeték és közel 50 km szennyvízvezeték építése fejeződött be. Ezeket a beruhá­zásokat a Péter Pál által veze­tett bizottság készítette elő. Ugyanakkor ehhez a bizottság­hoz tartozott a közterületek ügye, ahol folyamatos javulás tapasztalható. A város óriási összeget kénytelen szociális cé­lokra költeni. A folyamatot a szociális bizottság irányította, amelynek Paczur Zsolt képvise­lőnk a vezetője. Mára jobb, ha­tékonyabb, emberközpontú lett szociális ellátó rendszerünk. Kiemelkedően magas színvo­nalú szakmai munka folyt a környezetvédelmi és városépí­tészeti bizottságban. A bizott­ságot dr. Faragó László ve­zette. A város életét alapvetően befolyásolja az önkormányzat költségvetése. Ennek kiegyen­súlyozására, folyamatos javítá­sára törekedett a Molnár Tamás vezette költségvetési bizottság. Papp Béla polgármesterjelölt, SZDSZ Csak a városért Tisztelt Olvasó! Kérem, gon­dolja végig az Új Dunántúli Naplónak ezt a rovatát hóna­pokra visszamenően. Ugyan­annak a dolognak hányféle nézőpontja lehet, attól füg­gően, hogy melyik párt fo­galmazza meg álláspontját. Ezzel a politikai elkötelezett­séggel néz mindent, és dicsér vagy sárba tapos annak alap­ján, ahogy pártos szempontjai éppen diktálják. Ha közgyűlés pártcsatáro­zások színtere, mert ott vala­melyik (bármelyik) párt vagy koalíció kirekesztő szempont­jai érvényesülnek más pár­tokkal szemben, akkor lehet, hogy az egyik párt majd győz­tese lesz ennek a „csatának”, de a vesztese egész biztosan maga a város. Nekünk viszont csak ez az egy városunk van. A Polgári Kör Pécs meg­alakulása óta a pártsemleges­séget hirdeti. Azt vallja, hogy a város érdeke fontosabb, mint a politika. Ezt az elvet követte Kerényi János, a Pol­gári Kör Pécs önkormányzati képviselője a most lezáruló önkormányzati ciklusban is. Függetlenként nem pártokkal vagy pártok ellen szavazott, hanem úgy, ahogy azt - leg­jobb meggyőződése szerint - a város és polgárai érdeke diktálta. Enyhén szólva is csúsztatás, ha az egyik párt vezetői ezt úgy állítják be, mintha egy másik párthoz csatlakozott volna. Ha valaki veszi magának a fáradságot, és visszalapozza a jegyző­könyveket, látni fogja, (pl. a legutóbbi költségvetési sza­vazásoknál), hogy abban kö­vetkezetesség van, egyoldalú pártszimpátia viszont nincs. Mindig is azt az oldalt támo­gatta, amelyik jobban kife­jezte a város aktuális (politi­kamentes) érdekeit. A Polgári Kör Pécs, a Nyugdíjasok Egyesülete és a LAKTASZ a mostani önkor­mányzati választásokra is azért hozta létre a Civil Koa­líciót, mert szeretné elérni az önkormányzat (a közgyűlés, a képviselők) „politikamentesí­tését”. Meggyőződésünk sze­rint csak ezzel érhető el az, hogy a város (és csak a város) érdeke legyen a közös plat­form az irányításban. Azt természetesen nem könnyű eldönteni, hogy egy adott kérdésben ténylegesen mi a város, a pécsi polgárok érdeke. De ha a különböző vé­leményeket megtisztítjuk a politikai szembenállásból fa­kadó torzításoktól, és csak azok szakmai tartalmát néz­zük, biztosan közelebb kerü­lünk a város valódi érdekei­hez. Másrészt a Civil Koalíció Pécsért azt szeretné, hogy ne a pártok vagy a pártok képvi­selői találják ki azt, mi lesz jó a városnak, hanem erről a szakértők és maguk az érintett városi polgárok mondjanak véleményt. Ehhez pedig elen­gedhetetlenül szükséges a la­kosság és a civil szervezetek közvetlen bevonása az ön- kormányzati munkába. Szeretnénk, ha csak a váro­sért folyna a kampány, és utána az önkormányzat mun­kája is. Politikai sárdobálás nélkül. Dr. László Gyula, Polgári Kör, Pécs Generációk közötti szövetség Az előző években a