Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-11 / 249. szám

1998. szeptember 11., péntek Főzőcske - Receptek - Háztartás DHinántúli Napló 7 Piros volt a paradicsom... Sokoldalú növény, most aztán van belőle mázsaszám, a pia­con már tíz forintért is lehet kapni a lecsónak, ivólének va­lót, aki meg a reggeli császár- szalonna mellé kívánja ét- vágygeijesztőnek, az is meg­kapja ötvenesért kilóját. Kevés olyan konyhanö­vényt ismerünk, amelyet olyan sokoldalúan lehet fel­használni és annyi vitamint (A,B,C) tartalmazna, mint a paradicsom. A karotin létfon­tosságú tápláló eleme az em­beri szervezetnek, s ebből a frissen szedett paradicsom 1,6 mg-százalékot tartalmaz. Ezen kívül ásványi anyagok­ban, gyümölcssavakban is gazdag, a leve üdítőitalnak is kiváló. Az igazi hazai étel, a pörkölt el sem képzelhető nélküle, a húslevesek külön­leges ízét is a zamatos paradi­csom adja meg. Nyersen gyümölcsként fo­gyasztható, főzésnél tápértéke csökken, de mint konyhanö­vény, mártásnak, savanyú­ságnak használható. Különö­sen télen, a vitaminszegény hónapokban egészséges a fo­gyasztása. 10-20 dgk paradi­csom a szervezet egész napi C-vitaminszükségletét fedezi. Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős, „to- matin” nevű alkaloidjából külföldön gombás megbete­gedések, gyulladásos folya­matok megszüntetésére al­kalmas kenőcsöket készíte­nek. A diétás étrendbe is na­gyon beleillik. A gyengébb gyomrúak hámozva fogyasz- szák, mert héja nélkül köny- nyebben emészthető. B. G. Omlett, másképpen A mikrohul­lámú sütő használatával percek alatt készíthetünk a megszokottól eltérő ízű, in­diai omlettet, amelyben a to­jást a napér­lelte paradi­csom, a pikáns koriander és csípős chilli is gazdagítja. Ha vacso­rára szánjuk, személyen­ként másfél deka margarint, egy fél apróra vágott hagy­mát, egy meghámozott para­dicsomot, fél kimagozott, ap­róra vágott zöld chilit, néhány fölaprított korianderlevelet, két tojást, egy teáskanál vizet, sót, borsot kell hozzá előké­szíteni. Először egy lapos edényben 30 másodperc alatt olvasszuk meg a zsiradékot, egy-két percig pároljuk benne a hagymát, majd adjuk hozzá a kockákra vágott paradicso­mot, a chilit és a koriandert. A tojásokat válasszuk szét, a sárgáját a vízzel verjük föl, utána a nem túl keményre vert tojásfehérjét keverjük hozzá. A tojáshabot a párolt zöldsé­gekre merjük, a tetejét elsi­mítjuk, és körülbelül négy percig sütjük, amíg kemé- nyedni kezd. Ha megsült, ki­borítjuk egy tányérra úgy, hogy a sült tojás legyen alul. Kétrét hajtva, vagy kiterítve szeletekre vágva tálaljuk. Gyümölcsös turmixital Érik a lédús, finom körte, amiből ha négy főnek készí­tünk turmixitalt, két körtéhez fél citrom leve, 8 deka cukor, 2,5 deci fehérbor, darabka fa­héj, négy szegfűszeg, 5 deci joghurt, kupica körtepálinka kell. A bort másfél deci víz­zel, a cukorral, citromlével, fahéjjal, szegfűszeggel felfor­raljuk. A megmosott, meghámo­zott körte magházát eltávolít­juk, darabokra vágjuk, és a forralt borba téve tíz perc alatt fedő alatt puhára pároljuk. Ha kihűlt, a szegfűszeget, fahéjat kivesszük belőle és összetur- mixoljuk. Hozzákeverjük a hideg joghurtot és még egy­szer turmixoljuk, végül pedig a körtepálinkát keverjük hozzá. Előhűtött poharakba tölt­jük, és szervírozás előtt a tete­jét kakaóporral meghintjük, esetleg néhány mentalevéllel díszítjük. Lisztérzékenyeknek is ajánlható almás-túrós sütemény Számára alkotóműhely a konyha Szeret kísérletezni. Amikor a kezébe vesz egy zöldségfélét, megpróbálja elképzelni, hogy a szokásostól eltérően mi mást is lehetne készíteni belőle. A süteményeknél szintén többet saját recept szerint állít össze. pudingból kevert krémmel gaz­dagította, aminek a tetejére egy szelet csokoládét reszelt és tor­tadísszel tarkította. Az almás-túrós süteménye ínycsiklandó étkek FOTÓ: MÜLLER ANDREA PÉCS-A múlt évben olyan bősége­sen termett a kertünkben a tök, hogy rántva és főzeléknek kép­telenek voltunk mind elfo­gyasztani - mesélte Fekete Bá­lint né pécsi olvasónk. - Télre is