Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-09 / 247. szám

6 Dunántúli Napló Politikai Vitafórum 1998. szeptember 9., szerda I smét választ az ország. Az önkor­mányzati vá­lasztásokkal megalakulnak azok az új képviselő-tes­tületek, me­lyek döntő mértékben meghatározhatják a települések fejlődését, jobbá te­hetik mindannyiunk mindennap­jait. Az előző négy év baloldali kormánya alatt Pécs városának negyvennégy fős testületében huszonnégy képviselőjével szin­tén az MSZP-SZDSZ volt több­ségben. Döntéseikhez segédcsa­patként a Kerényi János által ve­zetett független platformnak mondott frakciótól kaptak politi­kai támogatást. Az eredmény ismert: a város az 1994-es kon­PÁRTHÍREK Az MSZP Pécsi Szerve­zete kéri a 8-as és a 12-es vá­lasztási körzetben lakó sza­vazóit, hogy - miután a fenti két körzetben nem állít jelöl­teket - szabad lelkiismeretük szerint támogassák szavaza­taikkal a párt jelenlegi koalí­ciós partnerének, az SZDSZ- nek, vagy a Munkáspártnak a jelöltjét, s természetesen az MSZP polgármester-jelöltjét, dr. Toller Lászlót. Képviselőjelöltek bemu­tatkozó lakossági fó­ruma. 1998. szeptember 14- én, 17 órakor a Körösi Csorna Sándor Nyugdíjas­klubban (Pécs, Rácvárosi út 28.) Váczy Győző a Civil Koalíció Pécsért 16. válasz­tókörzet önkormányzati kép­viselő-jelöltje bemutatkozó lakossági fórumot tart, melyre szeretettel vátja Rác­város, Új-Patacs és a Bolgár köz lakóit. 1998. szeptember 15-én, 15 órakor a meszesi nyugdí­jas-klubban (Dobó I. u. 90.) Jedlicska János a Civil Koa­líció Pécsért 3. választókörzet önkormányzati képviselője­löltje bemutatkozó lakossági fórumot tart, melyre szeretet­tel várja a körzet lakóit. Gráf József országgyűlési képviselő szeptember 11-én pénteken fogadóórát tart Szentlőrincen a polgármes­teri hivatalban 10.00-10.45- ig, és Szigetváron a Deák tér 10-ben lévő képviselői iro­dán 11.00-12.00-ig. A Munkáspárt számára re­ális cél, hogy valamennyi megyei, illetve a fővárosi közgyűlésben is képviseletet szerezzen az októberi ön- kormányzati választásokon - nyilatkozta Thürmer Gyula pártelnök. Október tétje szolidált helyzetét felemésztve a csőd felé vágtat, ezért meggyő­ződésünk, hogy az októberi ön- kormányzati választás kimene­tele hosszú időre meghatároz­hatja Pécs városának jövőjét. Ha az MSZP-SZDSZ újra többséget szerez a pécsi testületben, úgy a város sorsa megpecsételődhet. A másik út: a Fidesz-Magyar Polgári Párt és szövetségesei - összefogva a polgári egyesüle­tekkel, szervezetekkel - a pol­gármesteri tisztség mellé meg­szerezhetik a közgyűlési többsé­get is. így az ország új kormá­nyának programjába illeszkedő helyi programunk végrehajtásá­val kinyílhatnak Pécs lehetősé­gei, kivezethetjük a várost nehéz helyzetéből. Programunk megvalósításá­hoz a két évezredes Pécs hagyo­mányaira és meglévő értékeire építő, határozott, következetes és az új kormánnyal jó kapcsolato­kat ápoló polgármesterre és a polgári oldal közgyűlési többsé­gére van szükség. Ezért a Fidesz, az FKgP, az MDF, a KDNP, az MDNP és az MKDSZ pécsi szervezetei úgy döntöttek, hogy közös elképzelé­seik megvalósítása érdekében dr. Trombitás Zoltán szemé­lyében közös polgármesterje­löltet, és mind a huszonöt egyéni választókerületben kö­zös képviselőjelöltet indítanak, egyben közös kompenzációs listát állítanak. Az összefogás megvalósult. A rossz döntéseket eddig csak kifogásolni tudtuk, most tenni akarunk. Döntéseinket ki­zárólag a törvényesség és a vá­ros pozícióinak erősítése hatá­rozza meg. Minden lépésünkkel Pécs felvirágoztatását és a pécsi pol­gárok, civil szervezetek közjót szolgáló akaratának érvényesü­lését segítjük. Részletes programunkat és jelöltjeinket a kampány során mindenki megismerheti. A pol­gároktól egyértelmű felhatal­mazást kérünk, hogy a város nyugodt kormányzása megva­lósuljon. Ehhez közgyűlési többség kell. Pécs