Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-03 / 241. szám

1998. szeptember 3., csütörtök Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Szellemház a központban SIKLÓS, MÁRIAGYŰD Több mint három éve egy homokkupac árválkodik Siklós máriagyűdi városré­szében a volt élelmiszer- boltban, mely ingatlancsere révén került az önkormány­zat birtokába. A volt boltot több helyi vál­lalkozó is bérbe kívánta venni az idők folyamán, azonban az elképzelésekből nem lett semmi. Egyikük pedig 450 aláírással bizonyította, hogy szándékát a helyiek is támo­gatják, ugyanis a mostam üz­letek, a főként idősek lakta negyedben - főként a helyiek által Sídnek nevezett részen - élők számára messze vannak. Kérését a hivatal azzal hárí­totta el, hogy már eddig is so­kat költött az épületre. Dobrovics Dezső képviselő (képünkön) érdeklődésünkre elmondta, az ingatlancsere által a fiata­lok számára fenntartott épületből két ok miatt nem lett valóság, vagy az igé­nyek voltak túlzottan magasak, vagy a vá­ros nem tudott elég pénzt biz­tosítani. Mint hozzátette, gyakorlatilag a városrészben nyolc éve nem történt semmi. Mecseki László képviselő, az ifjúsági klub szorgalma­zója megkeresésünkre el­mondta, kevés pénz állt ren­delkezésre az elképzelés megvalósításához, véleménye szerint - elvileg - hasznosí­tani kellene az épületet, azon­ban meglátása szerint Gyűdön megosztott a lakosság, ha va­lami történik, kritizálják, ott egyszerűen nehéz jót csele­kedni. K. J. Együtt a marketingoktatók PÉCS A magyar marketingoktatás jeles személyiségei adnak egymásnak találkozót ma és holnap a megyeszékhelyen. A negyedik éves konferencia - melyet a JPTE Közgazda­ságtudományi Kara, és a Ma­gyar Marketingszövetség szervez - mai és holnapi elő­adásait tartalmazó kiadvány címe: Hagyomány és megúju­lás a magyar marketingokta­tásban. A Hotel Kikeletben megrendezendő előadás- és vitasorozat tematikája rend­kívül változatos. A ma dél­előtti plenáris ülést délután és holnap szekcióülések követik. A sort Zeller Gyula, a JPTE nyugdíjba vonuló professzora nyitja a tudomány elmúlt 30 évének elemzésével. Szó esik majd többek között arról, ho­gyan változnak a marketing- oktatás iránti követelmények, milyen lehetőségek állnak a hazai kutatók előtt, de vitázni fognak arról is a résztvevők, hogy az internet és a marke­ting hogyan viszonyulhat egymáshoz. N. F. Költözik a kirendeltség Bővülnek a munkaerőpiaci szolgáltatások PÉCS Új helyre, a Zrínyi utca 11. alá költözik a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltsége. A szer­vezet igényei szerint kialakí­tott irodaépületben lényege­sen jobb körülmények kö­zött fogadhatják az ügyfele­ket a munkaerőpiaci szol­gáltató szakemberek. A kirendeltség a hét végén költözik új épületébe, ahol jövő keddtől fogadja ügyfe­leit. A munkaügyi miniszté­rium és a helyi önkormányza­tok közreműködésével a Ba- ranyaterv egykori irodaházát alakították át, ahol az eddig három épü­letben mű­ködő kiren­deltségi egy­ségek végre ismét egy helyre kerül­hetnek.-A kiren­deltség vég­leges elhelyezésének elősegí­téséért köszönettel tartozunk a közreműködő önkormány­zatoknak is. Az egységes helyszín hatékonyabb, magas színvonalú szolgáltatást tesz lehetővé számunkra, ügyfele­inket nem kell három külön­böző helyre küldözgetnünk - emelte ki a beruházás lénye­gét Janovics László (képün­kön) igazgatóhelyettes. K. E. Kevés a kárpótlási föld, nem várható részvénycsere Gondban a kárpótlásijegy-tulajdonosok Hosszú, több mint féléves szünet után ezekben a napokban is­mét kárpótlási földárveréseket tartanak megyénkben. A köz­pontilag leállított licit újraindítása azonban nem jelenthet ma­radéktalan megoldást, ugyanis a rendelkezésre álló földalap rendkívül kicsi, már csak kevesen juthatnak területhez. BARANYAI KÖRKÉP Napjainkig Baranya megyében 605 kárpótlási földárverést hir­dettek meg, amelyek közül 580-at tartottak meg, ezekből 87 volt eredménytelen. A kez­detben igen népszerű liciteken több mint 