Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-02 / 240. szám
1998. szeptember 2., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán C*1 ‘ ^ Gazdahírek Cirfandli jövőre is. A mai napig sokan érdeklődnek a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által meghirdetett Cirfandli telepítési támogatás iránt. Mint a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodán megtudtuk, az idei pályázati határidő már lejárt, ám a város az őszi szakmai előkészítés után jövőre újra közzé teszi a telepítési felhívást. A közgyűlés döntése alapján a több évig tartó támogatási folyamattal kívánják elősegíteni a pécsi Cirfandli újbóli elterjedését. (k) Foodapest. A hagyományokhoz hűen idén is több baranyai kiállítója - szőlőtermelők, borászok - lesz a november 24- 27. között a fővárosban zajló Foodapest nemzetközi élelmi- szeripari vásárnak. (k) Bemutató kistermelőknek. Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet (Pécs) a társintézményekkel közösen szőlészeti és borászati bemutatót tart a kistermelő szőlősgazdáknak szeptember 3-án a szentmiklósi kísérleti telepen. Délután fél 2-től ismertetik a legújabb kísérleti eredményeket, az új szőlőfajtákat, a növényvédelmi, metszési, trágyá- zási tapasztalatokat. A kísérleti borok bemutatása előtt szüreti tanácsadással is szolgálnak, (k) A 4 éves CARAT Rt. lakásvásárlási részlet konstrukciójának értékesítésére VÁLLALKOZÓT (VÁLLALKOZÁST) keres a megye egész területéről. Lakossági szolgáltatás (ingatlanközvetítés, életbiztosítás, bróker tevékenység) értékesítésében szerzett gyakorlat előnyt jelent. Jelentkezés a 06-1-312-24-51-es számon, Varga László igazgatónál (49712) Iw-.—_ ' METEQROIQGIA Agromeleorológio 06-90-430 125 3 napos előrejelzés kiskert tulajdonosoknak Orvosmeteorotógia 06-90-430 126 24 órás előrejelzés Dél-Európa időjárása 06-90-430 127 3 napos előrejelzés nyaralóknak íljal-aappal hívható! Jjjf tírAÁgÚpíéfat H Információ szolgáltató Országos Meteorológiai Szolgálat Atd Springg-lmlopest Mi «I, tatoei 1539 1p. Pt:591 Tél: 202-2577 Kert - Szőlő - Balkon Sürgős munkák betakarítás után A betakarítást követően sok olyan területet, kiskertet láthatunk, melyek gyomtengerré alakultak át. A termesztési ciklus alatt részben a folyamatos mechanikai gyomirtás, részben a kultúrnövények talajtakarása, valamint a tavaszi gyomirtások következtében kevésbé szembetűnő. A betakarítás után azonban a gyomnövények élettere megnő, egyeduralkodóvá válnak. A betakarítás után mindenki számára hozzáférhető, totális gyomirtó szereket alkalmazhatunk, melyek a magról kelő gyomokon kívül az évelő gyö- kértarackos gyomokat is eredményesen gyérítik (árvacsalán, tarakck- búza, siskanád, virágzó szu- lákfélék, szeder stb.). A gyomirtás alapfeltétele, hogy a gyomnövények magassága elérje a magról kelő gyomoknál a 15, gyökértarac- kosoknál a 20-25 cm-es magasságot. Erre a célra a glifo- zát hatóanyag-tartalmú (Gli- fősz, Glialka, Medálon, Roun- dap stb.) gyomirtó szerek használhatók. Magról kelő gyomok túlsúlya esetén javasolható a betakarítás után közvetlenül a sekély talajmunkák (tárcsázás, tarlóhántás, sekély kapálás) elvégzése annak érdekében, hogy a talajban előforduló gyommagvak minél nagyobb mennyiségben csírázzanak ki, minél hatékonyabb legyen a gyomirtás. Akkor, ha nem