Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-21 / 259. szám

4 Dilnántúli Napló Baranyai Tükör 1998. szeptember 21., hétfő Kevés volt a vonal vasárnap Nagy sikert aratott a vasár­napi Dunántúli Napló és a Vasárnap Reggel közös Szerencseóra játéka. Szinte égtek a telefonvonalak, sok olvasónk ezért nem tudta felhívni a megadott számot. A játék technikai rende­zőitől azt az információt kaptuk, azon dolgoznak, hogy a jövő héten már több telefonvonalat hívhassanak olvasóink. Aki most nem tudott tele­fonon jelentkezni, az sem marad ki a nyerési lehető­ségből. Hiszen a Dunántúli Napló vasárnapi számában nyereményszelvény is talál­ható. Az azt beküldők ugyanúgy részt vesznek a sorsoláson, mint akik tele­fonon hívták fel a Szeren­cseórát. A szelvények még ma beküldhetők, így olvasó­inknak megvan az esélyük arra, hogy milliomosok le­gyenek a vasárnapi Dunán­túli Napló és a Vasárnap Reggel közös játékán. Hírcsatorna 45 éves a Nevelők Háza. Baráti beszélgetésre várja csütörtökön 15 órára a Civil Közösségek Házában a Ne­velők Háza a 45 éves jubi­leum alkalmából mindazo­kat, akik a Házban tevé­kenykedtek, s szívesen ta­lálkoznának egymással, (d) Lovászhetény biztosí­totta a saját tőkét ahhoz, hogy a temetői ravatalozó­hoz elektromos vezetéket alakíthassanak ki. A fej­lesztéssel a későbbiekben lehetőség nyílik arra is, hogy hűtőt építsenek a ha­lottasházban. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 512 cm, áradó, 15,0 fok, őr­tilos 60 cm, apadó, 13,0 fok, Barcs 198, cm, apadó, 15,7 fok, Drávaszabolcs 357 cm, apadó, 15,6 fok. Elküldte az önkormányzat a profitérdekelt ruhagyűjtőket Napokon belül elszállítják a városból azokat a ruhagyőjtő kon­ténereket, amelyeket egy székesfehérvári kft. és egy kaposvári alapítvány helyezett ki még a nyáron. Az ok: a város úgy látta jónak, ha a használt ruha értékesítésével is foglalkozó profit­érdekeit cég helyett a helyi nonprofit szervezetek kapnak lehe­tőséget a gyűjtésre. Fónai László (kis képünkön), a Támasz alapítvány elnöke példaértékűnek nevezte a helyi nonprofit szervezetek összefo­gását. Mint mondta, gyakran éri őket az a vád, hogy képtelenek együttműködni', így a mostani Nem marad konténerek nélkül a város Ezentúl sem marad azonban konténer nélkül a város. A Ka­tolikus Karitász, a Máltai Sze­retetszolgálat, a Magyar Vö­röskereszt területi szervezete, a United Way Dél-Dunántúl és a Támasz alapítvány hamarosan négy ruhagyűjtőt is felállít Pé­csett, a Szociális Minisztérium támogatásával. Lesz konténer a Mecsek áruház előtt, a Diana téren, a Bajcsy-Zsilinszky úti parkoló mellett és a Rókus utca — Hungária utca sarkán is. FOTÓ: MÜLLER A. közös akció jó ellenpéldával szolgálhat. Hozzátette, az ado­mányozók ezúttal biztosak le­hetnek benne, hogy a ruhákat csak és kizárólag rászorulók kapják. Akik esetleg továbbra is fenntartással viseltetnek a mód­szerrel szemben, azok akár személyesen is elvihetik a ru­hákat a szervezetek konténere­ken is szereplő címére. Lendvai D. (í& Kommentár az 1. oldalon) PÉCS Amint arról már korábban be­számoltunk, a ruhagyűjtő kon­ténereket a kaposvári Pro Edu- catione Soziale alapítvány megbízásából a székesfehérvári GLH Kft. helyezte ki a város több pontján. A cégről időköz­ben kiviláglott, hogy a tevé­kenységi körében szerepel a használt ruha hazai és külföldi értékesítése, továbbá feldolgo­zása is, így legalábbis megkér­dőjelezhető lehet akciójának tisztasága. Mint kiderült, a pé­csi önkormányzat anélkül adta ki az engedélyeket és írta alá az együttműködési megállapodást a céggel, hogy annak tevékeny­ségével tisztában lett volna. Cikkünk megjelenésének másnapján dr. Páva Zsolt pol­gármester úgy határozott, a helyzet tisztázásáig felfüggeszti a kft.