Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-17 / 255. szám

1998. szeptember 17., csütörtök Hitélet Dunántúli Napló 11 Emlékeztető Keresztény értelmiségi fórum őszi előadássorozata 18-án 17 órakor kezdődik a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísz­termében. Ez alkalommal a magyarországi lelkiségi mozgalmakról lesz szó, elő­adó: Blanckenstein Miklós, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója. Bereczky Ildikót válasz­tották meg lelkészüknek a meg az elmúlt hét végén a harkányi reformátusok, egyhangú szavazással. A lelkésznő korábban már volt a gyülekezet lelkésze, leg­utóbb a pécsi református gimnáziumban dolgozott. A Katolikus Ifjúsági Iroda átköltözött a püspöki palotába (Pécs, Szent István tér 23.) és a vezetője, Ko­máromi László délelőttön­ként ott várja az érdeklődő­ket. Telefon: 72/314-224. I Nagykőrösön tettek zá­róvizsgát a közelmúltban a i Károli Gáspár Református i Egyetem pécsi kihelyezett hitoktatói tagozatának hall­gatói. Tizennyolcán kaptak diplomát, s ezzel a pécsi ta­gozat megszüntette tevé­kenységét mindaddig, amíg megfelelő létszámú jelent­kező nem lesz. A Szeretetláng imacso­port szeptember 19-én a pécsi Zárda templomban 14 és 17 óra között engesztelést tart, ugyanitt 26-án éjjel vir­il rasztanak. Ünnep Kemsén. Vasárnap délután 5 órai kezdettel há­laadó istentisztelettel veszik i birtokukba a hívők az újjá­varázsolt kemsei református j templomot. Az istentisztele­tet Bóka András esperes tartja, úrvacsoraosztással. Cserkész-világtakarítás. Közel egy évtizede ausztrál cserkészek kezdeményezé­sére a világ valamennyi cserkésze szeptemberi hét­végéken a környezetükben lévő erdőket, ligeteket, víz­partokat megtisztítja a hul­ladékoktól, szeméttől. A pé- 1 esi és a baranyai cserkészek az elmúlt szombaton kezd­ték el akciójukat. Karitász. A pécsi Szent Ágoston plébánia hetedik éve végzi karitatív munká­ját, melynek keretében minden pénteken reggel 7.30 és 8 óra között heti, váltásban ruha- illetve élelmiszerosztás van a rá­szorulóknak. „Népi vallásosság a XVII-XX. században” címmel kiállítást szervezett az Újpetre és Környéke Nikátor Egyesülete a helyi plébánia épületében, melyen szép csatos imakönyvek, vallásos képek, különféle tárgyak láthatók. A bemutatott tárgyakat - melyek minden valószínű­ség szerint egy újabb bemutatóra, a pécsi Szent Mór Katolikus Iskolaközpontba utaznak - Bec­ker Róbert gyűjtötte és válogatta. fotó: laufer László Negyven évi szünet után A Pécsi Hittudományi Főiskola az egyetemek sorába nőtt A Pécsi Hittudományi Főiskola 1951-ben csukta be a kapuit sok-sok áldásos esztendő után, majd pontosan 40 év múlva, 1991-ben, ismét megkezdte a diákok toborzását. Talán kevesen tudják: a pécsi egyházi főiskola, az úgynevezett „Nagyszemi­nárium” volt az első Magyarországon a múlt század elején, ahol világi diákok - joghallgatók - is tanulhattak. A Pécsi Püspökség számára az átmeneti időszakban a papokat Győrben képezték. Szinte ter­mészetes, hogy a rendszerváltást követően Mayer Mihály megyés püspök újra élt a lehetőséggel és mindent megtett annak érde­kében, hogy a városban is le­gyenek szeminaristák. A főiskola jelenlegi főigaz­gatója dr. Horváth István is (képünkön) Győrből érkezett. Mint említette, a régi tradíciók újra élnek