Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)
1998-09-07 / 245. szám
1998. szeptember 7., hétfő Háttér - Riport Piinántúli Napló 11 Karrier-előalapozás idegen földön A mai középiskolák és középiskolások előtt számtalan lehetőség nyílt meg az utóbbi szűk egy évtizedben a különféle alapítványok ösztöndíjai révén. A tinédzserkorú diákok élhetnek azzal az eséllyel, hogy még az érettségi előtt megalapozzák későbbi szakmai karrierjüket. Áldozatok vállalása és ügyesség nélkül persze nem megy. Szakmai berkek véleménye szerint a baranyai középiskolák közül a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákjai járnak élen a középiskolások által elérhető ösztöndíjak megszerzésében. Sikereik mögött persze az intézmény oktatási színvonala, nemzetközi kapcsolatrendszere, saját alapítványa és a pályázati lehetőségekre való fokozott figyelme áll. A Leőwey Gimnáziumba jár például a SANSZ, az alapítványok lapja, a Pályázati Figyelő, és természetesen ők is megkapják a Palatáblát, a Baranya Megyei Ön- kormányzat Pedagógiai Intézete információs havilapját.- Megnyílott a világ a gyerekeknek, és ők ki is használják ezt. Az első időben még tettek különbözeti vizsgát, de mostanában inkább évet ismételnek. Ezt biztosítja is a törvény - mondja dr. Szolcsányi Jánosné, (kis képünkön) a pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatónője, aki a néhány hetes időtartamú nyelvi, illetve speciális , témájú kurzusokat, a külföldi testvériskolai kapcsolatok nyújtotta rövid tapasztalatcseréket most nem is veszi a karrier elő- alapozás körébe.- Először is van a Soros-ösztöndíj. Ennek formái különböző időtartamúak: 3-6 és 12 hónaposak Angliába, Amerikába, egyéb angol nyelvterületekre szólóan. Most is van kinn és most is megy majd ki tanulónk ilyen ösztöndíjjal. A három, illetve a hat hónap azt jelenti, hogy a diákok utána ugyanabban az osztályban folytathatják a tanulmányaikat, a 12 hónapos pedig azt, hogy évet ismételnek. Van az EFSZ, évente egy- egy tanulónk megy ki - most Finnországba megy egy évre van a Goethe-ösztöndíj, ez a tanulási időt nem befolyásolja, | mert ez egy hónapos időtartamra szól. Idén 11 tanulónk kapta meg ezt. Az iskolának van saját ösztöndíja, amellyel grazi testvérintézményünkbe megy ki fél évre egy-egy tanulónk. ők sem ismételnek tehát évet, mert a fél évet be tudják hozni. Most már az érdemjegyeiket el is fogadhatjuk, csak magyarból és történelemből kell külön vizsgát tenniük. További lehetőséget nyújt a Dunai Svábok Alapítványa. Ez is egyéves ösztöndíj. Jelenleg két tanítványunk van kinn. Külön nagy lehetőség a Nemzetközi Tehetségek Kollégiuma, vagy hivatalos nevén United World College, az Egységes Világ Kollégiuma, illetve ennek a hálózatnak az ösztöndíja. Az országos tanulmányi versenyek első tíz helyezettjét felveszik felvételi nélkül az egyetemre. Ha valaki harmadikosként valamilyen tárgyból bejut az első tíz közé, akkor meghívják a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba egy többfordulós válogatóra. Általában közülük évente hét gyerek megy ki Magyarországról egy nemzetközi gimnáziumba. Ezek a diákok már nem térnek vissza anyaiskolájukba. A térképen is érdekes földrajzi kalandozás az UWC-isko- lák kollégiumai közül azok székhelyeit megkeresni, ahova már eljutottak magyar diákok: az Armand Hammer United World College Új-Mexikób vagyis az USA délnyugati részén van, Az Atlantic College Walesben, a Bristoli-öböl partján. A Lester B. Pearson College of the Pacific Kanada csendes-óceáni partvidékén Vancouver szigetén, az Adriatic College Duinoban, Trieszttől 20 kilométernyire, a Li Po Chun UWC Hongkongban működik, a Nordic College Norvégia nyugati részén egy fjord partján található. A tanulás és minden egyéb tevékenység költségeit a két évre szóló ösztöndíj fedezi, amelynek különböző részeit a fogadó iskola, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium állja. A diákok a két év során maximum kétszer, a nyári és téli szünetben utazhatnak haza. Annak persze nincs akadálya, hogy szüleik meglátogassák őket. Ha van rá pénzük.