Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-18 / 256. szám
1998. szeptember 18., péntek Háttér - Riport Dunántúli Napló 7 Családtervezés - világszínvonalon Beszélgetés dr. Czeizel Endre orvos-genetikussal Az egyik legismertebb orvos Magyarországon, tőle tanulhattunk meg olyan fogalmakat, mint a családtervezés, a terhesség előtti vizsgálat. A közelmúltban Pécsre látogatott egy tudományos konferenciára, amelynek főelőadójaként a fejlődési rendellenességekről beszélt népes orvosközönség előtt. Ismét könyvakció a Duna TV-ben 1995 decemberében ért véget a Duna Televízió mind- ezideig legnagyobb szabású jótékonysági akciója a „Könyvet - könyvért Kárpátaljára” elnevezésű kezdeményezés, melynek keretében a Duna Televízió nézőitől több mint 100 ezer könyvet gyűjtöttek össze. Ezzel az akcióval a leghátrányosabb helyzetű magyar közösségeknek kívántak segíteni, s mintegy 90 iskolát 54 óvodát szereltek fel komplett könyvtárral. A könyveket beküldők között - stílusosan - frissen megjelent könyveket sorsoltak ki. Ennek az akciónak a sikere adta az alapot egy hasonló gyűjtés megszervezéséhez. Ezúttal a kárpátaljai művelődési intézmények mellett erdélyi, vajdasági és délbaranyai (Horvátország) könyvtárak, iskolák könyv- állományának bővítése a cél. Külön hangsúlyt kap két lerombolt dél-baranyai falu, Szentlászló és Kórógy most épülő, illetve újjáépülő könyvtárának minél teljesebb felszerelése. Az elképzelések szerint ezúttal a gyűjtés kétköz- pontú lesz: a Duna Televízión kívül Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is fogadja a könyvadományokat. Az akció sikeres lebonyolításához jelentős segítséget ígért a Pro Hungaris Alapítvány, de a munkát támogatja a szegedi Arc Film, az MTV szegedi stúdiója, a Magyar Posta Budapesti Postacsomag Üzeme is. Azokkal a határon túli szervezetekkel, amelyek fogadják az adományokat és gondoskodnak majd a szétosztásról, a Duna Televízió együttműködési megállapodást köt. Az akció része a Duna Televízió évek óta folyó karitatív munkájának, amelyeknek keretében a könyveken kívül gyógyszerekkel, orvosi felszerelésekkel segítette a határon túli magyar szervezetek munkáját. Az önzetlen adakozás mellett kimondatlan célja e munkának a nézőkkel való kapcsolat elmélyítése. A mostani akció eredménye - reményük szerint - hozzájárulhat az előttünk álló Pe- tőfiév sikeréhez is. A Duna Televízió alel- nöke az akció elindításával és a későbbi koordinálási tevékenységgel dr. Csermák Zoltán kereskedelmi igazgatót bízta meg. — Ön ma nemzetközileg is ismert és elismert kutató, orvosgenetikus. De gondolom, gyermekkorában még nem arról álmodozott, hogy családtervezéssel foglalkozik majd.- Lehet, hogy furcsa, de én nagyon sokáig futballista szerettem volna lenni, sokak szerint nem játszottam rosszul. Apám azonban ragaszkodott hozzá, hogy valami rendes „szakmát” is kitanuljak, így lettem orvos.- S miként lett genetikus, hiszen erről a tudományágról korábban vajmi keveset lehetett hallani.-Az egyetemen 1959- ben nőgyógyászként végeztem. Akkor a genetika- szovjet nyomásra - még bűnös és üldözendő tudománynak számított, ezért nem is lehetett tanulni. 1965- ben, Hruscsov idején azonban engedélyezték. Engem azonnal megfogott, több okból is. Egyrészt nagy kihívásnak számított, ennek az ágnak nem voltak nagy öregjei hazánkban, lehetett újat adni. Másrészt az világos, volt, hogy a divatos tudományágakban - leginkább az anyagiak miatt - nem tudunk versenyezni a nagy országokkal. Ezért kezdtem el kutatni a fejlődési rendellenességeket.- Mégsem a valóban figyelemreméltó kutatási eredményei, hanem televíziós szereplése miatt lett országosan ismert. Miként élte meg ezt a sikert?-Amikor ez a sorozat a tévében beindult, még csak egy csatorna volt fogható, ráadásul főműsoridőben ment, úgyhogy tényleg sokan nézték. Hirtelen jött a népszerűség, de a lelkem mélyén azért jólesett. Többek között azért is, mert ennek kapcsán ismertem meg olyan embereket, mint Illyés Gyula, Karinthy Ferenc vagy éppen Örkény István.- Mit szóltak az Ön „ berobbanásához” a kollégák? Nem súgtak össze a háta mögött egy- egy tévéadás után ?- Őszintén kimondva: rühelltek érte. De volt is valami igazság ebben a szakmai féltékenységben, mert túl gyors és túl könnyű siker volt ez.