már a falak között, s bár a főiskola akkreditációja késik, amolyan kvázi-akkredi- táltként élvezik az állam támo­gatását, s az itt szerzett diplo­mát az állam elismeri. Mint az talán már tudott, a „papnövelde” egykori épületét a nyáron kapta vissza az egy­ház. A rendbehozatal és a szük­séges felújítás jelenleg is tart, s abban reménykednek, hogy né­hány héten (hónapon?) belül birtokba vehetik az épületet. A Papnövelde utcai szárnyba a Szent Mór Katolikus Iskola- központ költözik majd, a Hu­nyadi úti rész a főiskoláé lesz. Amint azt a főigazgató mon­dotta, a létesítmény a hivatalos akkreditáció záloga, hiszen itt alakíthatják ki többek között a szemináriumi termeket, a könyvtárat, kápolnát. A főiskolán jelenleg a teoló- gus-lelkészi szakon 27 kispap tanul, de nem csak az egyház­megyéből, hanem a szélesebb régióból, Szombathelyről, Ka­locsáról sőt még Nagybecske- rekről és Szabadkáról is érkez­tek diákok. A papi képzés hat esztendős, melyet gyakorlati esztendő, majd a felszentelés követ. A hittanári szakon 120- an tanulnak, s kaphatnak álla­milag elismert tanári diplomát. Köztük többen párhuzamosan járnak egy másik pécsi egyete­men és végeznek egy másik szakot is. Mint azt dr. Horváth István említette, a főiskola „be­lakta magát” Pécs egyetemi kö­zösségébe, s nagyon jók már a kapcsolataik a különféle karok­kal. Hívnak gyakorta vendégta­nárokat, előadókat, szerveznek közös kurzusokat. A következő évek során az igazi nagy akkreditációs prob­léma - önhibájukon kívül - a tanárok tudományos fokozatai­nak, tudományos rangjának hi­ánya. Ugyanis az elmúlt évek­ben nemigen volt lehetőség a habilitációra, hiszen a teológiát a hivatalos ideológia 1951-ben kiemelte a tudományok sorából és csak néhány éve került visz- sza a társadalomtudományok közé. Nagyon keveseknek ada­tott meg az a szerencse, hogy külföldön - főleg Rómában, Párizsban vagy Strasbourgban - posztgraduális képzésben ve­hessenek részt. Jelenleg teoló­giában a PhD a legnagyobb fo­kozat, amit el lehet érni. A ha­zai habilitációs eljárás kidolgo­zása - bár foglalkoznak vele - még nem történt meg. Minden bizonnyal a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem teológiai kará­nak lesz a feladata a tudomá­nyos megmérettetés. A teológiai főiskolák rend­szere Magyarországon az el­múlt években újult meg, s a fő­iskolák mindenütt az adott fenntartóhoz, az egyházmegyé­hez kapcsolódnak, bár végső soron a Vatikáni Nevelési Kongregáció a felettes intéz­mény, melynek vezetője Pio Laghi bíboros. Tehát szervezeti kapcsolatuk az állami felsőok­tatással nincs. A Vatikán nem nagyon szorgalmazza azt, hogy a teológiai főiskolák betársul­janak az állami egyetemekhez. A főigazgató szerint Pécs tu­dományos életéhez a szeminá­rium szervesen hozzátartozik és egy színfolttal szegényebb lenne nélkülük a felsőoktatás. Azt gondolják, hogy a Hittu­dományi Főiskola jelenlegi lét­száma megfelelő, s a jövőben évről évre közel 140-150 hall­gatóval számolnak. Ennél többre éppen a túlképzés miatt nincs szükség. Kozma F. „Lassan, Olyan kecsesen vitorlázott a kék égen, messzi­ről láttam csupán, de vele szárnyaltam én is. Szabadságot éreztem tagjaimban, nem az „azt teszek amit akarok” embertelen szabadságát, hanem az „azt tehettek velem amit akartok” szabadságát. Abban