Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-11 / 249. szám

Gazdasági Tükör Az időjárás kedvezett a mezőgazdaságnak, kukoricából a tavalyinál jobb termés várható. (6. oldal) m iv V * MsÉy' Főzőcske - Receptek - Háztartás A süteményekből többet saját recept szerint készít, némelyik lisztérzékenyeknek is ajánlható. (7. oldal) TVR-melléklet Búd Spencer és Terence Hill filmjében kalandok, pofonok, humor - és a Kincs, ami nincs. (15-20. oldal) Térül-fordul, és megkereste az árát Zalai 7631 Pécs, Északmegyer-dűlő 2 Autóház TePFax: (72) 441-137 A bányászoknál különösen gyakori - 30 év felett újra kötelező lesz a tüdőszűrés Tüdőrák: gyászos megyei adatok „Önnek tüdőrákja van.” Évről évre gyakrabban hangzik el hazánkban ez a mondat. Baranyában még az országos átlagnál is többször. A tbc és a tüdőrák egyre nagyobb mértékű térnye­rése következtében megyénkben az új egészségügyi törvényhez igazodva az ÁNTSZ valószínűleg újra kötelezővé teszi a tüdő­szűrést a 30 éven felülieknek. BARANYAI KÖRKÉP Magyarországon az elmúlt 20 évben megkétszereződött az évente tüdőrákban elhunytak száma. Ugyanakkor e súlyos betegségre vonatkozó adatokat tekintve Baranya a megyék kö­zül a hatodik helyen áll, és a közeljövőben biztosan nem ke­rül a lista végére. Míg országo­san százezer lakosra tavaly 63, addig szőkébb pátriánkban 65 új megbetegedés jutott. Dr. Zibotics Hilda megyei tüdőgyógyász szakfőorvos kér­désünkre válaszolva kifejtette, az uránbányászoknál foglalko­zás-egészségügyi megbetege­désnek nyilvánítják a tüdőrá­kot, a szénbányászoknál (még) nem, holott tapasztalataik sze­rint náluk is nagyon gyakori. Baranyában az országos átlag­nál nagyobb mértékben növek­szik a megbetegedések száma, és előreláthatólag tíz éven belül nem is változik ez a tendencia, látványos csökkenés nem vár­ható - tudtuk meg a szakorvos­tól. 1993-ban még „csak” 56 beteg jutott 100 ezer lakosra. A megyeszékhelyen és kör­nyékén - ahol a leggyakoribb a tüdőrák - a legfőbb károsító té­nyezőn - a dohányzáson - kí­vül elsősorban a már bezárt uránbánya és a szénbánya rontja a betegstatisztikát, de a néha már-már szmogriadót okozó levegőszennyezés sem tesz jót - enyhén szólva - a tü­dőnek. A tbc és a tüdőrák egyre nagyobb mértékű térnyerése következtében - az új egész­ségügyi törvény rendelkezései­nek értelmében - a megyei ÁNTSZ információink szerint rövid időn belül újra kötelezővé teszi a tüdőszűrést, de csak a 30 éven felülieknek. Zibotics Hildától megtudtuk: háromszor annyi férfi szenved e kórban mint nő, ám az utóbbi években gyorsabban emelke­dett a női tüdőrákosok száma. A daganat elsősorban aktív do­hányosoknál alakul ki: a bete­gek 90-95 százaléka rendszere­sen füstöl. 60 év felett nagyobb az esély a megbetegedésre. Minden tüdőgyógyász hang­súlyozza az évenkénti szűrés fontosságát, hiszen ha már va­laki tüneteket produkálva, fáj­dalmakkal megy el orvoshoz, nagyon kevés a remény a gyó­gyulásra. A már panasszal je­lentkezőknek feleannyi esélyük van egy műtétre, mint időben kiszűrt betegtársaiknak. Nimmerfroh F. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Világfakor Átalakul a NATO értéke­lése. Legalább ötvenezer katona kellene a koszovói békéhez. 2. oldal Rábírják-e a lemondásra? Négyévi nyomozás után mérföldkőhöz érkezett a független ügyész, és Bili Clinton valóban bajba ke­rülhet. 2. oldal Hazai Tükör Köztisztviselők tartalék­ban. A kormányfő nem ér­dekelt bányavállalatok­ban. 3. oldal „Intim sarkok” a patikák­ban. A gyógyszertárak egészségügyi centrummá alakulnának át. 3. oldal Baranyai Tükör Indul a szüret, hamaro­san lé kerül a hor­dókba. 4. oldal Kacsalábon forgó légvárak. Máig nem épültek fel Kom­lón a családi házak, és nyoma veszett a kivitele­zőnek. 