Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-17 / 255. szám

1998. szeptember 17., csütörtök Hazai Tükör Dtmántúli Napló 3 Parlamenti bizottságok: eltérő vélemények a véleménynyilvánításról A KBI nem végzett adatgyűjtést Új alkotmánybírók jelölésétől a véleményszabadság féltéséig, a büntetőtörvénykönyv szigorításától a politikusok lehallgatási botrányáig számos kérdés napirendre került tegnap az ország- gyűlési bizottságok ülésein.- Nem biztosítható a szükséges parlamenti többség Ádám An­tal, Kilényi Géza és Sólyom László alkotmánybírák újrajelö- léséhez és megválasztásához, ezért november 23-án, kilenc­éves mandátumuk lejártakor megszűnik megbízatásuk - nyi­latkozta Áder János, az alkot­mánybírákat jelölő bizottság ülését követően. A megbeszélé­sen az MSZP, az SZDSZ, az FKGP és a MIÉP nem támo­gatta a bírák űjrajelölését. Az alkotmány- és igazság­ügyi bizottság vita után tárgy- sorozatba vette Pokol Béla (FKGP) képviselői önálló in­dítványát, amely a „társadalmi­lag hátrányosnak tekintett” vé­lemény és értékelés sajtóban való közlése esetén a személye­sen érintettek számára lehetővé tenné ellenvélemény közzététe­lét. A döntést a kormánykoalí­ció és a MIÉP képviselői sza­vazták meg, a testület szocia­lista és szabaddemokrata tagjai ellenezték. A kormány a jövő héten vi­tatja meg a szervezett bűnözés elleni fellépés jogi szabályozá­sáról készített csomagtervet - hangzott el az emberi jogi, ki­sebbségi és vallásügyi bizott­ságban. A tervezet több bűncse­lekmény esetében szigorítja a büntetési tételeket. Uj elem, hogy a bűncselekményből származó vagyont el kell ko­bozni. Három és fél órán keresztül, zárt ajtók mögött tanácskozott a nemzetbiztonsági bizottság, amely Kiss Ernő dandártábor­nokot, az ORFK megbízott bűnügyi főigazgatóját, a KBI vezetőjét hallgatta meg, egyes politikusok megfigyelésével kapcsolatban. Mint kiderült: a szervezet sem törvényes, sem törvénytelen módon, sem tit­kos, sem pedig nyílt adatgyűj­tést nem végzett a miniszter- elnök által említett fideszes po­litikusok körében. Az erről szóló közleményt a nemzetbiz­tonsági bizottság tagjai egy­hangúlag fogadták el. Ax líj elnök a kulturális alap élén. Új elnöke van a Nemzeti Kulturális Alapnak: Jankovics Marcell. Az ismert filmrendezőt, művelődéstörténészt tegnap iktatták be hivata­lába. A Néprajzi Múzeumban tartott ünnepségen Hámori József kulturális miniszter mondott beszédet, az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt. fotó: feb/diósi imre A Sulinet után jöhet az írisz-A csontváz felépült, most jön a hús és a vér - vagyis megva­lósult a Sulinet-program, immár a tartalomra lehet koncentrálni. A fentiekben foglalható össze az a közokta­tási sikertörténet, amelynek első születésnapján tegnap gyűltek össze a megvalósítá­sában részt vevők. Pontosan egy év alatt megvaló­sult több mint 1200 magyar ok­tatási intézmény bekapcsolása az Internet világhálózatba, je­lenleg az iskolákat egymássaí is összekötő rendszer tartalmi fel­töltése van soron - közölte Racskó Péter, az Oktatási Mi­nisztérium informatikai igazga­tója. Mára Magyarország az is­kolák informatikai fejlesztésé­ben a világ élvonalába került. Az írisz elnevezésű tartalom­fejlesztési program szakmai fó­rumot és napi kapcsolatot te­remt a pedagógusok és az Okta­tási Minisztérium között is - mondta Környei László, a tárca közigazgatási helyettes állam­titkára. Emellett az írisz a diák­élet új színterévé válhat és módszertani segítséget nyújthat a tanuláshoz is. Az ország legnagyobb háló­zata lett a Sulinet, amelynek méreteit dr. Káka János, az In­ternet-szolgáltató Elender Rt. vezérigazgatója úgy jellemezte: nagyobb annál, mint ami létre­hozása előtt összesen működött Magyarországon. A statisztikák szerint na­ponta legalább 3500 számító­gép csatlakozik a hálózathoz, és nagyjából százezer tanuló il­letve pedagógus ment a Sulinet szolgáltatásaiból. Ötvenkétezer fiatalt soroznak Jövőre bújnak mundérba Megkezdődtek tegnap a soro­zások: országszerte 76 bizott­ságban döntenek 52 ezer fia­tal sorsáról, azaz arról, hogy egy éven belül hányán fognak bevonulni közülük katonai szolgálatra. Sajner Gyula ezredes, honvéd­ségi szóvivő elmondta: a most sorozott, katonáskodásra al­kalmas fiúk jövő év februárjára, májusára vagy esetleg augusz­tusára várhatják a behívót. A katonai szolgálat ideje vál­tozatlanul kilenc hónap. Idén is van mód halasztásra, tanulmá­nyi okokra, családi, szociális helyzetre hivatkozva. A tör­vény lehetővé teszi például azt, hogy akinek családja, legalább három kiskorú gyereke van, mentesüljön a katonaságtól. Lelkiismereti okokra hivat­kozva továbbra is van lehetőség úgynevezett alternatív katonai szolgálatra is. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyébként a sorozáson résztvevők 40-45 százaléka bi­zonyult ideiglenesen vagy vég­legesen alkalmatlannak. A leg­utóbbi, tavaszi sorozáskor a megjelentek 26,4 százaléka volt teljesen alkalmatlan. Az utóbbi években legtöbben ideggyó­gyászati betegség, allergia, rossz látás és gerincbántalom miatt nem lehetettek katonák. Tavasszal a sorozásra behí­vott mintegy 60 ezer fiatal kö­zül 6300-an igazolatlanul nem jelentek meg. A következmény: vizsgálat és komoly pénzbírság. A filharmonikusok először járnak itt BBC-koncertek Budapestről A magyar zene áll ezen a héten a BBC 3. Rádió prog­ramjának középpontjában. Együttműködve a Magyar Rádióval számos koncert élő közvetítését tűzték műso­rukra. Hasonló zenei „ínyencségeket” utoljára a ’30-as években kínált hallga­tóinak hazánkból a BBC. A Bartók rádió zenei szerkesz­tői elmondták: ma este a Ma­gyar Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekarának, holnap pedig a BBC Filharmonikus Zenekarának hangversenyét sugározza a Zeneakadémiáról élőben a BBC és a Bartók adó. A megkülönböztetett érdek­lődés oka, hogy először szere­pel Budapesten a BBC hat vo­nósegyüttese közül a leghíre­sebb, a Filharmonikus Zenekar, és műsorán többek között Bar- tók-mű is található. John Evans, a BBC komoly­zenei adásainak igazgatója a Duna Hét című vállalkozásról elmondta: a múlt héten auszt­riai kulturális eseményekkel kezdődött, és most Magyaror­szágon fejeződik be. A két or­szág zenei kultúrája ugyanis Európa művészeti életét dön­tően meghatározza. A gazdag magyar művészeti kínálatból egyébként az ango­lok többek között az Amadinda együttest és az Állami Opera­ház egyik előadását választot­ták ki. A szombati Álarcosbált is élőben adja a BBC és a Bar­tók rádió. (h. gy.) A legújabb közműtörvényre várva A kormányon múlik, hogy perre mennek-e az önkormányzatok Információink szerint akár egy új törvény jóvoltából, akár peres úton akarnak majd hozzájutni gázközművagyonuk 100 százalékához az Alkotmánybíróság döntésén felbuzdult önkormányzatok, nehéz dolga lesz a jó néhány éve privati­zált vagyon pontos értékét felmérő szakembereknek. A mintegy ezerötszáz érintett település némelyike részvényt is elfogadna, mások csak készpénzben gondolkodnak. Az Alkotmánybíróság hétfőn közzétett határozatának előz­ményei az 1990-es önkor­mányzati törvény születéséig nyúlnak vissza. Akkor mond­ták ki ugyanis először: mi te­kinthető önkormányzati va­gyonnak. A felsorolásban sze­repeltek a gázközművek is, de a későbbi vagyonjuttatás mód­járól akkor még nem esett szó. A vagyontárgyak átadásának szabályait részletező — egy évvel későbbi - „önkormány­zati vagyontörvény” pótol­hatta volna a hiányosságot, ám épp a gáz- és az elektromos közművek esetében későbbre halasztották a végrehajtási utasítás megfogalmazását. A korábbi kodifikációs hiá­nyosságok miatt és külön erre a célra megfogalmazott tör­vény híján 1993-ban, az ener­giaszolgáltatók részvénytársa­sággá alakulásának évében sem történt meg az átadás-át­vétel. Végül 1995-ben „vallot­tak színt” a jogszabályalkotók. Igaz, az eredeti önkormányzati törvény szellemével és a tele­pülések elvárásával éppen el­lentétesen. A rendelkezést, amely sze­rint csak a szolgáltató cégek állami tulajdonban lévő részé­nek 40 százaléka illeti meg az önkormányzatokat, az ÁPV Rt. a Tocsik-botrány kipatta­nása előtt végre is hajtotta. Néhány képviselő-testület nyomban túl is adott a papíro­kon, mások viszont háborog- tak, és az Alkotmánybíróság­hoz fordultak panaszukkal. Amióta az alkotmány leg­főbb őrei kimondták: az érin­tett önkormányzatoknak 40 helyett 100 százalék jár a pri­vatizált gázközművek állami vagyonhányada után, most már az a kérdés, hogy a kor­mány egy vadonatúj törvény megalkotásával orvosolja-e a sérelmeket, vagy szabad utat enged a polgári pereknek. Információnk szerint az egységesebb eredményt garan­táló első megoldásra akkor le­het számítani, ha a pénzügyi és a gazdasági tárca, illetve a Miniszterelnöki Hivatal most folyó számításainak végered­ménye elnyeri a kabinet tet­szését. Hogy pontosan mek­kora értékű részvény vagy mennyi pénz jár az egyes tele­püléseknek, azt a helyszínre kirendelt, az eredeti értéket felmérni hivatott szakembe­reknek (vagy peres eljárásban az igazságügyi szakértőknek) kell majd eldönteniük. Úgy tudjuk, nem tiltja tör­vény, hogy az önkormányza­tok a kapott összeg egy részét visszajuttassák azoknak a csa­ládoknak, akik annak idején saját tőkével járultak hozzá a gázvezeték kiépítéséhez, de dönthetnek úgy is, hogy a te­lepülések közös céljai érdeké­ben használják fel a végül is hozzájuk eljuttatott pénzt. De ez - valószínűleg - még a jövő zenéje. Takács Mariann Szerencseposta Ezen a héten már kétszázmil­lió felé araszolgat az ötös lottó főnyereménye, s megduplázó­dott a hatos lottó értéke is. Nyereménykínálai Nem is olyan régen még a száz­kétszáz milliós lottófőnyere­mény lázba hozta az egész or­szágot. Az utóbbi időben azon­ban a Szerencsejáték Rt. meg­lehetősen elkényeztetett ben­nünket, hozzászoktunk a több száz milliós nyereményekhez, így legfeljebb akkor jövünk iz­galomba, ha félmilliárd közelé­ben jár a telitalálatos szelvény értéke. Pedig, higgyék el, az ötös lottón ezen a héten elnyer­hető 175 millió forint is na- gyon-nagyon szép summa. Régóta dédelgetett álmokat válthat valóra, életminőségeket változtathat meg egyik pillanat­ról a másikra. A hatos lottó főnyereménye most 40 millióval kecsegtet, ezért az összegért is érdemes már Fortuna nyomába eredni. Ráadásul igazolódni látszik amit a szerencseértők oly sokat hangoztatnak: a hatos lottón sokkal nagyobb az esély a nye­résre, mint az ötös lottón. A múlt héten a legnagyobb összeget, 20 millió forintot a joker nyereménye fizette. Ezen a héten 7 millió forintot ígér. Pechesek szerencséje Az ötös és hatos lottón mellé­találatot elért játékosok közül vasárnap a „Peches ember sze­rencséje” televíziós vetélke­dőben Szer László és Cseh Já­nosáé tette próbára szerencsé­S jét. A háromfordulós játékból Szer László került ki győzte­sen, 384 500 forintos pénz- nyereménnyel. A szerencsé­ben alulmaradt társának 144 ezer forintot sikerült össze­ügyeskednie. Mázlisták Szédítően magas összeg, 30 millió forintos Jackpot vár gazdára a Telemázli show- ban. Bárki megnyerheti, aki sorsjegyet vásárol és annak révén bekerül a televíziós sze­rencsejátékba. A Telemázli show keddi adásának játékosai nem dicse­kedhettek túlzottan nagy sze­rencsével. A legnagyobb össze­get - 157 500 forintot - Béri István miskolci játékos nyerte. Szabó Zsoltnak (Szolnok) 110 ezer, H.-né Tóth Veronikának (Dunaújváros) pedig 60 ezer fo­rintot sikerült Fortunától „ki­csikarni”. Ezúttal - az otthon­maradt játékosok közül kisor­solt - Uzsák Károlyné (Buda­pest) és Tavasz Gyula (Bon- codfölde) járt a legjobban, ők fejenként 200-200 ezer forintot nyertek. Totó és tippmix Ezen a héten több mint 4 millió forintot fizet a totó 13+1 talála- tos szelvénye, feltéve, ha egyet­len játékos tippel helyesen a labdarúgó-mérkőzések kimene­telére. A góltotón elnyerhető összeg: 210 ezer forint. A tippmix tétlapján a Bajno­kok Ligája mind a tizenkét meccsére lehet fogadni, to­vábbá 30 UEFA-kupa és 14 KEK-találkozóra, köztük az UTE-FC Bruges és a Ried-MTK meccsekre. Több mint féléves szünet után vissza­tért a hazai bukmékerjátékba az amerikai futball, mégpedig a Washington-San Francisco összecsapással. A játékszerve­zők itt kínálják a hét legmaga­sabb nyereményszorzóját, (x) Hírcsatorna Parlamenti vitanap. A Fi­desz országgyűlési képviselő- csoportja parlamenti vitanap megrendezését kezdeményezi a nyugdíjak és a bérek vásárló­erejének jövő évi növekedésé­ről. A frakció a javaslatot a szükséges számú képviselő tá­mogató aláírásával eljuttatta az Országgyűlés elnökéhez, azzal, hogy a T. Ház a téma megvita­tását a Házszabálytól történő el­téréssel már a jövő héten tűzze napirendre. Nyugdíjasok levele. Az ál­lamháztartás bevételeinek nö­velésével és a gazdasági növe­kedés forrásaiból előteremthető a nyugdíjak törvényben előírt 20 százalékos emelésének fe­dezete - a többi között ezt tar­talmazza a Nyugdíjasok Pártjá­nak nyílt levele, amelyet vala­mennyi országgyűlési képvise­lőnek elküldték. ' oy bntM Sikerült a műtét. A szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostu­dományi Egyetem gyermekkli­nikáján tegnap többórás műtét­tel szétválasztották azokat a há­rom hónapos sziámi ikreket, akiket a romániai Kisperegről vittek szüleik a klinikára. Média-ellentmondások. Az SZDSZ pártközi tárgyalásokat kezdeményez a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény teljes felülvizsgálatáról - kö­zölte tegnap Pető Iván, az Or­szággyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságának szabaddemok­rata alelnöke. A szabaddemok­raták javasolják azt is, hogy le­gyen ingyenes a parlamenti közvetítés. Tiltakozik az FKGP. A Füg­getlen Kisgazdapárt országos elnöksége tegnapi ülésén a je­lenlegi krízis megfékezésével kapcsolatos kormányzati me­zőgazdasági intézkedésekről tárgyalt. Az ülés után az elnök­ség tagjai bejelentették: tilta­koznak amiatt, hogy a Déli Krónika szerkesztősége „ki­cenzúrázta” a tegnapi műsorból Torgyán József pártelnök-mi­niszter nyilatkozatát, a tévé pe­dig nem tudósított a politikus találkozójáról a perui elnökkel. Igazodva az igényekhez. A jövőben a munkaerő-piaci elő­rejelzéseket is figyelembe kí­vánják venni az államilag fi­nanszírozott hallgatói létszám meghatározásánál - jelentette be tegnap Pokorni Zoltán okta­tási miniszter a Felsőoktatási Tudományos Tanács ülésén. A tandíjmentesség szeptemberi bevezetése kapcsán a miniszter kifejtette: a tárca azt szeretné, ha a felsőoktatási intézmények saját bevételei a későbbiekben nem haladnák meg teljes költ­ségvetésük 15 százalékát. » •i

Next

/
Thumbnails
Contents