lakóinak, mindannyiunknak felelős dön­tést kell hozni, október 18-án a szavazófülkében. Körömi Attila országgyűlési képviselő Fidesz-Magyar Polgár Párt Félelem nélkül élni Az e nyilatkozatot aláíró „Félelem nélkül élni” mozgalmat kezdeményező, több millió tagot tö­mörítő civil szervezetek fontosnak tartják, hogy az idén megválasztott parlament és az új kor­mány biztosítsa hazánk demokratikus fejlődését, társadalmunk nyugalmának és békéjének megőr­zését, a gazdaság megerősödését, a szociális gondok immár lehetséges enyhítését és elvezeti országunkat az Európai Unióba. Önálló kezdeményezéseik fenntartása mellett kinyilvánítják közös érdekeltségüket abban, hogy a civil szféra valóban a polgárok szabad öntevé­kenységének világa legyen, s az új hatalmi té­nyezők e szervezeteket bátorítsák, támogassák. Az aláíró civil szervezetek ennek megfelelően- felkérik a kormányt: programja elkészítésé­nél, majd végrehajtásánál hallgassa meg és vegye számításba a civil szervezeteknek a társadalom nagy tömegei boldogulását, felemelkedését és biztonságát szolgáló közös és reális javaslatait;- kezdeményezik, hogy a kormány a társada­lom széles rétegeit érintő kérdések megvitatására hozzon létre gazdasági-szociális fórumot, amely­ben biztosítson helyet a civil szerveződések kép­viseletének;-javasolják, hogy az Országgyűlés bizottságai a társadalmat, illetve a civil szférát alapvetően érintő kérdésekről rendszeresen folytassanak tár­gyalásokat a civil szervezetek képviselőivel. Az aláíró civil szerveztek felhívják a többi ci­vil szerveződést, hogy e nyilatkozatban közösen vállalt célok érdekében lépjünk fel együtt a civil társadalom összehangolt érdekeit szolgáló par­lamenti és kormánykapcsolatok kialakításáért, fejlesztéséért. Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége és még további tíz szervezet A választópolgár és az újragondolás Az önkormányzati választásokra való készülődés az újragondolás időszaka. Az állampolgárnak újra kell gondolnia a történése­ket, már csak azért is, mert a vá­lasztások sorsfordulót jelenthet­nek azon az úton, amelyet a XXI. századba való átmenet során meg kell tennünk. Fontossá válik tehát a vélemény kinyilvánítása a voksolások útján. A választás felelőssége nagy, hiszen végre meg kell valósulnia annak, hogy az önkormányzati döntések azokhoz szóljanak és azokért hozattassanak meg, akik bizalmából a döntéshozók dön­tési helyzetbe kerülhettek. Ezt ugyanis törvény úja elő. A meg­választott képviselőnek a helyi közösségtől kapott (és nem párt­tól kapott) felhatalmazás alapján kell végeznie tevékenységét a közért és képviselni kell(ene) az ott élők érdekeit. Azonban mi történt ez idáig? A megválasztott képviselő-testü­let zömében pártpolitikusokból állt és emiatt pártjaik politikai céljainak és érdekeinek rendelték alá a közgyűlés tevékenységét. A helyi pártpolitikai csatározások­kal aztán el, és túlpolitizálták a városunk irányítását. Egyre többünk számára lett nyilvánvaló az, hogy nemcsak a politikai pártok lehetnek a de­mokrácia megvalósításának egyedüli letéteményesei. Egyre világosabbá válik, hogy csak a politikai érdekszférák hátraszorí- tásával lehet és kell szeretett vá­rosunkat a jövőben igazgatni. A választópolgár természete­sen saját lelkiismerete szerint szavaz pártot képviselő, vagy független személyre. Azonban meg kell mondanunk azt, hogy csak akkor szavaz valóban fele­lősséggel, ha arra is gondol, hogy a helyi választások csak és kizá­rólagosan a helyi ügyekről, a he­lyi közösségek jövőjéről szólnak és nem országos (pártjérdekek- ről. Ne ígéretekre, hanem új ar­cokra és ezáltal új gondolatokra szavazzanak. Azoknak adjanak bizalmat, akik valóban akarnak is tenni közvetlen környezetük, közösségük jobbításáért. Én független képviselőként nem valaki, vagy valami ellen akarom végezni tevékenysé­gemet (természetesen ha meg­tisztelnek