a pillanatban úgy érez­tem, senki sem szakíthat el a legfontosabbtól. Talán ilyen lehet a mennyország, teljes biz­tonság, megnyugvás, szárnyalás. A hatalmas völgy maga felé vonzott, mintha eggyé akarna válni velem, a falevelek fáradtan zöldelltek, jelezve az ősz köze­ledtét. Parányi voltam a végtelenben, elmosódott egész lényem. Olyan tisztának éreztem magam, mintha Isten számtalan gyó­násomat összesűrítve elém tárta volna irgalmas Szívét. Minden bűnöm, gyengeségem beleolvadt a természet végtelennek tűnő tisztaságába és éhem sötét bugyra olybá tűnt, mint tengerben egy cseppnyi olaj. Istenem! Te ennyire csodálatos vagy! Milyen végtelen nagy a Te irgalmad, hogy az emberiség mérhetetlen gaztetteivel nem pusztította el önmagát teljesen?! „Velünk Urunk, Istenünk, nagy jóságod és végtelen irgalmad szerint bántál” (Bár 2.27) Milyen hatalmas ő és én milyen kicsi, „mekkora a mélysége az Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! Mily ki- fürkészhetetlenek szándékai, mily megfoghatatlanok útjai!” (Róm 11.33.) Nem értettem, de nem is akartam abban a pilla­natban, csak odarepültem a sas mellé és szárnyaltam. Aztán „leszálltam”, és csak ő létezett számomra, nem nyo­masztott semmiféle teher, önmagam voltam, dideregve, parányi lényként és mégis biztonságban. Lelkem mélyéről gyermekko­rom kedvenc verssorai törtek fel: „A semmi ágán ül szívem, / kis teste hangtalan vacog, / köréje gyűlnek szelíden / s nézik, nézik a csillagok ” (József Attila). Bátor Botond Árpád-kori templomok Baranyában Mint azt lapunkban megírtuk, egy újabb baranyai templom­ról, a peterdi reformátusok templomáról derült ki, hogy nagy részben az Árpád-házi időkben épült. A szenzáció kapcsán megkerestük az Or­szágos Műemlékvédelmi Hi­vatalt, hogy megkérdezzük, merre vannak még a hivatal által regisztrált, hasonló temp­lomaink. A hivatal munkatársa, Die­nes Virág elmondta, hogy 212 középkori templom maradt meg épen Magyarországon és 89 templomromot ismertünk eddig, melyek az Árpád-ház idejéből valók. Baranyában a bakonyai, a kővágótöttösi és a mánfai templomok, a mecseknádasdi Szent István-kápolna, a nagy- harsányi templom, az oroszlói temetőkápolna, a pécsi bazi­lika, a málomi templom, a mecsekaljai templom, és a pécsváradi várban lévő ben­cés apátság és templom il­letve a Kossuth-téri Mind- szent-kápolna való az Árpád- korból. Hasonlóan megemlé­kezhetünk a sorban a komlói régi temetőben található templomromról, mely a XIII. századból való. A pécsi dómról feltételezik, hogy talán egy IV-VI. századi templom felhasználásával épült a XI.-Xn. században. A szenvedélybetegségekről a Karitász-házban Szenvedélybetegek gondozói részére szerveznek találkozót a Karitász-házban szeptember 19-én, délelőtt 9 órakor. A rendezők mindazokat hívják, akik a szenvedélybe­tegek problémái felől érdek­lődnek. Előadást tart dr. Sze- melyácz János pszichiáter szakorvos, a pécsi drogambu­lancia megbízott vezetője a betegségről és a betegek gon­dozásának folyamatáról. Az előadása után tapaszta­latcsere jelleggel hozzászólá­sok és kérdések hangozhatnak el. A rendezők kérik, hogy aki a programon részt kíván venni, lehetőleg előre jelezze részvételét. Cím: Pécs, Janus Pannonius utca 4. Telefon, fax: 72/327-352. Talpra állt a templom Egy település lakóinak