Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-22 / 260. szám

1998. szeptember 22., kedd Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 A szorongás terei és a félelem-üzlet Minden felmérés eredménye azt mutatja, hogy egyre jobban félünk, illetve szorongunk a bűnö­zéstől. Ezt a speciális félelmet kutatja közel két évtizede dr. Körinek László, a JPTE Állam- és Jogtudományi Karának kriminológus professzora. A nagydoktori disszertációját is ennek a té­mának szentelte. Akadnak kétségei és félelmei a bűnüldözés újabb divatos stratégiái miatt.-A társadalom félelmeit sok­féle politikai ízlés szerint lehet rangsorolni, de aligha akad olyan, amely ne tenné dobogós helyre a közbiztonság romlását.- Ennek egyik oka a magasra emelkedő bű­nözés, ami vi­lágjelenség. Szinte min­denütt drasz- tikusabbá vá­lik, olyan formái jelennek meg, amiket korábban nem ismertünk. Nem lehet azt mondani, hogy csak a társadalmi rendszerváltással közvetlenül érintett országok­ban van emelkedő bűnözés. A társadalmi stabilitás megbom­lása, az átalakulás „a már nem, és még nem” állapota azonban közrejátszott a bűnözés ugrás­szerű megemelkedésében. A másik ok a sajtó. Itt egy optikai csalódás is van: aki rendszere­sen olvas újságot vagy néz té­vét, annak az egymástól távol elkövetett bűntettek össze­adódnak és a fenyegető külvi­lág képévé állnak össze.- Hogyan válaszolunk erre a fenyegető képre?-A lakosság jelentős része racionálisan reagál a félelemre. A fenyegetéssel szembeni első védvonal kijjebb tolódott: majdnem minden házon van már kaputelefon Pécsett is. Ez­zel együtt megjelentek az őrző­védő szolgálatok, a riasztóbe­rendezések, a különféle zárak, rácsok, kutyák. 1982-ben még a 28 százalékot meghaladta azok tábora, akik semmilyen pótló­lagos intézkedéssel nem növel­ték lakásuk biztonságát; ez a szám már 1992-ben egy száza­lék alá süllyedt. Ugyanakkor a helyzet túlreagálása is számot­tevő. A kriminológia csapdában van, mert egyfelől szeretné, ha az emberek bűnmegelőzésként elkerülnék a veszélyes helye­ket, helyzeteket, de a holtpon­ton való áteséstől is óvnia kell, nehogy láncok és rácsok mö­gött éljük le az életünket - mi­ként azt egy szakértő szemléle­tesen megfogalmazta -, miköz­ben a bűnözők szabadon flan­gálnak, noha pont fordítva kel­lene lennie.- Mennyire reálisan mérjük fel, hogy mitől félhetünk?- Amikor az embereket arról kérdezzük, hogy mitől félnek, irracionálisán válaszolnak. Föl­értékelik annak a valószínűsé­gét, hogy a viszonylag nagyon ritka erőszakos bűncselekmé­nyek áldozatául eshetnek. En­nek az esélye 5 százaléknál is kevesebb. Ugyanakkor alulér­tékelik a vagyon elleni bűncse­lekménnyel való fenyegetettsé­güket, amelynek a valószínű­sége az előbbinek a többszö­röse. Az ok természetes: a va­gyoni kár könnyebben reparál- ható, erőszakos bűncselekmény sértettjének lenni viszont tartós traumával jár.- Disszertációjában megkü­lönbözteti a félelmet és a szo­rongást. Vannak-e jellemző kü­lönbségek e két tünet gyakori­ságában ? Hol válik el a kettő?- A nők, az idősebbek, a ke­vésbé tehetősek és a falun élők inkább szoronganak, míg a fia­talabbak, a férfiak, és a vagyo­nosabbak inkább „csak” félnek. A szorongás irracionális, tárgy­talan, a szorongok nem tudják, hogy mitől „félnek”. A valami­től félő ember viszont éssze­rűen felméri a kockázatot.- A bűnözés szempontjából is vannak a szorongást általáno­san felerősítő helyszínek?- A szorongási terek kétfé­lék. A városokban vannak ma­gasabb bűnözési kockázatú he­lyek. Ugyanakkor egy házban is akadhatnak olyan zegzugok, ahol például a nők, az időseb­bek, gyerekek szoronganak. A lift a nőknek különösen félel­mes hely: ott össze lehetnek zárva egy ismeretlen férfival, akinek támadási lehetőségei igen nagyok. Hasonlóképpen félnek a mélygarázsokban is.