bizalmukkal), ha­nem valódi célok megvalósítá­sáért kívánok cselekedni, azo­nos hullámhosszra hangolódva érzelmileg és akaratilag azo­nosulva a választópolgárokkal. Legfontosabbnak tartom a vá­ros jövőbeni irányításában az alábbiakat: tudatosság és konst- ruktivitás a célok megvalósulá­sáért, a szakértelem és felelős­ség a jó döntésekért, hitelesség elkötelezettség és érdekvéde­lemért, valamint a nyilvánossá­got a demokráciáért. Jusztinger Antal 4. sz. választókerületi egyéni (független) önkormányzati képviselőjelölt MSZP: a polgároké a város, nem az önkormányzaté PÉCS Az MSZP választási sajtótá­jékoztatóján a polgármes­ter-jelölt mellett 22 önkor­mányzati képviselőjelöltet mutattak be. Az MSZP együttműködési megállapo­dást kötött a Munkáspárt­tal: öt körzetben közös jelöl­tet indítanak, akik közül a 7. választókörzetben induló lesz a Munkáspárt tagja. Az MSZP a koalíciós partne­rére tekintettel a 8. és a 12. körzetben nem indít jelöltet. Az MSZP az önkormányzati választásokon zömükben ugyanazon jelölteket indítja, mint az előző ciklusban. A kompenzációs listája élén dr. Kékes Ferenc, jelenlegi köz­gyűlési frakcióvezető áll. A szocialisták polgármes­ter-jelöltje, dr. Toller László, országgyűlési képviselő (kis képünkön), programismerte­tőjében első helyen a nyílt és nyitott várospolitikát emlí­tette. Széles körű érdekegyez­tetést lát szükségesnek mind­azokkal, akiket az önkor­mányzati döntések érintenek. Erősíteni kívánja Pécs régiós kapcsolatait és az együttmű­ködést a városkörnyéki tele­pülésekkel. Rendet és bizton­ságot akar, de nemcsak a közterülete­ken a foko­zottabb rendőri, köz­terület-fel­ügyelői, pol­gárőri jelen­léttel, hanem a fejlesztések terén is, ame­lyek megvalósítását össze­függéseiben kezelt városfej­lesztési tervek alapján tudja elképzelni. Ezekbe ágyazot­tan látja megvalósítandónak a fokozottabb munkahelyterem­tést, a lakásépítéseket - leg­alább 500 új önkormányzati lakás -, a panelház-felújítási programot. Az elviselhetőbb díjak érdekében felülvizsgálni ígéri a közüzemi szolgáltatá­sok rendszerét. Nyűt önkor­mányzati vagyongazdálko­dást akar, feloldva azt az el­lentmondást, hogy amíg a költségvetést hitelfelvétellel kell kipótolni, az önkormány­zat egyes gazdasági társaságai bőven nyereségesek. Ügyin­téző típusú képviselő-testületi munkát szeretne. A közgyűlés nem másolhatja a parlamen­tet, nem lehet oly mértékben közéleti fórum, hogy a város ügyei halasztódjanak a tárgy­hoz nem tartozó politikai vi­ták miatt. D. I. TESZ: pártokon kívüli 44 szervezet tömörülése PÉCS Pártérdekektől mentes, va­lós lakossági érdekeket kí­ván képviselni a pécsi ön- kormányzatban a választá­sokon induló Társadalmi Egyesülések Szövetsége. A TESZ sajtótájékoztatóján elhangzott: sokáig vártak és kezdeményeztek, és nem raj­tuk múlott, hogy nem sikerült a szövetség a civil szerveze­tek más tömörüléseivel. Egy­előre úgy látszik, hogy 13 vá­lasztókörzetben tudnak állí­tani jelöltet. Szakembereket, mert azt szeretnék, hogy szé­les szakmai háttérre támasz­kodó döntések szülessenek a képviselő-testületben. A TESZ független polgár­mester-jelöltet támogat: dr. Molnár Zoltánt (kis képün­kön), Pécs hajdani tanácsel­nökét, aki közgazdász doktor. Pécsi születésű és a pályája is a városhoz kötődött.- A nyolc év alatt szá­mos prog­ramról hall­hattunk. Most már el kell kezdeni, amiről eddig csak beszél­tek a pártok, ugyanis a végrehajtást az egymást gáncsoló pártérde­kek meghiúsították. A prog­ramokat tehát csak a pártér­dekektől függetlenül lehet megvalósítani - mondja a polgármesteijelölt. A célkitűzései közül jelleg­zetesként lehet kiemelni a pa­nelházak tetőtér-beépítését, az első lakáshoz jutás támoga­tását, lakásfelújítási és építési programot, a helyi adók és adózás felülvizsgálatát, a pe­remterületek hátrányainak fo­kozatos felszámolását, a ma­gánerőből épült garázsok tu­lajdonba adását, az erőteljes munkahelyteremtést és a közmunkaprogramot. D. I. Hol volt, hol nem... Még nem voltak olyan rég az or­szággyűlési képviselő-választá­sok, hogy ne emlékeznénk az akkor elhangzott ígéretekre. Hogy csupán egyet ragadjunk ki közülük, mondjuk a FIDESZ Polgári Párt és szövetségeseinek ígéretét, melyet a nyugdíjasok­nak tettek. Idézem: „Egy polgári kormány kötelessége a nyugdí­jak reálértékének megőrzése”. Mit jelent a reálérték megőr­zése? Az én olvasatomban azt, hogy az éves átlagemelés leg­alábbis eléri az infláció várható mértékét. Ezzel szemben mivel kecsegtetik azt a korosztályt, melynek egy része szavazataival segítette őket hatalomra jutni? 12 százalékos nyugdíjemelésről be­szélnek, mondván, a költségve­tés csak ennyit tesz lehetővé. Hol van már a polgári bizton­ságot hirdető FTDESZ-program? Hová lett a tisztes polgári lét­től elválaszthatatlan idős kort emlegető párt? Hol az a kor­mány, melynek vezető ereje még reálisan látta, hogy a pénz érték- telenedése különösen hátrányo­san érinti a nyugdíjasokat? „Szomorúan tapasztalhatjuk - írták programjukban nem is oly régen -, hogy sok időskorú pol­gár egyáltalán nem vagy csak sú­lyos áldozatok árán képes kifi­zetni villany- és futésszámláit vagy gyógyszerei árát.” Vajon mennyire lesznek szomorúak ugyanezek az urak jövőre, ami­kor a beígért 12% révén tovább gyarapodik a számláit kifizetni nem tudó nyugdíjas réteg? Önkormányzati választások előtt állunk. Higgyünk-e a hol volt, hol nem volt ígéreteknek? Jovánovics János MSZP Nagyatádi Szabó István 1863. szeptember 17-én, Erdőscsokonyán (ma Csokonyavi- sonta) született a XX. század kisgazda mozgalmának szerve­zője és kimagasló vezéregyénisége. A telkes gazda zsúpfedeles házának, eperfás, akácos ud­varának, dolgos lakói elnyo­mott életének benyomásaival indul innen a gyermek Szabó István iskolába, majd később munkába. Innen érkezik az­tán 27 évesen falujának bírói székébe és innen indul tovább a történelem küzdelmekkel teli, nehéz, rögös útjára. 1904-ben gazdatársainak akaratából és biztatására megválasztják a Somogy vármegyei törvényhatósági bizottság tagjává. 1908-ban, a kiegyezés utáni és század eleji birtokviszonyok gond­jai, problémái sarkallják arra, hogy elindítsa a Kisgazda mozgalmat, ami spontán, tiszta lelkesedésen alapuló, nemes törekvésű, hazafias népmozgalommá bővül. Eb­ben a mozgalomban egyesült a magyar jobbágyság utódai­ban felgyűlt összes hazafias és paraszti érzés. Arra töre­kedett, hogy megújítsa a ma­gyar közéletet, társadalmi egységet és a közélet tiszta­ságát. Még ugyanabban az évben Nagyatád választókörzetében képviselőnek választják, így megnyílik előtte a Parlament kapuja is. Sosem volt „mame- luk”, mindig népe igazát hir­dette. Még akkor sem hátrált meg, amikor választania kel­lett a miniszterség és a kor­mánypártiság kétélű dicső­sége között. Kemény, tisztes­séges, igaz magyar tartását csak (egészségének megrom­lásakor tudták megtörni) a politikai játékok poklában, s így korán, 61 évesen, 1924 októberében tért vissza vég­érvényesen falujába. Hazaér- keztét követő napon hunyt el a XX. század legnagyobb pa­rasztvezére. Szobrot állítottak emlékére szülőfalujában, Kaposváron és Budapesten. Kaposvári szobrának talapzatán tőle idéztek: „Az én politikai mű­ködésem nyomán sem vér, sem könny nem fakadt!” 1998. szeptember 13-án 11 órakor Csokonyavisontán emlékezünk meg Nagyatádi Szabó István születésének 135. évfordulójáról. A megemlékezés ünnepi is­tentisztelettel kezdődik a re­formátus templomban. Ké­rünk minden tisztességes ba­ranyai kisgazdát és szimpati­zánst, hogy jöjjenek el. Az ünnep szellemisége járjon át mindannyiunkat. Déli tizen­két órakor a szobornál dr. Ki­rály István történész mond beszédet. Tisztelegjünk együtt! A Kovács Béla Baráti Társaság nevében: Tóth János, elnök

Next

/
Thumbnails
Contents