Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-10 / 248. szám
Dunántúli Napló 7 Környezet- És Természetvédelem Oldalszerkesztő: Mészáros Attila SzélvIz Jordanita fazekast. Új lepkefajt fedezett fel Baranyában Fazekas Imre, a komlói Természettudományi Gyűjtemény vezetője. Az eddig ismeretlen rovar Magyarország és Európa legveszélyeztetettebb csoportjába tartozik. Egy angol szaklapban az új fajt leíró tudós a lepkét felfedezőjéről, Fazekas Imréről nevezte el Jordanita fazekasi-nak. Az ózon világnapja. Szeptember 13. az ózon világnapja. A Pécsi Zöld Kör és az Ifjúsági Ház ebből az alkalomból várja most vasárnap rendezvényeire az érdeklődőket. Több előadás foglalkozik délelőtt 10 órától az ózonréteggel, a megnövekedett UV-sugárzás egészségügyi hatásairól. A gyerekeknek délután 13-15 óra között lesz rajzverseny, vetélkedő, játszóház, illetve tűzvédelmi bemutató. Az ózonnap jelmondata: „Védd, hogy védhessen!” ISO 14000. Környezetirányítási rendszer kiépítését kezdi meg ebben a hónapban az ISO 14 000-es szabványsorozat alapján a DDGÁZ Rt. Ennek lényege az energia- és anyagfelhasználás optimalizálása, a minél szélesebb körű, magasabb szintű környezeti informálás. Megkezdték a korábban elszennyezett területeik kármentesítését. Elsőként a volt pécsi gázgyártás mohácsi úti telephelyét fejezik be. Víz a szennyvízbe. Befejezte a Pécsi Vízmű a Kovácstelep átvizsgálását, annak érdekében, hogy megállapítsák: hány helyen vezették be illegálisan a csapadékvizet a szennyvízcsatornákba. A szakemberek 56 helyen tapasztaltak szabálytalanságot. Jelenleg a pata- csi városrészben dolgoznak az rt. munkatársai. Oldalunk a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült A gumiabroncs, mint nyersanyag Magyarországon évente több százezer tonna használt gumiabroncs keletkezik, amellyel eddig - mint a környezetet szeny- nyező hulladékkal - nem tudtak mit kezdeni. Hasznosítása a fejlettebb országokban bevett gyakorlat, s Pécsett a GUMILL Rt. rövidesen működni kezdő őrlőüzeme az első sikeres hazai kezdeményezések közé sorolandó. áprilistól gyűjtik. Jelenleg azonban olyan mennyiség még nem halmozódott fel, amely a folyamatos feldolgozás lehetőségét igémé. Gyűjtőakciókkal is igyekeznek majd a feldolgozásra váró mennyiséget szapoÉvente 15 ezer tonnából lehet nyersanyag PÉCS-ISTVÁN III. AKNA A Mecseki Bányavagyon-hasz- nosító Rt. és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. kezdeményezésére a beruházással az István III. akna is kihasználásra került.- Több, eddig alkalmazott eljárás mellett az utóbbi időben egyre népszerűbb az úgynevezett szobahőmérsékletű őrlés technológiája - hallottuk Nemes Erzsébettől (kis képünkön), a Bányavagyonhasznosító PR-menedzserétől. - A gumiabroncsok ezzel az eljárással szinte maradéktalanul újra- hasznosíthatókká válnak, de az őrlés mindenekelőtt a környezetvédelmi szempontokat tekintve jár az élen, egyáltalán nem károsítja a természetet. A beruházást a Központi Környezetvédelmi Alaptól nyert pályázati pénzzel állami támogatással kezdték meg. Az üzem felszerelése - francia szakemberek közreműködésével - rövidesen befejeződik, a termelés - kaptuk a tájékoztatást Oláh Tibor igazgatótól - várhatóan már október elején elkezdődik. A GUMILL éves kapacitása 15 ezer tonna. A környezetbarát eljárás során mintegy 60 százalék gumiőrlemény, 15 százalék textil és 25 százalék acélhulladék keletkezik, tehát semmi sem megy veszendőbe. Az utóbbi kettőt a társaság végfelhasználóknak értékesíti. A feldolgozásra szánt, használt gumiabroncsokat állandó partnerektől vásárolja majd meg a GUMILL Rt., de ez természetesen nem akadálya annak, hogy bárki, akár közület, akár magánszemély elvigye használt abroncsát a telephelyre. A gumit egyébként már rítani. Amint egyébként az üzemben az őrlés beindul, a gumit szállítókat