Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-16 / 254. szám
6 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1998. szeptember 16., szerda Kompromisszumok nélkül? SZDSZ: megyei útmutató A Milyen lesz Baranya az ezredfordulón? Nos, ha a szabaddemokratákon múlik, akkor a megyei közgyűlés lényegesen hatékonyabban működik ezután, mint ahogy tette a szocialisták és a kisgazda- párt által vezetett elmúlt ciklusban -jelentette ki dr. Wekler Ferenc (képünkön) az SZDSZ Baranya megyei elnöke. Történt ez azon a sajtó- tájékoztatón, ahol a szabad- demokraták bemutatták azt a szakmai programfüzetüket, melyet a megyei önkormányzati választásra készítettek. Mint a megyei pártelnök kifejtette, a céljuk az, hogy Baranya a korábbi évtizedekben kivívott országos hírnevét, s a megyei rangsorban elért helyét visszaszerezze. A megvalósításhoz olyan szolgáltató jellegű megyei közgyűlést képzelnek el, amelyik a rászoruló településeket segíti, az erősebbeket pedig helyzetbe hozza. Elhangzott az is, hogy a megyei önkormányzat nem azért van, hogy politikai parkolóhelyül szolgáljon, s nem is azért, hogy néhány pártkatona magas fizetést és autóhasználatot kapjon, vagy hogy beutazza a világot az adófizetők pénzén, hanem azért, hogy politikai, szakmai hátterével támogassa a települési önkormányzatok munkáját. Érdemes még felsorolás jelleggel néhány gondolatot kiemelni a programból: Kéz-' deményezőbb, aktívabb megyei önkormányzatra van szükség, melynek vállalnia kell az érdekképviseleti, érdekintegráló szerepet. Meg kell tenni bizonyos nemzetközi modernizációs lépéseket is, ilyen például az M6- os gyorsforgalmi út, a Duna- híd, a repülőtér ügye, stb. Együttes fellépés kell a megyében Orfű és térsége, Siklós—Harkány kiemelt idegen- forgalmi funkcióinak elismeréséhez, a Mecsek-Villány térség kiemelt üdülőkörzetté nyilvánításához. Összesen hat fejezetben foglalja össze a legfontosabb teendőket az egészségügy helyzetétől a nemzetiségiek támogatásán át régiós kapcsolatok fejlesztéséig a programfüzet. A szabaddemokraták ismertették két megyei listájukat is. A 10 ezer alatti lakosú települések szavazatai alapján az SZDSZ arra számít, hogy Baranyában 3-4 képviselőt állíthat majd. A 15-ös rangsor első négy helyén sorrendben dr. Wekler Ferenc, Pörös Béla, Kovács Sándorné és Muskát Zoltán található. A 10 ezer lakosnál nagyobb városok voksaira kilenc szabad- demokrata pályázik, de saját bevallásuk szerint itt reális esélye csak a két élen állónak lehet: Pálné dr. Kovács Ilonának és Somogyi Lászlónak. M. B. E. Figyelem a híreket A politika helyi történéseit figyelők bizonyára emlékeznek 1996. júniusára, amikor az addig a pécsi Közgyűlésben többségben lévő négypárti koalíció (MDF, FKgP, FIDESZ, SZDSZ) - az utóbbi párt kilépésével - elveszítette többségét és az SZDSZ-MSZP formáció vette át az irányítást a testületben. Nyilvánvaló, hogy mindenki szimpátiája és érzelmei alapján ítéli meg vagy minősíti az akkori történéseket, de ezt az utókor fogja megítélni, egyszerűbb tehát a száraz tényéknél maradni. Az előállott fordulat furcsa helyzetbe hozta a Közgyűlés különböző szereplőit. A korábbi többség nehezen találta Lesz-e baloldali összefogás Pécsett? Sok baloldali érzelmű választópolgár vélekedik úgy: ha a májusi országgyűlési képviselői választások második fordulójában tisztességes megállapodás jött volna létre a