eleget raktam a hűtőbe, adtam a rokonoknak, szomszédoknak, vittem minden felé az ismerő­söknek, aztán ami végképp ránk maradt, sajnáltam hagyni, hogy veszendőbe menjen, ezért töklekvámak főztem meg. No ebből még jut erre a télre is, így újabb változatát kellett kitalál­nom az idei termés hasznosítá­sának. A palacsinta tésztánál valamivel sűrűbb masszát ke­vertem, megsóztam, kevés hagymát, fokhagymát reszel­tem hozzá, borsoztam, három evőkanál zsemlemorzsát tettem bele és belereszeltem két ma­rókra való tököt. Forró olajba szaggattam kanállal galuskákat a masszából, kicsit ellapítot­tam, és mindkét felén pirosra sütöttem. Eddig még bárkinek kínál­tam, dicsérte a leves mellé akár második fogásnak is beillő, vagy vacsorára tálalható ételt. Ugyanezt a tésztát azóta már sütöttem reszelt karalábéval, káposztával, amelynek kellően fűszerezve minden változata igen ízletes. Az étel specialitásait nem csupán leírás alapján ismerteti Fekete Bálintné, kóstolót is mellékel a különlegességekből. Ezen a héten például kosárba rakva több tálcát „költözkö­dött” a szerkesztőségbe, ahol aztán az alkalmi ételbemutatója csodájára járhattunk. Mint is­mertette, a rántott karalábé és egyéb sült finomságok közti dí­szek egyik sora gombával töl­tött tojás, középre pedig a bur­gonyapürét úgy rakta kis hal­mokba, hogy eiőbb a tejszínha­bos flakon kupakjába nyomva bordásra préselte, majd sárga­répa csillagokkal koszorúzta, aztán az egészet pirinyó koc­kákra vágott répával, zöldség­gel, metélt zöldségzölddel hin­tette be. A süteményei közül a már korábban ismertetett, olcsó kó­kuszos édesség újabb változatát kóstolhattuk meg: most kevés margarinból és egy csokoládé liszt nélkül készül, így a lisztér­zékenyek fogyasztására is al­kalmas a kimondottan finom édesség. Vera néni egy kiló hámozott almát kisebb zománcos tepsibe reszel, eligazítja, hogy egyenle­tesen beterítse a tepsi alját, megszórja két evőkanál cukor­ral és egy teáskanál fahéjjal, majd sütőbe téve tíz percig süti. Ez idő alatt fél kiló túrót három tojással, egy citrom reszelt hé­jával, egy vaníliás cukorral, ti­zenöt deka porcukorral, egy pohár tejföllel és csipetnyi só­val kikever. Rásimítja az al­mára és visszatolva a meleg sü­tőbe pirosra süti. Amikor langyosra hűl, koc­kákra vágva kínálja. Langi, a kenyérsütés maradéka Sorra készülnek a községekben a köztéri kemencék A hatvanas években még készítették a langit, a kenyérsütéshez használt megmaradt dagasztott tésztából a Zselic baranyai fal­vaiban. Olyan méretű volt, mint a sütőlapát; a mai lángos dup­lája. Patán most egy utcai sütőkemencét építettek. PATA, SOMOGY APÁTI Amikor kisült a kenyér, az el­potyogott tésztacsípéseket egy- begyűjtötték, kiterítették, köra­lakra formázták, majd késsel megvagdosták. Lapáttal az ud­vari kemence kihűlő és parázs- talanított tégláira csúsztatták, ahol pillanatokon belül pirosló színűre és ropogósra sült. Ki­szedés után fokhagymával és tejfellel alaposan bekenték -, úgy fogyasztották. Akadt, aki inkább lekvárt evett hozzá. Némelyik 30-40 centi átmérő­jűre kerekedett, akár az egész családnak is elég volt. Minderre a Somogyapátiban élő Lo­vászáé Bánó Katalin háziasz- szony emlékezett. Az ő portá­jukon is használtak egy lábakon álló búbos kemencét, amibe egykor rendszeresen, majd évekkel ezelőtt már főként csak ünnepi alkalmakra finom házi­kenyérrel rukkolt ki édesanyja. Patán az önkormányzat most egy új búbos kemencét építte­tett Vári Sándor és Hábián András helyi kőművesek segít­ségével - a község közterén. Régi minta is akadt, igaz, hogy jócskán átalakítva - Vörös Ár­pád és Szabó Vendel telkén. A helyi építőmesterek elődeik el­járásait követve elsősorban ta­pasztottak, és hogy a hő sokáig megmaradjon, az agyagba ap­róra tört üvegdarabokat helyez­tek el. Paizs József polgármester elmondta, hogy a mind népsze­rűbb vásár és búcsú idején üz­leti céllal akarják használni a létesítményt, amelybe elsősor­ban rozsé vei gyújtanak be. Ám a helybeliek közül természete­sen bárki süthet, főzhet benne - ingyen. Ilyen funkciójú falu­kemence található már Pogány egyik utcájában is. Cs. J. Morzsák Az ételek párolása nem azonos módon történik. A nagyobb, felszeletelt húso­kat például előbb forró zsír­ban megforgatva elősütjük, hogy pörzsréteg képződjön rajta, ami megakadályozza párolás közben az értékes húsnedvek kioldódását. Ha mártásban pároljuk a húst, akkor elősütés után szedjük ki a zsírból, pirítsuk meg benne a hagymát, a zöldségféléket, fűszereket, a ráhintett lisztet, s amikor már felöntöttük húslével vagy vízzel, utána tegyük vissza a húst puhára párolni. Ne legyen túl sűrű a mártás, mert könnyen odaég. Ha a mártásba paradicsomot, ece­tet, citromot vagy tejfölt is teszünk, azt mindig akkor tegyük az ételbe, ha a hús már majdnem puha, mert különben kemény marad. Sütőben, fedővel letakart lábosban is párolhatjuk a húst. Ennek az az előnye, hogy egyenletesen puhul, mert felülről is éri a meleg, és kevésbé ég le. így is időnként pótolni kell az el­párolgott levet. A párolás fontos szabálya az is, hogy az ételek csak kellően puhák legyenek, de ne pároljuk túl őket, mert ha a szükségesnél tovább hagy­juk főni az ételt összeseik, és nem lehet szépen tálalni. Ezért fontos, hogy párolás közben nézzük meg elég puha-e már amit főzünk. Az apróhúsok párolása külön gondot igényel, bár a pörkölt, a paprikás, a tokány készítésénél is legfontosabb szabály, hogy a párolást mindig kevés lével kezdjük, fedő alatt végezzük, és ha a lé elpárolgott, mindig csak kevés vízzel pótoljuk, hogy lehetőleg saját zsírjában, le­vében és gőzében puhuljon a hús. Az apróhúsokat páro­lása közben gyakran kever­jük meg, hogy minden darab lehető egyformán puhuljon. A zöldségféléket legjobb vajban, zsírban, vagy zsira­dék nélkül rövid lével, fedő alatt puhára párolni, így megtartják a zamatukat. Töltött paprika és paradicsom Most igazán bőséges a kínálat a piacokon paprikából és paradi­csomból, ezért ajánljuk, hogy a megszokottól eltérően töltve kínáljuk bármelyiket ebédre. Ha töltött zöldpaprikát csiná­lunk sajtbundában, négy sze­mélynek nyolc paprika kell, a töltelékhez pedig négy evőka­nál morzsolt, főtt kukorica, két evőkanál búzadara, két evőka­nál reszelt sajt, egy tojás és egy teáskanál ételízesítő. A bundá­hoz két tojás, három evőkanál liszt, ugyanennyi zsemlemor­zsa, ennyi reszelt sajt, mokkás- kanálnyi ételízesítő, törött bors és olaj a sütéshez. A felvert tojáshoz adjuk a búzadarát, a sajtot és a kukori­cát, majd ezzel töltjük a meg­mosott, kicsumázott papriká­kat. A bundázáshoz a tojásba keverjük az ételízesítőt és a borsot, a zsemlemorzsába a re­szelt sajtot. A megtöltött papri­kákat lisztbe, utána tojásba, vé­gül a sajtos morzsába forgatjuk, és bő, forró olajban szép pirosra sütjük. A képen látható paradicsom túróval töltött. Négy főre szá­mítva 12 egyforma nagy, ke­mény paradicsom, tíz deka túró, egy tojás, két evőkanál olaj, egy gerezd fokhagyma, két evőkanál zabpehely, egy te­áskanál ételízesítő, és egy-egy késhegynyi törött bors, illetve bazsalikom kell. A megmosott paradicsomok közepét úgy szedjük ki, hogy nagy üreg le­gyen bennük. A kiszedett részt apróra vágjuk, olajon megpá­roljuk a zúzott fokhagymával, sózzuk, borsozzuk, majd a lángról levéve belekeverjük a túrót, a tojást és a zabpelyhet. A paradicsomokat ezzel töltjük, kiolajozott, morzsával behintett tepsibe egymás mellé ültetjük, majd előmelegített sütőbe téve addig sütjük, amíg a túró színe­sedni kezd a tetején. Reggelit a gyerekeknek! Újra megkezdődött a tanítás, és a vakáció után nehezen ébredő gyerekek jó részének nincs ideje elindulás előtt enni. Statiszti­kai adatok szerint az iskolások csupán kétharmada reggelizik rendszeresen, s ebből az ötven százalékuk csak úgy állva kap be valamit. Pedig elég lenne tíz perccel korábban felkelni, hogy asztalhoz ülve, nyugodtan igyanak egy pohár tejet, elfogyasz- szanak egy tojásrántottát vagy szendvicset, hiszen délelőtt van szükségük a legtöbb energiára, amit csak a táplálékból tud biz­tosítani a szervezetük.

Next

/
Thumbnails
Contents