akarunk a területünkön gyomirtó szert használni, folyamatossá kell tenni a gyomirtási jellegű talajmunkákat. E munkák nem csak esztétikai okok miatt szükségesek, hanem azért is, hogy a talaj tápanyag- és vízkészletéből minél többet megtarthassunk a következő időszakban vetendő kultúrnövény számára, valamint a talaj gyommag készletét próbáljuk csökkenteni, az elgyomoso- dási folyamatot lassítani. A gyomirtásból eredő plusz költségek a következő termesztési ciklusban megtérülnek. Az utóbbi néhány évben a talajfertőtlenítés háttérbe szorulása miatt a talajlakó kártevők felszaporodása, egyedsű- rűségének növekedése folyamatosan nő. A talajlakó kártevők közül a legismertebbek: cserebogárpajor, drótférgek, mocskospajor. Ezek szabad szemmel is láthatók, akár a kártevő, akár a kártétele. A védekezés a fenti károsítóknál könnyen, több fejlődési szakaszban végezhető. Kevésbé látható, inkább a tünetek alapján észlelhető a talajlakó legyek nyűveinek kártétele. Jelenlétét csak akkor vesszük észre, amikor növényeink sárgulnak, hervadoznak (például hagymalégy, kerti bársonylegyek). A harmadik csoportba sorolhatjuk azokat a talajlakókat, amelyeket csak laboratóriumi vizsgálatokkal tudunk azonosítani. E károsítok a fonalférgek. A fonalférgek elsődleges kártétele a vírusok terjesztése. Védekezésre a fenti károsítok ellen, a kiskereskedelmi forgalomban beszerezhető Basamid G általános talajfertőtlenítő szer használható. A Basamid G talajfertőtlenítő szer hatékonyan csak ebben az időszakban használható. Alapvető feltétele a talajba történő bedolgozás, 5-10 cm mélységig. Gázhatása miatt a hatékonysága beöntözéssel, a talaj fólia- takarásával növelhető. A Basamid G a csírázó gyommagvakat is elpusztítja. Hátránya, hogy a bedolgozást követően a kezelt területre vetni, illetve ültetni csak a hőmérséklet függvényében, 20-40 nap után, talajszellőztetés és bio-tesztvizsgálat elvégzése után szabad. Czigány Csaba BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Jóllehet, a tavaszi fagy sok kárt tett a gyümölcsfák virágaiban, most mégis viszonylagos gyümölcsbőség uralkodik. A gyümölcsöket lehetőleg a kora reggeli órákban kell leszedni, és szedés után azonnal hűvös helyre kell vinni. A most érő gyümölcsök közül a szilvafélék és a szőlő nem utóérő gyümölcsök; ezek a tárolás ideje alatt se lesznek édesebbek, ízesebbek, mint a leszedés alkalmával voltak. Ezzel szemben az alma, a körte, az őszibarack érési folyamata leszedés után se szakad meg, néhány nap alatt megpuhulnak, ízük édesebbé válik, zamatuk kiteljesedik. Sok gondot okoz ilyenkor a gazdáknak a darazsak elszaporodása. A roppant falánk rovarok megbontják a húsos-leves gyümölcsök héját és kiszívják belőlük az édes nedvet. A megsebzett gyümölcsök esős időben gyorsan a rothadást okozó gombák áldozatává válnak. Csökkenthetjük a darazsak okozta kárt, ha vízzel telt edényeket helyezünk el a fák alatt. Számos egynyári virágról érdemes magot szedni, hogy jövőre ne kelljen sok pénzt kiadni megvásárlására. Gondosan figyeljük meg, hogy a petúnia, a kosárka, az oroszlánszáj magja mikor érett be teljesen, és csak akkor szedjük le a magtokokat, ha a bennük lévő mag teljesen száraz. Még ekkor is szükséges néhány napos utánszárítás papírlapon. Ezután a magvakat papírzacskóban, jól zárható üveg- vagy