Magyar Szocialista Párt és a Munkáspárt között, akkor a baloldali képviselőjelöltek nagyobb számú sikere után a FIDESZ-nek ma nem lenne meg az abszolút többsége a parlamentben. Most már nem érdemes feszegetni, hogy valójában melyik párt a hibás ezért. Érdemesebb előre tekinteni, hiszen az önkormányzati választásokon sem kisebb a tét. A közelmúltban jelent meg a sajtóban az MSZP és a Munkáspárt önkormányzati választásokon indított jelöltjeinek Pécs városi névsora. Bizonyára sokan felfigyeltek arra, hogy a 25 választási körzetből öt helyen a két pártnak közös jelöltje van. Ez nagy előrelépés a baloldali összefogás érdekében, melyet már most nem jó szemmel figyel a jobboldal, ami teljesen érthető, hiszen a széthúzás az ő erejüket, táborukat növeli. Azt is szóvá kell tenni, hogy ilyen jellegű megállapodás országosan nem jellemző és nincs még pontos ismeretünk arról sem, hogy a két párt vezető testületé erről miként vélekedik. Azonban kell lenni annyi elszántságunknak, hogy a helyes döntésünktől ne tántoríthasson el senki! Ez a választási megállapodás nem azt jelenti, hogy elfeledkezünk arról, hogy a társadalmi és politikai helyzet megítélésében, a távolabbi célok és feladatok megfogalmazásában bármelyik párt is feladta volna álláspontját, megszűntek volna a nézeteltérések, az érthető és jogos viták. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy a baloldali gondolkodású szavazópolgárok, már korábban' megfogalmazott szándéka, egy részleges baloldali választási összefogás ne valósulhasson meg. Kommunista pártok világszerte léteznek, több fejlett kapitalista országban a parlamentben, sőt a kormányban is részt vesznek, védik a munkából élők érdekeit. Ez nem árulás, hanem a helyzethez való alkalmazkodás. Abban bízunk, hogy az önkormányzati választások előtt most kibontakozó baloldali összefogásnak a szavazásokban is megmutatkoznak az eredményei. Kovács István Munkáspárt meg helyét az új „leosztást” követően, a polgármester kisebbségi pozícióba került, az új MSZP-SZDSZ többség - mint ez későbbiekben világossá vált - nem tudta az elképzelt célokat többsége ellenére sem maradéktalanul megvalósítani. Nekem, mint polgármesternek, elsődleges célkitűzésem csak az lehetett, hogy a konfliktust mielőbb elfelejtve és magunk mögött hagyva, közösen teremtsünk nyugalmat és a Közgyűlés minden figyelmét a város problémái - főként költségvetési problémái - felé fordítsa. Ez a próbálkozás az idő előrehaladtával részben sikerült is. Mint polgármester, a megegyezéses politizálás felé igyekeztem terelni a szereplőket, kompromisszumos megoldásokkal operálva véltem áthidal- hatónak az érdekellentéteket a stabil kormányzás érdekében. Sajnálatos módon a ciklus vége felé meg kell állapítanom, hogy bár részeredményeket el tudtunk érni, voltak közös sikereink, a legfőbb problémán, a költségvetés nehézségein nem sikerült úrrá lenni. Ez sem a közgyűlési többségnek (lásd intézményi átalakítások), sem a polgármesternek (lásd szakértői csapat javaslatainak elutasítása) nem sikerült. Ez a probléma-, csokor tehát az új testület nem könnyű öröksége lesz a választások után. Esély küzdelmekre, amelyek tőlünk nyugatra a helyi ön- kormányzatokat létrehozták a feudális hatalmak ellenében, és még volt benne valami kurucos, meg nem alkuvó, ellenálló magyar hagyomány. Minden tanácsvébés vonás ellenére pozitívum volt, hogy a helyi