- Legutóbb két tanulónk, Tóth Eszter (földrajzból) és Vonyó Tamás (angolból) a háromfordulós válogatásból bekerültek a hét utazó középiskolás közé. Ők választhattak, hogy az adott körből hova szeretnének menni. Tóth Eszter Duinot nézte ki magának, Vonyó Tamás viszont hideg éghajlatra vágyott és Kanadába ment. A nemzetközi gimnáziumban a kommunikáció nyelve az angol, persze Eszter megtanul közben olaszul. A kurzus kétéves, tehát öt év alatt végzik el a gimnáziumot és nemzetközi érettségit kapnak, elvileg a világ bármelyik egyetemére felvételi nélkül felveszik őket. Háromnegyed év távoliét után Vonyó Tamás nemrég tért haza három hónapos vakációra Vancouver szigetéről. Hűszórás volt az utazása repülővel a Csendes-óceán kanadai partjától Budapestig. Az iskolája egyébként 42 kilométernyire van a legközelebbi várostól egy Dunántúl nagyságú szigeten.- Az angol nyelvi környezeten kívül azért választottam ezt a távoli iskolát, mert úgy gondoltam, később Európában eljuthatok még sok helyre a saját pénzemen, de nem biztos, hogy még egyszer adódik lehetőség átruccannom Kanada nyugati vidékére. Az is vonzott, hogy a határ közelsége révén az USA kultúrájába is belekóstolhatok. Egyelőre azonban csak a szigeten kirándultam: elég sok a tanulni való, magasak a követelmények, ámbár szabadon választott feleannyi tárgyból, mint nálunk. Óriási élmény, hogy 83 országból vannak iskolatársaim.-Akkor ez egy hatalmas intézet.- Ellenkezőleg. Igyekeztek családiasán megszervezni: mindössze 200 diákot fogad egyszerre. Négyen vagyunk egy szobában: két második éves és két iskolakezdő. Brazil és pápua új-guineai felsősök mellé jutottunk egy olasz fiúval. Amikor a tudatos karrierépítésről faggatózom, Tamás szinte cáfolva bizonyítja ezt a törekvését. Mint mondja: nem érdekelték azok a Soros-ösztöndíjak, amelyekből itthon „évismétlések” következnek. Ebben a kanadai iskolában nemzetközi érettségit lehet szerezni. Angol nyelvi területeken ezt az egyetemek a felvételi mellőzésével respektálják, hasonlóképpen itthon is az egyetemek egy része - például a pécsi is -, ám vannak, ahol nem adnak rá. Akkor viszont hátrányt jelent külön felkészülni a felvételire a magyarországi gimnáziumi tananyag szerint. Egyébként még nem döntötte el, hogy milyen hivatást választ, csak-abban biztos, hogy a társadalomtudományok körébe tartozót. Szülei pedagógusok. Vajon mibe kerül a családnak a gimnazista fiú kanadai ösztöndíja?- Az ellátást és a tandíjat az iskolahálózat állja, az utazási költséget az itteni minisztérium, és az utóbbi ad 1100 kanadai dollár költőpénzt is egy- egy tanévre. Ebből bőven ki lehet jönni. A családnak a nagy utazótáskák beszerzésén kívül az én kinti tanulásom csak a kapcsolattartás költségeibe kerül: az Interneten és telefonon váltott heti beszélgetések árába, havi 18-20 ezer forintba. Az sem különlegesen ritka, hogy teljesen a szülők fizetik gyermekük külföldi tanulmányait. Nehéz átlagot mondani, de egy tanév egy nyugati ország elit gimnáziumában legalább 1 millió forintnak megfelelő összegbe