- Mire kellene figyelni a házépítésnél, a közterületek ki­csinálni. A biztonsági cikkek­kel kereskedők, az őrző-védő magánvállalkozások profitál­nak a bűnözés emelkedéséből. A rendőrség kapacitásának és költségvetésének a növekedését jól alá lehet támasztani olyan statisztikai adatokkal, hogy fél az állampolgár. Végül a politi­kai demagógiának is nagyon jó eszköz. Jó „üzletet” csinál az a politikus, aki kijelenti, hogy az állampolgár védelmét az ő pártja tudja garantálni.-A kriminológus mitől fél?- A bűnözésre hivatkozva mindig fennáll a veszélye an­Ma már szinte minden lakást erős zárak védenek fotó: Müller a. alakításánál, hogy az emberek kevésbé szorongjanak?- Egy példa. Amerikában megnéztek egy utcát, hogy mi­ért történik ott annyi bűncse­lekmény. Rájöttek, hogy azért is, mert sok az elmagányosodó lakóház. Olyan toronyházak, ahova az emberek csak aludni járnak haza; az utcájukban pe­dig nem szívesen és nem sokat tartózkodnak. A városrendezők ezt a nyílegyenes utcát elfelez­ték és két zsákutcát alakítottak ki, a kettő között pedig egy kis mesterséges parkot. A széles járdaszakaszokra padokat helyeztek el. Megszűnt az átmenő forgalom. Egy idő múlva az utcára kime­részkedtek a nyugdíja­sok és gyerekeket sétál­tató anyák. És az élet­szerkezettel együtt át­alakult a bűnözés is. De vannak egyszerűbb módszerek is. A lakóé­pületekben például az ablakok kialakítása olyan legyen, hogy az otthon dolgozó kis­mama leláthasson a ját­szótérre, mert ez a lehe­tőség biztonságot ad. A lépcsőházakban mel­lőzni kell az olyan zugokat, be­ugrókat, ahova el lehet bújni. A közterületek és a lépcsőházak kellő megvilágítása is nagyon jó eszköz a szorongás ellen.-Netán segítenek a rendőr­ség mindent látó kamerái is.-Én nem hiszek abban a mostanában divatos módszer­ben, hogy bekamerázzák a nagyvárosokat. Lehet, hogy néhány embert el tudnak így kapni, de ez csak múló ered­mény. A bűnözők előbb-utóbb máshova teszik át a működésü­ket. A bűnözési energia mobil, ez a kiszorítósdi pedig nagyon sokba kerül.- Vajon a bűnözés csak a bűnözőknek üzlet? Hiszen sok ezer tisztes foglalkozásút tart el.- A bűnözéstől való félelem­ből valóban jó üzleteket lehet nak, hogy a mindenáron és minden módon való rend-párti- ság erősödni fog. Ez eltereli a figyelmet arról, hogy a bűnözés társadalmi jelenség, illetve be­tegség, amelynek el kell jutni a gyökeréig és a megelőzéséig. Nyugaton húsz évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni a bűnö­zés emelkedésének problémá­jával. Azt kutatták például, hogy hol kezdődik az erőszak. Rájöttek, hogy már jelen van a leges megoldás a bűnözőket el­kapni és lecsukni. A magyar börtönkapacitás már plusz 130 százalékosan betöltött. Azok, akik benn vannak a hűvösön, ki fognak jönni valamikor, és ak­kor is a mi bűnözőink lesznek. Nem elég csak több börtönt épí­teni, a büntetéseket szigorítani, ha az alapproblémával nem kezdünk semmit, ha az embe­reknek nem adunk perspektí­vát: lehetőségeket az oktatás­ban és munkahelyeket. Elszaporodtak nyék az erőszakos bűncselekmé­FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ családban, az iskolában is. Ta­nácsokat dolgoztak ki, hogy hol és hogyan lehetne elvágni a fo­lyamatot. Németországban leg­alább 150 ilyen fogalmazódott meg arról, hogy például hol kell a jogszabályokon változtatni, hogyan kellene a labdarúgó stadionok nézőterén módosí­tani, milyen baljós jelekre kell odafigyelni az iskolákban.-Az ilyesmi bűnmegelőzés­centrikus szemléletet igényel.