nyugdíjak vásárlóértéke 20%-kal csök­kent. Például 1995-ben 12,8%- os, 1996-ban 11%-os volt az ér­tékromlásuk. Ez azért követke­zett be, mert a nyugdíjemelések mértékénél az infláció min­dig magasabb volt. Ezért a nyugdíjasok folyamatosan kevesebbet tudtak vásá­rolni. A Fidesz- Magyar Polgári Párt ezért hir­dette meg választási program­jában a generációk közötti szö­vetséget, ezen belül a nyugdíjak vásárlóértékének javítását. A pénzügyi szakma előrejelzései szerint 1999-ben 10-11%-ra csökken az infláció, ezért a nyugdíjak jövő évre vonatkozó 14%-os emelésével az eddigi negatív tendencia megfordul és hosszú évek óta először vásá­rolhatnak többet a nyugdíjasok, mint az idén. Ezt a folyamatot tartva reális cél, hogy az előző kormány által elvett 20%-ot visszaadjuk a nyugdíjasoknak a mostani parlamenti ciklus vé­gére. Fontosnak tartom, hogy a hosszú szolgálati idő alapján folyósított alacsony összegű nyugdíjak növekedjenek job­ban, hiszen a nyugdíjasokon be­lül ők vannák igazán kiszolgál­tatott helyzetben. A kormány figyelembe véve, hogy 1999 az idősek éve lesz, megkezdi a régóta hiányzó idősügyi tör­vény megalkotását is. E rovat előző számában a Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szervezete nevében jelentetett meg írást B. J„ melyben igaztalanul támadta az új polgári kormány nyugdíj- emelési elképzeléseit. Véletle­nül elfelejtette a neve alá írni, hogy ő az MSZP parlamenti képviselője. B. J. vindikálja magának a jogot, hogy minden magyar nyugdíjas nevében be­széljen, mintha a nyugdíjasok mindannyian egyet gondolná­nak, mégpedig azt, amit a szo­cialista párt. A nyugdíjasok életkoruk sze­rint egyféle közösséghez tar­toznak. Jövedelmi viszonyaik szerint már jelentős különbsé­gek mutatkoznak közöttük. Po­litikai szimpátiájuk szerint pe­dig teljesen megoszlanak az idősek. Aki az idős emberek korosz­tály szerinti közösségét szocia­lista párti politikusként egysíkú politikai közösséggé próbálja átformálni, az durván manipu­lál. Kovács László az MSZP parlamenti frakcióvezetője sze­rint a Fidesz háborút indított a nyugdíjasok ellen. Ez vissza­utasítandó durva politikai tá­madás, de ha a logikája mentén haladunk, akkor ki kell jelen­teni, hogy létezik frontbarátság, hiszen tavaszhoz hasonlóan is­mét nagyon sok idős polgár személyesen hozza el szá­munkra önkormányzati ajánló­szelvényeit. Ha valaki háborút indított, akkor azt a szocialisták indítot­ták, mégpedig a társadalmi béke ellen és ismét generációk közötti szembeállást próbálnak szítani. Pedig a generációk kö­zötti szövetség az ország igazi érdeke, hogy jusson a javakból idősnek, fiatalnak egyaránt. Körömi Attila parlamenti képviselő, Fidesz-Magyar Polgári Párt Megújuló önkormányzat Pécs számomra az egyik leg­szebb város. Mediterrán han­gulatával, egyetemével, törté­nelmével, kultúrájával, ha­gyományaival tiszteletet és büszkeséget vált ki minden pécsi polgár előtt. Mi, akik itt élünk, úgy érezzük, hogy nemcsak magunkért, hanem másokért is, egy közösségért is felelősen kell gondolkod­nunk. Ehhez a városhoz hozzá tartoznak a sport, a múzeu­mok, a színház, a műemlékek éppúgy, mint a Mecsek erdői, dombjai, szőlői és a pécsi polgári lét, a tüke érzülete is. Sajnos, Pécs más gyorsan fej­lődő nagy városokhoz képest - mint pl. Győr, Székesfehér­vár stb. - leszakadóban van. Talán mindenki érzi és ta­pasztalja az utak rossz állapo­tát, a közlekedési nehézsége­ket, a közterületek elhanya­golt voltát, repülőterünk ki­használatlanságát, és még so­rolhatnám az egyéb nehézsé­geket. A polgári gyarapodás­nak nélkülözhetetlen alapja a munkahelyteremtés