kerül. A harmadikos Halupa Dániel jogász szeretne majd lenni. Nemrég Leőwey grazi testvérintézményében tanulhatott fél tanévet. Megtapasztalhatta, hogy más magyarországi iskolatársai havi 60-100 ezer forintos tandíjért lehettek ugyanott diákok, mint vendégként ő. Apja esztergályos, anyja adminisztrátor. Meglepett szülei végül is örültek gyermekük sikerének, noha a fél tanév alatt mindössze kétszer járt otthon a szünetek idején, egyébként telefonon tartották a kapcsolatot. Dániel kitűnően érezte magát a grazi iskolában és kollégiumban, utána az érdemjegyeit itthon elfogadták, csak történelemből és magyarból kellett külön vizsgát tennie.- Nyelvgyakorlásnak nagyon jó volt a fél év, sokat fejlődtem, de most már egyéb külföldi pályázati lehetőségre nem gondolok - mondja. Számos olyan pályázat, illetve ösztöndíj van, ami csak a költségek felét fedezi, a többit a szülőnek kell előteremteni. De még a teljes költséget álló ösztöndíjak többségénél is az a helyzet, hogy abba a diák kiutazása, illetve hazautazása nem tartozik bele, azt mindenképpen itthonról kell állni. Am a szülők áldozatvállalása olykor egészen fantasztikus. Hallottam egy olyan pedagógus házaspárról, akik a lakásukat szándékoztak eladni, hogy csak teljesülhessen lányuk kívánsága, és elmehessen egy olyan ösztöndíj alapján távoli országba tanulni, ahova csak a költségek felét állta a lehetőséget meghirdető alapítvány. Az akciót és a kislány ötletének a megvalósulását az iskola igazgatója akadályozta meg hathatós lebeszéléssel. Nem is any- nyira a szülők áldozatvállalásának irreális mértéke, hanem a kevés hasznot ígérő körülmények miatt. Az ösztöndíj ugyanis egy olyan kis ország periferikus jelentőségű külbir- tokára szólt, ahol legfeljebb a tengeri halászatot és a delfinek öldöklésének népszokását tanulmányozhatta volna az ifjú leányzó, ráadásul a helybeliekkel csak közvetítő nyelvként beszélhette volna az angolt.- A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyelv gyakorlásához a néhány hetes, vagy a féléves külföldi tanulmányutak bőségesen elegendőek. Ám akik egy évet, vagy még többet tanulnak idegen földön, távol a szülői segítségtől, gyorsabban építik a személyiségüket, hamarabb érnek ifjú felnőtté, hiszen az összes problémáikat maguknak kell megoldaniuk. Azt szokták mondani: aki otthon van, az kifelé él, aki külföldön, az befelé. Az ilyen diákok, amikor hazakerülnek, nagyon pontosan ismerik az értékeket, mindazon felül, hogy barátokat találtak kinn és megismerkedtek egy másféle kultúrával - értékeli a külföldi tanévek hasznát dr. Szolcsányi Jánosné.- Volt olyan diákunk, aki Soros-ösztöndíjjal nyert el egy évet egy angliai magániskolában. Olyan jól tanult, hogy a következő évre a tandíjat a fogadó iskola állta helyette, ő pedig kinn tette le az érettségi vizsgát. Utána felvették az oxfordi egyetemre. Különféle alapítványok és pályázatok révén képes fedezni a nem csekély tandíjat Európa egyik leghíresebb egyetemén - meséli. Általános tapasztalat, hogy jó hírük van a külföldre kikerülő diákok révén a magyar iskoláknak és az iskolarendszerünknek. Eléggé rugalmas és magas szintű a képzés ahhoz, hogy a külföldre csöppenő magyar diák viszonylag könnyen alkalmazkodni tudjon a másféle követelményekhez. A tanulók, a szülők, a tanárok, az iskolák előtt azonban ott a nagy kihívás: szinte külön tantárgy kell, hogy legyen a pályázatok, ösztöndíjak figyelése, az alkalmak megragadása. Gyakran csak több forrásból sikerül előteremteni például az elnyert külföldi ösztöndíjhoz az utazási költséget. Ahhoz is alkalmazkodnia kell, hogy tőlünk nyugatabbra sincs másképp: pályázni tudni majdnem olyan fontos, mint a jó tanulmányi eredmény. Dunai Imre Az ösztöndíjak megszerzésében a Leőwey diákjai élen járnak a megyében illusztráció: laufer László Kozma Ferenc jegyzete Megint jönnek És kopogtatnak. Már megszoktuk négyévenként, hogy a forró tavaszelő után amint ismét lassan őszre fordul, nemcsak a falevelek hullanak - gyötrődik a vadgesztenye és a dió -, a kopogtatócédulákat is kihordta a postás. Választásra készülünk ismét: új polgármester, új helyi képviselő és új kisebbségi önkormányzat a láthatáron. Nem nagy, országos horderejű kérdésekről szól az egyelőre nagyon csendes kampány, hiszen a választás nevében is helyhatósági lesz, a legszűkebb pátriát érintő. Benne talán a legérdekesebb vonulat, hogy ki legyen a település első számú embere? Maradjon-e a régi, jól bevált, vagy megint vessük össze politikai hovatartozásunkat, rokoni vonzalmunkat (főleg kisközségekben) és a szomszéd-barátságot a józan ésszel és válasszunk újat, az örök megújulás (a demokráciát jellemző váltógazdálkodás) jegyében. Sok mindent kaphat egy település a jó döntéssel. Bővülhet a kanalizáció, épülhet kul- túrház-faluház-orvosi rendelő, tisztulhat az ivóvíz, jöhet a földgázvezeték, az új ipartelep és vele a munkahely, fellendülhet a sportélet, és javulhat az általános ellátás, a közlekedés. Hiszen az okos polgármester (a képviselő-testület kinyújtott karja) a szűkös anyagiakat pályázatok útján szerzett pénzzel, ügyes lobbizással megtoldhatja, a szépülő települést még szebbé teheti. Egy dologra azonban még ő sem képes. Nem állhat minden közterületi érték mellé vigyázva, hogy védelmezze azokat. Hogy le ne törjék a második világháborús emléktábla sarkát, ne fössenek szemüveget a szoborembernek, ne törjék össze a parkban a padokat, ne szemeteljenek városszerte és - hogy a sort ne folytassam - ne rondítsák össze a szellős buszváró bódéját, hogy ne legyen trágyadomb a település. Ebbéli teendők a választó- polgároké. A miénk. Nekünk kéne előre kimondani - legyen bárki is a befutó -, hogy partnerekként viselkedjünk majd az újabb négy esztendőben. A magunk érdekében. Magasságmérés fotó: müller andrea A hidak Mona Lisája Leonardo da Vinci halála után közel 500 évvel Norvégiában megépítenek egy hidat, amelyet a reneszánsz mester 1502- ben tervezett a török szultán számára - jelentették be Oslóban. A hídépítés szokásos rendjétől annyiban tér el a dolog, hogy máskor a hely adott, s a hidat kell megtervezni hozzá, most viszont éppen ellenkezőleg: a régen tervezett hídnak kellett helyet keresni. Da Vinci az Arany szarvöbölre szánta hídját, amely 346 méterrel a kor leghosz- szabbja lett volna, de a szultán elutasította a tervet. Most kicsinyítve, 57 méter hosszan építik meg Aas községben egy csúf gyalogátkelő helyére. Hogy a szultánnak miért nem nyerte el tetszését az elképzelés, máig titok. Annyi azonban már bizonyos, hogy Leonardo terve nem volt hibás: noha a mester csak intuícióira hagyatkozhatott, a tervezet mostani, számítógépes ellenőrzése bebizonyította, hogy nem csupán művészeti, hanem technikai értelemben is tökéleteset alkotott. A tervrajzot Vebjoem Sand norvég művész fedezte fel 1995-ben egy stockholmi kiállításon, s hamarosan sikerült meggyőznie a norvég illetékeseket arról, hogy a hidat fel kell építem. Ma még nyitott kérdés, hogy fából, vagy - háromszoros költséggel - kőből épül meg a ,Jűdak Mona Lisája”. Verbjoem Sand szerint a fa építmény Leonardo tervének megvalósulása, míg a kőhíd inkább emlékmű lenne.