tájékoztatótáblák segítik majd: hol lehet leadni a szállítmányt. A végtermék számos helyen hasznosítható, többek között útburkolathoz, játszótérhez, sportpályához, parkok, kertek burkolatainak kialakításához. Jelenleg még csak mintegy húsz főt foglalkoztat a munka- nélküliséggel terhelt környéken a részvénytársaság, de később már százan juthatnak munkához a gumiőrlőüzemben. „Elszabadulnak" a vizek? Felszámolták június végén a Sellyéi Vízgazdálkodási Társulatot. A szakemberek attól tartanak, hogy a földtulajdonosok,- használók érdektelensége miatt a vízfolyások tönkremennek, a terület vízgazdálkodása leépül. SELLYE A volt társulat kezelésébe nagy területen tartoztak vízfolyások: Sellyén kívül a Szigetvár, Harkány és Szentlőrinc térségében lévő földingatlanokat is érintette működése. Miután a vízgazdálkodási alapfeladatokat ellátó szervezetet felszámolták - halottuk Lovretity Máriától (képünkön), a Dél-dunántúli VÍZIG igazgatási osztályvezetőjétől -, félő, hogy az eddig társulati kezelésben lévő vízfolyások „ősállapotba történő visszarendeződése” visszahat a területen folyó agrárgazdálkodás eredményességére is.-A megoldás?- Megkezdődött a társulatok újraszervezése. Az előbb említett térségében folyik az ingatlannal rendelkezők, használók felkutatása, de a társulat újraalakításához szükséges többségi akaratot igazoló szándéknyilatkozat még nem áll a szervezők rendelkezésére.- Mit tanácsolnak a földtulajdonosoknak, -használóknak?- Keressék fel a szervezőket - ebben segít munkatársunk, Marosy István, a VÍZIG 72- 226-311-es telefonszámán rendelkezésükre áll -, hogy a társulatok alakításának feltételei jogszerűek legyenek, megalakulás esetén az érintettek dönthessenek a térségükben található közcélú vízfolyások sorsáról. Ha nem alakulnak meg ezek a szervezetek, a közcélú vízimunkák költségei az érdekelteket terhelik. Ennek a hozzájárulásnak az összege ebben az évben hektáronként 800- 1200 forintot jelent. Jelenleg a vízgazdálkodási alapfeladatokat a Pécsi Vízépítő Kft. látja el az ilyen vízfolyásokon, a források előteremtése érdekében a közcélú hozzájárulás kivetésével kapcsolatos intézkedéseit az év második felére megteszi. Apadó források MECSEK HEGYSÉG A szakemberek szerint a Mecseken mintegy 1000 forrás van. A másik megállapításuk: kicsi a hegység ahhoz, hogy állandó és bővizű forrásokat szüljön. Pontosabban a vízgyűjtőterület oszlik fel olyan sok apró részre, hogy egymás elől „csenik el” a vizet a források. Az például, hogy az orfűi Vízfő-forrásnak mintegy négy négyzetkilométerről van módja begyűjteni a csapadékot, kivételnek számít a többihez viszonyítva. Mindez annak tükrében érdekes, hogy a kirándulók, természetbarátok szerint erősen lecsökkent a Mecsek forrásainak száma. Az okokat számosán keresik, mert például egy, a turisták által haszonnal forgatható könyv egymaga 183 olyan forrást sorol fel, amelyek mindegyike „nevesítve” található a térképeken - ám nem egynek ma már nincs vize. Szomjoltás a Delelő-forrásnál Számos oka van az elapadásuknak. Többek között a bányászatnak is következménye lehet, hogy a felszín alatti vizek más utat keresnek. Lehet ok az erdők kitermelése is, mert a lekopaszított területek nem fogják meg az esőt, a víz „elszalad” onnan, ahol korábban volt módja beszivárogni a mészkő repedéseibe, s valahol összegyűlve ismét a felszínre jutni. Okozója lehet a kiszáradásnak természetesen a tartós csapadékhiány is. Jó példa erre az ugyancsak Orfűn található Sárkány-kút. Néha-néha olyan erővel zúdul ki belőle a víz, hogy a helybeliek ajkán monda született belőle: a barlangból kitömi igyekvő sárkány okozza a rettenetes zúgást a hegy belsejében. Holott csak a víz keresi magának az utat. Ma már azonban a Sárkány-kút is néma, elszenderedett benne a szörny. Nem volt mostanában olyan eső, amely felébresztette volna - kevés olyan ember van már, aki hallotta a szörny dühöngését a Balázs- hegy gyomrában. FOTÓ: TÓTH L. Veszélyeztetett halállomány Szeptember 9-én, kedden Brüsszelben a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) sajtótájékoztatón jelezte: a tengerek vizének halállományát a túlzott halászati kapacitás és annak támogatási formái veszélyeztetik. A halászflottil- lák egyre távolabbi vizeket keresnek fel, s ez a halkészletek feléléséhez vezethet. A szegény nemzetek gyakran a helyi halászok tiltakozása ellenére adnak hozzáférést halászterületeikhez. Michael Sutton, a WWF „Veszélyeztetett tengerek” kampányának igazgatója szerint a halászati iparnak nyújtott támogatások nagy százaléka sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat. A WWF felszólította a távoli vizeken halászó nemzetek kormányait halászati kapacitásuk sürgős csökkentésére. A szervezet attól tart, hogy sok fontos halfaj fog kipusztulni kereskedelmi okokból. Ez pedig - véli Sutton - katasztrofális következményeket jelentene a tengeri élőhelyekre. Alpok-Adria-találkozó PÉCS A Hunyor Szálló konferenciatermében találkoztak kedden délelőtt az Alpok-Adria Munkaközösség Területfejlesztés és Környezetvédelem bizottsága területfejlesztési munkacsoportjának tagjai. A résztvevők Margita Jancic asszony (Szlovénia) vezetésével a kihelyezett ülésen a következő három év munkatervéről tanácskoztak. Szó volt arról is, hogy az Alpok-Adria térségében milyen szempontokkal és mutatókkal lehetne elemezni, összehasonlítani a térség állapotát, a fejlődési trendeket. Ennek elemzése után a munkaközösség javaslatot tesz az EU közös politikai programjai számára. Az EU-programok ugyanis elsősorban a regionali- tást, a határokon túl is átnyúló együttműködést szorgalmazzák megkülönböztetetten. A megbeszélésen bajor, horvát, olasz, osztrák, szlovén és magyar szakemberek vettek részt, közöttük Baranya képviseletében Pálné dr. Kovács Ilona (képünkön) és Paizs József, a megyei önkormányzat képviselői. Az Alpok-Adria tagtarto- mányaiból érkezettek már hétfőn Pécsett voltak, este dr. Tóth Sándor, a közgyűlés elnöke köszöntötte az tanácskozás résztvevőit. Fokozottan védett növényeink Villányban van, a Mecseken nincs Tudományos neve: Ophrys sphegodes. Mintegy 15-30 centiméter magas növény. Virágainak mézajka kerekded, széles, domború és bársonyosan szőrös. Rajta H vagy X alakú világos rajzolat látható, ezért megjelenésében a keresztes pókhoz hasonlítható. Április végétől május közepéig virágzik. Atlanti-szubmediterrán elterjedést mutat, így Nyugat- és Dél-Európában fordul elő. Hazai bangóink közül viszonylag a leggyakoribb. Legtöbb lelőhelye a Dunántúli-középhegységben és a Duna-Tisza-közén van. Szórványosan megtalálható a Kisalföldön, a Mezőföldön és a Zalai-dombságon, míg Nyu- gat-Dunántúlon (Sopronihegység, Kőszegi-hegység), az Északi-középhegységhen (Naszály, Eger) és Délkelet- Dunántúlon (Belső-Somogy, Zselic, Mecsek, Villányihegység, Szekszárdi-dombság, Tolnai-hegyhát) igen ritka. A Mecseken mintegy 150 éve nem került elő. Szerencsére Dénes Andrea nemrég fedezte fel a Villányi-hegy- ségbeh. A meszes, közepesen száraz, vagy közepesen nedves termőhelyeket kedveli. Ágyag, vályog és homoktalajokon egyaránt előfordulhat. Elsősorban mocsár- és láp- réteken, nedves buckaközökben él, de félszáraz legelőkön, homoki réteken, löszgyepekben és irtásréteken is megtalálható. Annak ellenére, hogy az ország néhány részén nagyobb állományai is vannak, területünkön a kipusztulás szélére jutott. Régebbi lelőhelyeinek többségét nem ismerjük, mai előfordulása így többfelé kétes. Fennmaradását erősen veszélyezteti a melioráció, a vegyszerezés és a túllegeltetés. Sajnos, szépsége miatt a kirándulók is pusztítják, Eszmei értéke: 50 000 forint. Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén k