megol­dása. Erre is hatékony és megvalósítható választ adnak a polgári pártok önkormány­zati programjai. A fejlődés feltételeinek egy része a szel­lemi tartalékok, a képzett munkaerő, a tanult szakem­ber, az értelmiség rendelke­zésre állnak. Emellett azonban a gazda­sági forrásokat is biztosítani kell, a feladatokhoz hozzá kell rendelni a pénzügyi esz­közöket, meg kell teremteni a helyi adóbevételek növekedé­sének feltéte­leit. Mindez alapulhat a gazdasági növekedé­sen, a nem­zeti jövede­lem bővülé­sén, az adó­mértékek csökkenésén - mint ahogy azt a kormányprogram is tartal­mazza -, az adóalapok széle­sítésén és az elrejtett jöve­delmek adó alá vonásán. Városunk versenyképessé­gén lehet javítani a beruházá­sok ösztönzésével, áttekint­hető vagyongazdálkodással, a kamarák, szakmai szerveze­tek fokozottabb bevonásával. Kereskedelmi kapcsolataink még jobb kihasználása szük­séges, a határ közelsége miatt elsősorban Horvátországgal. Fontos lenne, hogy Pécs idegenforgalmi jelentősége, vonzereje, illetve ennek növe­lése fokozottabb hangsúlyt kapjon a fejlesztési tervek ki­alakításakor és a döntések meghozatalakor. így meg lehet teremteni a lehetőséget arra, hogy Pécs ne az Európai Unió leszakadó térségébe, a perifériára kerül­jön, hanem annak gyorsan fej­lődő térsége legyen. Dr. Füredi Péter, MDF Különös párhuzam Az Új Dunántúli Napló szep­tember 16-i számában Meixner András MSZP aláírással cikk je­lent meg .figyelem a híreket” címmel. A Fidesz-MPP-t érintő meg­állapítással nem foglalkozom, ez a párt ügye. A második gondo­lata azonban mélyen sérti a poli­tikailag üldözöttek szervezeteit, azok tagjait, a hozzátartozók kö­rét Megbot­ránkoztató, hogy az általa megrágalma­zott Fidesz- MPP-t egy ka­lap alá vonja az 1956-os nagykanizsai események­kel, ahol az akkori győztesek megpróbálták magukat az „el­lenforradalom” mártírjainak be­állítani, akik .Jialállistáf ’ állítot­tak össze stb. Utal arra is, hogy „a fél város röhögött a dolgon”. Sajnálatos, hogy a cikk szer­zőjének a nagykanizsai példa ju­tott az eszébe. Az ellenforrada­lom csinálása ugyanis országos jelenség volt annak függvényé­ben, ahogy javultak a közállapo­tok, a Kádár-rendszer, annál ve­hemensebben lépett a megtorlás útjára. Ebben megvoltak a segí­tői: pufajkások, rendőrség és az egész ,.igazságszolgáltatás”. Pé­csi tapasztalatokra is szert tehet, ha az 1956-os forradalom és a szabadságharc 40. évfordulója alkalmából helyi szerzők által megjelent műveket elolvas. Az akkori pártállam valóban „csi­nálta” az ellenforradalmat csak nem röhejes körülmények kö­zött: több mint 300 embert ha­lálra ítéltek, sok ezer embert be­börtönöztek vagy internáltak, és rengeteg embert elbocsátottak a munkahelyéről. Önt minősíti, hogy a mostani Fidesz-MPP és az akkori állam- párt-pártállam között nem tud különbséget tenni. Remélem, sa­ját pártja is elhatárolja magát az ilyen sajátos gondolatok nyilvá­nosságra hozatalától. Az 56-os Szövetség, a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottság, a POFOSZ, a Recski Szövetség és az 56-os Diákparlament Pécsi Egyesület megbízásából: Dr. Aszódi Pál Függetleneket az önkormányzatba! A kérdés önmagától adott: el­várható ez a pártokból álló ön- kormányzattól? Aligha! Ezt felismerve és ezen óhaj­nak magunkat alávetve, a Tár­sadalmi Egyesületek Szövetsé­gébe tömörült 44 pártonkívüli szervezet úgy döntött, egységbe tömörülve részt kér az önkormány­zati munká­ból, független jelölteket állít, vállalva a vá­ros vala­mennyi pol­gárának kép­viseletét. Az év eleji megbeszélésein­ken valamennyi pártonkívüli szervezettel összefogva, egy