42 ezer ember vett részt, és megközelíti a 10 ezret azoknak a száma, akik földtu­lajdonhoz is jutottak az árveré­seken. Nem lehetnek azonban vér­mes reményeik azoknak, akik az elkövetkező napokban akar­nak licitálni. Mint Hárságyi Pi­témétől (kis képünkön), a Ba­ranya és Somogy Megyei Kár- rendezési Iroda munkatársától megtudtuk, szeptember 8- án nagynyá- rádi, szep­tember 10-én görcsönyi, szeptember 14-én pedig egyházasha- raszti földte­rületeket bocsátanak áruba. A visszafogott esélyek oka, hogy új földalapok kijelölése híján bizony már csak apró kis par­cellák, töredékföldek szerepel­nek a meghirdetett listán. Mint az iroda szakemberei elmondták, a kevés föld, és a jogosultak megállapítása - Egyházasharasztiban csak az 1991 óta helyi lakosok, Nagy- nyárádon és Görcsönyben pe­dig a helyiek, és azok árverez­hetnek, akiktől ott vették el a földjüket - egyaránt behatárolja az érdeklődést. A tapasztalat szerint az utóbbi licitekre már csak néhányan mentek el, és az esetek túlnyomó részében az árat nem fölverve, egymással megegyezve vásárolták meg a földeket. Baranya megyében egyébként eddig több mint 217 millió forintnyi kárpótlási je­gyért vettek területet, és közel 300 esetben jutottak egyezségre az árverezők. A jelenlegi helyzet tehát nem sok jót tartogat azok számára, akik nagyobb mennyiségű kár­pótlási jeggyel rendelkeznek. Az előzetes információk szerint ugyanis nem várható újabb ál­lami földalapok kijelölése, és egyelőre hiába várnak a befek­tetők újabb kárpótlási jegy­részvénycsere meghirdetésére is. A papírok készpénzért való értékesítése sem jelent most Baranya megyei árverések adatai Meghirdetett (hal Elárverezett (ha) 5945,6 □ összterület El ebből erdő Kevesen juthatnak majd újabb területekhez illusztráció: t. l. igazán üdvözítő megoldást, hi­szen míg az év elején az álom­határnak számító 1000 forintot is meg-meghaladta a kárpótlási jegy árfolyama, a napokban alig 400 forintért cserélnek gazdát az értékpapírok a tőzs­dén. Az elmondottak tükrében nincsenek irigylésre méltó helyzetben azok az emberek, il­letve hozzátartozók, akik saját, vagy családtagjaik szabadság- vesztése, illetve elhalálozása jogán várnak kárpótlásra. A le­köszönő kormány ugyanis rög­zítette a munkaszolgálatosok jogosultságát, idén azonban egyelőre nincs forrása a kifize­tésnek. A pécsi kárrendezési irodá­ban mindenesetre hetente mint­egy 700 kérelmet bírálnak el a munkatársak. A jogosultságok megállapítását nehezíti, hogy mindet össze kell vetni a ko­rábbi kérelmekkel, illetve még mindig nagyon sok a hiányos igénylés. A jogosultak kárpót­lásáról, és a kifizetések mérté­kéről később várható politikai döntés. Kaszás E. A gázvezeték határidőre elkészül Szigetváron és a térségéhez tartozó 16 településen olyan hírek kaptak szárnyra, hogy az ingatlantulajdonosok ellenkezése miatt nem épül meg határidőre Pécstől Szigetvárig a 32 kilo­méter hosszú nagyközépnyomású gázhálózat. épületet nem építhet, 2 méteren belül fát nem ültethet. Viszont a kivitelező köteles az ingatlantu­lajdonosnak az építési sávban okozott zöldkárt tételes felmé­rés alapján a helyszínen azon­nal készpénzben megtéríteni, míg a termőföldben okozott kárt a Talajvédelmi Hatóság ellenőr­zése mellett helyreállítani. A vezeték kiépíté­sét követő bá­nyaszolgalom alapításával életbe lép a biz­tonsági övezeti tilalom és a tu­lajdoni lapra te­herként rákerül a földbe épített ve­zeték, ugyanak­SZENTLŐRINC - SZIGETVÁR Csonka Ernő, a beruházó DDGáz Rt. projektmenedzsere elismeri, hogy a szolgalmi jo­gok terén adódó nehézségek miatt mintegy két hét késéssel, csak a jövő héten kezdheti el a pályázatot nyert cég a munkát. „Október végéig elkészül a ve­zeték. A kivitelezőtől elvárjuk a napi 800 méter komplett veze­tékszakasz kiépítését, ám való­jában napi 1200-1300 folyómé­terrel számolunk” - jelenti ki. A szakember szerint a veze­téképítést ellenző tulajdonosok nem ismerik a bányatörvényt. Az kimondja: az ingatlantulaj­donos a telkén