-vel az együttműködést. Sohár Endre, a Népjóléti Iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy a bekért iratokból is egyértelműen kiderült, a kft. valóban fog­lalkozik használt ruha értékesítésé­vel és feldolgozásával. Ezért úgy döntöttek, nem engedélye­zik a cégnek a ruhagyűjtést Pé­csett. Erről a polgármester a múlt héten levélben tájékoztatta a GLH Kft. ügyvezetőjét. A még kintlévő konténereket na­pokon belül a fehérvári telep­helyre kell a cégnek sz's"í,í>";'> Csak vitatkoznak a szeméten Régóta vita tárgya, hogy ki vigyázzon az építési törmeléket tá­roló közös szeméttelepre Felsőegerszeg határában. FELSŐEGERSZEG - SÁSD A falu önkormányzata azt tartja, mivel helyet adott, ezért cserében a rendért az ide sze­metet szállító Sásd köteles fe­lelni. A város vezetősége egy vállalkozót bízott meg azzal, hogy havonta egyszer rendezze a terepet, a közeli rádióerősítő torony környékét pedig tartsa tisztán. A megbízottnak ugyancsak nincs könnyű dolga, hiszen a szemétlerakók tönkretették a vargai közutat, a kijelölt részen kívül is elszórják a hulladékot. Senki sem figyel arra, hogy ki, mit dobál szerteszét. Kiss Gyula vállalkozó kérdésünkre elmondta, volt, hogy dögöket temetett el. A toronykezelő cég - megelégelvén az áldatlan ál­lapotokat - figyelmeztette az egerszegieket, hogy a környe­zetvédelmi szabályok szelle­mében gondozzák a területet. Papp Magdolna polgármester­től megtudtuk, önkormányzati testületük ezért lezáratta a lera­kóhelyet, ami különben is meg­telt, és azt őrizteti. Határoztak, hogy más településről semmit sem hozhatnak Egerszegre. Természetvédelmi őrszolgála­tot alakítottak, és ha illegális szemetelőt érnek tetten, azt akár 30 ezer forintos bírsággal sújtják. Sásd továbbra is szeretné használni a létesítményt. A ke­zelőt azonban nem kérték fel a folyamatos munkavégzésre. Csuti J. Tisztításra váró zarándokút SIKLÓS - MÁRIAGYŰD Egykor a máriagyűdi kegy­templomhoz zarándokló menetek számára szinte ki­zárólagos útvonalnak szá­mított a köznyelvben csak epres útnak nevezett gya­logösvény. A rendkívül elhanyagolt, eperfákkal övezett kis föl- desút - melynek rendbetételét négyéves gyakorisággal rendre beígérik - a hegyol­dalban lévő pincék között ka­nyarogva vezetett a gyűdi kegytemplomhoz. Ma az alsó részén a máriagyűdi új lakóte­lep házai határolják. Mint az egyik ott élő család férfi tagja elmondta, nem ígé­retekre volna szükség, hiszen az ott lakók közül többen is gondozzák a portájukhoz ugyan cseppet sem tartozó szakaszt. Ok például befüve­sítették a kerítés menti kis szurdokot, ahol fából készült kapukat, kosárlabdapalánkot helyeztek el az unokák legna­gyobb örömére, sőt új fákat is elültettek. Egy másik, az út szélén élő család véleménye szerint, ha az önkormányzat kicsit is se­gítené az ott lakókat, nem kel­lene külön gondot fordítania a zarándokúba, helyben és könnyen megoldható lenne a sok éves probléma. K. J. Nincs gáz: lesz gáz! MÁNFA A faluban hosszú ideig nem dőlt el, van-e igény a gázbe­kötésre vagy nincs. Ha min­den igaz, 1999-ben megkez­dődnek a munkálatok. A lakosok telefonos érdeklő­désünkre más- és másképpen válaszoltak. Egyikük azt kö­zölte, hogy míg van az erdő­ben fa, bolond lesz váltani. Mások viszont igenis szeret­nék a könnyebbséget jelentő megoldást. Am valamennyien hozzátették, hogy minden a költségektől függ, ugyanis sok a munkanélküli, és hiába van meg az igény, ha nem kapnak kölcsönt, alacsony kamatra. Ezzel együtt olyan pletyka is lábra kelt, miszerint azért nem lesz gáz, mert a polgármesternek otthon nincs rá szüksége.- Épeszű polgármester nem áská­lódhat a fej­lesztések el­len - nyilat­kozta erre Schmidt Zol­tán (képün­kön) -, főképp nem a válasz­tási kampány küszöbén! Egész biztos, hogy belefo­gunk a jövő évben. A kiviteli tervet megpályáztatjuk, és váijuk a jelentkezőket. Eddig 260 családból 81-en mondtak igent, ami nem rossz arány. Még nem tudni, hogy a bekö­tésekért mennyit kell majd fi­zetni, szeretnénk minél ala­csonyabbra szorítani az árat, ezért tájékozódunk a kör­nyező falvakban, ahol már túl vannak a nehezén. M. K. Összefogás a mellékvonalakért PÉCS Regionális tanácskozást tar­tott a Vasutas Települések Szövetsége, amelyen leszö­gezték: a vasúti mellékvona­lak fennmaradása csak tér­ségi összefogással érhető el. A két éve alakult civil szerve­zetnek megyénkben eddig csak Szentlőrinc volt tagja, a szeptember 23-án megrende­zendő gyömrői országos köz­gyűlésen azonban már