- Azt szoktam mondani a di­ákjaimnak, hogy a környezet- védelem mutatja az utat. Már rájöttünk, hogy a szeméttel nem elég úgy foglalkozni, hogy be­rakjuk a kukába és kész. Hiszen azt elviszik és összegyűjtik va­lahol, a növekvő halom pedig később fog gondot okozni. Vagyis nem lehet csak a végére hagyatkozni a figyelemben, és megpróbálni csak a rendőrség­gel visszaszorítani a bűnözést. Az mindannyiunké. Csak idő­-Ez csak részben hasonló megközelítés, mint amit az Amerikából importálni kívánt ,',zéró tolerancia ” elve képvisel. Nem szimpatizál vele?-A New Yorkban kipróbált új divatos bűnüldözési stratégia azt jelenti, hogy le kell jutni a bűnözés gyökereihez és mind­járt ott szigorú büntetéseket kell alkalmazni. Ha a járőröző rendőr valakit meglát az utcán egy doboz vagy egy üveg sörrel a kezében, azonnal igazoltatja. És ez az ember már bekerül egy bűnügyi nyilvántartásba! Vagy ha valakinek lejár a gépkocsi forgalmi engedélye és lebukik, akár meg is bilincselhetik mi­atta. Nagyon súlyos büntetésre számíthat az, akire rá tudnak bizonyítani egy kis falfirkát. Ha rendőr iskolaidőben meglát az utcán egy iskoláskorú gyereket, azonnal fülön csípi és beviszi az iskolájába.- Vagyis rájöttek, hogy a bűncselekmények megelőzhetők erős rendőri kontrollal.- Ez valóban látványos akti­vitás, viszont tudomásul kell venni, hogy ez csak egy jól mo­tivált, jól fizetett rendőrségnek a teljesítménye lehet, és azt is, hogy ez az átlag állampolgár életébe való beavatkozást is je­lenti. Hiszen, ha valaki a sűrűn bekamerázott közterületeken egy kicsit is helytelenül visel­kedik, azon nyomban lecsapnak rá, és bármikor megláthatja magát a televízióban, mint egy rendőri akció negatív szereplőjét. Az USA-ban olyan prog­ramot indítottak be, amelynek során nem ér­dekes, hogy a bűnözők majd kikerülnek a bör­tönökből, csak az, hogy egy darabig nincsenek szabadon. Ezzel együtt erős börtönépítési prog­ramba is kezdtek. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez hosszabb távon is beválik.- Vagyis nem pártfo­golja az átvételét.- Azt kellene előtte végiggondolni, hogy tényleg akatja-e ezt a rendőri hatalmat, ezt a plusz terhet a magyar ál­lampolgár. Vagyis más elől elvonva akar-e ennyit köl­teni a rendőrségre, és akarja-e az említett mértékű beavatko­zást, ami személy szerint őt is érintheti. Az ár megéri-e azt a hasznot, ami a bűnözés vissza­szorításával felmerülhet?-Látja-e a végét a bűnözés emelkedésének? Vagy ez a nyúl az erdő közepéig is futhat?-Én optimista vagyok. Az egyensúlyi helyzet be fog kö­vetkezni mind a bűnözési ten­denciákban, mind a lakosság bűnözéstől való félelemérzeté­ben. Úgy gondolom, hogy a bű­nözés növekvő tendenciája el­tart még egy évtizedig. Úgy évi 700 ezer bűncselekmény benne van a magyar bűnözésben. Ez­zel nagyjából felvesszük a nyu­gat-európai átlagot. Dunai Imre Nyaka Szabolcs jegyzete Szaknyelv Beballagott Kati néni a Hiva­talba, arra gondolván naivan, hogy majd itt jól elintézik az ügyét. Nem volt amúgy ko­moly az egész, valami egy­szerű papírt kellett volna csak aláírni. Meg is kérdezte szé­pen, mivel már tudta, itt min­denhez külön irat kell:- Mondja, kedveském, tudna adni abból a zöld szegé­lyű, kékes papírból?-A 67/1995/WZX értesít- vényre gondol? Kati néni nem gondolt ilyen csúnyára, ezért szép csendesen kifordult a Hiva­talból, s átment a másikba, mert a sóg'or pénzt küldött, s mégiscsak fel kellene venni, nem árt az. Ám a kemény magyar forintokat sehol sem találta a Hivatal.- Ki kell tölteni egy tuda- kozványt - szóltak az üveg túloldaláról.-Tessék mondani, az in­gyen van? - kérdezte udvaria­san Kati néni.- Nem. Térítésmentesen.- Az ugyanaz ... - próbált a józan észre apellálni Kati néni.- Nem. Az nem. Kati néni - már majdnem sírdogálva - hazament, főzött egy jó erős kávét, és bekap­csolta a tévét. Abban éppen valami Hivatalos Személy be­szélt, de olyanokat mondott, hogy Kati néninek összeszo­rult a gyomra. Igazgatásszol­gáltatás, felszólamlás, járu- lékátáramlás - Kati néni körül csak úgy röpködtek a szavak.