a bányaüzemi lé­tesítmény (például földgázve­zeték) kiépítését tűrni köteles, a vezeték mindkét oldalán 9-9 méter biztonsági övezeten belül forgalmi szakértő által megha­tározott kárt készpénzben meg­fizetik a tulajdonosnak. Ha va­laki valamelyik eljárással nem ért egyet, a Közigazgatási Hiva­talhoz, azt követően a bíróság­hoz fordulhat jogorvoslatért. A késlekedés oka: Pécs és Cserkút térségében félszázan nem járultak hozzá a vezeték építéséhez. B. M. L. kor az ingatlan- Az árok már elkészült Hobolban fotó: t, l. A közbiztonság negyedszázada Fotókiállítás nyílt tegnap a Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság Vargha Dani­ján úti hivatalának aulájá­ban a Közbiztonsági Pa­rancsnokság 25 éves jubile­uma alkalmából. A képeken a súlyos balesetektől a pél­daértékű közlekedési meg­oldásokig rengeteg látnivaló akad. A tárlat a rendőrség ügyfélszolgálati idejében tekinthető meg e hónap kö­zepéig. (c) * Halott férfit találtak egy siklósi lakásban. Az illetőről a rendőrség megállapította, hogy két hete fekszik holtan otthonában és természetes halála volt. (c) * Rendőrségi közlemény. A lapunkban augusztus 19-én, 28-án és 29-én megjelent rendőrségi felhívásban csa­lással vádolt Szalai István nem azonos az Állat- és Természetvédő Egyesület Regionális elnökével. Béta romokban hever KOMLÓ Tegnapelőtt roppantak meg először a már védetten geren­dák. Tegnap a támasztatlan födémek nem bírták tovább. Két lakás vált lakhatatlanná, a közvetlen életveszély elhárí­tása még folyik. Tavalyi önkormányzati döntés alapján a lakótelep három házát bontásra ítéltették. Szarka Ele­mér polgármester a helyszínen felindultan idézi az eseménye­ket: - A döntést követően szer­ződést kötöttünk egy céggel, amelyik a feladatait nem vé­gezte el. Mivel a félbehagyott munka életveszélyessé tette a házakat, a Városgazdálkodási Rt. kapta meg a bontási enge­délyt. Közben az ott lakók sem tét­lenkedtek. Bontottak mindent, ami értékesíthető, s ezzel köz­vetlen előidézői lettek a mai helyzetnek. A helyszínen ezt többen is alátámasztották, de nevüket - „Én nem viszem el a balhét!” - nem adták. Tartó­elemek is prédául estek, mivel híján volt a szakértelem. Teg­nap két lakás vált lakhatatlanná. A polgármester elrendelte az életveszélyessé vált épületré­szek bontását. Az ott lakó két család még a héten új hajlékot kap. A háromemeletes ház má­sik részén továbbra is laknak. A bontást tavaly végző vál­lalkozás vezetője, Hegedűs Ist­ván önkormányzati képviselő arra hivatkozva, hogy a cigány kisebbségi önkormányzat a dolgot még nem tárgyalta, nem nyilatkozott. D. G. Az életveszélyessé vált épülettömbből egy lépcsőháznyit már tegnap le kellett bontani fotó: Tóth László Mocsárpuffasztó vízerek SÁSD, HÖRNYÉK A helység hörnyéki részén sok az eldugult forrás, föld alá kényszerült vízér, me­lyek elő-előtörve vályogfa­lat, utat és járdát rongál­nak. Nem véletlen, hogy a város felújítja a csapadék­vízelvezető árkokat. Az elvezetőkben időnként felgyülemlik a konyhák és az állattartás szennyleve, amit legfeljebb a kiadós esők mos­nak ki az eldugult medrekből. Van olyan utcarész, ahol a pangó víz beton támfalat re- pesztett meg, ami napjainkra ki is dőlt. Másutt portákra csordogálnak az eltévedt erek és a gazdák nem győzik ezek elterelését. A legtöbben az önkor­mányzatot hibáztatják az ár­kok eltömődéséért. Ám arról megfeledkeznek a polgárok, hogy a kertjeikben a talaját­forgatással patakokat és for­rásokat fojtottak le vagy tel­kük határán nem tisztítják az árkokat. Néhány udvari és köztéri gémeskutat is rosszul temettek be, ahonnan szintén szivárog a víz. A völgyben, ahol a Gödrei- árok vezet, némelyik magán földterület kezd elmocsara- sodni. Annyira, hogy az egyi­ken évek óta nem vágták le a kukoricaszár sorokat. Egy fa- csemetés is veszélybe kerül, amikor a rét elvizenyősödik. Jól jön tehát, hogy az utcá­kon vízrendezést végeznek a közmunkások a városvezetés megbízásából. Cs. J. 4

Next

/
Thumbnails
Contents