erők a központi ellenében ková- csolódtak össze, vívták szabadságharcukat, határozták meg magukat. És kínáltak megtisztulást az elmúlt szocializmus kádereinek, akik éltek is az ellenzékiség mítoszteremtő erejével... És 1994-ben a helyhatóságokban megizmosodott, megújult politikusok vették át az ország vezetését, s közben az ön- kormányzatokban is megőrizték pozíciójukat. Megvalósult az álom: szóéinak szoci lett az ellenzéke, megszűntek, eltűntek a Amennyiben a jelzett törvénymódosítás valósulna meg, úgy várhatóan csak 14%-os nyugdíjemelésre számíthatnak a nyugdíjasok, ami havi 3740 Ft-ot tenne ki. így az átlagnyugdíjast 1600 Ft/hó veszteség éri, ami éves viszonylatban 19 200 forintot jelent. Egy 15 000 forint nyugdíj mellett egy kisnyugdíjas a 20 és 14% közötti eltérés miatt nyugTanulság a történtekből bőségesen meríthető, a legfontosabb tán mégis az, hogy akár lesz megfelelő többség (ez a jobbik lehetőség), akár nem (ez a rosszabbik) a testületben, az új polgármesternek - akinek meggyőződésem, hogy minden energiájával az új feladatra kell koncentrálnia, tehát csak főállásban képzelhető el - csakis oly módon, jó szakértő csapatra támaszkodva és nagyon kemény kézzel irányítva kell a várost ebből a költségvetési helyzetből kivezetnie. Pécs nagyváros, ezernyi érdek szála szövi át, ezek mindegyikét figyelembe venni, az újabb meg újabb kompromisz- szumos megoldásokat felkutatni félek, hogy túlzottan időigényes lenne és az újabb idő- veszteségek súlyos következményekkel járhatnak. Dr. Páva Zsolt polgármester, Fidesz Figyelem a híreket. Másról sem lehet hallani, minthogy fideszeseket figyeltek meg, anno,abban az előző bukott kormány alatti rendszerben. Törvénytelenül és titkosan. Természetesen részleteket nem lehet tudni, de azt igen, - az egyik fő fideszes elmondása szerint - hogy az MSZP-nek állt érdekében az adatgyűjtés. Bennem azonban két gondolat vetődött fel. Egyrészt a mai információk alapján előfordulhat, hogy éppen a Meszeseknek állt érdekében megfigyeltetni saját magukat - makulátlannak beállítva mindenkit - majd ezt nyilvánosságra hozni, mint orvtámadást, befeketítve ezzel politikai ellenfeleiket. Másrészt de ja vue érzésem volt, mintha effélét már valamikor hallottam volna. Apám mesélte 1956-ról azt a történetet, hogy az akkori győztesek Nagykanizsán hogyan próbálták magukat az „ellenforradalom” mártírjainak beállítani. „Halállistát” gyártottak, és azon (fejléc nélküli papíron) írógéppel írt nevek sorakoztak. Ez a papír lett volna az egyik bizonyíték néhány helyi ember elleni perben. A dologra úgy derült fény, hogy akik nem kerültek fel a listára reklamáltak, majd az egészet nagy veszekedés követte. A fél város röhögött a dolgon, már amennyiben lehetett akkoriban röhögni. Röhöghetünk mi is kínunkban, mert ide torkollott ez a mai demokrácia: lélekben minden magyarok ifjú miniszterelnöke arra kényszerül rövid 50 napos fungálás után, hogy listákkal rohangáljon megvédendő saját maga és pártja tekintélyét amit saját dölyfe kezdett ki azáltal, hogy kinevezte egykori kollégiumi szobatársát az APEH elnökévé. Attól természetesen, hogy egykori szobatárs a fő adóbehajtó, még nem lenne baj, mint ahogy azzal sincs semmi gond, hogy egykori kollégiumi igazgatójából a Miniszterelnöki Hivatal vezetője lett, egykori kollégiumi tanára pedig ma a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter. Orbán