fémedényben tarthatjuk el hűvös, száraz körülmények között. A zacskóra vagy edényre ne felejtsék el ráírni, hogy milyen mag van benne. Most kell vetni a kétnyári virágok (százszorszép, árvácska, harangvirág, sárga viola és mások) magját. A palánták gyorsan fejlődnek és szeptember végén, október elején lehet őket állandó helyükre kiültetni. Dünántúli Napló 7 A biokertészek hasznos segítőtársa A varádicskóró Olvasóink kérésére közreadjuk állandó szerzőnk rajzos ismertetőjét a varádicskóró- ról, melyről korábbi számunkban írtunk, és nagy érdeklődést váltott ki. A gyakorló biogazdák jól tudják, hogy csodaszerek nem léteznek. Szemléletük szerint azonban az egészséget károsító szintetikus vegyszerek helyett inkább gyógynövény kivonatokat készítenek és ezekkel védekeznek a kártevők, valamint a kórokozók ellen. Egyes biole- veknek, főzeteknek, teáknak, erjesztett trágyaleveknek a hatása a csodával határos. Ugyanis a legtöbb esetben nem pusztítják el, csupán elűzik a károkozókat és ezzel egyben a kórokozók fertőzéseitől is megszabadítják haszonnövényeiket. Hangsúlyozni kell, hogy biotermék alatt nem a folt- és kukacmentes almát, szilvát, tehát nem a makulátlan, hatalmas, hanem a kissé hibás, silányabb, de ízletesebb és vegyszermaradványt nem tartalmazó terményt értjük. Valóban, a csalánlével, ürömiével, zsurlófőzettel, kamillateával, macskagyökér kivonattal, fokhagymából, fekete nadálytő- ből vagy fejes káposztából készített per- metlevekkel csupán jelentősen csökkentjük a kártételt, meggátoljuk a rovarinváziót, és ami a legfontosabb, növényeink ellenálló képességét növeljük. A felsorolt gyógyhatású növényeken kívül a biotermelők nagyra becsülik még a gilisztaűző varádicsot (népnyelven va- rádicskórót). Ez a fészkesek családjába tartozó, páfrányszerű, lágy szárú évelő vadnövény manapság árokpartokon, elhagyott tanyák környékén található meg. Igénytelen, leginkább a tápsókban nem túl gazdag, kötött talajt kedveli. Tavasszal és ősszel tőosztással szaporítható. Magról nem ajánlatos vetni, mert elbuijánzik. Az ásóval fellazított talajból tövestől kiszedett varádicskóró csomóit óvatosan szedjük szét, majd nem túl nedves, napsütötte helyen (a komposzthalom közelében) 60 cm-es tő- és sortávolságra ültessük el. Permedé készítéséhez használjuk fel a szárát, páfrányszerű leveleit és sárga, gombra hasonlító virágait. Virágzata egyébként sűrűn álló fészkeket alkot a másfél méterre is megnövő szár csúcsán. Fagytűrő, tehát a drogot a júliusi virágzástól szeptember végéig lehet szedni. Kezdetben egyeljük, később sarlóval vágjuk tövig a szárításra szánt gilisztaűző varádicsot. A legelterjedtebb módja a permetlékészítésnek a következő: 5 dekagramm varádics- kórót áztassunk be 1 liter esővízben és hagyjuk 20-30 fokos hőmérsékleten ázni 24 órán át. Ezzel a biolével oldás nélkül lemoshatjuk a gyümölcsfák kérgét. Ha azonban a lombozatra, vagy a rózsa lágy szárára kívánjuk kijuttatni, oldjuk 1:10 arányban vízzel, esetleg erjesztett csalánlé hasonló arányú oldatával. Különösen az almafák, a körtefák, a birs és a rózsa hálálja meg a varádicskóró hatóanyagainak áldásos hatását. A yértetvek már a második permetezéskor hiánytalanul visszahúzódnak. Vigyázzunk azonban arra, hogy a szert csak kéthetenként egyszer vessük be a tetvek ellen. Ezek a