5. oldal Vállalkozó önkormányzatok Egyelőre hiányzik a kellő tapasztalat BUDAPEST Nyugat-Európában már kia­lakult, jól bevált modellek működnek, Magyarországon viszont még sokat kell bepó­tolniuk az önkormányzatok­nak - hangzott el egy nem­zetközi fórumon. Az elemzések szerint a hazai önkormányzatok döntő több­ségének egyelőre hiányzik a kellő tapasztalata, felkészült szakembergárdája ahhoz, hogy vállalkozóként is gyarapítsa az adott települést. Az önkormányzatok sok esetben a fejlesztéseket szol­gáló különböző pályázatokon sem tudnak részt venni, mert hiányzik az induláshoz szük­séges 10-20 százaléknyi ön­rész befizetéséhez a forgótőké­jük - hangoztatták az önkor­mányzatok gazdálkodásának hatékonyságával foglalkozó, csütörtökön, a fővárosban kezdődött háromnapos nem­zetközi tanácskozás résztve­vői. Az előadók ezzel szemben rámutattak, hogy Nyugat-Eu­rópában már kialakultak, s jól beváltak az olyan modellek, amelyek alkalmazásával akár készpénz nélkül, csak az ön- kormányzati vagyontárgyak nyújtotta garanciával is lehet közös projekteket megvalósí­tani. Ezek között említették egyebek mellett közös szennyvíztisztító üzemek lét­rehozását. MTI Törvényesség az országban PÉCS Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke tegnapi programja során ellá­togatott lapunk szerkesztősé­gébe, ahol Pauska Zsolt fő- szerkesztővel a kormánykoa­líció előtt álló legsürgősebb teendőkről, illetve lapunk, a Dunántúli Napló célkitűzései­ről váltottak szót. Lezsák Sándor pártelnök (ké­pünkön) tegnapi pécsi munka- programját - mely keretében sor került a sajtó munkatársai­val való találkozására is -, mint az országgyűlés oktatási és tu­dományos bizottsága elnöké­nek szervezték vendéglátói. Mindenekelőtt a sajtótájé­koztatóról ' néhány szót. Mint azt a pártelnök elmondta, az MDF az októberi, közelgő helyhatósági választásokon az 1994-es ered­mények meg­ismétlésére számít, s ter­mészetes számára a kormánykoa­líció pártjai­val Való együttműkö­dés. A tavaszi választások „vérvesztesége” - amit a párt az MSZP-SZDSZ koalíció le­győzése érdekében vállalt - megérte, de nem jelenti azt, hogy a párt ne maradna önálló. Bár az ellenfelek sokszor han­goztatják az esetleges pártfú­ziót, nem óhajtanak a Fidesszel egyesülni, s akár a kisgazdák, megtartják önálló arculatukat. Végül kijelentette: a kor­mányzat elsődleges célja az, hogy Magyarországon a törvé­nyességet helyreállítsa az élet minden területén. (Folytatás a 4. oldalon) Jó termés ígérkezik az idén paprikából. A száradni kiakasztott, felfűzött paprika sokfelé piroslik a falusi házak tornácán, városi erkélyeken. fotó: tóth László LENDVAI DÁVID KOMMENTÁRJA Lóból is megárt a sok Nyomják a lovakat. Ebben az országban sok mindent szoktak nyomni - nyomják a Fradit, nyomják a hazai termékeket, nyomják a magyar filmet, a magyar rockzenét - miért pont a lovak képeznének kivé­telt? Hogy egészen ponto­sak legyünk, most a lovak árait nyomják, persze le­felé, viszont jó alaposan. Az a helyzet ugyanis, hogy túlkínálat van lóból. Kupec legyen a talpán, aki olyan áron tud eladni egy fajtiszta pa­ripát, ami még megéri. Nem szeretnék most ló lenni. Képzeljék csak magukat egy ló helyébe. Nem fér el az istálló­ban, egyre kevesebb az abrak, egyre szűkebb a hely a futtató­ban, egyre ritkábban ülik meg, pusztán azért, mert egy kissé elszámított üzleti megfontolás­ból sokat tenyésztettek belőlük. Belegondolni is rossz. Rész­vénynek nézték őket. Igaz, ami igaz, részvény sem szeretnék lenni mostanában. Valami nagyon nagy baj van ebben az országban, ha már ló­téren is ilyen csehül állunk. Öt­tusázóink rendszeresen ellova­golják magukat a világverse­nyeken, évek óta a csőd szélén van a lóversenyüzlet, senki nem csinál semmit, a pálya lassan, de biztosan válik az enyészet martalékává. Hol van már az egykori ret­tegett lovasnemzet, a nye­reg alatt puhított hús, a ma­gyarok hátrafelé kilőtt nyi­lai? Hol van Kincsem? A tenyésztők mégis bi­zakodóak. Azt mondják, új fajta kell, peckes járású, büszke és izmos. Annak majd lesz keletje. Ha mégsem, eladják őket rendőrlónak, főleg, ha futja a költségvetésből. Legrosszabb esetben kolbász készül belőlük, de annyi ám, hogy még a kerítésre is futja majd. (*■ 4. oldal) „Országomat egy lóért!” Ekkora marhaságot se mond ma már senki. * 4 I I I

Next

/
Thumbnails
Contents