közérzetét sok minden befolyásolja. A megélhetés, a mindennapok küzdelmei közepette azonban nem mindegy, hogy hitükben gyengíti, avagy erősíti őket a nagyvi­lág. Egy ormánsági kisközség - ahogy a többiek is teszik - sze­retne kievickélni nyomorúságából, s megszépülve vonzó, re­ményt adó otthonává válni lakóinak. MARÓCSA Összesen 128 lakosa van Ma- rócsának, ennek az Ormánság szélén lévő kisközségnek. Az elmúlt évek példázzák szándé­kaikat: a községükért sok min­dent megtettek. Felújították a kultúrházat, rendbe tették az is­kolát és végül talpra állították Baranya talán legrosszabb álla­potban lévő templomát. Az 1886-ban épült reformá­tus templom osztotta a telepü­lés sorsát: az elvándorlás, az Ormánságot sújtó megélhetési gondok tükörképe volt. Teteje beszakadt, tornya megdőlt, a ki­lencvenes évek elejére megkö­zelítése életveszélyes feladattá vált. Hosszú évek során - már 1994-ben megkezdték helyreál­lítását - sikerült lassan-lassan annyi pénzt összegyűjteni, hogy fokozatosan visszavegyék az épületet a természettől. Ada­kozásból, állami pénzekből, a református egyház forintjaiból megvalósult az álom: az elmúlt hét végén Bóka András esperes hálaadó istentisztelettel adhatta Megszépült a homlokzat is vissza a templomot a falu kö­zösségének. Megkondult a ha­rang, s megtörtént a csoda, amiben sokan hittek. K. F. Gazdagodik a MOHÁCS A Délvidéki Református Szeretetszolgálat Hajlékta­lanok Gondozási Központja Mohács városban épült ki. A jugoszláviai háború során a határ közelsége miatt a menekülteket fogadták és segítették, később értelem- szerűleg a feladataik meg­változtak. Mint azt Bóka Koppány And­rás a szolgálat operatív ügyin­tézője elmondotta, jelenleg Mohács város rászorultjain próbálnak segíteni. A hajlék­talanok szállóján általában 20 főt (férfiakat) tudnak elhe­lyezni hosszabb időre, a nap­pali melegedőjük 35 fővel üzemel. Egy régi épületegyüt­menedékhely tesben működik a szolgálat, azt próbálják időről időre fel­újítani, bővíteni. Örömük, hogy az idén ősszel a mohácsi vállalkozók egy csoportjának segítségével új vizesblokkot építenek a hajléktalanok szá­mára. Külön öröm, hogy a bentlakók az építkezéshez se­gédmunkát adnak, sőt saját erőből szeretnék elvégezni a lakószobák tisztasági mesze­lését is. A menedékotthon az elmúlt években kinőtte falait, Bóka Koppány András szerint leg­alább tíz férőhelyes bővítésre volna szükség - bogy az éjjeli menedékhely a krízishelyze­tekben be tudja fogadni a rá­szorulókat. Szintén aktuális lenne a nőket, illetve egy le­ányanya elhelyezést biztosító otthon megteremtése. Röviden Zenés áhítat Máriagyűdön. Szeptember 20-án, vasárnap a 10 órai szentmisén a Pécsi Madrigálkórus zenés áhítatot tart a máriagyűdi kegytemp­lomban. Ez alkalommal meg­szólal Palestrina - Krisztus égi ajándékai - miséje és felhang- zanak a reneszánsz kor leg­szebb Mária motettái. Családi délután. A pécsi szé­kesegyház nagycsaládos egye­sülete szeptember 27-én 15 órakor családi délutánt szervez a Pécsi Napok keretében a Séta­téren. A program zárásaként 18 órától szentmise lesz a nagycsa­ládokért. Hittanos évnyitó istentisztele­tet tartanak szeptember 27-én 9.30-kor a Pécs-Kertvárosi Re­formátus Egyházközség temp­lomában. ( i l i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents