Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-16 / 254. szám
1998. szeptember 16., szerda Gazdahírek Szőlő védőárak. A Pécs Vidéke Hegyközség döntött a szüret kezdéséről és a szőlő védőárairól. A minőségi borok készítéséhez 15,1 mustfok elérésekor kezdhető a szüret a Mecsekalján, a védőár 40 Ft/kg+áfa, illetve a kompenzációs felár (12 százalék). Különleges minőségű bor és védett eredetű, márkázott bor készítéséhez 19,1 mustfok elérése után kezdhető a szüret, a védőár 60 Ft/kg+áfa. A kompenzációs felár itt is 12 százalék. A hegyközség kéri tagjait a védőárak betartására. (k) Termelői árak. Az előző év júliusához képest 3,9 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági termelői árszínvonal, míg az idén júliusban az előző hónaphoz képest 9,2 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly júliushoz képest a növényi termékek ára 1,8 százalékkal csökkent, míg az élő állatoké és állati termékeké 11,5 százalékkal nőtt. (k) Pincenapló. A rendhez, a hamisítás visszaszorításához elengedhetetlen a pontos dokumentáció bevezetése a borászatban. Ennek érdekében a jövő évtől minden gazdának kötelezően pincenaplót kell vezetnie a gazdálkodás legfontosabb eseményeiről. Szigorúan be kell tartani a származási bizonyítványok kiadását, használatát. (k) Kertészeti szakkiállítás. Hortus Hungaricus ’98. elnevezéssel szeptember 18- 20-án tartják meg Sziget- szentmiklóson azt a nemzetközi kertészeti szakkiállítást, amelyre a hazai fejlesztők, nemesítők mellett külföldi szakemberek is elhozzák újdonságaikat. (k) Biogazdálkodás. Ezzel a címmel jelent meg a Mező- gazdasági Szaktudás Kiadó új kötete, amely ismerteti a különböző biogazdálkodási rendszereket, ezen felül sorra veszi a különféle kultúrákra vonatkozó gyakorlati tudnivalókat. (k) Kert - Szőlő - Balkon A szőlő szüret előtti védelme Mivel permetezzünk és mivel ne A csapadékos időjárás beköszöntével egyre többen kérdezik, hogy mit tehetnének az eddig több-kevesebb sikerrel megvédett szőlőikben a szürkerothadás - a botritisz - ellen? A zsendülést követő időszaktól mára a fürtbetegségek közül a szürkerothadás veszélyezteti a termést. A kórokozó a bogyóhéj sérülésein keresztül fertőz. A Botrytis cinerea gombának nagyon kedvez a jelenlegi hűvös, csapadékos időjárás, a kórokozók és kártevők okozta sérülések. Tovább fokozták a veszélyt a közelmúltban lehullott csapadék hatására létrejött bogyórepedések. Védekezésre sokan a már meglévő növényvédő szereiket szeretnék felhasználni. Sajnos ez nagyon sok esetben nem ajánlható. Ebben az időszakban nem javasolható kiskertekben, vegyes - eltérő érésidejű fajták - ültetvényekben az Axinit F 50 WP, az Altima Buvicid F, a Fo- licur Multi, a Mythos 30 SC, az Ortho-Phaltan, a Folpan 80 WDG, a Ridomil Combi, a Tiu- ram Granuflow, mivel ezeknél a készítményeknél az élelmezésegészségügyi várakozás ideje (továbbiakban é.v.i.) meghaladja a 28 napot. Nem javasolható még abban az esetben sem, ha nagyon kései fajtát permetezünk. A Sumi- lex 50 WP 14, míg a Ronilan DF és Rovral 50 WP 7 napos é.v.i.-vel használhatók. Külön fölhívnám a figyelmet: nagyon ügyeljünk arra, hogy a gyakori, egymást követő permetezéseknél a várakozási idők betartása mellett is erjedési problémák adódhatnak. A kiskertekben jelenleg csak két szürkerothadás elleni készítmény javasolható: a Polyoxin AL WP (0,2%), é.v.i.: 3 nap, és a Trichodex WP (0,2%), é.v.i.: 1 nap. Gyakran kérdezik, mivel egészíthetik ki a szürkerothadás elleni szereket? Az érés időszakában lehetőleg csak az ellen a károsító ellen kell (szabad) védekezni, ami az ültetvényben előfordul, veszélyezteti a termést. Szerek hozzáadásával növeljük a várakozási időt - kivételek a kénkészítmények -, valamint a must erjedését gátolhatjuk. Elősegíthetjük a különböző borhibák, bőrbetegségek kialakulását. Az ebben az időszakban alkalmazott lomb- és levéltrágyák az idei év termését már nem segítik, a hiánybetegségeket nem szüntetik meg, viszont a szőlőbogyó felületére rápermetezett fémek növelik a különböző fémes törések veszélyét. A csapadékos időjárás miatt - a gondosan művelt területeken is - a gyomosodás felerősödött. A gyomirtás csak mechanikai - kapálás, nyírás - lehet, mert a gyomirtó szereknél is be kell tartani az élelmezés-egészségügyi 1 várakozási időket, még. abban az esetben is, ha a csomagolóanyag címkéjén az é.v.i. rovatnál a nk. (nincs korlátozva) jelzés szerepel. A korlátozás csak rendeltetésszerű fel- használásra vonatkozik, tehát a vegetációs időszakra és nem a közvetlen betakarítás előtti kezelésre. Czigány Csaba Fotó: Tóth L. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából rí T JB| Agrárterme- PgjP. A, imgi lésünk piaci ^Tm gondjait figyelemmel kísérve úgy tűnik, hogy ma is időszerű a régi gazdák siráma: akkor nagy a baj, ha sok a termés vagy ha kevés! A megoldás kulcsa: a piac igényeinek megfelelő, jó minőségű termékek előállítása. Az ország délibb termőtájain már szüretelik a korai érésű borszőlőfajtákat. Az első tapasztalatok nem rosszak: jó közepes termésmennyiség és 16-17 cukorfokos must, amiből már rangos asztali bort lehet erjeszteni. Nagyon fontos, hogy minden termőhelyen minden fajtát az optimális érés időpontjában szüreteljenek le és dolgozzanak fel, mert a jó szőlőből csak íg\ születik nemes ital. A borosgazdák feladata, hogy a szőlőbogyó felhalmozott belső értékeit átmentsék a készülő italba. Ha a téli almák elérték a fajtájukra jellemző méretet és beszínesedtek, a magjuk pedig sötétbarna, akkor el kell kezdeni a szüretet. Az almák szedését a fa alsó ágain kell elkezdeni, és felfelé kell haladni, mert így kisebb a veszélye annak, hogy a leeső gyümölcsök kárt tesznek az alsókban. Az almát a kocsá- nyával együtt kell leválasztani a termőrészről, mert a kitépett kocsányú alma gyorsan romlásnak indul. A leszedett almát óvatosan kell a ládába helyezni, mert a legkisebb ütődés és nyomódás is csökkenti a tárolhatóságot. A megtelt almásládákat a lehető legrövidebb időn belül hűvös, védett helyre kell szállítani. Az érő gyümölcsökben sok kárt okoznak a darazsak, amelyek felsebzik a termés héját, és kiszívják a gyümölcshús levét. A darázskár ellen vegyszerekkel nem lehet védekezni, de csapdák kihelyezésével csökkenthető a gazdasági kár. El lehet kezdeni a virágzás után felszedett tulipán-, jácint- és nárciszhagymák kiültetését. Ehhez a talajt gondosan elő kell készíteni és szerves tápanyaggal meg kell javítani. Dtinántuli Napló 9 Óvatosan a kenderrel Most, hogy a rendőrség indiai kenderültetvényeket fedez fel, sok gazda azt hiszi, az egyéb kenderféleségeket is tilos nevelni. Többen a parlagfüvet (népi neve vadkender) vagy a kenderfű gyógynövényt sem szedik, attól tartva, hogy ártó drogokat tartalmaznak. Jobb az óvatosság - tudtuk meg rendőrségi forrásból. Nem véletlen, hogy ez év elejétől engedély kell ahhoz, hogyha valaki a hagyományos, már a honfoglaláskor ismert rost-, illetve olajkendert termeszt. Ráadásul őrizni is köteles, amikor az termőre fordul a portáján. Az erdőn, mezőn pedig a kivadult példányairól nem szabad magvakat gyűjtögetni sem madáreleségnek, azért meg pláne nem, hogy a kertben szaporítsák. Az illetékesek azt tanácsolják, boltban vegyék meg az emberek a kendermagot kedvenc szárnyasaiknak. Tököt, babot meg karóra futtassanak és ne a vastag kenderszárra. A szigorítást azért vezették be, mert a hazai fajták nedvei is károsak - mégha nem is annyira, mint az indiaié. Magyarországon évszázadokkal ezelőtt is büntették a felelőtlen termesztőket. Nem szabadott a termést folyóban áztatni, csak egy külön kialakított tóban, hogy elkerüljék a halpusztulást. Mindenkit arra köteleztek, hogy szántsa be vagy égesse el a feldolgozás utáni maradványokat. Kiközösítettek minden olyan vajákost, aki szerelmi bájitalt, tudatzavart kiváltó kábító anyagot kotyvasztott a frissen tépett kenderrészből, sőt ha átkozott a házi készítménnyel. Megtörtént az is nem egyszer, hogy a háncsából olyan ruhát szőttek, ami felöltve bizonyos idő után annyira károsította az ideg- rendszert, hogy a viselője végül meghalt. Az esetek is igazolják, hogy az egészségromboló hatásokat régebben is igyekeztek megelőzni. Csuti J. Gyógynövényünk: a bab Bármilyen meglepő is, a babnak van gyógyhatású része, mégpedig a száraz hüvelye. Könnyű eldönteni, hogy melyik alkalmas gyűjtésre: azt a hüvelyt, amely kívül tarifázott, ne gyűjtsük, gyógynövényként az használható, amelyik fehér vagy fehéres hüvelyű. Legcélszerűbb, ha a már kinyűtt, majd szárítás után kicsépelt babnövényről szedjük, gyűjtjük össze az akkor már megfelelően meg is száradt hüvelyeket, de csak azokat, amelyek épek, egészségesek. Ne tegyük bele azt, amelyiken penészes vagy gombás fertőzöttségre utaló folt van. A száraz hüvelyből készült tea csökkenti a vércu- korszintet, a vérnyomást; serkenti a szívműködést, vizelethajtó hatású. Buzássy L. Kertészeti népfőiskola Hamarosan megkezdi következő évadját a 30 éve népszerű Kertészeti Népfőiskola. Elsőnek a mindenszentekre köthető koszorúk készítésére tanítják meg az érdeklődőket. Az oktatás természetesen ingyenes, a Kertészek és Kertbarátok Baranya Megyei Szövetsége azért indította a tanfolyamokat, hogy a kertészet minden ágáról kapjanak szakszerű eligazítást a kiskerttulajdonosok. A Kertészeti Népfőiskola foglalkozásai olyan népszerűek, hogy néha az érdeklődők még a teremből is kiszorultak. Mint azt dr. Tam- csu József, a szövetség elnöke elmondja: hét éve országosan is megalakult a Magyar Népfőiskolái Társaság, a baranyaiak elsőként léptek be a szervezetbe. így hozzájuthatnak olyan szakmai programokhoz, amelyet Pécset még nem tudtak biztosítani. Az egyik kereskedelmi lapban nemrégiben megjelent egy felhívás, miszerint a közeljövőben Kertészeti Népfőiskola címen egy másik társaság is indít tanfolyamokat. Az elnök szerint ez jogtalan címhasználat, hiszen a szervező, a Kertkedvelők Klubja nem tagja a Magyar Népfőiskolái Társaságnak, következésképpen ilyen elnevezéssel tanfolyamot nem indíthat. B. G. Termesszünk több repcét! Hazai és külföldi szakemberek egész hada tanácskozott nemrég Bácsalmáson az olajnövények termesztésének távlatairól. Az egybegyűlt agrármérnökök, kutatók, nemesítők, vetőmagtermelők, felvásárlók és feldolgozók egyaránt szorgalmazták, hogy a kormányzat és a különféle érdekképviseletek a repcével kiemelten foglalkozzanak. Az olajrepcéről legalább annyit érdemes tudni, hogy termesztése ugyanannyiba kerül, mint a búza önköltsége, tehát hektáronként ugyanannyi a ráfordítás. Ezzel szemben a repce sokkal könnyebben értékesíthető, mint a legjobb minőségű malmi búza. Hazánk éghajlati viszonyai lehetővé teszik a hektáronkénti 2,5 tonna átlaghozamot. Óriási előnyünk az Európai Unió legtöbb tagállamával szemben, hogy nálunk a repcét 3-4 héttel korábban betakarítják. így gyakorlatilag mi kerülünk ki elsőként a piacra, a tőzsdére akkor, amikor még nem lehet előre tudni, mekkora lesz a kínálat Európában. Természetesen a minőségi követelmények rendkívül szigorúak. A repcemag tisztaságának meg kell haladnia a 90 százalékot, olajtartalma nem lehet 40 százalék alatt, és a nedvességének - szárítva - 8 százalék alatt kell maradnia. Ezen feltételek mellett az értékesítés lehetőségei a világpiacon szinte korlátlanok. A repce tonnáját a hazai feldolgozók idén 54 000 forintért vásárolják fel. Megfelelő minőség esetén 5000 forint prémiumra is lehet számítani tonnánként. Király László Gyümölcstermesztés - korszerűen Szaporítás fás dugványozással sorban a piros- es feketeribiszkék - kitűnően szaporítható fás dugványozással, ezzel az egyszerű és biztos ere- désű szaporítási móddal. A szaporítandó anyanövényről nyugalmi állapotban - lombhullás után, a nedvkeringés megindulása előtt - szedjük meg az egészséges, ép, egyéves vesszőket. Ha ősszel szedtük a dugványnak valót, akkor fagymentes helyen, a kiszáradástól védve kell tárolnunk tavaszig. A kiskerttulajdonosok legjobb, ha azt a gyakorlatot követik, hogy közvetlenül a dugványozás előtt készítik el a fás dugványokat, és azokat tárolás nélkül, azonnal elültetik. A talajt gondosan elő kell készíteni, kb. 35^40 cm mélységig porhanyós, morzsa- lékos, komposzttal dúsított legyen a talaj, a kb. 20 cm hoszszú, felül egy rüggyel rendelkező dugványt tömörítsük be a talajba, és feltétlenül öntözzük be, majd kb. 5-6 cm-es bakháttal védjük a kiszáradástól. Egyszerű vagy sima dugványról akkor beszélünk (1. rajz), ha az alsó végén sima metszlapot készítettünk. Jól szaporíthatok így a különböző ribiszke fajták. Szakított, vagy talpas dugványnak hívjuk, ha kézzel az anyanövényről leszakítjuk a dugványnak valót (2. rajz), így a vessző tövénél a gally egy kis része is vele szakad, ez a módszer eredményes pl. a birs szaporításánál. Egyes gyümölcsfajok jobban gyökeresednek az úgynevezett kalapácsos dugvánnyal (3. rajz), mikor az egyéves vesszőhöz egy kis darab idősebb gallyat is hozzámetszünk. Jól szaporítható így pl. az egres. Buzássy Lajos