férgek a növények lágy szárán, a zsenge hajtásokon telepednek meg leginkább. Azonkívül csomószerű dudort, „vértetűrá- kot” hoznak létre és a hátukon megtapadt spórák által terjesztik a gombabetegségeket is. A duzzanatokat télen, fagymentes napokon vágjuk ki, a sebet kenjük be sebkenőccsel, a beteg növényrészeket égessük el. Ajánlatos még télen a gyümölcsfák gyökémyakát is kitakargatni, beszórni egy-egy marék mészporral, melybe egy- egy kávéskanál konyhasót keverünk. A gyökémyakat a kezelés után takarjuk be ismét földdel. Kora tavasszal varádicski- vonattal végezhetünk lemosópermetezést is. A leírt módon a vértetvek nem lesznek képesek áttelelni sem a gyökémyakon, sem pedig a fakéreg alatt. Király László CSBBB Herczeg Kata asztrolof vonala (5) Kos é. 06-90-330 541 Bika & 06-90-330 542 m Ikrek m 06-90-330 543 Rák » 06-90-330 544 Oroszlán fg 06-90-330 545 Szűz M, 06-90-330 546 Mérleg 5& 06-90-330 547 Skorpió Sk> 06-90-330 548 Nyilas $,* 06-90-330 549 Bak 4 06-90-330 550 Vízöntő 06-90-330 551 Halak W 06-90-330 552 Címünk: AS~B Kft. Audíotex 1539 8p. Pf. 591. Hívás dija: 88 Ft +Afa''perc %ií lemzés Tarot kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 553 Címünk: Axel Springer-Budapest Kiadói Kft Audiotex 1539 Mit pletykálnak a sztárokról és mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív interjúk! Minden héten új hírek kedvenceikről! 0) 06-90-330 555 S39 8p. Pf 591. Hívás dija: 88 Ft +Áfa/perc Az évelő dísznövények tőosztása Az évelő dísznövények szaporítási lehetőségét a gyökérzetük határozza meg. A karógyökerű növényeket főleg magról szaporítjuk, esetleg dugványról. Ilyen az évelő szarkaláb, a fátyolvirág, a csillagfürt, a ligetszépe, a sziklai ternye stb. A bokrosodó, legyökeresedő szárú növényeket tőosztással is szaporíthatjuk. Ennek időpontja a nyári-őszi virágzású- aknál tavasszal, a tavaszi- nyáreleji virágzásúaknál őszszel van - bokros évelők a margaréták, krizantén, cickafark, szamárkenyér, kúpvirág, szépecske, küllőrojt, a varjú- hájfélék, nőszirmok, ámyli- liom, szellőrózsa, sásliliom, díszfüvek stb. Tőosztáshoz a tövet ásóval emeljük ki, majd éles késsel vagy ásóval többfelé vágjuk úgy, hogy mindegyik részen legyen hajtás és gyökér is. Ha a növényt gyomos területről szedtük fel, gondosan nézzük át és a gyomgyökereket szedjük ki, különösen a tarackoso- kat. A száraz, öreg, beteg részeket távolítsuk el. Az osztott növényeket állandó helyükre, a kisebbeket megerősödésükig nevelőágyba, vagy cserépbe ültetjük. Vannak évelő dísznövények, amelyeket nagyon megvisel a bolygatás, utána egykét évig nem virágoznak - ilyen a fáklyaliliom, a pünkösdi rózsa. Ha évelő virágágyást újítunk fel - mert kiöregedett, besűrűsödött vagy elgyomosodott - a növények kiszedése után gondosan ássuk fel, tisztítsuk meg a gyomoktól, gyökérmaradványoktól, kártevőktől. Szóljunk a területre tápdús komposztot, vagy földdé érett trágyát, majd kapáljuk be, utána telepítsük vissza a növényeket. Az évelő dísznövények általában 3-5 évig maradhatnak ugyanazon a helyen. Ennyi idő alatt kiélik talajukból a tápanyagot, besűrűsödnek, megöregednek. Ha gyepes területen van az évelőágyas, jobb, ha felújításkor új helyre kerül, a régit pedig befüvesítjük. Búzás László A nyáron virágzó növények tőosztását ősz elején végezzük FOTÓ: WÉBER T.