- A hazai ismertség után nem vágyott világhírre? Az Ön tudásával nem lett volna túl nehéz egyszer kintmaradni, és külföldön dolgozni, kutatni sokkal több pénzért. . .- Egyszer komolyan megfordult a fejemben, hogy hosz- szabb időre az Egyesült Államokba költözzek. 1982-ben kaptam egy meghívást, 8 évre szólt volna, és talán nem kell mondanom, az itteni fizetésem sokszorosát kínálták. Akkor azonban még kisebbek voltak a gyermekeim, és végiggondoltam: ott járnak majd iskolába, ott lesznek barátaik, ott lesznek először szerelmesek. így talán végképp kintmaradnak, ezt pedig egyáltalán nem akartam. Ezért itthon maradtam, és arra gondoltam, megcsinálom majd valamikor itthon Amerikát. Úgy érzem, hogy a fővárosi családtervező központunkkal ez sikerült is. — Azt mindenki tudja, hogy évente rengeteg család keresi fel Önt, a tanácsait kérve. Mostanában azonban másféle látogatói is akadtak, sokkal kellemetlenebb ügyben: jelenleg is bűncselekménnyel vádolják, azzal, hogy gyermekeket „közvetített ki” Amerikába.- Nos, ez így van, és azt kell mondanom, hogy végtelenül csalódott vagyok. Csalódtam a rendőrségben, azt hittem, hogy nekik az igazság kiderítése a fontos, de azt kellett látnom, hogy nem. A történet valójában úgy szólt, hogy engem a központunkban megkeresett egykét édesanya, akik le akartak mondani a gyermekükről. Volt, amelyik azt mondta, ha nem adok neki tanácsot, öngyilkos lesz. Orvosként nem tehettem mást, segítettem nekik. Azt pedig az alkotmány sem tiltja, hogy valaki külföldre utazzon, gyámként a magzatról pedig a szülő rendelkezhet. Ehhez képest a rendőrség hat esettel vádolt meg, ám az általuk bemutatott szülők közül hármat egyáltalán nem is ismerek. Azt hiszem, a rendőrségnek már csak az a fontos, hogy az általuk igaznak vélt tényeket mindenképpen igazolják. — Miként fogadták a munkatársai és a páciensek a rendó'r- ségi vizsgálatot?- Vegyesen. Akadt olyan, aki felhívott és azt mondta, engem ezért nem vádolni kellene, hanem kitüntetést kellene adni érte. Mellesleg kaptam elismerést a vizsgálat után is. Nemrégiben adták át a Gyermekekért Díjat, és a hatvanadik születésnapomon a köz- társasági elnök úr is kitüntetett.-A vizsgálat előbb-utóbb le fog majd zárulni. Milyen tervei vannak még a jövetben kutatóként és orvosként?- Nemrégiben nyugdíjba mentem a Nemzeti Egészség- védelmi Intézetből, de szerencsére a kutatást nem hagytam abba. Egy brüsszeli, az Európai Unió által finanszírozott program keretében foglalkozhatom itthon a terhesség alatt szedett gyógyszerek hatásaival, az ebből kialakuló fejlődési rendellenességekkel. A másik, amire nagyon büszke vagyok, egy tankönyv. A címe: Felkészülés a családi életre. Az országban már csaknem háromszáz középiskolában bevezettük ezt a tantárgyat, a célok között az szerepel, hogy mindenhol megismerjék ezt a diákok. Úgy érzem, felelőtlenség úgy kiengedni a fiatalokat az életbe, hogy a családi életről, az egymáshoz való viszonyról szinte semmit sem tudnak. Nyaka Szabolcs Kozma Ferenc jegyzete A polgármester bosszúja Ritka az a település, ahol ne borzolná a közelgő választás a kedélyeket. Legfőbbképpen az, hogy ki legyen a polgár- mester? Hiszen nem mindegy, hogy (az öröklött családi kapcsolatok és viszályok mentén) ki kerül ki győztesen, ki ül be a falu első emberének kijáró székbe, s azt követően miképpen fogja a teendőket (a falu fekvését) meghatározni legkevesebb négy évig. Számíthatok-e rá • mindenben, avagy attól kell-e tartanom, hogy a nevem hallatán amiben csak tud, keresztbe tesz. Legyen az építési engedély, helyi iparűzési adó vagy bármi más, amiben a polgár- mesteri hivatalhoz illik fordulni. A tét tehát borospohár avagy vasvilla, jó szó avagy vita és perlekedés. Nos, éppen ezért azt hiszem igazuk lehet azoknak, akik szerint jobb, ha az ember kétszer is meggondolja, mielőtt nyíltan véleményt mondana arról, hogy kit látna szívesen a falu polgármesterének és kit nem. Taktikailag még hasznosabb, ha minden jelöltnek titkon odasúgja az ember egy alkalmas pillanatban, hogy reá voksol majd. Az urnába pedig úgyse lát bele senki. Mert a kopogtatócédulába - ha nagyon akar -, beleláthat. Főleg, ha jóban van a jegyzővel. Titok ide, titok oda, a választási rendszerünk egyik rákfenéje - főleg az aprófalvakban, ahol mindenki ismer mindenkit -, hogy ha nagyon kíváncsi a hivatalban lévő polgármester (esetleg az ellenjelölt is), könnyen kitudhatja, hogy miként gondolkozik róla X vagy Y. Szereti-e úgy, ahogyan azt a fülébe súgta, avagy ellenlábasának a pártján áll? Hiszen a kopogtatócédula végső soron a jegyző kezébe kerül (a választás helyi embereiről ne is beszéljünk), akinek kötelessége figyelmesen megnézni, hogy vajon annak rendje-módja szerint van-e az kitöltve, s azonnal kiderül, hogy ki-kit pártol. Mondják, hogy ma sokan inkább megeszik a kopogtatócédulájukat, mintsem bárkinek is odaadnák. Értéke van. Hiszen megment a leendő polgármester esetleges bosszújától. Megörökítésre méltó fotó: tóth László Az igazság nem hajlékony Az igazságszolgáltatás új szerveként hozták létre a Fellebbvi- teli Főügyészségeket. A legfőbb ügyész a közelmúltban dr. Bernhardt Istvánnét, a Pécsi Városi Ügyészség helyettes vezetőjét nevezte ki a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjének. Dr. Bernhardt Istvánná 1974-ben végezte el a jogi egyetemet Pécsett, harmadéves korától a Legfőbb Ügyészség tanulmányi ösztöndíjasaként. Szakvizsgája után 1976 tavaszától a mohácsi, majd 1984 novemberétől a pécsi városi ügyészségen dolgozott, 1988-tól az utóbbi vezetőhelyettese. Pályázata alapján a Legfőbb Ügyész 1998. augusztus 1-jétől kinevezte a pécsi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjének. A szervezet működése személyi és dologi feltételeinek megteremtésére öt hónap áll rendelkezésére: a Táblabíróságokkal párhuzamosan a Pécsi Fellebbvi- telj Főügyészség a budapestivel és a szegedivel együtt 1999. január 1 -jén kezdi meg működését.- Úgy tudom, többen is aspiráltak a beosztásra. Mi volt az Ön megítélése szerint pályázatában a nyerő gondolat?- Semmi különöset sem tudok mondani, meglehetősen szűkszavú volt a pályázatom, számos kérdésre egyelőre nem is lehetett volna kitérni. Csak a szakmai múltamra hivatkozhatok, lassan negyedszázada lesz, hogy az ügyészi pályán vagyok.- És ami az ügyészi szervezetet érinti, éppen egy újabb vita közepén: a kormány alá kerüljön-e az ügyészség.- Ez nem szakmai kérdés, hanem kifejezetten politikai. Az országgyűlés majd eldönti, de ettől a lényeg nem változik: az ügyészség a törvények alapján dolgozik, végrehajtó szervezet, ebben nem lesz változás. A vita sem új, mert 1872-ben már ugyanerről folyt a disputa a magyar parlamentben.- Volt már a Fellebbviteli Főügyészséghez hasonló szervezet a magyar igazságszolgáltatás rendszerében?- Táblabíróságok voltak, ennek megfelelően az azonos fokozatú főügyészségek is működtek. Most is ez volt létrehozásuk alapja, s ettől azt lehet remélni, hogy az igazságszolgáltatás szakszerűbb, gyorsabb lesz, s a társadalmi elvárásoknak jobban megfelel majd. Abban is bízhatunk, hogy az ítélkezési gyakorlat egységesebb lesz.-Az emberek szigort várnak, sokan a halálbüntetés visszaállítása mellett érvelnek.- A halálbüntetés nem jelent olyan eszközt, amely az elkövetőket visszarettentené. Arról nem is beszélve, hogy a kiszabása esetén az esetleges tévedést már nem lehet kijavítani. Sokkal erősebb a megelőző hatása annak, hogy az igazságszolgáltatás működésének eredményeként azt tudják, érzik az érintettek: a felelősségrevo- nást nem lehet megúszni.- Végül is mi indokolta a Fellebbviteli Főügyészségek létrehozását?-Az igazságügyi reform részeként létrehozott Táblabíróságok mellett ügyészi szervezetet kellett létrehozni, azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyek az azonos szintű bíróság tevékenységéhez kapcsolódnak.- Mennyiben jelent szakmai kihívást kinevezése?- Annak érzem, döntően három ok miatt is. Létre kell hozni' egy apparátust, működésének rendjét kialakítani. Másodsorban a Fellebbviteli Főügyészséggel szemben nagyon magasak a szakmai elvárások. Harmadsorban pedig a pécsi főügyészség tevékenysége három megye - Baranya, Somogy és Tolna - területét öleli fel, ez fokozott munkatempót igényel.-Az Önök munkáját is törvények fogják keretbe. A törvények pedig a hatalom „termékei”. Az emberek a jogszolgálattól az igazság kiderítését várják. A törvény és az igazság azonban nem azonos kategóriák.-Törvények alapján és közepette dolgozunk, ez tény. A törvények valóban változhatnak, de nekem meggyőződésem, hogy az igazság nem hajlékony, független marad a hatalmi érdekek szülte, megváltoztatható jogszabályoktól. Mészáros A. It
