Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-10 / 218. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. augusztus 10., hétfő Hírcsatorna Az alsómocsoládi tele- ház tanácsadó progra­mokkal szolgál például Bükkösd, Cserdi, Mágocs, Mekényes, Oroszló, Sásd intézményeinek. Szó van egyebek között a falugond­noki teendők ellátásáról és a szociális problémák megol­dásáról is. (cs) Szétbonthatatlan pin­cére bukkantak Szilváson a fiatalok, amikor a készülő új zöldterületet rendezték. Csak a felrobbantás segíthe­tett volna, de erre nem fu­totta az önkormányzati pénzből. Végül betömték a föld alatti létesítményt. Nincs kizárva, hogy egyszer klubot alakítanak ki benne. A szabadidőparkot és a ját­szóteret augusztus 20-án avatják. (cs) A bodai agyagkő nehezíti a gázvezeték-fektetést, annyira kemény. Ezért na­gyobb hatékonyságú erő­géppel kénytelenek dol­gozni a kivitelezők. A bu­szok csak a sportpályáig közlekednek. (cs) Sásd környékén rende­zik a Baranya-csatorna ré­zsűjét: vágják a füvet, irtják a cserjéket, a vízfolyást las­sító nádat és sást. (cs) Drávasztára határában nyulak és borzok dézs­málják a dinnyeföldek ter­mését. Ezért a gazdák éjje­lente kanászostort pattog­tatnak, karbiddal és régi ke- repelőkkel dörejt, illetve zajt keltenek. (cs) Fájó szívvel tudatjuk, hogy BÍRÓ JÁNOS kővágószőlősi lakos 76 éves korában elhunyt. Temetése augusztus 11-én 13.30-kor lesz szentmisé­vel a kővágószőlősi teme­tőben. A gyászoló család A váltásra valamennyi pénzintézet jutalékot számít fel fotó: laufer László Sajátos postai pénzváltási rendszer - Nem szívesen látott vendégek Száz forintnak száz a duplája Furcsa pénzváltási gyakorlatot követ a Magyar Posta Rt., amellyel leginkább a kereskedőket riasztják el. Addig semmi gond, amíg száz darab fémpénzt szeretnénk bankóra váltani, minden további darab után azonban egy forintot kér el a posta. Ha kétszáz ötvenfilléressel állítunk be, még nekünk kell ötven forintot fizetnünk, hogy bevegyék tőlünk az aprót. BUDAPEST - PÉCS Bár a furcsa gyakorlatot nem tegnap vezette be a posta, az elmúlt időszakban egyre többen jelezték lapunknak: problémás­nak vélik a rendszert. Az érvé­nyes jegybanki törvény értel­mében a pénzintézetek, illetve a Magyar Posta a száz darab fe­letti aprópénz váltásakor juta­lékot számíthat föl. Miután ez a valóban apró tranzakció is költ­ségekkel jár, valamennyi pénz­intézet számít föl jutalékot, azonban egy kivételével vala­mennyi százalékban határozza meg azt. Szarka Imre, a Magyar Posta Rt. Pénzintézeti Ki- és Befize­tési Osztályának vezetője el­mondta, a költségek szempontjá­ból teljesen mindegy, hogy ötvenfil- lérest vagy százforintost kell papír­pénzre vál­tani. A kezelési, számolási, el­helyezési költség ugyanis va­lamennyi esetben ugyanakkora, sőt a dolgozók által ezekre a műveletekre fordított idők kö­zött sincsen különbség. Hozzá­tette, ha százalékos jutalékot ál­lapítanának meg, akkor az a nagyobb pénzt váltók számára volna kedvezőtlen. Szarka Imre ugyanakkor nem cáfolta, a dön­téssel az is céljuk volt, hogy arra vegyék rá az embereket, lehetőleg ezt a műveletet ne a postán végezzék el. Hozzátette, szó sincs arról, hogy ezzel egy­fajta extraprofitra kívánnának szert tenni, csupán a költségei­ket szeretnék fedezni. A „bukást” kétféleképp ke­rülhetjük el. Viszonylag egy­szerű módszernek kínálkozik, ha kétszer (vagy akár többször) is sorba állunk a száz darab pénzzel, de az is megoldást je­lenthet a problémára, ha a pos­tán fizetjük be saját számlánkra a pénzt. Ilyen esetben ugyanis egyetlen fillérnek sem kell bú­csút intenünk. Dr. Kota György (kis képün­kön), a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamara Keres­kedelemtechnikai Osztályának referense elmondta, tapasztala­taik szerint a kereskedők meg­fogadták a posta „ajánlását”, hiszen az utóbbi időben már nem náluk váltják be az egyre inkább elértéktelenedő apró­pénzeket. Lendvai Dávid Borban az együttműködés Felröppent a hír: a borút Olaszországtól Szlovénián át a Dél- Balatonig is tarthatna. Ez azonban egyelőre a gondolat szintjén mozog. Siklós és Sopron ennél már előrébb tart. A cél: egymást segíteni, a másik terület programjait is ajánlani. SIKLÓS - SOPRON Még a nyár elején Pécsett köz- igazgatási szakemberek, kö­zöttük sok polgármester rész­vételével rendezett országos konferencián hozta szóba dr. Máté János Siklós, illetve dr. Gimesi Szabolcs Sopron pol­gármestere, hogy együttmű­ködés révén eredményesebbé tehetnék mindkét kisrégió jó hírű termékeire, a tájjellegű borokra alapozva az idegen- forgalmat.- Mi már 1994-ben létrehoz­tuk a Borút Egyesületet - mondja Máté János -, Sopron­ban pedig a múlt évben. Célja­ink azonosak, s bár mi itt va­gyunk a déli, Sopron a nyugati határ szélén, elég kicsi ez az or­szág ahhoz, hogy a vendégek­nek egymást tudjuk ajánlani.- Meddig jutottak az együtt­működésben?- A perspektívát látjuk mindketten tisztán és biztató­nak. Úgy véljük, hogy egységes programokat tudnánk kínálni közös szervezésben, olyan programokat, amelyeket össze­hangolhatunk. Szerintem az öt­let vonzó, és a kínálat is az le­het a turistáknak. Más táj, más környezet, más történelmi han­gulat - mindez sikeressé teheti az együttműködésünket, első­sorban a helyi borspecialitá­sokra alapozva.- Holott a konkurálás is ter­mészetes lenne.- Lehet, de nem okos. Éppen arra van szükség, hogy mind­ketten a legjobbat adjuk a ven­dégeknek, ajánlva a másik kíná­latát is.- Mikortól várható a konkrét együttműködés?-Még ezen az őszön ismét leülünk erről tárgyalni soproni kollégámmal. M. A. Jánosi Engel kilyukadt KOMLÓ A város „alapítója”, Jánosi Engel Adolf szobra sok há­nyattatás után került méltó helyére 1991-ben. De nem sok köszöneté lehet benne, mert a mellszobor több he­lyen kilyukadt. Jánosi Engel Adolf valaha bányát alapított, vasutat ho­zott Komlóra, tehát a telepü­lés fejlődése jóformán általa indult el. Bronz mellszobrát a család 1903-ban állíttatta fel a régi Anna-aknai iskola udva­rán. ’19-ben ledöntötték a vö­rösök, egy év múlva visszaál­lították; 1944-ben ledöntötték a nyilasok, egy év múlva he­lyére tették a békés komlóiak. Aztán ’48-ban eltüntették a kommunisták, sőt kiadták a parancsot: beolvasztani! Sze­rencsére Kossuth-aknán in­kább elfalazták, ahonnan 1954-ben kerülhetett elő, és ment a múzeumba. Aztán 1991-ben a pártok háza elé. Azonban most legalább olyan nagy a veszély, mint a múlt­ban: az idő vasfoga jelentke­zett a műalkotásért. Anyaga elvékonyodott, több helyen máris lyukas, sőt puszta ujjal benyomható! Szarka Elemér polgármes­ter szerint a Városszépítő Egyesület tudatában van a szobor válságos állapotának, és igyekeznek is saját forrás­ból egy ideiglenes renoválást megejteni. Ha a Párizsban élő Jánosi Engel-ükunoka, Stein Anna pedig megnyerhető lenne az ügy számára, akkor akadna több pénz is . . . Méhes Károly Strandidő-zavar nyáridőben Hétfőnként a szigetvári strand zárva van fotó: Müller a. BARANYAI KÖRKÉP A jelesebb strandok közül csak egy kel a kakasokkal, nyáron csak egy nem fek­szik a tyúkokkal, és egy olyan is van, amelyik a sze­zonban szünnapot is tart. Meglepődik ma a turista Szi­getváron, ha netán a várláto­gatást lubickolással szerette volna összekötni, mert a ter­málfürdő és strand hétfőnként zárva van. Immár három éve, hogy az ÁNTSZ a fedett ter­málfürdő fokozott