széles, egységes tömörülést akartunk létrehozni. Sajnos, ez nem sikerült. A TESZ-be tömö­rült szervezetek, egyesületek nem pártellenesek, nem irányul egyetlen szervezet ellen sem. Az önkormányzatba került képvise­lőinken keresztül a híd szerepét kívánjuk betölteni: saját kezde­ményezéseink mellett minden, a város érdekeit szolgáló progra­mot támogatunk, tekintet nélkül arra, mely párt, szervezet ter­jeszti be azt. Ezzel a magatartásunkkal meg kívánjuk akadályozni a pár­tok közötti öncélú ellentéteket, időhúzó taktikájukat. A sok éves beidegződéstől nehéz megsza­badulni, és talán a bizalmatlan­ság az újtól is nehezíti a döntést, de egyszer el kell kezdeni. Mer­jünk váltani! Bízzunk a TESZ által ajánlott független képvise­lőkben. A TESZ által támoga­tott polgármesteijelölt a függet­lenként induló dr. Molnár Zol­tán több éves közigazgatási ta­pasztalattal rendelkező közgaz­dász, aki vállalta programunkat. A 44 párton kívüli szervezet ga­rancia arra, hogy személye meg fog felelni az elvárásoknak. Tisztelt Polgárok! Mi tenni akarunk Önökért, a városért. És ez több, mint az oly sokszor el­csépelt üres ígéretek. Van reális programunk, ismetjük a város, a polgárok elvárásait, hisz mi is Önök közt élünk. Mi már most igényeljük javaslataikat, már most nyitottak vagyunk az együttműködésre. Irodánk Apáca u. 15. szám alatt talál­ható. Tel: 210-675. Munkana­pokon: de. 9-16 óráig ügyeletet tartunk, ahol minden kérdésre válaszolunk. Zethner György TESZ Választási Bizottság, Háromszázegy település érdekében Tisztelt Választópolgár! Köszöntjük a Baranyáért Egyesület, a Független Egyesü­let a Baranyai Településekért, a Nyugdíjasok Baranya Megyei Képviselete, a Művelődési Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége, a Társadalmi Egye­sületek Szövetsége nevében. A Községi Önkormányzatok Országos Szövetségének támo­gatásával Baranya megye fenti civil szervezetei együttműkö­désre léptek annak érdekében, hogy szervezeteinkből, közéleti emberekből, eredményes ön- kormányzati vezetőkből a jelen­leginél több kerüljön be a Bara­nya megyei Önkormányzat tes­tületébe. Jelenleg a 40 tagú tes­tületben 37 pártpolitikus és csak 3 civil képviselő foglal helyet. Úgy érezzük, szükség van arra, hogy a 301 baranyai tele­pülés közvetlen érdekképvise­lete jelenjen meg a közgyűlés­ben. Az együttműködő szerve­zetek közös célja, hogy pártér­dekektől mentes, nagyobb számú független egyesületi és önkormányzati képviselő dol­gozzon Baranya lakosságának érdekében, figyelemmel arra is, hogy milyen hatáskörökkel rendelkeznek a megyei önkor­mányzatok. A legjelentősebb megyei egészségügyi, szociális, kultu­rális intézmények működtetése mint a megyei önkormányzat legfontosabb feladata, csak megfelelő lakossági kontroll mellett működhet jó színvona­lon. Fontos az is, hogy olyan megyei programok közös meg­valósításában is részt vehesse­nek a megye települései, ame­lyek a megye fejlődését szol­gálják, és amelyek nem voltak jellemzőek az elmúlt években. A fejlesztési programok haté­konysága érdekében meg kell erősíteni a települések közötti együttműködést, és ez nem megy sem a települések, sem a lakosok nélkül, és a lakosok érdekeit közvetlenebbül képviselni tudó képviselők nélkül sem. Többek között ez a közvetlen célunk, és örülünk annak, hogy Baranya megyében is sikerült a megyei önkormányzati válasz­tásra összefognunk. Hisszük, hogy szívós, kitartó s hatékony munkával tudjuk megköszönni, ha a választópolgárok szavaza­tukkal minél nagyobb számban bejuttatják képviselőinket a Ba­ranya megyei közgyűlésbe.

Next

/
Thumbnails
Contents