Sellye és Teklafalu is csatlakozni kí­ván. A pécsi értekezleten el­sősorban a vasúti hálózat ke­vésbé preferált mellékvona­lairól esett szó. A résztvevő három megye, Baranya, So­mogy és Tolna vasutas telepü­léseinek képviselői úgy gon­dolják, ezek fennmaradása csak akkor valósulhat meg, ha a MÁV és az önkormányza­tok közt eredményes együtt­működés jön létre. Ilyen az utóbbi időben Barcson tör­tént, ahol az önkormányzat 12 millió forinttal támogatta a felvételi épület és a váróterem felújítását. A tanácskozáson elhang­zott az is, mindenképpen lob­bizni kell a szövetség által ki­tűzött célokért, hiszen a fal­vak, kistérségek fejlődését nagymértékben elősegítheti a vasúti közlekedés. Ezt azon­ban úgy kell átalakítani, hogy az megfeleljen a helyi igé­nyeknek, de az üzemeltetőnek se csak veszteséget termeljen. Gy. Z. PORTRÉ .......................* A pécsi tv-toronytól a Westel-sikerekig- Úgy hírlik, önnek különleges személyes kötődése van Pécs városához­- Valóban így van. A ’70-es évek elején épült a pécsi tv-to- rony, és kezdő villamosmér­nökként a minőségi rádiózást lehetővé tevő első URH-adók fejlesztésében, a nagyobb tel­jesítményű antennák felszere­lésében vettem részt. Ez utób­biról gyakran meg szoktam emlékezni: panaszkodtam a Tófalvi főmérnöknek, hogy fönt nagyon hideg van, fázom, és olyan nagy szél fúj, ami ve­szélyessé teszi a munkát. Ő erre így válaszolt: - Tessék visszamenni, és ha fázol, te­gyél papundeklit a gatyádba. Tényleg így is történt, annak idején a vesénket, hogy szere­lés közben szét ne fújja a szél, papundeklivel védtük.- Mint szakember, mikor hal­lott először mobil telefonról?- Magyarországon van egy kissé misztikus vonulata a rádió- telefonoknak, hiszen az első ilyen készülé­keket hatósá­gok, illetve kormányzati szervek üze­meltették. An­nak idején, gyerekkoromban, ha egy speciá­lis antennát láttunk egy nagy fe­kete limuzinon, akkor mindig tud­tuk, hogy „nagyfőnök” van köze­lünkben. Azóta, ugye, nagyot fordult a világ, hiszen az új fej­lesztések a tömegszerűségét tet­ték lehetővé ezeknek a rendsze­reknek. A ma működő GSM- szisztémák pedig már a nemzet­közi barangolás lehetőségét is megteremtették az előfizetőknek. Sugár András, a Westei 900 Rt. 52 esztendős vezérigazgatója Budapesten született. Villamosmérnökként a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, fő szakterülete a rádió és tv URH-adók fejlesztése volt. A telekommunikációs szakmában sikeres topmenedzser nős, felnőtt gyermekei vannak. Átlépve a határokon ez volt az első olyan szolgáltatás, amit im­portengedély nélkül bárki igénybe vehetett, és az elszámo­lást itthon intézhette. . -Menedzserként, illetve magánemberként az életében milyen szerepet tölt be a mobil telefon?- Nekem nagy szenvedé­lyemmé vált a készülék haszná­lata. Mint menedzser, el sem tu­dom képzelni a hiányában az éle­tet. Hogy meny­nyire süket va­gyok nélküle, azt akkor veszem csak észre, ha olyan területre ér­kezem, ahol nem lehet használni. így volt ez pél­dául az atlantai olimpián, ahol bármennyire is furcsa, a külön­böző rendezvények között köz­lekedve olyan területeken jár­tunk, ahol nem tudtunk telefo­nálni. A készülék nemcsak a vál­lalatirányítás kulcsfontosságú gyors kommunikációs eszköze, hanem elfoglalt menedzserként, a magánéletemben, a családi kapcsolattartásban is segít. Gyakran kell lemondani a látás öröméről, ezzel szemben viszont a család folyamatosan együtt van. Kaszás E. Kitelepítés a Felvidékről ötven esztendeje BORJÁD Tizenkilenc családot telepítet­tek ötven évvel ezelőtt a Felvi­dék falvaiból Borjádra. Az el­múlt szombat délutánján több mint kilencvenen jöttek össze a még élők és a leszármazottak közül a kultúrházban, hogy megemlékezzenek erről az eseményről: ki fájdalommal, ki pedig örömmel. Hiszen például a találkozó szervezőjének, Ku- rucz Lászlónénak a szülei út­közben Boijád felé ismerkedtek meg egymással. A délutáni, gyerek és felnőtt szereplőkkel gazdag emlékműsort követően a templomban liturgiára került sor, majd vacsorára és hajnalig tartó vidám bálra. (d)

Next

/
Thumbnails
Contents