-A fene se érti ezt - do­hogta Kati néni, pedig ritkán beszélt csúnyán. - Magyarul mondja, mégse értem. Gondolkodott, járt körbe a konyhában, be is verte a lábát a kredencbe, aztán döntött: el kell menni az unokához, az tanult gyerek, csak meg tudja mondani, mi is van itt. Felöltözött, elsétált a fiú­hoz, s elpanaszolta neki a nap­ját. ,- Én se értem őket, mama - válaszolta az unoka. - Lassan már senki se érti meg a Hiva­talt, olyan nyelvet csináltak maguknak. Hamarosan csak egymással tudnak beszél­getni.- Az lesz majd a jó világ - jelentette ki Kati néni, és ha­zament. Lámpaláz helyett önbizalom Elképzelni is kínos azt a helyzetet, amikor felkérnek minket egy előadás megtar­tására főnökeink és kollégá­ink számára. Még izgalma­sabb a helyzet, ha a cégnél éppen leépítés van és szak­mai karrierünk függhet az előadás sikerétől. Minden együtt van tehát a stresszhez. Testünk is vissza­jelez, szívdobogással, száj- szárazsággal reagál, torkunk­ban mintha gombóc nőne, gyomrunkban erősödik a nyomás. A vizsga előtti szorongás, a fellépéskor érzett lámpaláz, a fontos előadástól való félelem közös nevezőre hozható. Mindez a negatív önértéke­lésre, az önbizalom hiányára vezethető vissza. Ez sokszor komoly bajok forrása lehet. Gondoljuk csak meg, ha valaki azért nem nyer el egy állást, mert a felvételin izgalmában alig bír megszó­lalni. A témát egy német szerző­páros - dr. Werner Metzing és dr. Martin Schuster pszicho­lógus - könyvben dolgozta fel. Szerintük a bajok gyökere a gyerekkorban keresendő. A túlzott szülői elvárások vagy a gyerekközösségből való ki­rekesztettség később vissza­hatnak az önértékelésre. A fé­lelem pedig újabb félelmet gerjeszt, a szenvedő alany már előre retteg a lámpaláztól és a vizsgadrukktól. Hogyan lehet kilépni ebből az ördögi körből? A szerzők azt tanácsolják, használjuk ki a félelemből fakadó energiá­kat az eredményesség hasz­nára. Mérjük fel, mire va­gyunk képesek és ne állítsunk magunk elé megoldhatatlan­nak tűnő feladatokat. A legfontosabb, hogy el­lenőrizni tudjuk a szereplés okozta félelmet. A pánikban lévő előadót megnyugtat­hatja, ha előzetesen alaposan tájékozódik a hallgatóság igényeiről. A kis, jelentékte­lennek tűnő részletek is fon­tosak lehetnek. A jól megvá­lasztott beszédtempó már fél siker. Ferenczy Europress Mi volt előbb: a tyúk vagy a dinótojás? Közel egy évtizede folyik a tudományos vita arról, hogy a dinoszauruszoknak és a madaraknak van-e közük egymáshoz. Egyes kutatók váltig állítják, hogy semmi, mások viszont az őslényekben a mai szár­nyas-tollas repülőjószágok közvetlen elődeit látják. Egy nemrégiben Madagaszkáron felfedezett lelet is az ő állás­pontjukat támasztja alá. A 65 millió évvel ezelőtt élt, hollóméretű lény - talán fajtájának utolsó példánya - lábain olyasféle karmok van­nak, mint a Jurassic Park című film emlékezetes, „konyhai üldözéses” jelene­tében látott ragadozó veloci- raptoroknak. Ám mellső lábai testéhez képest túl hosszúak, s kimutatható a kövületen a tol­lak maradványa, ami a repülő életmódra utal. De a mai ma­darakkal ellentétben csontos farka volt, tehát elölről ma­dárnak, hátulról dinosza­urusznak látszhatott. Paleontológus körökben nem tartják különösebben fantasztikusnak a leletet, mi­vel erősen hasonlít a nyolc­vanmillió évvel ezelőtt élt Archaeopteryx nevű lényre, vagyis már „fel van fedezve”. Jelentősége inkább abban áll, hogy akárcsak a régen kihalt­nak hitt, és pár évtizede meg­talált bojtosúszós hal, a maga korában ez az állat is „élő kö­vületnek” számított. Az Ar- chaeopteryxet 15 millió évvel túl élte, mert Madagaszkár szigetén senki sem háborította életét. (FEB) ( > 1 * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents