Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-22 / 260. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. szeptember 22., kedd Hírcsatorna Királyegyházán kisfiút gázolt el szeptember 21-én egy jármű. Az áldozatot sú­lyos sérüléssel a pécsi gyermekklinikán ápolják. Az ügyben a rendőrség még nyomoz. (cs) Bogádon falufejlesztési fórumot tartottak a hét vé­gén. Az önkormányzat az elmúlt évek során csaknem tízmillió forintot költött a te­lepülés csinosítására. Lett például egy új orvosi váró és park, három utcát leasz­faltoztak, rendezték a teme­tőt, megépült a faluszoba. Még idén felújítják a nap­közi tetőszerkezetét. Sze­retnék, ha a későbbiekben többen vennének részt a kö­zösségi munkákban. (cs) Vékényről tisztelgő lá­togatáson járt a hét végén egy küldöttség az ausztriai testvérfaluban, Mellach- ban, ahol tűzoltósági köz­pontot avattak. A vékényiek szerették volna, ha a ma- gyaregregyi táncosok is ve­lük mennek a külföldi útra, de a közösség technikai ok miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak. (cs) Jogi tanácsadó. Szerdán délután 5-től 6 óráig ingye­nes jogi tanácsadást tartunk szerkesztőségünkben Pécs, Rákóczi u. 34. szám alatt. Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 544 cm, áradó, 15,0, Őrtilos 88 cm, apadó, 13,0, Barcs 177, apadó, 15,5, D.-Szabolcs 309 cm, apadó, 15,6 fok. Lottónyeremények 38. hét Ötös lottó Nyerőszámok: 5, 23, 37, 45, 86 Ötös 174 555 304 Ft Négyes 450 913 Ft Hármas 5 447 Ft Kettes 365 Ft Hatos lottó Nyerőszámok: 8, 25, 32, 36, 42, 44 Pótszám: 27 Joker: 932720 Hatos nem volt 5+1 5 794 863 Ft Ötös 120726 Ft Négyes 2188 Ft Hármas 470 Ft Joker: nem volt A tévédíj-fizetések ellenőrzése nagy teher az önkormányzatoknak Tévénézők: kontroll nélkül A következő hónaptól már nem a posta dolga lesz ellenőrizni, ki fizeti rendszeresen a televíziók üzemben tartási díját. Az ön- kormányzatok azonban cseppet sem örülnek az újabb feladat­nak, hiszen erre sem személyi, sem anyagi támogatást nem kapnak az államtól. Az üggyel hamarosan az Alkotmánybíró­ság kényszerül foglalkozni. BARANYAI KÖRKÉP Az üzemben tartási díj besze­dését a kormányrendelkezés ér­telmében továbbra is a Magyar Posta végezné, az önkormány­zatokra a fizetési kötelezettség ellenőrzése hárulna. Az önkor­mányzatok illetékesei nem ér­tik, miért kapnak újabb és újabb feladatokat, amelyek egyrészt nem tartoznak hatáskörükbe, másrészt pedig miért nem kap­nak hozzá megfelelő személyi és tárgyi feltételeket. Dr. Priol János, Siklós jegy­zője szerint ezzel a lépéssel is­mét a köztisztviselőket hozták nehéz helyzetbe, hiszen újból behajtói szerepkörbe kénysze­rülnek.-A lakosságot újfent szem- beútköztetik a polgármesteri hivatalok dolgozóival, ráadásul egy olyan intézkedéssel, amely nem is a települések érdekeit szolgálja, nem az önkormány­zatnak jövedelmez. Némi bevétele származhat az ellenőrzések­ből az ön- kormányza­toknak is, ugyanis a be­jelentés elmu­lasztása miatt kiszabott bír­ság őket illeti meg. Ennek összege legfeljebb 31 800 fo­rint lehet. Sok önkormányzat azonban ezt a pluszjövedelmet, illetve annak megszerzését egyáltalán nem tartja etikusnak. A baranyai városokban egy­előre a kivárás taktikájára épí­tenek. Részben az önkormány­zati választásokra, részben a túlterheltségre hivatkozva a kö­zeljövőben sehol sem terveznek ellenőrző körutakat. Pécsett sem tudnak lépni, hi­szen a konkrét feladat még szeptember végén is ismeretlen. A postának október elsejéig kell átadnia a díjfizetők névso­rát az önkormányzatoknak, ám a rendszerben akadhat fenn­akadás.- Az ellenőrzéshez egyrészt több munkatársra és több pénzre van szükség, hiszen ez a munka közel húszezer ember díjfizetésének rendszeres kont­rolljátjelentené. Erre külön ke­retet nem kaptunk, saját erőből pedig nehezen telik még erre is. Ráadásul sohasem tudhatjuk, pontosak-e a postától kapott lis­ták, hiszen itt egy nap is sokat számít, különben a már fizető polgárt ellenőrizzük le, aki ezt- teljesen jogosan - felesleges zaklatásnak vélné - mondja dr. Radochay Csongor (kis képün­kön), a pécsi önkormányzat adóirodájának vezetője.- Egyelőre nem foglalko­zunk a rendelkezéssel. Erre a feladatra ugyanis nem elegendő a jelenlegi apparátus, bővítésre pedig nincs sem lehetőség, sem fedezet. Meggyőződésem, hogy meggondolatlanul adnak át ne­künk olyan feladatokat, amely­hez nem rendelkezünk háttérrel- állítja dr. Aracsi József szi­getvári jegyző. Hamarosan az Alkotmánybí­róság is foglalkozik a rendelet jogosságával, ugyanis az új­pesti polgármester az önkor­mányzatokra rótt újabb teher miatt a bírákhoz fordult. Derce Tamás úgy véli, törvényellenes, hogy a feladathoz az állam nem Vidékre zenetanárok kerestetnek Már a zeneoktatás is piacosodik. Pécsett a hajdani egy helyett hat intézményben folyik zenetanítás. Szaporodnak a klasszikus zeneiskoláknál is több állami és alapítványi pénzhez jutó zene- tagozatos iskolák, a vidéki tanerő meg egyre csak fogy. BARANYAI KÖRKÉP A gyerekszám csökken, mégis növekszik, legalábbis nem apad a zeneoktatásban résztvevők száma. Mind több kisdiák látja be, az általános műveltséghez valamilyen hangszer elmélyül­tebb ismerete is hozzá tartozik. Jó, hogy mind több településen van ilyen lehetőség. A kérdés: van-e egyáltalán a választott hangszerre a gyereket megta­nító zenetanár?- Évről évre több a diákunk, már 340 gyerek tanul valami­lyen hangszeren. Nyomasztó a tanárhiányunk, különösen a zongora és a fúvós tanszakon. Hét tanári állásunk betöltetlen. Nem tudunk ígérni se lakást, semmi extrát, csak a törvény­ben előírtat adhatjuk, azért meg nemigen járnak ki hozzánk - mondja Deichler András (ké­pünkön), a szigetvári Zeneis­kola igazgatója. Hasonlóak megyeszerte a gondok. Ezért a nyugdíjra jogo­sult tanárt addig nem engedik el, amíg nem találnak helyébe mást. Őrülnek, ha akad félál­lású, vagy óraadó. Képesítés nélküli zenetanárt már nemigen alkalmazhatnak, viszont az esti tagozatos beiskolázásuk havi 15 ezer forintos tandíját, vagy annak nagyobbik részét a szű­kös költségvetési lehetőségeik Alaphangszerek árai Fuvola 60 ezer forinttól Klarinét 80 ezer forinttól Trombita 43 ezer forint­tól : Tuba 480 ezer forinttól s Furulyák 1500 forinttól ■ Gitár 18 ezer forinttól fi Zongora 1-2 milliótól fi Pianínó 200 ezer forinttól Gordonka 100 ezer fo­rinttól 1 Hegedű (egészes) 30 ezer forinttól Szintetizátor (normál bil­lentyűs) 30 ezer forinttól miatt sem igen vállalhat­ják át. A zene­tanárok zöme anyagi és ké­nyelmi okok­ból is Pécshez kötődik. Félő, a tanárhiány előbb-utóbb a minőség rovására megy. A ze­neiskolák az éves szokásos kot­tapénzt idén még nem kapták meg. Sok helyütt a tanárhiány mellett tanteremgondokkal is küszködnek. A zeneiskolák térítési díja, a havi néhány száz forint még el­viselhető, a havi hangszerellá­tottságuk elfogadható, leg­többje a hordozható hangszere­ket kölcsönözni is tudja ta­nulóinak. A hangszerek zöme több évtizedes, megérett a cse­rére. Új hangszert pedig csak a zeneiskolai térítési díjakból ve­hetnek, ami a karbantartás költ­ségét is fedezi. A tanulásra szolgáló alaphangszerek árának felső határa a csillagos ég (lásd táblázatunkat). Megyei és or­szágos versenyekre is alkalmas minőségi hangszerekről a leg­több zeneiskola csak álmodo­zik. B. M. L. (A> Kommentár az 1. oldalon) ■mm mrmg*m é "u * Forrás: Magyar Posta Tv-díjfizetok szama jss 1998. augusztus 1998. január biztosítja a hátteret, ugyanak­kor az ellenőrzésekkel nem akar a nagyvonalú gazdálko­dása kapcsán már többször el­marasztalt MTV számára újabb bevételeket szerezni. Ebben az évben a díjfizetők száma egyébként látványosan emelkedett, köszönhetően an­nak, hogy az üzemben tartási díjat adóvá minősítették át. Or­szágosan mintegy száztízezer új előfizetőt jegyeztek be, míg megyénkben ez a szám három­ezerre tehető. Ennek ellenére még mindig félmillió körülire saccolják a fizetést kikerülők számát. A rajtuk be nem hajtott pénz évről évre kiesik a terve­zett bevételből, így jövőre emi­att áremelést terveznek: az elő­fizetési díj a jelenlegi 530 forint helyett 640 forintra emelkedik. A díjfizetést elbliccelők pe­dig egy időre megnyugodhat­nak: októberben a posta már nem, az önkormányzatok még nem büntetnek. Gy. Z. Szakmatanulás élesben PÉCS Országosan egyedülálló kezdeményezésként nyílt árusítású vendéglátó tan­üzemet létesítenek. Pécs Önkormányzata, a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, és a Pécsi Keres­kedelmi, Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző olyan tanüzemet tervez, amely a vendéglátó-eladó szakma pécsi tanulóinak csúcstechnológiával ellátott valós körülmények között te­remti meg a munkahelyi gya­korlati oktatás európai nor­mák szerinti feltételeit. Az üzemeltető a Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztő és Szolgál­tató Kht., a kamara egyszemé­lyes közhasznú társasága lesz. A kamara „kénytelen lesz” lenyelni döntése következ­ményeit, hiszen a Pécsi Ke­reskedelmi Központban a közétkeztetést is a tanüzem szolgáltatja majd. D. I. A vessző, ha megnő SELLYE A város határában legkeve­sebb ötven hektár füzes és földterület van parlagon. Egy hajdani kosárfonó cég birtoka ez, amely az államra szállt. A felhagyott részen mintegy tíz ember bérlőként próbálkozik, de csak fűzvesszőt nevelnek vagy földet művelnek. Nehe­zen állják a versenyt, hisz a környékben hivatalosan csak két erdélyi menekült család foglalkozik kosárkészítéssel. A termőföld felerősítése pe­dig egyre drágábba kerül. Tóth Gyula például legfeljebb Komlón és Magyaratádon tud fűzet eladni. A vesszőtolvajok viszont annál többször káro­sítják meg. Félő, hogy idővel ő is feladja. Simon Vince gaz­dajegyző kérdésünkre el­mondta, most azonban újabb gazda bérelt nagyobb fűz- és földrészt. Tán megszűnnek az ugardzsungelek, és vágásra érhet minden vessző. Cs. J. PORTRÉ A kultúra kis szigetein lakva Horgas Béla író hétfőn a pécsi Városi Könyvtárban találkozott gyermek és felnőtt olvasóival, akikkel Meseháló című délutáni beszélgetésben arról váltott szót, létezik-e még ma Magyaror­szágon gyermekirodalom - ahogy régről ismerni véljük.- Ha belépünk egy könyves­boltba, de az utcasarkon is, he­gyekben áll a gyerekkönyv. Jó ez vagy rossz?-Tényleg sok minden kap­ható, mégis elég sötét gondola­taim vannak e téren, hiszen a tendenciák nem túl pozitívak. 1989 után a gyermekirodalom is oda lett vetve a piacnak, ami önmagában nem lenne baj. Csak az nem érthető senki előtt, hogy egy Janikovszky Éva, Lá­zár Ervin, Csukás István - és nem is folytatom a felsorolást - neve miért nem garancia akár a pénzügyi sikerre is a kiadók szemében? Sajnos ma a szem- fájdító giccs az, ami ömlik mindenünnen, és ez azért (is) baj, mert az alapok ve­rődnek szét. A gyereknek minden tet­szik, amit eléraknak, és ha már a té­vével amúgy sem lehet felvenni a versenyt, legalább ami olvasnivaló, az legyen nívós!- De mintha szerzők se len­nének, mármint az új írógene­rációkból, igaz?- Persze, hogy igaz, mert nincs hely, ahol felvállalnák őket. Egy neves, még a régi rendszerből talpon maradt ki­adó vezetőjétől hallottam, ha Weöres Sándor ma kopogtatna Horgas Béla író 1937-ben született Homokszentgyörgyön. Az ELTE bölcsészkarán diplomázott, majd huszonhárom éven át a Gyermekünk című lap főszerkesztője volt. Számos gyermek- és „felnőttkönyv” szerzője. Levendel Júliával, akivel négy gyermekük van, közösen adják ki a Liget című lapot. náluk a Bóbitával, amin nem­zedékek nőttek fel, valószínű, hogy nem tudnák vállalni. Ta­lán ez ösztökélné a maiakat?- Ön feleségével, Levendel Júliával egy évtizede jelenteti meg a Liget című lapot és könyvsorozatot. Hogy bírják anyagi és lelki erővel?- Ahogy bárki, aki ebbe a fába vágta a fejszéjét. 1988- ban még 10 000 példányban jött ki az első Li­get, amit Berecz János már nem tiltott le, nem úgy, mint 1986- ban. És elkap­kodták a lapot! Ma 2000-et nyomunk, ami­nek a fedezete kuncsorgásból jön össze. Nem is ez a gond, hanem sokkal inkább az, hogy : úf *, ' % , . ^ > í > , .Uff? * Av _______Á...ÉtttŰ*_______Iák___________ mi nden kezdeményezés, min­den kultúrjelenség mintha megmaradna önmagának. A kultúrának kis szigetei alakul­tak ki, és sajnos e szigetek kö­zött nincsen semmiféle átjárás. A „rendszerre” pedig, ami úgyis csak rendetlenségében egységes, semmiféle ráhatá­sunk nincsen. Aztán hogy va­laha is lesz-e? Méhes Károly Utakat építenek BÓLY Tizenegymilliót meghaladó összeget költ idén a város ön- kormányzata belterületi út­hálózata korszerűsítésére. A költségvetésből elkülönített keretet pályázat útján szerzett pénzzel toldotta meg a város képviselő-testülete, s így lehe­tővé vált, hogy több utcában is a meglévő szilárd burkolatú út­jukat felújítsák. A kivitelezést az elmúlt héten kezdte a fel­adatra a legkedvezőbb ajánlatot adott mohácsi vállalkozó. Első­nek a zártsorúan beépített Kos­suth Lajos utcában fogtak munkához, ahol jelenleg a víz­elvezető árkot betonozzák, utána a 320 méter hosszú utca hat méter szélességben aszfalt- burkolatot kap. B. M.

Next

/
Thumbnails
Contents