már csak ilyen. Akivel együtt volt kollégista, annak juttat valamit. Ám Simicska kicsit más. Más, mert pártpénztámokként eladott egy jogtalanul az MDF- fel együtt kapott ingatlant, majd később saját megunt cégeit egy beosztottjának adta el, aki viszont egy nap alatt adott rajtuk túl nem létező személyekkel kötött üzletek által. Ez egy kicsit zsenánt. Ezért kellett egy lista, amely szépen eltereli a figyelmet a simlis ügyekről. Ügyes - mondhatnánk. Ám a fegyver visszafelé is elsülhet. Ugyanis, ha a kormányfő felsül, akkor nem csak Magyarországon, de külföldön is lejáratja magát - az országról nem is beszélve. Márpedig a világ figyel, sőt megfigyel, utána pedig értékel! ítélete pedig dollármilliárdokkal mérhető. Meixner András MSZP V éleményem szerint jó esélyünk van arra, hogy október 18. után nagyot lépjünk az önkormányzatiság irányába. A magyarországi önkormányzatok jelene nem kapaszkodik történelmi előzményekbe, hanem a rendszerváltoztató politikai akarat hozta létre nyugati minták másolásával. Mindenesetre kezdettől nagyon hiányoztak az önszerveződés előzményei, s ennek következtében a példaképkereső képzelet a megelőző korszak tanácsvébés, hatalmi centrumként működő, mindenki által ismert mintáihoz fordult. Követte vagy tagadta, de nem tudott nélküle élni. A rendszerváltozás első parlamenti választását - mondjuk így - megnyerték a konzervatív erők, s az inga nagyon gyorsan visszalendült, fél év múltán a helyhatósági választásokat az ellenzék nyerte. Olyan kettős hatalom jött létre, amelynek tagjai szembefordultak egymással, a helyhatóság beállt azok sorába, akik a szembenállásban határozták meg lényegüket a kormánynyal szemben. A szituáció emlékeztetett azokra az évszázados Mit is ígér valójában a kormány? A miniszterelnök győri beszédében, valamint rádió- és tv-nyilat- kozatában olyan tájékoztatást adott, mely szerint a nyugdíjak reálértéke 1999-ben 2-3%-kal fog növekedni. Miután ez az érvényben lévő törvénytől jelentősen eltér, így számításokat végeztünk a tervezett módosítás hatásáról. Az országban 1998-ban az átlag nyugdíj 26 700 Ft/hó. Ha a törvény szerinti emelést kapja meg a jogosult, úgy 1999-ben a várható évi 20%-os nettó bérnövekedés mellett havi 5340 forintos emelésre számíthat. Hogyan válasszunk? Sajnos ritkán fogalmazódik meg a címben feltett kérdés még így az őszi helyhatósági választások előtt is, pedig lehet, hogy hasznos lenne foglalkozni vele. A kit, vagy melyik pártot válasszuk kérdésre az emberek többsége gyorsan tud dönteni, ki érzelmi alapon, ki ésszerűségi szempontok alapján, egyéniségének megfelelően. A hogyan kérdésére két megközelítésből válaszolhatunk: az egyik általános szempontokat tartalmaz a másik a jogi - technikai választ jelenti. Az általános szempontok között említhetjük azt, hogy ha túl szép az illető jelölt vagy párt saját magáról festett képe, az általában nem igaz. Ugyanez a helyzet a túlzott ígéretek, és a nagy ívű programok esetében is. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy jelöltnek vagy pártnak ne íegyenek konkrét elképzelései, de a megvalósíthatatlan kívánságlistákkal legalább annyira vigyáznunk kell, mint a túlzott általánosságokkal. Meg kell szólaljon a vészcsengőnk akkor is, ha valami politikamenteset, valami civilt ígérnek nekünk. Vegyük észre, hogy a jelenlegi alkotmányos és jogszabályi berendezkedés szerint ma Magyar- országon - lehet, hogy nem jó - de 3200 „mini parlament” (önkormányzat) működik, amelyek elsősorban politikai döntéshozó - végrehajtó szervek. Éhben a helyzetben párt- semlegességet vagy politikamentességet ígérni csaknem egyenlő a választók megtévesztésével. Fontos szempont a már ismert jelöltek és pártok eddigi működéséből levonható tanulságok is. A másik válasz lehetőség a hogyan kérdésre a jogi-technikai feltételeket összegzi. Csak a legfontosabbak rögzítése a célom. A választópolgárok lakóhelyüktől függően három vagy négy szavazólapot kapnak. Külön-külön lap szolgál a polgár- mester, az önkormányzati képviselő, a kisebbség jelöltre, és a megyei közgyűlés tagjának megválasztására. Ajelöltek közül a legtöbb érvényes szavazatot bíró személy lesz polgármester, illetve egyéni választókerületben képviselő. A hírekkel ellentétben azonban nem igaz, hogy elvesznek az egyéniben nem bejutott képviselőjelöltre adott szavazatok, hanem a párt kompenzációs listáján mind egy szálig hasznosulva juttatják mandátumhoz ajelölő szervezetet. A 10 000 főnél kevesebb lakosú településeken ún. kislistás választási rendszer van. Ennek a lényege az, hogy annyi jelölt jut mandátumhoz - a szavazatok arányában - ahány fős az adott település képviselő-testülete lehet. A megyei közgyűlés tagjaira a megyeszékhely (pl. Pécs) lakóinak kivételével külön szavazólapon szavazhatnak a választópolgárok, oly módon, hogy az adott párt vagy pártok listáját bejelölve mandátumhoz juttatják a listán szereplő jelölteket. Reméljük, a felsorolt szempontok alapján sokak döntését sikerült megkönnyíteni. A MDÉP a saját polgármesterjelölt-állításról a jobboldal közös jelöltjének sikere érdekében lemondott, de Pécs valamennyi választókerületében esélyes képviselőjelölteket indít, akik remélhetőleg nagy számban nyerik el a választók szavazatok formájában is megnyilvánuló bizalmát. Dr. Deák Péter - MIÉP protestáló, bíráló, kritizáló hangok, az önkormányzatok mint apró műholdak keringtek a nagy szociálliberális planéta vonzásában determinált pályán, és szét- moshatatlanul kezdett összeragadni az országos korrupció a helyivel, a privatizáció utolsó fázisa a barátok megjutalmazásá- val, a környezetvédelem a vodkagyártással. A helyi tanács végrehajtotta, amit a központban eldöntötték. 1998-ban megnyílott az esély, hogy befejezzük a rendszerváltoztatást. Az önkormányzatnak nem ellenzékként és nem a kormány kihelyezett szerveként kell működnie, a két friss hagyománytól egyformán távol tartva magát egy olyan útra kell lépnie, amely természstesen nem független az országos nagypolitikától, de a maga útját járja, az autonómiát célozza, a helyi erőket egyesíti, és nem utolsósorban: kiveti magából azokat az embereket, akik hatalmi, gazdasági pozíciók megszerzésére akarják fölhasználni a helyi politikát. Esélyünk van. Rajtunk múlik október 18-án. Krebsz János MDF díjemelésnél havonta 900 forinttal kapna kevesebbet, ami évi 10 800 Ft-ot tesz ki a létminimum alatt élők hátrányára. Szövetségünk a leghatározottabban tiltakozik a törvény módosítása ellen. Ez a törvény - megalkotása előtt társadalmi vitára lett bocsátva és sorozatos, á legmagasabb szintű tárgyalások eredményeként született. Önkényes megváltoztatása egy kompromisszumokkal kialakított közmegegyezést borítana fel. Üszögi-Bleyer Jenő az Országos Nyugdíjas Szövetség elnöke )