fertőtlení­tését elrendelte, ám ezt a víz­forgató kapacitása és a me­dencék szerencsétlenül össze­függő rendszere miatt csak szünnappal tudják mindmáig megoldani. A baranyai strandokra egyébként is jellemző a szű­kösebb nyitva tartás. A pécsi Hullámfürdőben a reggel 6 órás nyitásokhoz „este” 7 órás - napsütéses - zárás szüksé­ges, a vízforgató teljesítőké­pessége miatt. Harkányban nyáron 9 órakor kezdődik az üzem, de 18 órakor zárul is délután, mert a 20-tól 23 óráig tartó esti fürdőzés bevételét külön lenyúzzák a szezonról. Szentlőrincen a strand 9-től 19-ig fogadja a vendégeket, a sellyei viszont 10 órakor kezd, és a vízcsere miatt hét­főn és csütörtökön rövidebb a nyitva tartás. D. I. (fa Kommentár az 1■ oldalon) PORTRÉ A nézők szívének közepében Színházrajongó lányoktól gyakran hozott szerelmes leveleket a posta Moravetz Leventének. A pécsi közönség kedvence nemcsak színészként mutatta meg eddig magát. Annak idején, amikor meg­vált a pécsi színháztól, vezető forgatókönyvírónak került az új televíziós produkcióba. A szigorú feltételek csak annyi­ban enyhül­SIÓFOK Moravetz Levente azt mondja, úgy érzi magát, mint egy kite­rített disznóbőr. Fáradtságának magyarázata, hogy nemcsak a Tévé a város szélén sorozat forgatókönyveit úja, ellenőrzi, hanem rendez is.- Az elmúlt másfél hónap­ban egy szabadtéri vásári ko­médiát állítottam színpadra - mesélte -, Siófokon felújítot­tuk a Marica grófnőt és bemu­tattuk a Montmartre-i ibolyát, egri és pécsi szereplőkkel. adta volna semmiért. Elhiva­tottságát nemrég a frissen ala­pított Kálmán Imre-díjjal ho­norálták.- Szeretnénk elérni, hogy Kálmán Imre minden műve látható legyen a szülővárosá­ban. Az idei két darab kedden­ként és péntekenként megy, tek, hogy né­hány évad közbeni és nyári rende­zésre is ma­radt lehető­ség. A Dél- Balatoni Kul­turális Központ égisze alatt lét­rejött siófoki, Balaton-parti operett-fellépéseket nem is Moravetz Leventének mindig is csak egyetlen istene volt, a közönség. Úgy véli, ha valaki önmegvalósítani akar, vagy a haverjait szeretné jól fizető munkákkal ellátni, tegye a saját pénzén. szeptember első hetéig. A kö­zönséget persze azok a kulisz- szatitkok is felcsigázzák, me­lyek a tévés műsorokat övezik. Beszélgetőtársam erről azt mondja, hogy a forgatókönyv­írói munka közös, erős stáb állt erre össze. Mindenki hozza a maga ötleteit, sziporkáit, de gyakran csak a sokadik átirat megy át a rostán.- Lucient egy régi főiskolai osztálytársamról, Gergely Róbert­ról mintáztam, az akkori csínye­inket, ugratása­inkat írtam meg. A médiavilág ma már olyan, hogy ha valami nem válik be, a közönségnek nem tetszik, azonnal leveszik a műsorról.- Ez számomra nem újdon­ság - állítja Moravetz Levente. - Hiszen mindig is csak egyet­len istenem volt, a közönség. Ha valaki önmegvalósítani akar, vagy a haverjait szeretné jól fizető munkákkal ellátni, azt tegye a saját pénzén. Itt másról van szó. H. I. Gy. Passz a zebra felett PÉCS, KERTVÁROS A kertvárosi 3-as végállomás­nál, a tízemeletes panel tövében késő este is labda pattog; 10-15 gyerek a főutat és a járdát foci­pályának tekinti. A járművek felett, egyik útszéltől a másikig adogatnak: magasan, amit ők bravúrnak tartanak. Hahotáz- nak, ha fék csikorog, és majd­nem koccan a kocsi. Az itteni zebrán éjszaka is nehéz az átke­lés, oly sok jármű közlekedik. Életveszélyes a helyzet, ami­kor a járdaszegélyen cicáznak, a személyautók közé is kiugra- nak, majd visszaszökkennek. Járókelő csodálkozik, pádon ülő drukkol, és akad autós, aki jót derül. A szabadidőpark edzőtere nem messze, a Me­linda utcában található - kivi- lágítatlanul. Csuti J.

Next

/
Thumbnails
Contents